A
jövő hét folyamán, egy kedden tartandó ötpárti egyeztetésen Simicskó
István honvédelmi miniszter javaslatot tesz a rendkívüli jogrend
alkalmazására vonatkozó szabályozás megváltoztatására. A módosítást
követően lehetővé válik, hogy a kormány a katonaságot terrorveszély
esetén bevethesse.
A
tervezett módosításhoz a kormánynak ellenzéki képviselők támogatására
van szüksége, mert az alaptörvény tervezett módosítása kétharmados
többséget fog igényelni; ezzel egy hatodik minősített időszakot
határozna meg az alaptörvény, aminek esetében a rendkívüli jogrend
alkalmazható lenne. Az ötpárti egyeztetés során megállapításra kerül,
hogy a kormánynak pontosan mit enged majd meg a terrorveszély
kihirdetése a módosítást követően, illetve veszély esetén milyen
mértékben kell bevonnia a Honvédelmi Tanácsot, valamint az országgyűlés
vonatkozó hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait. Az alaptörvény
jelenleg az esetben engedélyezi a rendkívüli jogrend adta lehetőségek
igénybevételét, amennyiben az állam működését külső vagy belső tényező
ellehetetleníti, ill. az állampolgárok élete rendkívüli körülmények okán
fokozott veszélynek van kitéve.
Lázár
János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember 4-én éjjel
rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be a tömeges bevándorlás miatt
kialakult rendkívüli helyzetről. Akkori kijelentése szerint a
válsághelyzet miatt minden rendőr szolgálatban volt, az autópályákon és a
vonatsínek mentén gyalogló tömegek miatt pedig 24 órán belül
megbénulhat Nyugat-Magyarország közlekedése, emiatt a kormány rendkívüli
intézkedések meghozatalára kényszerül. Szeptember 4-én a kormány első
alkalommal külön buszjáratokat biztosított a Magyarországra tömegesen
érkező migránsoknak, hogy elérhessék az osztrák határt. A tömeges
bevándorlás okozta rendkívüli helyzet egyértelművé tette, hogy a
rendőrség 100%-os leterheltség mellett kezeli a válsághelyzetet, emiatt a
válságkezelésre további karhatalmi erők bevonására van szükség.
Az
utóbbi évek során idegen hatalmak részéről támadások sorozata érte
Magyarországot – gyakran a liberális baloldal aktív közreműködésével -,
ennek következményeként hazánk nem csak a migrációs válsággal mint
kockázati tényezővel, de sajátos geopolitikai elhelyezkedéséből adódóan a
hibrid háborúk lehetőségével kell számoljon. Éppen Lázár János
szeptember 4-i nyilatkozata világított rá, hogy a rendőrség állománya
100%-os terhelés alá kerül mindössze 1200, az utakon gyalogló bevándorló
miatt. Ennél fogva egy külföldről szervezett puccs esetében a
rendőrség állománya nem lenne elég a helyzet kezelésére. Egy a kijevi
történésekhez hasonló, idegen zsoldosok jelenlétével zajló felforgatás a
Terrorelhárítási Központot is megoldhatatlan feladat elé állítaná, ami
szükségessé teszi, hogy az Országgyűlés lehetővé tegye a hadsereg
békeidőben történő bevetésének korlátozások nélküli engedélyezését,
lehetőség szerint olyan jogosultságokkal, melyek a közbeiktatott
parlamenti bizottságok megkérdezésének kötelezettségét teljes mértékben
mellőzik.
2013-2014
fordulóján egy külföldről vezérelt puccs zajlott le Ukrajnában. A
Kijevben zajló szakszerű utcai harc az országgyűlésben az ellenzéki
törvényhozók passzív, akadályozó tevékenységével egészült ki, melynek
eredményeként a központi hatalom megbénult. A rendőrök nem kaptak
engedélyt lőfegyver használatára egy olyan helyzetben, melynek során
ismeretlen mesterlövészek a fővárosban zajló tüntetések közepette civil
tüntetőket és rendőröket gyilkoltak. A parlamenti ellenzék passzív
szabotázsának köszönhetően a kritikus pillanatban a hadsereg nem került
bevetésre.
http://www.hidfo.ru/2016/01/a-katonasag-is-bevetesre-kerul-terrorveszely-eseten/
http://www.hidfo.ru/2016/01/a-katonasag-is-bevetesre-kerul-terrorveszely-eseten/