V4: közös nyilatkozat az EU jövőjével kapcsolatban

Lengyelország miniszterelnöke azt mondta, a Visegrádi Négyek – Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – vezetői csütörtökön közös nyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, amit a következő csúcstalálkozón az EU vezetői elé tárnak.

A Visegrádi Négyek vezetői csütörtökön közös nyilatkozatot fogadtak el, amit várhatóan az EU római csúcstalálkozóján fognak bemutatni – mondta Beata Szydlo lengyel miniszterelnök.

„Közös nyilatkozatot fogadtunk el Európa jövőjére vonatkozóan, amit az EU csúcstalálkozóján Rómában a Visegrádi Csoport együtt fog bemutatni. Ebben a tervben az EU megreformálásának szükségességéről beszélünk, mindazon negatív változásokkal kapcsolatban, melyek ma az Európai Unióban és környezetében tapasztalhatóak.” – mondta.

A kormányfő hozzátette; a közös nyilatkozat egyik kulcsfontosságú megállapítása, hogy meg kell őrizni az Európai Unió egységét, és szembe kell helyezkedni az EU-ban tapasztalható megosztottsággal. A lengyel politikus elmondása szerint a közlemény egyúttal állást foglal a protekcionizmussal szemben is a munkaerőpiac terén.

Március 25-én az EU tagállamainak állam- és kormányfői Rómában találkoznak, az Európai Unió elődjét jelentő Európai Gazdasági Közösséget megalapozó római szerződés megkötésének 60. évfordulóján. A Visegrádi Négyek közös nyilatkozata azonban nem az egyetlen, az EU jövőjével kapcsolatban megfogalmazott tervezet, amit a római csúcstalálkozón előterjesztenek. Szerdán az Európai Bizottság elnöke szintén nyilvánosságra hozott egy az EU lehetséges jövőjével foglalkozó „Fehér Könyvet”.

http://www.hidfo.ru/2017/03/v4-kozos-nyilatkozat-az-eu-jovojevel-kapcsolatban/

A hangos trójai

A HVG publicistája szerint Orbán Viktor tegnapi beszédében egy olyan állapotot tartott kívánatosnak, ami csak népirtással érhető el. Az újságíró szerint már csak a zsidózás hiányzik a kormányfő retorikájából, de a Soros György terveivel szembeni ellenállást akár annak is lehet nevezni.

„A megkattant fajvédő” címmel közölt publicisztikát a HVG Orbán Viktor keddi beszédével kapcsolatban, melyben a kormányfő többek között kifejtette, hogy Magyarországot etnikailag homogén országnak kell megtartani. A tömeges bevándorlással etnikai megosztottság mentén párhuzamos társadalmak jönnek létre, amit Magyarország kormánya nemkívánatos állapotnak tart, mely csak a közbiztonság romlását idézné elő. A liberális újságíró annak boncolgatásába kezdett, pontosan mit jelent az etnikai homogenitás, s ennek során levezette, hogy Magyarország etnikailag nem homogén ország, a kormányfő által hivatkozott etnikailag homogén állapot pedig csak népirtással lenne elérhető.

Ugyanakkor, hogy mit nevez etnikumnak egy liberális újságíró két romkocsmás éjszaka közt félúton, azt érdemes élesen elkülöníteni attól, amit szakmai körökben etnikumnak neveznek. Az etnikumot többnyire ehhez hasonló módon szokás meghatározni: „emberek történetileg kialakult együttese, akik tudatában vannak népkénti összetartozásuknak és más, hasonló együttesektől való különbözőségüknek.” (A. Gergely András, kulturális antropológus – talán liberális körökben sem fognak a neve láttán fasisztát kiáltani).

A szakmai körökben használatos megfogalmazás alapján, amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy Magyarország etnikailag homogén ország kell legyen, akkor az alatt pontosan azt érti, hogy

a történetileg itt élő emberek tudatában kell legyenek népkénti összetartozásuknak, és hasonló együttesektől való különbözőségüknek.

Amennyiben a liberális újságíró azt kezdi boncolgatni, hogy a Magyarországon élő németek, cigányok, ruszinok különböző etnikumhoz tartoznak, valójában annak kérdését boncolgatja, hogy ezek közt az emberek közt van-e összetartozás-érzet – mert amennyiben van, a definíció szerint egy és ugyanazon etnikumhoz tartoznak. Ez a meghatározás meglehetősen távol áll a „fajvédő” alapállástól, ami elég szigorúan véve fizikai/biológiai attribútumok mentén húzza meg a határvonalat emberek csoportjai közt.

Fajokról, vagy etnikumokról beszélt Orbán Viktor? Etnikumokról. A faj szót nem említette. A faj szót egész konkrétan a liberális újságíró említette először, a fent idézett publicisztikában.

