2017. szeptember 9., szombat

Magyarországra erőszakolná a migránsokat a New York Times

Az amerikai lap szerint az európai országok el kell osszák egymás közt a sokszínűséget, a magyar kormány pedig arrogáns, amiért nem beengedte a migránsokat, hanem kerítést épített.
A migrációs válság elmélyítésével vádolja Magyarországot a New York Times egy tegnap kiadott szerkesztőségi állásfoglalásban. Az amerikai lap szerint a migrációs válság megoldását az jelentené, hogy az európai országok kitalálják, hogyan osszák el egymás közt a nyitott határokon át beáramló arabokat és afrikaiakat.
“Vitathatatlanul egy bonyolult probléma ez, amit nem könnyít meg bizonyos közép- kelet-európai országok barátságtalan magatartása – különösen Magyarországé, ami makacs módon ellehetetlenítette a menekültek belépését” – írták.
Az amerikai lap szerint “szégyen, amit Magyarország művel”, mert általánosságban elfogadta az emberi jogok és humanitáriusság nemzetközi alapelveit, és a publicisztika szerint a határvédelem sérti ezeket az elveket.
Az amerikai lap publicisztikája leplezetlenül sértegeti a magyar lakosságot, és bővelkedik a különböző negatív jelzőkben Magyarországra vonatkozóan. Amellett, hogy “szégyenről” és “barátságtalanságról” beszél, a magyar kormány tagjaira is különféle sértő megjegyzéseket tesz. Például az Európai Bíróság által hozott kvótadöntés kapcsán tett magyar külügyminiszteri nyilatkozatot “mérges” reakciónak nevezte, a miniszterelnököt pedig “arrogánsnak” nevezi, amiért arra kérte az Európai Uniót, hogy részben finanszírozza a schengeni övezet külső határainak védelmét.
“Magyarország keményvonalas miniszterelnöke, Orbán Viktor ráadásul odáig merészkedett, hogy pénzt kért az Európai Uniótól arra, hogy megvédje a határokat a migránsoktól – az arrogáns kérést az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker határozottan visszautasította” – írták.
Az amerikai lap szerint az Európai Bíróság döntése “emlékeztetőül kell szolgáljon Magyarország számára”, hogy az emberi jogok és humanitárius eszme elfogadása nem opcionális. A publicisztikában az áll, hogy az európai országok a tolerancia és sokszínűség jegyében el kell osszák egymás közt a migránsokat, és ebben Magyarország is részt kell vegyen.

http://www.hidfo.ru/2017/09/magyarorszagra-eroszakolna-a-migransokat-a-new-york-times/



