Orbán
Viktor miniszterelnök és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter
az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. július 4-én. MTI Fotó Kovács
Attila
Fidesz: “Folytatjuk, amit elkezdtünk!”
Rogán Antal (Fidesz) azt
ígérte, hogy “mi azt fogjuk folytatni, amit elkezdtünk”, megvédik a
deviza- és forinthiteleseket, kiállnak a rezsicsökkentésért és
folyatják azt. Ez az üzentünk az októberi önkormányzati választásra –
tette hozzá, megjegyezte: ez lesz a harmadik választás idén.
Az előző két választáson
az ellenzéki pártok elégtelent kaptak, ennek az lehetett az oka, hogy a
kormányzó pártok az elmúlt négy évben és a jövőben sem fognak megijedni
a bankoktól és a multiktól, és ha kell velük szemben is mindig a magyar
családok oldalára állnak – ismertette.
Kitért arra, hogy a nap
folyamán a parlament elfogadja a devizahiteleseket segítő törvényt,
amelyhez módosító indítványt nyújtottak be, hogy a bankok a következő
három hónapban se emelhessenek kamatot…
Tállai András, az NGM
parlamenti államtitkára közölte: a Fidesz-KDNP-kormány folytatja
azoknak a károknak helyrehozatalát, amit a szocialista kormányok
okoztak 2002 és 2010 között. Ide sorolta az államadósság mértékét és a
devizahitelesek segítését.
Lefolytatta a devizahiteleseket segítő törvényjavaslat vitáját az Országgyűlés július 4-én
A Kúria jogegységi határozatával összefüggő kérdések
Répássy: “Az állam a közérdeket védelmezi a perekben”
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca
parlamenti államtitkára a kormány nevében arról beszélt: a
pénzintézeteknek az állammal szemben kell pert indítaniuk, amikor
vitatják a szerződésmódosítások tisztességtelenségét, egyoldalúságát,
így az államnak kell megvédenie a Kúria által kimondottakat.
Hozzátette: az államnak a devizások és más kölcsönfelvevők érdekeit
kell képviselnie, a közérdeket védelmeznie. Jelezte: a módosító
indítványok tisztázzák ezen eljárások részleteit és speciális eljárási
határidőket tartalmaznak. Az államtitkár leszögezte azt is: a törvény
elfogadása után “széttéphető papírokká” válnak a most közzétett
egyoldalú módosítások, azok ugyanis már nem léphetnek hatályba.
Fidesz: “Eljön a tisztességes bankok ideje”
Mengyi Roland (Fidesz) az eddigi
mentőintézkedések betetőzésének nevezte a devizahiteleseket segítő
törvényjavaslatot. Szavai szerint egyik bank sem engedheti meg, hogy
tisztességtelenül, erőfölénnyel visszaélve, az ügyfelek rovására
járjanak el és szétterítsék a felelősséget. A pénzintézeteknek
tisztességesen kell forgatniuk a pénzt és fair módon eljárni – jegyezte
meg.
A kormánypárti politikus a
Gyurcsány-Bajnai kormányok egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy
140-szeresére emelkedett a lakosság devizaadóssága, s félmillió család
otthonára került jelzálog.
Kitért arra is: a törvény felülírja
szerződésekkel összefüggésben az elévülést is, így meg lehet
akadályozni, hogy a bankok ezzel az indokkal bújjanak ki a hatálya
alól. A módosítás a 2004 május 1. után felvett kölcsönökre érvényes,
mert akkortól számítanak kötelezőnek az uniós irányelvek – tette hozzá.
Párttársa, Turi-Kovács Béla szerint a
gordiuszi csomót nem lehet egyszerre elvágni, a méltányosság elvének
alkalmazásakor a forinthiteleseket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Álláspontja szerint a változást csak úgy lehet a jogrendszerbe
illeszteni, hogy a jogbiztonságot is fenn kell tartani.
