– És ezt az Unió tétlenül nézi –

“Koszovó lakosságának mintegy 90%-a szunnita muszlim. A koszovói háború előtt több mint 500 mecset volt és sok szúfi tekke (imahely). Ezek felét a háborúban megsemmisítették. A háború óta többségüket újraépítették, és szaúdi vahhábita támogatással számos új mecset épült és épül. Az imámokat Pristinában képzik.” (Wikipédia)

Szerbiát aggodalommal tölti el a koszovói hadsereg megalakítása

Aggodalmának adott hangot Ana Brnabic szerb miniszterelnök szerdán, mert a bejelentések szerint a jövő héten a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítják. A kormányfő szerint a hadsereg megalakítása a szerbek ellen irányul.
Szerbia jelentős összegeket fektetett haderejének megerősítésére, de nem azért, mert hadba akar vonulni, hanem mert a katonaságnak nagyon elavult felszerelése volt – magyarázta Ana Brnabic. Megerősítette, hogy Szerbia katonailag semleges ország, de szükség van hadseregre, mert “ha valaki látja, hogy ebből a szempontból is erősek és felkészültek vagyunk, akkor ez egy indokkal több, hogy leüljön velünk és a kompromisszumokról tárgyaljon”. Ana Brnabic reményének adott hangot, hogy soha nem kell bevetni a szerb hadsereget, de hozzátette: “ebben a pillanatban ez a lehetőség is terítéken van”. Aláhúzta, Szerbia nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy valaki – jelen esetben Koszovó – újabb etnikai tisztogatásra készül.
(Ha a balkáni muszlim hadsereg megerősödik, Szerbia után, Magyarország a következő célpont. Ahogyan ez már megtörtént a múltban is, nemegyszer…- a szerk.)
A jövő évi szerb költségvetési terv szerint 2019-ben kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a katonaság felszerelésére, mint az idén. A tervek szerint a két testület korszerűsítésére jövőre 46 milliárd dinár (125,58 milliárd forint) jut.
A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy figyelmeztessék Pristinát, lépésével milyen megállapodásokat hág át.
A koszovói biztonsági erők mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból állnak, akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén.

Az ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő.
A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.
Koszovói szaúdi segélyszolgálat

Magyarország 458 katonával próbálja felügyelni az egyre jobban eszkalálódó koszovói helyzetet

Szijjártó: Magyarország növeli afganisztáni és koszovói szerepvállalását

Magyarország megerősítette Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak tett korábbi ígéretét, amely szerint a hamarosan lejáró ciprusi ENSZ-misszióból felszabaduló kapacitás jelentős részét a NATO számára, koszovói és afganisztáni szerepvállalásának fokozására ajánlja fel – jelentette ki Szijjártó Péter szerdán Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva.
A külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos ülését követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, Magyarország készen áll arra, hogy további szerepet vállaljon Koszovó stabilitásának javításában. Jelenleg 398 magyar katona szolgál a balkáni országban, Magyarország a jövő nyárig legalább 60 fővel kívánja növelni az ott állomásozó katonái számát.
Szijjártó Péter kiemelte, a jelenlegi olasz parancsnokság mandátumának jövő év közepén esedékes lejártát követően Magyarország pályázni fog a NATO vezetésével működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) parancsnoki pozíciójára.
A miniszter elmondta, a NATO úgy döntött, hogy Bosznia-Hercegovina beadhatja első éves nemzeti programját a tagsági akcióterv keretében. Magyarország számára egyebek mellett a földrajzi közelség miatt fontos, hogy az országban stabilitás legyen. Ezért támogatta, hogy az ország beadhassa a csatlakozás első lépését jelentő nemzeti programját – közölte.
Macedóniával kapcsolatban kijelentette, az országnak már rég a NATO tagjának kellene lennie, eddigi teljesítménye ugyanis feljogosítja erre. Tájékoztatása szerint a jövő év első, vagy második hónapjában, a Görögországgal fennálló névvita megoldását követően sor kerülhet a macedónok tényleges csatlakozására. Elmondta azt is, hogy kétoldalú megbeszélés keretében arról biztosította a macedón külügyminisztert, hogy Magyarország, ahogy korábban, továbbra is “szívén fogja viselni” az ország euroatlanti integrációs folyamatát.

“A történelem arra tanított meg bennünket, ha megoldatlan kérdések vannak a Nyugat-Balkánon, akkor abból általában nagy baj szokott lenni. Ezt jobb volna elkerülni” – fogalmazott.

“Ehhez a legkézenfekvőbb megoldást az európai és az euroatlanti közeledés, az integrációs folyamatok felgyorsítása jelentheti”… (Szerinte).
MTI, – SzRTI/J.Garbolczy