2026. március 18., szerda
Irán nem csak megvédi magát, hanem meg is bünteti az agresszort – A Hormuzi-szoros megnyitásának feltételei
Budapest, 2026. március 18. szerda (MB)
Egy belső iráni elemzés szerint Amerika és Izrael alaposan mellé fogott azzal, hogy megtámadta Iránt, és most keresi, hogyan tudna kimászni belőle – jelentette a Magyar Békekör tudósítója a birtokába jutott dokumentum alapján.
Irán honvédő harca felülmúlta az agresszorok várakozását, nem számoltak azzal, hogy Irán nem csak megvédi magát, hanem még felül is kerekedik a tágabb értelemben vett harcmezőn, és meg is bünteti az agresszort és bűntársait.
Az agresszorok azt hitték, hogy csapásaikkal, köztük lakossági célpontokra, így a 165 gyermek életét kioltó minabi leányiskolára mért csapásukkal a rendszer ellen fordítják az iráni népet, és utat nyitnak egy Amerika-barát kormány hatalomra jut ása előtt. Ennek az ellenkezője történt: a nép kiállt hazája és a rendszer védelmében, az iszlám politikai vezetés mellett.
Azt hitték, hogy csak úgy elbánhatnak Iránnal, mert gyenge, és képtelen megvédeni magát. De gyorsan kiderült, hogy Irán nem csak megvédi magát az agresszióval szemben, hanem megbüntetni is képes az agresszort és bűntársait, nehogy eszükbe jusson még egyszer megtámadni Iránt. Izraelre és a térségben működő amerikai támaszpontokra mért rakéta és drón csapásaival az iráni erők komoly sebeket ejtettek az ellenfélen, a Hormuzi-szoros lezárása pedig olyan gazdasági horderejű válasznak bizonyult, amellyel képtelenek mit kezdeni.
Mára már nem csak az agresszorok okolják egymást azért, hogy ki kit rántott bele a háborúba, hanem odahaza is hatalmi vitát váltott ki Irán villámháborúban történő legyőzésének kudarcba fulladt terve. Az elemzés szerint erre utal Hazug Haramia Trump elnök kapkodása, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, elkeseredett próbálkozásai, hogy népének indokolja, mire volt ez jó.
“Amerikának és Izraelnek meg kell fizetnie az ellenünk elkövetett agresszióikért. Ez nagyon fontos a jövőre nézve, az újabb agressziótól való elrettentés érdekében. Ki akarunk törni az ördögi körből, hogy ők tárgyalást színlelnek, s közben hátba támadnak minket” – áll a dokumentumban.
Teherán sajnálatosnak tartja, hogy a háború árát azoknak is meg kell fizetniük, akik nem támadtak Iránra: a szomszédos országoknak, melyeknek területén amerikai támaszpontok működnek, a világ más országainak pedig azért, mert a háború energiaválságot idézett elő.
“De a háborút nem mi kezdtük, hanem rá kényszerítettek minket” – szögezik le.
A “totális imperializmus visszatérésének” minősítik az Egyesült Államok és Izrael ellenük elkövetett agresszióját, melynek célja az iráni olaj amerikai megszerzése, és Izrael hegemóniájának biztosítása a Közel-Keleten.
Az iráni elemzés a nemzetközi közösség felelősségére apellál, elvárja a világ országaitól, hogy a nemzetközi jog erodálódása és a jogérvényesítés erőszakkal történő felváltása közepette cselekvően lépjenek fel az agresszió ellen. Óriási hibának tartanák, ha nem ezt tennék, hanem tudomásul vennék az agressziót. Nagy árat kellene fizetniük érte – írják.
Az iráni belső elemzéssel egybehangzóan a Tasnim iráni hírügynökség azt írta, hogy a teheráni vezetés mindaddig nem fogja feloldani a Hormuzi-szoros blokádját, amíg az USA és Izrael véget nem vet Irán elleni agressziójának. A szoros újra megnyitásának további előfeltételéül szabják, hogy az Egyesült Államok helyezze hatályon kívül a szankciókat Iránnal szemben, ürítse ki támaszpontjait a térségben, adja vissza a külföldön befagyasztott iráni javakat, és ismerje el Irán nem dollár alapú kereskedelmét.
Irán célja, hogy a Közel-Keleten együttműködésen alapuló új rend szülessék a szembenállás helyett – írják.
Az elemzésből kitűnik, hogy Irán, a békés együttélés és együttműködés híveként biztonsági garanciákra tart igényt, mint ahogyan a maga részéről is kész szavatolni mások biztonságát, az egyenjogúság és a biztonság oszthatatlanságának elve szerint. Senki sem érvényesítheti biztonságát mások rovására – szögezik le.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Apokalipszis-narratívák és elit menedékek: illúziók a végítélet árnyékában
A podcast szerint a Közel-Keleten zajló konfliktusok és vallási szimbolika erősödése – például a jeruzsálemi szent helyek lezárása és a „vörös tehén” rituálé körüli várakozás – sokak számára apokaliptikus értelmezést kap. Egyes amerikai politikai és katonai körökben is megjelenik a vallási retorika, ami a szerző szerint veszélyes irányba tolhatja a geopolitikai gondolkodást.
Ezzel párhuzamosan a globális elit egy része nem spirituális megváltásban, hanem fizikai túlélésben gondolkodik: milliárdosok luxusbunkereket építenek elszigetelt helyeken, amelyek hosszú távú civilizációs összeomlás esetére szolgálnának menedékként.
A podcast azonban ezt súlyos tévedésnek tartja. Az érvelés három fő pontra épül. Először: a technológiai rendszerek és erőforrások idővel kimerülnek, utánpótlás nélkül a legfejlettebb bunker is fenntarthatatlan. Másodszor: a biztonság illúzió, mert válsághelyzetben a fegyveres védelem lojalitása megszűnhet, és a hatalom erőszak útján újraoszlik. Harmadszor: a pszichológiai tényezők – izoláció, társadalmi struktúrák hiánya – gyors belső összeomláshoz vezethetnek.
A szerző szerint ezek a bunkerek nem a civilizáció újraindításának eszközei, hanem az elit bizalmatlanságának szimbólumai. A valódi túléléshez nem izolált menedékek, hanem működő közösségek, együttműködés és tudásmegosztás szükséges. A „menekülési stratégia” így inkább a jelenlegi rendszer kudarcának beismerése, mint racionális jövőtervezés.