MSZP: “Az előrelépés jó, de további intézkedések kellenek”
Burány Sándor (MSZP) kis lépésnek
nevezte a benyújtott törvényjavaslatot, ugyanakkor kifogásolta, hogy a
zárószavazás előtt visszaléptek egyet. Jogosnak nevezte, hogy a
parlament törvénybe írja a Kúria döntését, azzal ugyanakkor nem értett
egyet, hogy az uniós csatlakozás előtti szerződéseket nem érintik. A
szocialista politikus az árfolyamveszteséget nevezte a probléma valódi
okának, amire szavai szerint semmilyen megoldást nem kínál a kormány.
Emiatt a gazdaságpolitika átalakítását sürgette és azt javasolta, hogy
különítsenek el 300 milliárd forintot a presztízsberuházások rovására,
hogy legyen fedezet a nehézség helyzetbe került emberek megsegítésére.
Burány Sándor a Nemzeti Eszközkezelő helyett egy ingatlanalap
létrehozását szorgalmazta.
Jobbik: “Jannak jó elemei és tévútjai a javaslatnak”
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a
javaslatnak vannak jó és hibás elemei, és vannak tévútjai is. Az MSZP
által javasolt alapot az eszközkezelőhöz hasonló konstrukciónak
nevezte, és kijelentette: a tulajdonosok ne legyen bérlők lakásukban.
Kitért arra is: lehet, hogy az oligarchák egy ötéves ablakperiódus
alatt rendezni tudják helyzetüket az eszközkezelőnél, de az
átlagemberek nem. A jobbikos politikus felháborítónak tartotta a
Bankszövetség hozzáállását is amiatt, hogy meg akarják mondani, kinek
segítsen az állam. Leszögezte: csak olyan bankokat tűrnek meg, amelyek
képesek a magyarok gyarapodás érdekében dolgozni és nem vesznek el
igazságtalanul semmit. A cél, hogy egy forint sem maradhasson
indokolatlanul a pénzintézeteknél, a “lopott holmit vissza kell adni” –
fogalmazott.
Az LMP továbbment volna
Schiffer András (LMP) az MSZP-re
reagálva azt mondta: “2010 előtt a forint túl volt értékelve, így nem
az árfolyamot kell okozni, hanem azokhoz kell fordulni, akik ezt
előidézték”. Jelezte: a Kúria döntésével összhangban továbbmentek volna
és a tisztességtelenül elmulasztott kamatcsökkentést is indokoltnak
tartják visszafizettetni.
Répássy Róbert támogatást kért
Az Igazságügyi Minisztérium
államtitkára szerint látszik az egyetértés, ezért a javaslat
elfogadását kérte és jelezte, hogy további lépések következnek.
Megszavazzák
a napirendet a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. július
4-én. Elöl jobbról Orbán Viktor miniszterelnök, balról Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter, mögöttük jobbról
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, balról Szijjártó Péter, a
Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. MTI
Elfogadta a Ház a devizahiteleseket segítő törvényt – 2014. július 4.
Az Országgyűlés elfogadta a
devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi
intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi
határozatával kapcsolatban.
A Ház: 184 igen szavazattal, 1
ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, amely
a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
A törvény a
devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével
fenntartja a megkötött szerződéseket. Semmisnek mondja ki az
árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -,
helyette a folyósított és a törlesztett összeget vagy a devizában
megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti
Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.
A pénzügyi intézményeknek a
törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a
folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás
alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell
elszámolniuk a pénzintézeteknek.
A jogszabály egyes
rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett
hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését
az eszközkezelő rendezte.
Az egyoldalú
szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú
hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is
érvényesek.
A törvény elsősorban a pénzügyi
intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános
szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.
Az egyoldalú szerződésmódosítás
lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban
“vélelmezni kell”, hogy tisztességtelen az annak részét képező,
egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő
szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által
is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a
tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az
átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.
Az egyoldalú
szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a
pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem
kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a
keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok
akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzintézet polgári peres
eljárásban bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelelnek.
A pénzügyi intézményeknek a
törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a
fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési
feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást
lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell
bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban
foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy
tisztességtelennek tekintik-e.
A törvény lefekteti a bankok
által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is. A
jogszabály a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és
illetékességű szervnek.