Miután sikerült liberális újságíróként is megismerni az etnikum fogalmát, érdemes újból nekifutni a fentieknek: az etnikailag homogén ország azt jelenti, hogy a lakosság többségének valahol mélyen összetartozás-érzete van, tehát nem másik csoport tagjaként tekintenek egymásra. A tömeges bevándorlás során azonban olyan közösségek is érkeznek az európai országokba, melyek nagyon is különálló közösségként tekintenek az európaiakra, emiatt nem integrálódnak, hanem párhuzamos társadalmakat kezdenek kialakítani – melynek tagjai összezárnak, és következetesen ’külsősnek’, másik etnikumhoz tartozónak látják az európaiakat – mi pedig őket.

Liberális újságíróként az ember értelemszerűen nem akarja, hogy a lakosság többségének összetartozás-érzete legyen. Máskülönben nem tartanának folyamatosan címlapon olyan tematikát, miszerint Magyarország lakosságának különböző csoportjai egymást ellenségnek tekintik, megbélyegzik. Rettegnek, mint az ördög a szentelt víztől, mert ha a magyarországi lakosság valóban elkezd egyetlen etnikumként tekinteni magára, az többek között politikai stabilitást is jelent. Ez egy merőben kellemetlen helyzet lenne olyan személyek számára, akiket Washington iránt lojális feletteseik alkalmazottként a politikai stabilitás megbontásának szolgálatába állítottak.

Etnikailag homogén ország-e Magyarország? Ha az emberek nem hagyják, hogy a liberális sajtó feszültségszítása párhuzamos társadalmakat szakítson le belőle, minden bizonnyal az lehetne. Ezek az újságírók amolyan trójai falovak, begurítják őket és próbálják megbontani etnikai homogenitást az emberek egymás ellen fordításával. Hogy fajilag homogén-e az ország, az egy másik kérdés – de a keddi beszédben nem faji homogenitásról beszélt a kormányfő.


http://www.hidfo.ru/2017/03/a-hangos-trojai/

Habsburgok által csinált állam Külügyminisztere: Magyarországot és Lengyelországot ki kell zárni az EU-ból

Az Európai Unió egy tagállamának külügyminisztere szerint Lengyelország nem kaphatná meg az uniós tagságot, ha ma, a jelenlegi kormányával akarna csatlakozni az Európai Unióhoz, és Magyarországot szintén ki kell zárni, amiért meg akarja védeni saját határait.

Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn elmondása szerint Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke egy „nemzetiségen alapuló, jobboldali-konzervatív társadalmi rendet akar létrehozni”, emiatt Lengyelország többé „nem felel meg a koppenhágai kritériumoknak, melyeket az Európai Unióhoz csatlakozás feltételéül szabtak”.

Asselborn a Die Welt, majd a Der Tagesspiegel német lapnak nyilatkozva is ellenséges kijelentéseket fogalmazott meg az EU közép-kelet-európai blokkjával szemben. Azt mondta, „nem tűrhetjük tovább, hogy az EU alapelveit sértsék”, és „azokat, akik kerítést építenek a menekültek elé mint ahogyan Magyarország teszi, átmenetileg vagy végérvényesen ki kell zárni az Európai Unióból.”

Asselborn szerint a lengyel és a magyar kormány is erősen sérti azt a jogállamiságot, ami az uniós tagság előfeltételének számít Európában.

A Marine Le Pen és más euroszkeptikus vezetők népszerűbbé válása miatt szintén aggódó külügyminiszter a napokban adott interjúk során ugyanazt az intoleráns álláspontot képviselte, ami már tavaly szeptemberben is bejárta a világsajtót. Asselborn akkor a Die Weltnek adott interjú során követelte, hogy Magyarországot zárják ki az Európai Unióból, amiért megvédi saját határait.

A külügyminiszter azt követően kezdte el ehhez hasonló intoleráns nyilatkozatokkal teleszórni a világsajtót, miután Magyarország volt az Európai Unió tagállam, amely megvédte az EU külső határait, azt követően, hogy a brüsszeli vezetők tétlenül nézték, amint több millió ismeretlen személyazonosságú személy begyalogol az EU területére.

Az Európai Uniót külső erők akadályozzák a határok lezárásában

A magyar kormányfő egy keddi nyilatkozatában azonban egyértelművé tette: az a fokú etnikai keveredés, ami a Brüsszel által ránk erőltetett tömeges bevándorlás miatt kezdődött, káros egész Európára nézve, és a magyar kormány a többségi lakosság támogatását tudja maga mögött abban a tekintetben, hogy az etikai viszonyok mesterséges átrendezését meg kell akadályozni.

http://www.hidfo.ru/2017/03/kulugyminiszter-magyarorszagot-es-lengyelorszagot-ki-kell-zarni-az-eu-bol/

Kereskedelmi megállapodás nélkül zárulhat a Brexit

A megállapodás nélkül bekövetkező ’Brexit’ évente 6 milliárd font veszteséget okozhat a brit exportőröknek. Az Európai Unióból kilépésért felelős miniszter szerint erre a lehetőségre kell készülni.

