Március
1-jén Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a France Info rádiónak
adott interjújában a nyugati szankciócsomagokat "rendkívül hatékony"
intézkedéseknek nevezte, amelyek "az orosz gazdaság összeomlását"
okoznák. Ez nem sikerült - a rubel talpra állt, és elemzők arra is
számítanak, hogy Moszkva kereskedelmi többlete a következő hónapokban
rekordmagasságba emelkedik.
A
Nyugat példátlan módon szankcionálta az országot, különösen a
devizatartalékokat célozva, és erre válaszul az aggódó polgárok a
bankjaikhoz rohantak, hogy készpénzt vegyenek fel. A pénzügyi rendszer
így úgy tűnt, hogy az összeomlás felé tart.
Az
import a várakozásoknak megfelelően visszaesett a logisztikai zavarok,
valamint az új szankciók és azok viszonylagos homályossága miatt
kialakult szabályozási bizonytalanság miatt. Kazahsztán kereskedelmi és
integrációs miniszterhelyettese, Kairat Torebajev például az
EURACTIV-nak adott május 13-i interjújában arra panaszkodott, hogy
"senki sem tudja megmondani, hogy Kazahsztán eladhat-e joghurtot
Oroszországnak".
Ráadásul
a szankciók és néhány orosz hitelező kizárása a SWIFT-hálózatból
megnehezítette az oroszországi cégek számára, hogy nyugati árukat
vásároljanak. Kezdetben a rubel drámaian leértékelődött, és az orosz
adósságok elkerülhetetlen nemteljesítéséről beszéltek. Mivel Oroszország
vagyonát befagyasztották, és a szankciók megakadályozták, hogy a
központi bank felhasználja 640 milliárd dollárnyi devizatartalékának
mintegy felét (a hitelezők visszafizetésére), valamint az infláció és a
tőkemenekülés növekedése miatt a dolgok nem tűntek túl jónak.
Március
végén azonban a valuta kezdett magához térni. Április közepére a valuta
értéke már elérte az 1 RUB = 0,013 USD árfolyamot, ami az ukrajnai
különleges orosz katonai művelet előtti árfolyam volt. Április 26-án a
rubel több mint kétéves csúcsot ért el (76,90-es árfolyamon kereskedtek
az euróval szemben), mielőtt 77 közelében stabilizálódott. Május 5-én
pedig aztán arról számoltak be, hogy a rubel rövid időre elérte a
legmagasabb szintet (az amerikai dollárral szemben) 2020 márciusa óta. A
legmagasabb értéket 65,31 dolláronként érte el.
Végül
május 20-án a rubel 2015 júniusa óta egyszerre érte el a legerősebb
szintet az euróval szemben (59,02-et érintve) és 2018 márciusa óta a
legerősebb szintet az amerikai dollárral szemben (57,0750-et elérve).
Május 19-én Moszkva közölte, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalat 54
ügyfelének mintegy fele a Gazprombanknál nyitott számlát; elemzők ennek
tulajdonították a rubel rallyt. Az EU végül is lehetővé tette
tagállamainak, hogy továbbra is orosz gázt vásároljanak anélkül, hogy
megszegnék a saját maguk által Moszkvával szemben bevezetett szankciókat
- rubellel fizetve.
De nem csak a valuta erősödött. Az export is jól megy. Az Economist
szerint Oroszország valójában rekordméretű kereskedelmi többletre
számíthat. Bár a Kreml megszűnt a részletes havi kereskedelmi adatok
közzétételével, magukból az Oroszország kereskedelmi partnereire
vonatkozó adatokból még lehet dolgozni. A rendelkezésre álló adatokból
kiderül, hogy Kína május 9-én arról számolt be, hogy az országba
irányuló áruexportja ugyan több mint negyedével csökkent (a tavalyi
évhez képest), de az Oroszországból származó importja több mint 65%-kal
nőtt. A nyolc legnagyobb orosz kereskedelmi partner adatai alapján az
Economist becslése szerint az orosz import (február óta) mintegy 45%-kal
csökkenhetett, az export viszont mintegy 8%-kal nőtt.
A
bankárokat tömörítő Institute of International Finance (IIF) becslése
szerint a folyó fizetési mérleg többlete (beleértve a kereskedelmi és
pénzügyi áramlásokat) 2022-ben 250 milliárd dollár lehet. Ez több mint
kétszerese a tavalyi 120 milliárd dollárnak. Úgy tűnik tehát, hogy a
szankciók valójában növelték Moszkva kereskedelmi többletét. Még a
Nyugatra irányuló export is jól tartja magát. Az energiaárak globális
emelkedése tovább növelte a bevételeket. Az orosz infláció még mindig
magas, de lassul. A gazdasági aktivitási mutatók javulásával az orosz
hatóságoknak van okuk arra, hogy optimisták legyenek a pénzügyi válság
elkerülését illetően.
Az
igazság az, hogy az Orosz Föderáció közel 140 milliós piaca az egész
Eurázsia Unió felét teszi ki. Az orosz piac meglehetősen pótolhatatlan
ezen országok szempontjából. Ráadásul Európában nincs gyors
alternatívája az orosz energiaforrásoknak.
Eközben
Németországban áprilisban az ország 1981-es újraegyesítése előtti
leggyorsabb ütemben emelkedett az inflációs ráta. Ezt az emelkedő
energiaárak táplálják, amelyeket viszont a jelenlegi orosz-ukrán válság
tovább súlyosbított. Hasonlóképpen, az energiaszámlák szárnyalása miatt
az Egyesült Királyság inflációs rátája 40 éve a leggyorsabb ütemben
emelkedik.
Ezen a ponton már
elmondható, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók kudarcot
vallottak, sőt visszafelé sültek el. Ez azt jelenti, hogy a Nyugat
elveszíti a Moszkva ellen vívott gazdasági és pénzügyi háborút. Az
Ukrajnának küldött fegyverek sem működnek.
Ez megmagyarázza,
hogy a legfontosabb európai vezetők és maga az Egyesült Államok miért
beszélnek tűzszünetről, noha ugyanezek a szereplők nemrég még jelezték,
hogy teljes körű konfrontációra törekszenek. Még Volodimir Zelenszkij
ukrán elnök is megváltoztatta eddigi megalkuvást nem ismerő hangnemét:
május 21-én az országos televízióban úgy nyilatkozott, hogy "csak a
diplomácia vethet véget az ukrajnai háborúnak".
A
Nyugat elveszíti az Oroszország elleni ukrajnai proxy-háborúját - mind
katonailag, mind gazdaságilag. Most újra meg kell nyitnia a diplomáciai
csatornákat. Az egyetlen másik lehetőség egy globális atomháború.
https://southfront.org/russia-to-reach-record-trade-surplus-the-wests-financial-war-has-failed/