A bankok nem emelhetik
egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait
addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik
tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja.
A törvény tartalmazza a
folyamatban lévő perek és végrehajtások felfüggesztését is, legkésőbb
december 31-éig. A jogszabály a 2004. május 1-jén vagy azt követően és
a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.
A meglévő szerződések esetében – akár forint- akár devizahitek – az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták.
A kabinet kormány várhatóan az
Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépéseket tesz:
ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi
jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.
A Kúria június 16-án mondta ki,
hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az
árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a
pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó
számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú
szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.
Fidesz sajtótájékoztató: “A parlament igazságot szolgáltatott a devizahiteleseknek”
A parlament igazságot szolgáltatott a
devizahiteleseknek, minden jogtalanul elvett pénzt néhány hónapon belül
visszakaphatnak – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken
újságíróknak.
A kormánypárti politikus leszögezte: az
Országgyűlés pénteki döntése nyomán kamatos kamattal együtt visszajár
mindaz, amit elvettek az árfolyamrés formájában, az egyoldalú
szerződésmódosítások, kamatemelések formájában. Ezzel helyreállnak a
szerződés eredeti feltételei a kamat vonatkozásában – jegyezte meg.
Kifejtette: egy átlagos devizahiteles
akár 600 ezer és 1 millió forint közötti összeget is visszakaphat az év
vége felé, emellett pedig jelentősen csökkenni fog az az összeg, amit
kamatként ki kell fizetniük.
Rogán Antal szavai szerint ezt két
másik parlamenti döntés is követni fogja: egyrészt meghatározzák, hogy
milyen formában kaphatják vissza az érintettek a pénzösszegeket,
másrészt dönteni fognak a devizahitelek forintra váltásáról. Erre a
parlament szeptemberi ülésén, a Fidesz évadnyitó frakcióülését követően
kerül sor – jelezte a frakcióvezető, hozzátéve: a kormányt addig
tárgyalásokra kérték, továbbá arra, hogy tisztázza a Bankszövetséggel a
feltételrendszert. A Fidesz képviselőcsoportja egyetlen dolgot kötött
ki: a devizahitelek forintosítására ne piaci árfolyamon, hanem az
árfolyamkockázat megosztásával, egy kedvezőbb árfolyamon kerüljön sor –
emelte ki Rogán Antal.
A fideszes politikus azt mondta: az
első jóváírások novemberben lehetnek, miután az első jogerős döntéseket
októberre várják. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kérésének
megfelelően először a devizahitelesek, majd a forinthitelesek esetében
lehet döntés, mert a nyári szünetben csak a devizás ügyeket
tárgyalhatja a bíróság. Hozzátette: nagyjából ugyanannyi forinthiteles
per várható, mint devizás, s az ő esetükben a jövő év elején lehet
döntés.
Kitért arra is: azok, akik
kiszabadultak a devizacsapdából, ugyanúgy kérhetik igazukat, mert őket
is átverték, de ezt nem az Országgyűlés, hanem a Kúria döntése alapján
kérhetik, azaz egyenként vagy csoportosan perelniük kell.
Rogán Antal arról is beszámolt: a
parlament döntése minden kamatemelést felfüggesztett, vagyis ha most
hirdettek ki ilyet pénzintézetek, az nem következhet be. Ha pedig most
lépne hatályba kamatemelés, akkor visszafizetési kötelezettségük van.
Nem engedik, hogy a következő 3-4 hónapban – amíg a perek lezárulnak –
“újabb bőrt nyúzzanak le az emberekről” – tette világossá a Fidesz
frakcióvezetője.
Orbán: “Eljöhet a fair bankok korszaka”
Pilisborosjenő, 2014.
július 4. – Orbán Viktor miniszterelnök szerint a devizahiteleseket
segítő törvényjavaslat elfogadásával új időszak nyílhat, eljöhet a fair
bankok korszaka.
A kormányfő Pilisborosjenőn – egy
gyógyszeripari cég üzemavatóján tartott beszédében – reagált a
parlament pénteki döntésére, a devizahiteleseket segítő jogszabály
elfogadására.
