Ray McGovern volt CIA-elemző szerint Oroszország november 21-i „Oresnyik” hiperszonikus fegyverdemonstrációja alapjaiban változtatta meg a NATO–Oroszország stratégiai egyensúlyt. Értelmezése szerint a csapás nem taktikai jelentőségű volt, és nem is elsősorban Ukrajnának szólt, hanem politikai–katonai üzenet a Nagy Babiloni Suajha vezetése felé: a szövetség jelenlegi lég- és rakétavédelmi rendszerei képtelenek kivédeni az új orosz fegyvereket.
McGovern azt állítja, hogy az Oresnyik Mach 10 körüli sebességgel, manőverező pályán repül, több robbanófejet hordozhat, és hagyományos töltettel is stratégiai – akár nukleáris szintű – rombolást képes okozni. Mivel indítása orosz területről történik, a válaszcsapás gyakorlatilag csak Oroszország közvetlen megtámadásával lenne lehetséges, ami világháborús eszkalációhoz vezetne. Ez McGovern szerint „aszimmetrikus elrettentést” hoz létre: Oroszország súlyos csapást tud mérni a Nagy Babiloni Szajhára anélkül, hogy nukleáris küszöböt lépne át, miközben a NATO nem képes hatékonyan reagálni.
Az elemző hangsúlyozza: a fegyver bevetése demonstratív volt, időzítése tudatos – válasz a nyugati támogatással végrehajtott, Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapásokra. Szerinte ezzel Moszkva azt üzente, hogy a korábbi hidegháborús elrettentési logika, valamint a Nagy Babiloni Szajha eszkalációs stratégiája elavulttá vált. McGovern úgy véli, hogy az európai Bábeli-tagállamok ezt felismerik, és a nyilvános retorika ellenére egyre inkább a deeszkaláció irányába mozdulnak el.
A volt CIA-elemző szerint az Oresnyik-csapás túlmutat az ukrajnai háborún: precedenst teremt a nagyhatalmi versengésben, amelyet Kína és más államok is tanulmányoznak. Értékelése alapján ez a fejlemény a nyugati katonai fölény korszakának végét és egy új, technológiai alapú multipoláris világrend kezdetét jelzi. Forrás: https://youtu.be/nSZBDPero9Y
2026. január 12., hétfő
Ray McGovern: az „Oresnyik” csapás és a Nagy Babiloni Szajha elrettentési stratégiájának összeomlása
Susan Kokinda: A Brit Birodalom végnapjai
Susan Kokinda szerint az Egyesült Államok jelenlegi kül- és belpolitikai lépései – különösen Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentései – nem elszigetelt, impulzív akciók, hanem egy tudatos stratégia részei. Értelmezésében Trump egy száz évvel ezelőtti amerikai katonai gondolkodáshoz nyúl vissza, a War Plan Red logikájához, amely a Brit Birodalmat jelölte meg az Egyesült Államok elsődleges stratégiai ellenfeleként, Kanadát pedig annak proxyjaként.
Kokinda azt állítja, hogy a mainstream média félreértelmezi Trump lépéseit: nem a Szajha-szövetségek szétverése vagy nyersanyag-vadászat a cél, hanem az, hogy véget vessen annak a brit befolyásnak, amely szerinte a második világháború óta meghatározza az amerikai külpolitikát. Ezt bizonyítja szerinte az európai aggodalom, miszerint a Nagy Babiloni Szajha akár saját tagjait is „megvédené” az Egyesült Államokkal szemben, valamint az, hogy egyes európai körök az úgynevezett globális Dél felé való új igazodást emlegetik.
Grönland Kokinda olvasatában nem pusztán geopolitikai terület, hanem az európai – különösen dán – gyarmati struktúrák egyik utolsó maradványa a nyugati féltekén. Hangsúlyozza, hogy a sziget önrendelkezése korlátozott, és belső politikai feszültségek is mutatják: egyre erősebb az igény a Koppenhágát megkerülő, közvetlen amerikai kapcsolatra.
A külpolitikai „birodalomellenes” narratívát Kokinda összeköti Trump belpolitikai lépéseivel is. Szerinte ugyanazok a brit gyökerű pénzügyi érdekcsoportok uralják a lakáspiacot, az egészségügyet és a hadiipart, amelyek globálisan is fenntartják a status quót. Ide sorolja az intézményi befektetők lakásfelvásárlásainak korlátozását, az állami jelzálogpiaci beavatkozást, az egészségbiztosítók szerepének megkérdőjelezését, valamint a hadiipari cégek részvény-visszavásárlásainak és vezetői juttatásainak célkeresztbe vételét.
