Az Európai Unió arra készül,
hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva eltüntessen olyan alapvető
európai értékeket, mint a szólásszabadság, a magánszféra
sérthetetlenségéhez való jog, vagy a gyülekezési jog. A terrorizmus
azonban csak ürügy: a nyugati vezetők más indokra hivatkozva is
ugyanezen jogok korlátozását tartják kívánatosnak.
„Ha Theresa May megteszi,
amivel fenyegetett, úgy fog bevonulni a történelembe, mint a
miniszterelnök, aki megadta a terroristáknak az elképzelhető legnagyobb
győzelmet. Olcsó politikai haszonszerzésért szándékában áll aláásni a
demokráciánkat, a szabadságunkat és jogainkat – azon alapvető
értékeket, melyeket ezek a gyilkosok is el akarnak tüntetni.” – ezzel
összegezte Martha
Spurrier, egy brit jogvédő csoport vezetője a kormányfő azon
kijelentését, miszerint nem megengedhető, hogy a szabadságjogok a
terrorizmus elleni harc útjába álljanak. A jelenség lényege, hogy a
tervezett korlátozások nem csak a terrorgyanús személyeket, vagy a
nem-európai bevándorlókat és azok leszármazottait érintik, hanem az
Európába szándékosan beengedett terroristákra hivatkozva a társadalom
egészétől megvonnak bizonyos alapjogokat.
A brit kormányfő a Westminster Bridgenél
történt terrortámadást követően jelentette ki, hogy ha az emberi jogok
a terrorizmus elleni harc útjába állnak, akkor meg kell változtatni
őket. A társadalom tekintélyes hányada pedig egyetért ezekkel a
kijelentésekkel: elvégre nehéz lenne úgy megtalálni, majd elfogni egy
terroristát, ha a titkosszolgálatoknak nincs joga lehallgatni, vagy a
rendőröknek nincs joga házkutatást tartani egy terrorgyanús személynél.
A látszólag nagyon is indokolt szigorítások mögött azonban van egy
logikai bukfenc: a nyugat-európai vezetők meg sem próbálják leszűkíteni
a korlátozások által érintett személyek körét, hanem az egy-két millió
migráns közt megbújó terroristákra hivatkozva ötszáz millió európai
állampolgár szabadságjogait készülnek korlátozni.
A utóbbi évek során a brit
titkosszolgálatok jogköreit folyamatosan bővítették a
terrorfenyegetésre hivatkozva; mostanra gyakorlatilag elég a puszta
gyanú is, hogy valaki kapcsolatban állhatott terroristákkal, erre
hivatkozva teljes megfigyelés alatt tarthatják. Németországban szintén
időről időre bővítik a titkosszolgálatok jogköreit. Thomas de Maiziere
belügyminiszter legutóbbi
indítványa szerint
a hatóságok bárkinek átkutathatják a számítógépeit és okoseszközeit,
ha azok rendelkeznek internetkapcsolattal és lehetőség van a
behatolásra – vagyis már közvetlen bizonyíték nélkül zajlik az
adatgyűjtés, a terhelő bizonyítékokat éppen ilyen „virtuális
házkutatás” segítségével szerezhetik meg a hatóságok. Franciaországban,
amióta 2015-ben egy terrortámadás miatt kihirdették a rendkívüli
állapotot, több mint 150 tüntetést
tiltottak be.
Már a mostani gyakorlatban megjelenik a magánszférához való jog teljes
megvonása, a gyülekezési jog korlátozása – és ezek Európa vezető
hatalmai, az ő politikusaik szabják meg, milyen irányba haladjon az
Európai Unió.
A jogok megvonásával a probléma ott
kezdődik, hogy ezt a korlátozást meg sem próbálják leszűkíteni egy
adott csoportra, amelyen belül nagyobb arányban reprezentáltak a
potenciális terroristák. Példának okáért: egyetlen európai ország
vezetői sem mondják azt, hogy korlátozni lehet azon személyek jogait,
akik nem-európai országból származnak és sokadik generációs
bevándorlók, vagy nemrég érkeztek háború sújtotta övezetből és első
generációs bevándorlók. Ehelyett megvonják ötszáz millió európai
állampolgár szabadságjogait. Európai tizenévesek személyes fotóit,
személyes adatait, magánlevelezéseit gyűjtik be korlátozás nélkül, békés
családapák levelezésében túrnak amiatt, mert Ahmed és Abdul
határvédelem híján gond nélkül besétált Európába.