Orbán Viktor történelmi napnak nevezte
a mait, mert – mint fogalmazott – “könnyen lehet, hogy új korszakot
nyitottunk meg”, amelyben az emberek végre úgy fogják érezni, hogy nem
mindig az erősebbnek van igaza. Annak is lehet igaza, aki gyengébb: az
igazság és a törvény az ő oldalán áll, és “előfordulhat, hogy
Magyarországon egyszer csak eljön a fair bankok korszaka” – kommentálta
az Országgyűlés döntését a miniszterelnök.
Elemzők: “A törvény a vártnál nagyobb terhet ró a bankokra”
A devizahitelesek megsegítését célzó
első elfogadott törvény a korábbi becslésekhez képest várhatóan nagyobb
terhet jelent a bankoknak – vélik az MTI által megkérdezett elemzők.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház
elemzője elmondta: a korábbiakban ismertté vált módon semmis az
árfolyamrés, helyette az MNB középárfolyamát kell alkalmazni
visszamenőleg. Emellett a törvényi vélelem alapján minden egyoldalú
szerződésmódosítás tisztességtelen volt 2004. május 1. óta, amely
“egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő
szerződéses kikötés az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével” –
tette hozzá.
Az elemző elmondta: a bankok a vélelem
ellen bírósághoz fordulhatnak rendkívüli eljárási renddel, kicsinek
látszik azonban az esélye, hogy a tisztességtelenség vélelmét
megdönthetik bármelyik általános szerződési feltétel és ügylet esetében.
Török Bálint rámutatott: mivel az
árfolyamrés semmissége, illetve a tisztességtelenség miatt az adósoknak
járó összegek megfizetésének módját, azaz az elszámolásokat egy
várhatóan szeptemberre elkészülő törvény szabályozhatja, egyelőre
nagyon széles sávban mozognak a becslések, mekkora összeget fognak a
hitelnyújtók a hitelfelvevőknek megfizetni vagy jóváírni.
Elmondta: korábban nem volt szó minden
devizaalapú hitel bevonásáról, inkább csak a lakáscélú jelzálog
hitelekről, valamint a forinthitelekre való kiterjesztésről sem, és a
tisztességtelenség bankokra háruló cáfolata is növeli a várható
veszteséget. Így 400-500 milliárd forinttól 900 milliárd forintig tartó
értékek ismertek eddig a bankszektort érő együttes veszteségről –
mutatott rá.
Hangsúlyozta: a devizaalapú hitelek
forintosításáról ősszel születhet törvény. A részletek, különösen az
átváltási árfolyam nem ismert, de valószínű, hogy (bár a Kúria
jogegységi határozata erről nem szólt) nem piaci árfolyam lesz; emiatt
a hitelnyújtók további komoly, több 100 milliárd forint veszteséggel
szembesülhetnek.
Török Bálint úgy becsülte, hogy az OTP
várható vesztesége a kamatrés miatt 20-30 milliárd forint, az egyoldalú
módosítások miatt legalább 70-80 milliárd forint lehet; a forintosítás
miatt további 70-90 milliárd forint képzelhető el. A becslés
frissítésére rövidesen sor kerülhet – tette hozzá.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt.
vezető elemzője az MTI-nek elmondta: a múlt pénteken benyújtott
törvényhez fűzött módosító javaslatok egy részét – így például, hogy a
meglévő forint- és devizahitel-szerződések esetében az elévülés csak
akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták – már beárazták a befektetők.
A szakértő elmondta, hogy az
árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége miatti
visszatérítésekkel kapcsolatos banki veszteségeket ugyancsak beárazták
a piacon, azonban a forinthiteleknél az egyoldalú
szerződésmódosításokkal kapcsolatos visszatérítések, valamint a
devizahitelek esetében az árfolyamkockázat megosztása az először
becsültnél több költséget jelent majd a bankok számára.