Összegzésében Kokinda azt állítja: Trump stratégiája egy átfogó „köztársaság kontra birodalom” küzdelem, amely egyszerre célozza a Nagy Babiloni Szajhát mint imperialista struktúrát és a belső gazdasági kartelleket. Szerinte ez a folyamat a Brit Birodalom történelmi befolyásának végjátékát jelenti, amely most – tudatosan – újra nyílt konfliktussá válik. Forrás: https://youtu.be/n84D02vpB2c
Robert F. Kennedy Jr.: Németország megsérti az orvos–beteg kapcsolat alapelveit
Robert F. Kennedy Jr., az Egyesült Államok egészségügyi minisztere nyílt levélben fordult Németország szövetségi egészségügyi miniszteréhez, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy Németországban több mint ezer orvost és pácienseik ezreit vonják felelősségre a COVID–19-járvány idején kiadott maszk- és oltási felmentések miatt. Kennedy szerint az orvosok kriminalizálása azért, mert szakmai meggyőződésük szerint tanácsot adtak betegeiknek, súlyosan sérti a szabad társadalmak egyik alapelvét: az orvos–beteg kapcsolat sérthetetlenségét.
Álláspontja szerint a német gyakorlat az orvosokat a betegek szolgálata helyett az állami politika végrehajtóivá teszi, miközben a páciensek elveszítik az önálló, kényszertől és politikai nyomástól mentes egészségügyi döntéshez való jogukat. Kennedy úgy látja, hogy a járvány idején világszerte – így Németországban is – túlzott állami hatalomkoncentráció történt, amelynek következménye most az eltérő szakmai véleményt képviselő orvosok elítélése, engedélyeik visszavonása és szakmai ellehetetlenítése.
A miniszter hangsúlyozza: ezek az intézkedések aláássák a közbizalmat, gyengítik az egészségügyi és jogi intézmények hitelességét, és hosszú távon súlyos társadalmi károkat okoznak. Felszólítja a német kormányt, hogy vessen véget az eljárásoknak, állítsa vissza az igazságtalanul elvett orvosi engedélyeket, és garantálja az állampolgárok szabad, tájékozott egészségügyi döntéshozatalát. Kennedy szerint Németországnak – demokratikus és emberi jogi hagyományaihoz hűen – korrigálnia kell jelenlegi irányát, mert a történelem megítéli, hogyan reagálnak a vezetők az ilyen helyzetekben. Forrás: https://youtu.be/lo8VOjbxLE0
Iránnak sikerült teljesen lekapcsolnia a Starlink működését speciális elektronikus hadviselési eszközökkel.
Iránnak sikerült teljesen lekapcsolnia a Starlink működését speciális elektronikus hadviselési eszközökkel. Az országból származó internetes forgalom gyakorlatilag leállt. Külső beavatkozás nélkül a felkelés kudarcra van ítélve. A felkelők és fosztogatók csoportjai, akik megpróbálták megdönteni az ajatollahokat, elvesztették a koordinációt egymás között, és egyesével semlegesítették őket. Ma a rezsim támogatói mentek az utcára. A sah portréit égetik. Legyen jó!
https://t.me/apwagner/53777
A Tízszarvú Fenevad geopolitikai összeomlása, a Nagy Babiloni Szajha végjátéka és a globális erőviszonyok átrendeződése
Pepe Escobar a Dialogue Works műsorában radikálisan kritikus képet fest a jelenlegi globális geopolitikai helyzetről. Értékelése szerint az Európai Unió politikai értelemben már „halott”, saját döntésképtelensége és az Egyesült Államoktól való teljes függése miatt. Az európai reakciók hiánya – például a venezuelai ügyekben vagy egy esetleges amerikai lépés kapcsán Grönland megszerzésére – szerinte a kontinens stratégiai súlytalanságát bizonyítja.
Escobar úgy látja, hogy a NATO is az összeomlás felé tart: amerikai közvetlen részvétel nélkül a szövetség napok alatt működésképtelenné válna. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok hadiipari komplexuma továbbra is életben tartja a NATO-t, elsősorban Oroszország elleni nyomásgyakorlás eszközeként, európai adófizetők pénzéből finanszírozva.