David Davis brit EU-ból kilépésért felelős miniszter annak lehetőségére figyelmeztetett; az Egyesült Királyság anélkül léphet ki az Európai Unióból, hogy előtte megszületne egy újabb kereskedelmi megállapodás. A Brexit-miniszter egy keddi kormányülésen azt mondta, az ország vezetői fel kell készüljenek a váratlan végkifejletekre is – elképzelhető, hogy a kilépés olyan feltételek mellett történik, ahol nem születik mindkét fél számára előnyös megállapodás. Egy ilyen helyzet katasztrófát jelentene a brit exportőrök számára.

Amennyiben az Egyesült Királyság egy új kereskedelmi megállapodás megkötése nélkül lép ki az Európai Unióból, visszaállnának a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által lefektetett szabályozás alkalmazására. A The Guardian brit napilap értékelése szerint ez évente 6 milliárd font veszteséget jelenthet az exportőröknek.

http://www.hidfo.ru/2017/03/kereskedelmi-megallapodas-nelkul-zarulhat-a-brexit/

Eljött Magyarországon az „offshore-lovagok” aranykora

Ha az embernek olyan bevételei vannak, amely után elfelejt adózni, akkor csúnyán megütheti a bokáját, kivéve, ha elég nagyban csinálja, és ismeri a vonatkozó jogszabályokat. Egy olyan adóamnesztiát fogadott el az országgyűlés még a múlt év legvégén, amely lehetőséget ad a korábban eltitkolt tőkejövedelmek bevallására. A szabály szerint június 30-ig anonim módon lehet tisztára mosni a pénzeket úgy, hogy egy kijelölt számlán helyezik el, ahonnan a bank az összeg tíz százalékát befizeti a NAV-nak. Adószakértők szerint egyértelmű kinek kedveskedik a Fidesz: a magyar tőkésosztály azon tagjainak, akiket a kormány hozott helyzetbe.

Kép forrása: i2.cdn.turner.com

Az idei évtől megszűnt a Stabilitási Megtakarítási Számla, helyette a kormány javaslatára tavaly decemberben a parlamentben új amnesztiához jutottak a szerencsések. 2017. június 30-ig az, aki a NAV ellenőrzése előtt úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség) 2016. június 30-ig megszerzett jövedelme után 10 százalékos mértékű adót fizet, mentesül az esetleges adóhivatali revízióval járó jogkövetkezmények alól. Ezzel az adófizetés alól eddig kibúvók tisztára moshatják jövedelmüket. Egy másik lényeges változás az idei évtől, hogy a magánszemélyek szankciók nélkül vehetik a saját nevükre azokat az üzletrészeket, részvényeket, amelyeket eddig külföldi személyek (például off-shore cégeik) tartottak tulajdonukban – írja a Portfolio.

(Hogy mi is az az „offshore”, illetve, hogy mi a baj vele, arról például itt írtunk)

A korábbi szabályozás nem vált be annyira?
A szürke és fekete pénzek kifehérítésére kidolgozott Stabilitási Megtakarítási Számlát (SMSZ) 2014-ben vezették be. A Blochamps Capital, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2016 végéig összesen 2141-en éltek a lehetőséggel. A számlát minimum 5 millió forinttal lehetett megnyitni, és kizárólag állampapírt lehet tartani rajta, az elhelyezett pénz öt év után adómentessé válik. A Világgazdaság szerint kilenc banknál lehetett smsz-szerződést kötni, és az ügyfelek 155,6 milliárd forintot mostak így tisztára. A konstrukcióval az lehetett a probléma, hogy nem volt teljesen anonim az egész, a NAV tudhatta, hogy milyen számláról érkezik be a pénz. A legújabb adóamnesztiánál, az úgynevezett utólagos adófizetés lehetőségét megnyitó törvénynek köszönthetően azonban már anonim módon történik minden.

Michnai Attila adószakértő szerint a mostani adóamnesztiával a kormány csupán egy szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni. Szerinte offshore-céget alapítani, ilyen bankszámlákat vezetni egyáltalán nem a kispályás adótévesztők lehetősége. Az pedig, hogy az úgynevezett egyéb jövedelmek gazdái a rendes, 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) befizetése helyett megússzák a dolgot összesen 10 százalék adóval és a nevetséges önellenőrzési pótlékkal, nem egyéb, mint a becsületes, jogkövető adózók arculcsapása.