Helyretette a New York Timest a kormányszóvivő

Válaszul a New York Times Magyarországot sértegető szerkesztőségi állásfoglalására, Kovács Zoltán kormányszóvivő saját blogján rendre utasította az amerikai lap szerkesztőségét.
A New York Times szerkesztősége a valóságtól elszakadva, a manhattani kényelemből kritizálja a migrációs válsággal küzdő európai országokat, elsősorban “limuzin-liberális” olvasóközönségét próbálja megszólítani a nemzetközi jogra és emberi jogokra hivatkozással – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a NYT Magyarország kapcsán kiadott szerkesztőségi állásfoglalása kapcsán.
A kormányszóvivő blogján kifejti, hogy az amerikai lap szerkesztői láthatóan nem értik a migrációs válságot, hiszen a magyar határkerítés nem elmérgesíti a helyzetet, hanem éppen ellenkezőleg; a nyitott határok motiválják emberek millióit arra, hogy útnak induljanak Európába.
Kovács válaszában emellett leírja, hogy a NYT szerkesztői valószínűleg az Európai Unió működésével sincsenek tisztában, mert ellenkező esetben tudnák, hogy Magyarország uniós kötelezettségeit teljesíti azzal, hogy megvédi a schengeni övezet külső határát – a schengeni együttműködés zavartalan működése pedig az uniós közös piac létfeltétele.
A kormányszóvivő azonban azt a kérdést is helyretette, hogy a nemzetközi jog szerint van-e külföldi hivataloknak joga ahhoz, hogy migránsokat telepítsenek Magyarországra.
“Nincs olyan nemzetközi törvény, vagy európai egyezmény, ami felhatalmazást ad Brüsszelnek arra, hogy bevándorlással kapcsolatos döntéseket hozzon. Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság elosztási kvótákkal kapcsolatos döntését, de mint azt Orbán Viktor miniszterelnök is mondta, elutasítjuk azt a brüsszeli politikát, ami a nemzetállamok akarata ellenére akar a tagállamokban bárkit letelepíteni. Kizárólag Magyarországnak van joga ahhoz, hogy eldöntse, ki élhet Magyarországon.”
A kormányszóvivő emellett kifejti, hogy az amerikai lap szerkesztői a valóságtól elszakadva szemlélik a migrációs válságot, amit így szemmel láthatóan nem értenek. A való világban azonban az emberek többsége elutasítja a betelepítési kvótát.
“Itt a való világban, a migrációs válság frontvonalán a magyar állampolgárok többsége a kormánytól – és nem Brüsszeltől – várja a bevándorlással kapcsolatos döntéseket (ugyanez igaz az európaiak többségére). Mivel a kormány felelős a magyar állampolgárok biztonságáért, nem fogunk bocsánatot kérni azért, hogy élünk saját jogainkkal és erősen tartjuk Európa határait.”
http://www.hidfo.ru/2017/09/helyretette-a-new-york-timest-a-kormanyszovivo/

Németország támogatja az ukrán ENSZ-misszióra vonatkozó orosz javaslatot

Németország támogatja az orosz kormány javaslatát, mely szerint az ENSZ békefenntartókat küldene Ukrajnába, majd kezdetét venné egy politikai folyamat, ami az Oroszország elleni szankciók eltörléséhez vezetne.
A német kormány üdvözli Moszkva arra vonatkozó kezdeményezését, hogy az ENSZ küldjön békefenntartókat Ukrajnába a törékeny tűzszünet megtartására, majd kezdetét venné egy politikai folyamat, mely az Oroszország elleni szankciók eltörlésével végződik – mondta Sigmar Gabriel német külügyminiszter a Russia Today-nek nyilatkozva.
Az interjú során a német külügyminiszter az átfogó ukrán politikai rendezéshez vezető “első jó lépésnek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfő békefenntartásra vonatkozó kezdeményezését.
“Most azt kell tennünk, hogy tárgyalásokat kell folytatnunk a tűzszünet kikényszerítéséről, a nehézfegyverek kivonásáról. Az orosz javaslatnak köszönhetően ezt most megtehetjük” – mondta a külügyminiszter. Sigmar Gabriel szerint, bár a misszió részleteire vonatkozóan nézeteltérés van Ukrajna és Oroszország, valamint más országok közt, ez nem állhat a párbeszéd útjába.
A külügyminiszter szerint, mivel az ukrán fél és a lázadók rendszeresen egymást vádolják a tűzszünet megsértésével, egy “nagy létszámú fegyveres ENSZ-missziót” kell küldeni kelet-Ukrajnába, ennek részleteiről pedig előtte nyílt tárgyalásokat kell folytatni és meg kell állapodni Oroszországgal.
Sigmar Gabriel szerint akkora létszámú fegyveres erőt kell küldeni Ukrajnába, ami elegendő a tűzszünet fenntartásához és a politikai rendezés megalapozásához. Valamint hozzátette; ha már nincs háború Ukrajnában, az Oroszország elleni szankciókat is el lehet törölni.
Oroszország a múlt hét folyamán terjesztett egy javaslat-tervezetet az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé egy ukrán ENSZ-misszió megkezdésére vonatkozóan. A Kínában tartott BRICS csúcstalálkozón felszólalva az orosz államfő azt mondta, az ENSZ-misszió célja az kell legyen, hogy biztosítsa a tűzszünetet felügyelő EBESZ-tisztviselők munkáját.

http://www.hidfo.ru/2017/09/nemetorszag-tamogatja-az-ukran-ensz-missziora-vonatkozo-orosz-javaslatot/