Garancsi
István már az első Orbán-kormány idején közel került a tűzhöz.
Sikeresen szakított magának egy jókora ingatlanvagyont. Később aztán a
focin keresztül került közelebb Orbánhoz, akinek a fia a Garancsi által
tulajdonolt Videotonnál kezdte pályafutását.
A
kapcsolati tőke végül beérett: a 2010-es kormányváltás után Garancsi
cégei soha nem látott módon kezdtek hasítani. Egyszerűen minden
sikerült neki, amibe belefogott. Milliárdokat szakít az egyik
legnagyobb mutyival, a Magyar Energetikai Társaság, MET-es offhsore gázbiznisszel, Giró-Szászéknak szállodát épít, de bevásárolta magát a plakátbizniszbe is.
Garancsi
az építőiparban is feltűnt a Market Építő Zrt.-vel, például a
Fradi-stadion és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új sportcsarnokának
építését és a Fidesz-székház felújításának jogát
is elnyerte. Mióta pedig Simicska a Fidesz holdudvarában a párt
ügyeinek finanszírozójából közellenséggé avanzsált, Garancsi hihetetlen
gyorsasággal vette át a korábbi oligarcha helyét. Legutóbb éppen a
Kopaszi-gát melletti óriási terület került hozzá állami támogatással.
Mészáros
Lőrinc után tehát már Garancsi István is pontosan tudja, honnan kell
megközelíteni azt, akinek utána majd a szerencséjét köszönheti.
Így vette meg Garancsi Orbán barátságát
Garancsi
István tipikus esete a politikai kapcsolatok általi felemelkedésnek.
Pályája akkor kezdett felfelé ívelni, amikor az első Orbán-kormány
regnálásakor sikerült számára (Szinva 2001 Kft.) privatizálni egy
jókora, 30 milliárdot érő ingatlanvagyont. A céget egyébként nem
egyedül igazgatta, abban a MOL-vezér, Hernádi Zsolt is érintett volt.
Garancsi
aztán jó üzleti érzékkel 2007-ben megmentette a Videotont a csődtől,
ismét csak MOL-os segítséggel. Azt a Videotont, amelynek tulajdonosa
lett, s amelyben később Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia - talán nem
is annyira véletlenül pont ott - is elkezdte profi futballkarrierjét.
Garancsi
István, a miniszterelnököt elmondása szerint az általa 2007-ben
megvásárolt Videoton FC révén ismerte meg, ahol gyakran ültek együtt a
díszpáholyban. A kapcsolat akkor fűződött szorosabbra, amikor egyszer
elvitte Ausztriába túrázni Orbánt és feleségét, Lévai Anikót, Hernádi
Zsolt Mol-vezért és egy barátját. Garancsi a kapcsolatot
kötélbarátságnak nevezi (az elnevezés az összekötött hegymászók egymásra
utaltságára utal), mi azonban inkább a politikai tőke gazdasági
átkonvertálásának reményét véljük felsejleni az önzetlen
Vidi-tőkeinjekció és a közös nyaralás mögött.
Már csak
azért is, mert ezek után egyre megszaporodtak ezek a szívességek.
Garancsi István 2011-ben már Orbán Gáspárnak adta bérbe gellérthegyi
lakását, amely mellett a miniszterelnök felesége is lakást vásárolt.
Tiszta véletlen az is, hogy a Duna Takarékszövetkezet tulajdonosa volt
2012-ben, (az egyetlen takarékszövetkezet, amelyet akkor érintetlenül hagyott a
takarékszövetkezetek államosítása) ,amikor a takarékszövetkezet
hitelkeretére jegyeztek be jelzálogot a Puskás Akadémia felcsúti
sporttelepére. Ez az ingatlan egyébként az Orbán Viktor által alapított
utánpótlás alapítvány közvetett tulajdona.
Szállodát épít Giró-Szásznak
Rogán ingatlanpanamájával
eszméletlen ingatlanhasznosítási érzékével terhelt V. kerület, a
miniszterelnök „kötélbarátja”, Garancsi István, Videoton- és
MET-résztulajdonos számára hozott egy szerény kis munkát a Dorottya
utcában: a Market Építő Zrt. stadion után szállodát fog építeni.