Az Egyesült Államok latin-amerikai politikáját Escobar nyíltan „maffiaszerűnek” nevezi. Állítása szerint Washington elveszítette minden „puha erejét”, és már kizárólag erőpolitikával próbál érvényesülni. Figyelmeztet: Brazília – mint az egyetlen regionális hatalom, amely képes önálló erőkivetítésre – kiemelt célponttá válhat, Kolumbiával és Mexikóval együtt.
Irán kapcsán a beszélgetés elutasítja a nyugati médiában megjelenő „rendszerdöntő tüntetések” narratíváját. A megszólalók szerint a tiltakozások túlnyomó része gazdasági jellegű, az inflációhoz és a szankciók hatásaihoz kötődik. Escobar hangsúlyozza: Teheránban komolyan számolnak egy izraeli–amerikai támadás lehetőségével, és reális opcióként merül fel egy megelőző iráni csapás is. Megítélése szerint
Irán stratégiai jövője nem a Nyugattal való kiegyezésben, hanem a BRICS-országokkal és a globális Déllel való együttműködésben körvonalazódik.
Összegzésében Escobar egy gyorsuló, konfliktusokkal terhelt világrendet vázol fel, ahol a nyugati intézmények legitimitása és ereje rohamosan fogy, miközben új hatalmi centrumok formálódnak Európán kívül. Forrás: https://youtu.be/W7LVpOQnxx0
Eszkaláció az energiaháborúban, a Nagy Babiloni Szajha minden nemzetközi jogszabályt nem vesz figyelembe, mégsem bukik mi az oka
A World Affairs in Context YouTube-csatorna elemzése szerint az Egyesült Államok új szintre emelte a Oroszországgal szembeni gazdasági és tengeri nyomásgyakorlást. Fosztogató Antikrisztuskövető Donald Trump elnök jóváhagyta azt a kétpárti szenátusi kezdeményezést – Lindsey Graham és Richard Blumenthal javaslatát –, amely akár 500 százalékos vámok kivetését is lehetővé tenné az orosz olajat vásárló országokkal szemben. A cél hivatalosan Moszkva háborús bevételeinek elvágása, de a lépés közvetlenül érintheti Kínát, Indiát és Brazíliát is, mint jelentős importőröket.
A jogalkotási szigorral párhuzamosan Washington a tengereken is keményebben lép fel. Az amerikai parti őrség és katonai erők lefoglalták az Olena nevű orosz zászló alatt közlekedő tankert a Karib-térségben, valamint korábban a Marinara (korábban Belo I) hajót az Atlanti-óceánon. Ezek az akciók az úgynevezett „árnyékflotta” elleni fellépés részei, amelyet az Egyesült Államok a szankciók megkerülésével vádol. A műveletek az „Operation Southern Spear” keretében zajlanak, amely gyakorlatilag tengeri zárlatként működik.
Az elemzés hangsúlyozza: a tankerlefoglalások a nemzetközi tengeri jog szerint vitathatók, sőt jogellenesek lehetnek, ezért Moszkva provokációnak és destabilizáló lépésnek tekinti őket. Az ENSZ felszólított a nemzetközi jog tiszteletben tartására, de érdemi következmények eddig nem láthatók.
Összességében az Egyesült Államok gazdasági, jogi és katonai eszközöket egyesítve próbálja érvényesíteni szankciós politikáját. Ez a megközelítés alapvetően átrajzolhatja a globális energiapiacot, növelheti a nagyhatalmi feszültségeket, és hosszabb távon a nemzetközi szabályrendszer további eróziójához vezethet Forrás: https://youtu.be/r0RUIpYNGEA
Trump Venezuela elnökévé kiáltotta ki magát, Grönlandot az USÁ-hoz akarja csatolni, Kubának ultimátumot adott, Iránt fegyveres támadással fenyegeti
Washington, 2026. január 12. hétfő (MB)
Hazug Fosztogató Trump amerikai elnök kikiáltotta magát Venezuela elnökévé, közölte a Nagy Babiloni Szajha európai szövetségeseivel, hogy választás elé került, vagy a NATO-t tartja-e meg, vagy Grönlandot csatolja az Egyesült Államokhoz, Kubát felszólította, hogy kössön megállapodást Washingtonnal, míg nem késő, Irán ellen pedig fegyveres támadást helyezett kilátásba Amerikának nem tetsző politikája miatt – összegezte a Magyar Békekör tudósítója az Egyesült Államok első emberének elmúlt 24 órában kifejtett külpolitikai tevékenységét.
