– És ezt az Unió tétlenül nézi –
“Koszovó lakosságának
mintegy 90%-a szunnita muszlim. A koszovói háború előtt több mint 500
mecset volt és sok szúfi tekke (imahely). Ezek felét a háborúban
megsemmisítették. A háború óta többségüket újraépítették, és szaúdi
vahhábita támogatással számos új mecset épült és épül. Az imámokat
Pristinában képzik.” (Wikipédia)
Szerbiát aggodalommal tölti el a koszovói hadsereg megalakítása
Aggodalmának adott hangot Ana
Brnabic szerb miniszterelnök szerdán, mert a bejelentések szerint a
jövő héten a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítják. A
kormányfő szerint a hadsereg megalakítása a szerbek ellen irányul.
Szerbia jelentős összegeket fektetett
haderejének megerősítésére, de nem azért, mert hadba akar vonulni,
hanem mert a katonaságnak nagyon elavult felszerelése volt – magyarázta
Ana Brnabic. Megerősítette, hogy Szerbia katonailag semleges ország,
de szükség van hadseregre, mert “ha valaki látja, hogy ebből a
szempontból is erősek és felkészültek vagyunk, akkor ez egy indokkal
több, hogy leüljön velünk és a kompromisszumokról tárgyaljon”. Ana
Brnabic reményének adott hangot, hogy soha nem kell bevetni a szerb
hadsereget, de hozzátette: “ebben a pillanatban ez a lehetőség is
terítéken van”. Aláhúzta, Szerbia nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy
valaki – jelen esetben Koszovó – újabb etnikai tisztogatásra készül.
(Ha a balkáni muszlim
hadsereg megerősödik, Szerbia után, Magyarország a következő célpont.
Ahogyan ez már megtörtént a múltban is, nemegyszer…- a szerk.)
A jövő évi szerb költségvetési terv
szerint 2019-ben kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a
katonaság felszerelésére, mint az idén. A tervek szerint a két testület
korszerűsítésére jövőre 46 milliárd dinár (125,58 milliárd forint)
jut.
A szerb kormányfő emlékeztetett arra,
hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó
hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat,
elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy
figyelmeztessék Pristinát, lépésével milyen megállapodásokat hág át.
A koszovói biztonsági erők
mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból állnak,
akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek
kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más
vészhelyzet esetén.
Az ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.
Az 1998-1999-es koszovói válság
lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es
számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének
számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A
KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó
haderő.
A Belgrád és Pristina közötti 2013-as
brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát
adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be
Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül.
Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a
korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a
szerb lakosságot.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné
Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a
függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.
Koszovói szaúdi segélyszolgálat
Magyarország 458 katonával próbálja felügyelni az egyre jobban eszkalálódó koszovói helyzetet
Szijjártó: Magyarország növeli afganisztáni és koszovói szerepvállalását
Magyarország megerősítette Jens
Stoltenberg NATO-főtitkárnak tett korábbi ígéretét, amely szerint a
hamarosan lejáró ciprusi ENSZ-misszióból felszabaduló kapacitás
jelentős részét a NATO számára, koszovói és afganisztáni
szerepvállalásának fokozására ajánlja fel – jelentette ki Szijjártó
Péter szerdán Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva.
A külgazdasági és külügyminiszter a
NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos ülését követően tartott
sajtótájékoztatóján kijelentette, Magyarország készen áll arra, hogy
további szerepet vállaljon Koszovó stabilitásának javításában. Jelenleg
398 magyar katona szolgál a balkáni országban, Magyarország a jövő
nyárig legalább 60 fővel kívánja növelni az ott állomásozó katonái
számát.
Szijjártó Péter kiemelte, a jelenlegi
olasz parancsnokság mandátumának jövő év közepén esedékes lejártát
követően Magyarország pályázni fog a NATO vezetésével működő koszovói
nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) parancsnoki pozíciójára.
A miniszter elmondta, a NATO úgy
döntött, hogy Bosznia-Hercegovina beadhatja első éves nemzeti
programját a tagsági akcióterv keretében. Magyarország számára egyebek
mellett a földrajzi közelség miatt fontos, hogy az országban stabilitás
legyen. Ezért támogatta, hogy az ország beadhassa a csatlakozás első
lépését jelentő nemzeti programját – közölte.
Macedóniával kapcsolatban kijelentette,
az országnak már rég a NATO tagjának kellene lennie, eddigi
teljesítménye ugyanis feljogosítja erre. Tájékoztatása szerint a jövő
év első, vagy második hónapjában, a Görögországgal fennálló névvita
megoldását követően sor kerülhet a macedónok tényleges csatlakozására.
Elmondta azt is, hogy kétoldalú megbeszélés keretében arról
biztosította a macedón külügyminisztert, hogy Magyarország, ahogy
korábban, továbbra is “szívén fogja viselni” az ország euroatlanti
integrációs folyamatát.
“A történelem arra tanított meg bennünket, ha megoldatlan kérdések vannak a Nyugat-Balkánon, akkor abból általában nagy baj szokott lenni. Ezt jobb volna elkerülni” – fogalmazott.
“Ehhez a legkézenfekvőbb megoldást az
európai és az euroatlanti közeledés, az integrációs folyamatok
felgyorsítása jelentheti”… (Szerinte).
MTI, – SzRTI/J.Garbolczy