Kuti Ákos emlékeztetett az osztrák
Erste Group csütörtöki bejelentésére, amely szerint a csoport magyar és
román érdekeltségeinek gyenge eredményei miatt rekordösszegű, 1,6
milliárd eurós (495,8 milliárd forintos) konszolidált veszteségre
számít 2014-ben. Az Erste Group jelentős veszteségekkel számol
Magyarországon a devizahiteles csomag miatt, és közlésük szerint
részben emiatt emelték meg a tervezett kockázati költségeket.
Az Equilor elemzője szerint jelenleg
még nem lehet pontos becslést adni arra, mennyibe kerül majd a
bankoknak a devizahiteles mentőcsomag; vannak 400-500, de 900-1000
milliárd forintra vonatkozó becslések is.
Kuti Ákos szerint a következő 1,5-2 hónapban, a további nyitott kérdések rendezéséig nyomás alatt maradnak a bankpapírok.
Bankszövetség: “Méltánytalan a devizahitelesek megsegítését célzó törvény”
A Magyar Bankszövetség méltánytalannak
tartja az Országgyűlés által július 4-én elfogadott, a fogyasztói
kölcsönszerződésekre vonatkozó, a lakossági hitelezést alapjaiban
újraíró törvényt, mert úgy véli, a jogszabály olyan elveket követel meg
több mint egy évtizedre visszamenően a szigorú felügyelet alatt álló
bankoktól, amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság,
sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté.
A bankszövetség az MTI-hez pénteken
eljuttatott közleményében leszögezte, hogy a hitelintézetek mindig az
aktuális jogszabályoknak megfelelően nyújtották szolgáltatásukat,
amelyet a devizahitelezés elmúlt tizenkét éve során mind jogalkotói,
mind bankfelügyeleti szempontból szigorú ellenőrzés és folyamatos
jóváhagyás kísért.
A szövetség rámutat: az új jogszabály
által érvényesített gyakorlat sérti a jogbiztonságot, elbizonytalanítja
a befektetőket. Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy
megingassa a magánjogi szerződések alapját, és ennek beláthatatlan
következményei lehetnek a társadalomra – teszik hozzá.
Ha a hitelszerződéseket ki lehet vonni
a polgári törvénykezés általános elévülési szabályai alól, akkor a
továbbiakban bármilyen szerződéstípust, akár az adásvételi-, bérleti-
vagy munkaszerződéseket is új szabályok alá lehet helyezni –
visszamenőleges hatállyal – érvel a szervezet.
A bankszövetség a jogbiztonság
fenntartása érdekében azt reméli, hogy a köztársasági elnök a
jogszabályt nem írja alá, hanem elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes
normakontrollra a tartalmi és formai hibák miatt.
A közleményben jelezték: a bankok
továbbra is érdekeltek abban, hogy a devizahiteles kérdést minden fél
számára megnyugtatóan és igazságosan, a forinthitelesek érdekeit is
figyelembe véve rendezze az Országgyűlés. Ehhez a pénzintézetek az
általános jogelveken alapuló és a társadalom egészének érdekeit szem
előtt tartó jogszabályokat tartanak szükségesnek, amelyek
előkészítéséhez felajánlják szakmai támogatásukat és együttműködésüket.
“Az OTP-nek a vártnál többe kerül az elfogadott törvény”
“Az OTP-nek a vártnál többe kerül a
devizahiteles törvény, a bank élni kíván perindítási jogával az
egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétel
tisztességessége bizonyítására” – közölte a bank a Budapesti
Értéktőzsde honlapján július 4-én.
A tájékoztatás szerint az elfogadott
törvény alapján az OTP Csoportnak az árfolyamréssel kapcsolatos
visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forint.
Figyelembe véve a 2013. év során erre a célra képzett kockázati
költséget, az adózás előtti negatív eredményhatás mintegy 25 milliárd
forintot érhet el, amit 2014 második negyedévében számolnak el. Ez az
összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásoknál.
“Az egyoldalú szerződésmódosítást
tartalmazó szerződési feltétellel kapcsolatos perek a bank szerint a
devizaalapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintot, a forint
jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további 20-30
milliárd forintot érinthetnek. A törvény elfogadott változata 40
milliárd forinttal növelte a várt összeget” – tudatta a bank.
MTI