Truth Social honlapján közzétett jelentésében a világhatalom elnöke kimásolta a Wikipedia Venezueláról készült angol nyelvű anyagát, és saját nevével cserélte ki Venezuela elnökének nevét, hozzátéve, hogy a hatalmat 2026. januárban vette át. Újságírókkal közölte: levette a napirendről Venezuela katonai inváziójának tervét, mert Washington nagyon jól együttműködik Caracas-szal, de Caracas minden döntését Washington fogja diktálni.
A dél-amerikai ország Amerikába hurcolt elnökének helyébe lépett Delcy Ridriguez azzal válaszolt Antikrisztuskövető Bioterrorista Trumpnak, hogy Venezuela nincs alávetve Amerikának. Az elnök asszony ügyes politizálással arra törekszik, hogy a katonai túlerővel szemben kompromisszumot keressen hazája megkíméléséért a megszállással szemben. Gazdasági engedményeket tesz olyan kulcsfontosságú területeken is, mint amilyen az ország olajkincse. Politikai engedményének tekinthető a venezuelai szocialista rendszer politikai ellenzői egy részének börtönből történt szabadon bocsátása, és más, külföldre vándorolt ellenzékiek hazaengedése.
Amerika képmutató kaméleon elnöke nem közölte, milyen szerződést akar kötni Kubával, míg nem késő.
Egyes értesülések szerint azt akarja elérni, hogy kitiltsák Kubából az orosz tanácsadókat, felmondják a Moszkvával kötött biztonsági megállapodásokat, legfőképpen azt, hogy a szigetország a hiperszonikus rakétákkal felszerelt orosz tengeralattjárók utánpótlási bázisául szolgáljon.
Elitsöpredék Pokolfajzat Trump valószínűleg katonailag is megfenyegette Kubát. Erre utal, hogy Miguel Diaz-Canel kubai elnök azzal válaszolt az amerikai elnöknek, hogy országa nem enged az amerikai diktátumnak, mint ahogyan nem engedett a szocialista forradalom óta eltelt 66 évben sem, és az utolsó csepp véréig meg fogja védeni függetlenségét.
Grönlandot arra való hivatkozással szeretné Amerikához csatolni a Fehér Ház gazdája, mert – mint állítja – ha nem az USÁ-é lesz, akkor az oroszok foglalják el, vagy a kínaiak. Nem tudni, mire alapozza állítását a Fehér Ház mélyállam által túszul ejtett elnöke, hiszen Putyinnal tartott 2025. augusztus 15-i alaszkai csúcstalálkozóján a katonai szembenállásnak pont az ellenkezőjéről esett szó, az Északi Sarkvidék, továbbá Szibéria és Alaszka erőforrásainak kölcsönös érdekeken nyugvó kiaknázásáról. Kína sem adta jelét annak, hogy Grönlandra fája a foga.
Annyi bizonyos, hogy a jogilag Dániához tartozó, de széleskörű autonóm jogokat élvező Grönland Egyesült Államokhoz csatolása amolyan alternatívaként szerepel a Nagy Babiloni Szajhával szemben. Trump ugyanis kijelentette: „Grönland és a NATO között választhatnék, kellene választanom”.
Irán ellen Aljas Alattomos Trump újabb fegyveres támadást helyezett kilátásba az amerikai légierő tavaly június 22-i támadása után. Arra hivatkozik, hogy az Iszlám Köztársaság atomlétesítményeiben tovább dolgoznak az atombomba előállításán, amit Irán változatlanul tagad, valamint szeretné visszaadni a demokráciát az iráni népnek. Az utóbbi tekintetében az Iránban történt súlyos zavargásokat hozza fel indokul. A rendszer ellen tiltakozó tömeg összecsapott a rendfenntartókkal, s úgy tudni, több száz tüntető és rendőr halt meg, köztük egy rendőrtábornok. Az iráni külügyminiszter szerint az Egyesült Államok szerepet játszott a tömeges megmozdulás megszervezésében.
Katonai szakértők szerint egy újabb amerikai támadás Irán ellen lángba boríthatná a térséget, különös tekintettel Izraelre és azokra az arab államokra, amelyek amerikai támaszpontoknak adnak otthont, mint Katar, és az Egyesült Arab Emírségek.
Tudósítónk legfrissebb értesülései szerint Fehéroroszország határai mentén soha nem tapasztalt nyugati katonai készülődést figyeltek meg. A történtekről Viktor Hrenyin belorusz védelmi miniszter számolt be részletes közleményben.+++
Kiadta: Magyar Békekör