Ebbe az irányba halad Európa: az utcán
néha agyonlőnek civileket, és erre hivatkozva újabb és újabb
szabadságjogokat vonnak meg, de valahogy mégsem sikerül megfigyelni a
Londonban élő 500 dzsihádistát, mert a nyugati vezetőknek nagyon
kényelmes ez a helyzet.
A folyamat lényege, hogy a nyugati
vezetők valójából nem a terrorizmus miatt akarnak szabadságjogokat
megvonni – mert ha a terrorizmust akarnák legyőzni, elég lenne az első
és sokadik generációs bevándorlók jogainak korlátozása. A szabadságjogok megvonásának akarása, ami állandó – de az indok, az ürügy változó.
Külső és belső fenyegetésre hivatkozva egyaránt ugyanazokat a jogokat
akarják megvonni – mindegy, hogy emberkereskedelem, terrorizmus, vagy a
kábítószerkereskedők elleni harcról van szó, vagy orosz veszélyről, a
megoldás mindig ugyanaz: a szabadságjogok megvonása.
A napokban épp egy liberális sajtóorgánum közölte örömittasan egy
amerikai agytröszt
tanulmányát, miszerint az orosz propaganda elleni harc egyetlen
megoldása, hogy korlátozni kell a szólásszabadságot. Éljen, éljen!
Ellenérvek nincsenek – tiltsuk be. Sokáig hihető volt a szabad világért
folytatott harc látszata, de ezt már hiába szépítik – az úgynevezett
liberális Európa is csak egy a sok totalitárius rezsim közül. A német
rendőrség épp kommentelőket tartóztat le a saját lakásukban, amiért nem
tetszettek nekik az illegális bevándorlással járó bűncselekmények.
Egyetlen bűnük, hogy nem bölcsészek, és ha a lányaikat megerőszakolja
valaki, nem politikailag korrekten fogalmaznak.
A „nyílt társadalom” védelmében: kommentelőket tartóztat le a német rendőrség
Válasz
a Kölnben és több nagyvárosban történt tömeges nemi erőszakra -
elkezdték cenzúrázni a közösségi médiát, ahol kitudódott a dolog.
A német rendőrség 36 ember
otthonait rohamozta meg és tartott házkutatást, amiért
bevándorlásellenes véleményeket tettek közzé a Facebookon.
Németországban a rendőrség kedden egy
összehangolt akció keretén belül 36 embert tartóztatott le saját
otthonaikban, amiért a bevándorláspárti kormánynak nem tetsző véleményt
tettek közzé a Facebookon. A véleménybűnözőket rasszizmus terjesztésével és gyűlöletkeltéssel vádolják.
A New York Times
beszámolója szerint
a szövetségi rendőrhivatal megerősítette, hogy a rajtaütések politikai
témájú jobboldali hozzászólások miatt történtek, melyek miatt
házkutatásokat hajtottak végre, majd valamennyi érintett személyt
kihallgatták. A rajtaütések során néhány olyan személy is érintett volt,
aki baloldali extrémista tartalmakat terjesztett, egyvalakit pedig
amiatt fogtak el saját otthonában, mert a Facebookon inzultált egy
homoszexuális személyt.
Holger
Münch, a szövetségi bűnügyi hivatal elnöke elismerte, hogy a Soros-féle
nyílt társadalom védelmében tartóztatták le a kommentelőket.
„Nyílt társadalmunk nem engedhet teret a félelemnek, fenyegetéseknek se az utcákon, se az interneten.” – mondta, egyértelmű utalást téve George Soros ideájára, a nyílt társadalomra.
A rajtaütések azt követően történtek,
hogy a német parlament elkezdte tárgyalni a közösségi média használatát
korlátozó új gyűlöletbeszéd-szabályozást. A Heiko Maas igazságügyi
miniszter által javasolt intézkedések többek közt a gyűlöletkeltő
hozzászólások és bejegyzések eltávolítására kötelezik a közösségi média
üzemeltetőit, ennek elmaradása esetén pénzbírságot helyeznek
kilátásba.
Ezen felül a német törvények a
kommentelők megbüntetését is előírják. Azok a személyek, akik a törvény
által tiltott tartalmakat közölnek, faji gyűlöletkeltés miatt akár öt
évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetőek.
A német rendőrség közleményéből
kiderült, hogy a brutális hatósági fellépés annak a társadalomképnek a
védelmében történik – Münch közleménye szó szerint említette a „nyílt
társadalmat” -, amit G. Soros amerikai milliárdos külföldről
finanszírozott civil szervezeteken keresztül, a többségi lakosság
akarata ellenére próbál megvalósítani számos európai országban.