
A
 jövő hét folyamán, egy kedden tartandó ötpárti  egyeztetésen Simicskó 
István honvédelmi miniszter javaslatot tesz a  rendkívüli jogrend 
alkalmazására vonatkozó szabályozás  megváltoztatására. A módosítást 
követően lehetővé válik, hogy a kormány a  katonaságot terrorveszély 
esetén bevethesse.
A 
tervezett módosításhoz a kormánynak ellenzéki képviselők  támogatására 
van szüksége, mert az alaptörvény tervezett módosítása  kétharmados 
többséget fog igényelni; ezzel egy hatodik minősített  időszakot 
határozna meg az alaptörvény, aminek esetében a rendkívüli  jogrend 
alkalmazható lenne. Az ötpárti egyeztetés során megállapításra  kerül, 
hogy a kormánynak pontosan mit enged majd meg a terrorveszély  
kihirdetése a módosítást követően, illetve veszély esetén milyen  
mértékben kell bevonnia a Honvédelmi Tanácsot, valamint az országgyűlés 
 vonatkozó hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait. Az alaptörvény  
jelenleg az esetben engedélyezi a rendkívüli jogrend adta lehetőségek  
igénybevételét, amennyiben az állam működését külső vagy belső tényező  
ellehetetleníti, ill. az állampolgárok élete rendkívüli körülmények okán
  fokozott veszélynek van kitéve.
Lázár 
János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember 4-én  éjjel 
rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be a tömeges bevándorlás  miatt 
kialakult rendkívüli helyzetről. Akkori kijelentése szerint a  
válsághelyzet miatt minden rendőr szolgálatban volt, az autópályákon és a
  vonatsínek mentén gyalogló tömegek miatt pedig 24 órán belül  
megbénulhat Nyugat-Magyarország közlekedése, emiatt a kormány rendkívüli
  intézkedések meghozatalára kényszerül. Szeptember 4-én a kormány első 
 alkalommal külön buszjáratokat biztosított a Magyarországra tömegesen  
érkező migránsoknak, hogy elérhessék az osztrák határt. A tömeges  
bevándorlás okozta rendkívüli helyzet egyértelművé tette, hogy a  
rendőrség 100%-os leterheltség mellett kezeli a válsághelyzetet, emiatt a
  válságkezelésre további karhatalmi erők bevonására van szükség.
Az 
utóbbi évek során idegen hatalmak részéről támadások sorozata érte  
Magyarországot – gyakran a liberális baloldal aktív közreműködésével -, 
 ennek következményeként hazánk nem csak a migrációs válsággal mint  
kockázati tényezővel, de sajátos geopolitikai elhelyezkedéséből adódóan a
  hibrid háborúk lehetőségével kell számoljon. Éppen Lázár János  
szeptember 4-i nyilatkozata világított rá, hogy a rendőrség állománya  
100%-os terhelés alá kerül mindössze 1200, az utakon gyalogló bevándorló
  miatt. Ennél fogva egy külföldről szervezett puccs esetében a 
rendőrség  állománya nem lenne elég a helyzet kezelésére. Egy a kijevi  
történésekhez hasonló, idegen zsoldosok jelenlétével zajló felforgatás a
  Terrorelhárítási Központot is megoldhatatlan feladat elé állítaná, ami
  szükségessé teszi, hogy az Országgyűlés lehetővé tegye a hadsereg  
békeidőben történő bevetésének korlátozások nélküli engedélyezését,  
lehetőség szerint olyan jogosultságokkal, melyek a közbeiktatott  
parlamenti bizottságok megkérdezésének kötelezettségét teljes mértékben 
 mellőzik.
2013-2014
 fordulóján egy külföldről vezérelt puccs zajlott le  Ukrajnában. A 
Kijevben zajló szakszerű utcai harc az országgyűlésben az  ellenzéki 
törvényhozók passzív, akadályozó tevékenységével egészült ki,  melynek 
eredményeként a központi hatalom megbénult. A rendőrök nem  kaptak 
engedélyt lőfegyver használatára egy olyan helyzetben, melynek  során 
ismeretlen mesterlövészek a fővárosban zajló tüntetések közepette  civil
 tüntetőket és rendőröket gyilkoltak. A parlamenti ellenzék passzív  
szabotázsának köszönhetően a kritikus pillanatban a hadsereg nem került 
 bevetésre.
http://www.hidfo.ru/2016/01/a-katonasag-is-bevetesre-kerul-terrorveszely-eseten/
http://www.hidfo.ru/2016/01/a-katonasag-is-bevetesre-kerul-terrorveszely-eseten/
 








