2026. március 15., vasárnap
Mindenkori Terrorista Izraeli vezetőket vesz célba Irán
A Borzzikman podcast elemzése szerint a Közel-Keleten zajló konfliktus gyors eszkalációja komoly katonai és politikai következményekkel járhat az Egyesült Államok és szövetségesei számára. A műsor több nyugati szereplő nyilatkozatára hivatkozva azt állítja, hogy a háború gazdasági és diplomáciai nyomást is gyakorol Washingtonra.
Nemzetgyilkos Kaméleon Josep Borrell, a Tízszarvú Fenevad korábbi külügyi főképviselője egy európai parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok a második világháború óta több konfliktusban sem érte el céljait, és a közel-keleti háború is komoly kihívást jelenthet Washington számára. A podcast értelmezése szerint a konfliktus kimenetelét gazdasági tényezők, például az olajárak, az infláció és az amerikai kamatszint alakulása is befolyásolhatják.
A műsor idézi Daniel Davis nyugalmazott amerikai ezredest is, aki szerint az Irán elleni katonai fellépés gazdasági és politikai kockázatokkal jár az Egyesült Államok számára, és a konfliktus következtében Washington egyes szövetségesei eltávolodhatnak. Példaként az olasz csapatok kivonását említi az iraki Erbílben található katonai bázisról, amelyet iráni rakéta- és dróntámadás ért.
A podcast beszámolója szerint Irán dróncsapást hajtott végre az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége ellen, majd rakétatámadás érte több izraeli várost, köztük Tel-Avivot, Rishon LeZiont és Shohamot. Az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka szerint a támadás során több tucat ballisztikus rakétát indítottak izraeli célpontok ellen.
A műsor további, független források által nem megerősített állításokat is közöl izraeli vezetők elleni támadásokról és esetleges sérülésekről. Az elemzés szerint a konfliktus folytatódása további katonai és politikai feszültséget idézhet elő a térségben.
Irán kiterjeszti támadásait az amerikai célpontok ellen a Közel-Keleten
A Hindustan Times beszámolója szerint a közel-keleti háború harmadik hetére Irán fokozta katonai műveleteit az Egyesült Államok és Izrael érdekeltségei ellen, miközben a konfliktus egyre több regionális országot érint. Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) közlése szerint rakétákkal és drónokkal több amerikai katonai bázist támadtak Irakban és Kuvaitban, köztük az erbíli Harír légibázist, valamint az Ali al-Salem és az Arafjan támaszpontokat. Teherán azt állítja, hogy ezek a létesítmények megsemmisültek, bár ezt független források nem erősítették meg.
Az IRGC egyben azt is közölte, hogy precíziós csapásmérő drónokat vetett be az amerikai katonák felkutatására a térségben, és jelezte: az amerikai személyzet közvetlen célpontnak számít a hadműveletek során. A támadások az iráni „True Promise 4” hadművelet ötvenedik hullámának részét képezik, amelyet az iráni vezetés az Egyesült Államok és Izrael elleni regionális válaszlépésként állít be.
A konfliktus hatása a Perzsa-öböl több államában is érezhető. Bahreinben március 15-én légiriadót rendeltek el, Szaúd-Arábia pedig közölte, hogy légvédelme drónokat semmisített meg Rijád és a keleti régió felett. Kuvait nemzeti gárdája az elmúlt 24 órában öt pilóta nélküli eszköz lelövéséről számolt be. Az Egyesült Államok eközben biztonsági okokból felszólította a nem létfontosságú amerikai kormányzati alkalmazottakat és családtagjaikat, hogy hagyják el Ománt.
Irakban több, Iránhoz közel álló fegyveres csoport is amerikai célpontok elleni támadásokat vállalt. A Saraya Aliyah al-Dam nevű milícia például az erbíli amerikai bázist és a bagdadi repülőtérnél lévő Victoria támaszpontot jelölte meg célpontként. Eközben március 14-én rakétatalálat érte az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét is; a beszámolók szerint a lövedék a komplexum helikopter-leszállóhelyét találta el, és az incidens károkat okozott a védelmi rendszerekben.
Teherán ugyanakkor tagadta, hogy közvetlenül támadta volna a szomszédos országokat – például Kuvaitot, Irakot vagy Törökországot –, és azt állította, hogy egyes támadások mögött olyan akciók állhatnak, amelyek célja Irán lejáratása és a régió államai közötti bizalmatlanság szítása. Törökország külügyminisztere közölte, hogy Ankarában folyamatos kapcsolatban állnak Iránnal, és elsődleges céljuk megakadályozni a konfliktus további regionális kiszélesedését.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a térség több állama egyszerre próbál védekezni a drón- és rakétatámadások ellen, miközben diplomáciai csatornákon keresztül igyekeznek elkerülni a háború további eszkalációját. A regionális vezetők szerint a konfliktus gyors lezárása kulcsfontosságú, mert annak gazdasági és biztonsági következményei már most érezhetők a nemzetközi piacokon és a Közel-Kelet stabilitásában.