Deák Dánielnek, a Corvinus nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó tanárának a véleménye is hasonló: „az Országgyűlésen decemberben egy nap alatt átvert adóamnesztia is a kormányhoz közeli oligarchákat segíti […] a magyar tőkésosztálynak azon tagjairól van szó, akiket az állam helyzetbe hozott. Akik nem a piaci versenyben bíznak, hanem abban, hogy Magyarországon olyan viszonyok alakultak ki, amelyeknél a piaci hozzáférés nem biztosítható, hanem mindenféle gazdaságon kívüli, politikai kapcsolatokat kell hozzá kiépíteni”.

Miért van szükség erre a törvényre?

Egyértelmű, hogy a kormány a változtatásokkal egy olyan szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni, amelyet ő hozott helyzetbe. Bár Orbán Viktor szerint a kormányzat közelében nincs offshore-érdekeltség, hiszen „mindannyiuk rendszeresen leadja vagyonbevallását, fel sem merült, hogy bármelyikük is érintett lehet”, a valóság teljesen más.

Négy éve Orbán még azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy offshore-spekuláns nem lehet a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A korábbi éles offshore-ellenes retorika dacára saját embere, Matolcsy György vezetése alatt álló jegybank több százmilliós, esetenként milliárdos értékben vásárol különböző ingatlanokat alapítványain keresztül, részben offshore-cégektől.

Rogán Antal offshore-bizniszéről is érdemes megemlékeznünk, azaz a letelepedési kötvények osztogatásáról, amelynek köszönthetően az állam jóváhagyásával offshore-cégeken keresztül vándorolt több tízmilliárd forint a kijelölt zsebekbe. A Rogánék által kiválasztott cégek letelepedési kötvényenként 23-31 millió forintot nyernek az üzleten, az állam pedig ugyanennyit bukik. Csak 2015-ben 50 milliárdot vittek ki Magyarországról ezek az offshore-cégek.

Andy Vajna birodalmában is érdemes körülnézni, hiszen miközben kormánybiztosként is funkcionál, az államtól ajándékba kapott kaszinóbirodalma offshore-céghálóban végződik. Vajna egyszerűen azért lett kaszinómogul, mert a Fidesz a kaszinópiacot is a képére szabta. 2014 májusában Fidesz-közeli milliárdosok kezébe vándoroltak a kaszinók üzemeltetésének koncessziós jogai. Ezek után a kormány további engedményeket adott a „szerencsés” nyerteseknek. A koncessziós díjat áfamentessé tették, ráadásul levonhatóvá vált a játékadó díjából. Azóta már Vajnáé az online kaszinópiac és a TV2 is. Utóbbi persze gazdaságilag inkább teher, de hát van honnan visszacsorgatni, ugyebár.

Itt van még továbbá a MET-biznisz is, amelynek keretében a kormány megkerülte a földgáz vásárlásra vonatkozó szabályokat, majd ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, az állam a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztette le a olcsó gázból származó profitot. Így tudott az állami Magyar Villamos Művek (MVM), az állami megtakarítás helyett az offshore hátterű MET óriási magánprofitot termelni, 2012-ben például 50 milliárd forintot.

Magyarországon az „offshore-ozás” a jövő?

2017-től tehát sokkal könnyebb lesz „offshore-ozni”, mint korábban, ugyanis az adóamnesztia bevezetésével egyidejűleg könnyítik a külföldi céges konstrukciókra vonatkozó szabályokat – írja a piacesprofit.hu. Ráadásul, ha egy magyar magánszemély olyan adóparadicsomban bejegyzett cégből vesz ki osztalékot, amelynek állama adóegyezményt kötött  Magyarországgal, akkor a magyar adóhatóság szemszögéből ezt az osztalékot úgy kell minősíteni, mintha egy magyar cégből származna (és nem kell a súlyosabb 33 százalékos adóteherrel számolni).  Aki 2017-től hoz létre külföldi céges konstrukciót az új magyar szabályok fényében, akkor a banki adatok automatikus cseréjétől sem kell tartani, hiszen eltörölték az ilyen helyzetekre alkalmazható szankciókat.

Aki a korábbi Stabilitási Megtakarítási Számlával még nem tudta az összes kinti pénzét hazahozni, az most az új törvényi szabályozásoknak köszönthetően sokkal hatékonyabban állhat neki a pénzének a tisztára mosására. Offshore-lovagozás ide vagy oda, ezekkel a változtatásokkal egyértelművé vált, hogy a kormány egy olyan szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni, amelyet ő hozott helyzetbe.
TényTár