Érdekes
egyébként a hotel mögött álló cég története is: a vállalat 10
százalékos tulajdonosa volt Giró-Szász András kormányzati kommunikációs
államtitkár. Az ingatlanhoz úgy lett köze, hogy az önkormányzat 5 éve
eladta az ingatlanokat tulajdonló cégét, a Belvárosi-Lipótvárosi
Ingatlanfejlesztő Zrt.-t, egy luxemburgi alapnak 2,7 milliárd forintos
áron, amelynek Giró-Szász sógora, Serfőző Péter lett a vezérigazgatója. A
cég ezután átkerült egy seychelles-i offshore céghez. Serfőző továbbra
is a posztján maradt, majd a cég a magyar tulajdonosokhoz került, akik
között ott volt már Serfőző mellett Giró-Szász is. Így kell az önkormányzati vagyont offshore-osítani.
Offshore-gázbizniszben is utazik
Az
elmúlt időszakban köttetett egy 50 milliárdos gázbiznisz is, amelynek
útját a kormány egy miniszteri rendelettel kövezte ki: a
földgázvásárlásra vonatkozó szabályokat kikerülve, a Nyugaton olcsón
vásárolt földgáz értékesítési jogát a Magyar Villamos Műveken (MVM) át a
MET-csoporthoz juttatták. Vagyis az állam helyett a MET, ez az offshore-hátterű cég fölözhette le az olcsó gázból származó profitot.
Garancsi
István cége, a Futball Invest egy ciprusi vállalkozásnak is a
tulajdonosa, amely érdekelt az energiakereskedelemmel foglalkozó svájci
MET Holdingban. Ebből az üzletből 2013-ban bizonyíthatóan 5,6 milliárd
osztalékot kapott Garancsi cége.
A cég (MET) 50 százaléka a WISD Holding tulajdona, amely mögött bonyolult offshore-cégháló áll. Az Átlátszó
utánajárt, hogy a WISD mögötti vállalkozások közül van, amelyik
Garancsi István, és van, amelyik Nagy György érdekeltsége. (Nagy
Györgyöt Csányi Sándor OTP-elnök szövetségeseként tartják számon a hazai
üzleti világban). Garancsi a ciprusi Inather Ltd.-n keresztül, míg
Nagy, a szintén ciprusi Westbay nevű cégen keresztül van benne a
WISD-ben. A WISD harmadik ismert tulajdonosa a Small Valley Investments
Ltd., amely a Brit Virgin-szigetekre van bejegyezve. A 444 információi
szerint e cég mögött orosz tulajdonosok állnak, akik összességében a
teljes MET Holdingnak közel 20 százalékát birtokolják. A WISD negyedik
tulajdonosa pedig a svájci bejegyzésű Deneb Algedi Invest AG.
Plakátbiznisz: hasít az Esma
2012-ben
betiltották a közutak melletti villany- és telefonpóznákon való
plakátelhelyezést. A kormány hivatalos indoklása szerint azért, mert az
balesetveszélyes... A valódi ok viszont inkább abban keresendő, hogy az
oszlopokra helyezhető reklámokkal akkor még a spanyol érdekeltségű
Esma-csoport foglalkozott, amely a Simicska Lajoshoz köthető
Mahír-cégcsoport konkurenciája volt. Az Esma 2012-es tiltás után gyakorlatilag csődbe ment, a spanyol tulajdonosok részben kivonultak az országból – írja a napi.hu.
Ez már csak azért is tűnik valószínűbb oknak, mert azóta
az Esmába beszállt a kormányfővel közismerten jó kapcsolatot ápoló
Garancsi István is. S láss csodát, hirtelen újra engedélyezték az
oszlopokon elhelyezett hirdetéseket. Az autósok biztonsága
természetesen elsődleges fontosságú a kormány számára - egészen addig,
amíg egy haverhoz nem kerül a plakátbiznisz.
Market Építő: Garancsi az építőiparban is
Listánk következő mutyija a 2017-es vizes világbajnokság helyszínéül szolgáló komplexum megépítésének ügye. A
nyertes ismét Garancsi István, aki nemrég szerzett magának egy céget, a
Market Építő Zrt.-t, amellyel máris bezsebelhette a legalább 40
milliárdos munkát. A tendert Garancsi cég a Strabag-MML Kft. és a Magyar Építő Zrt.-vel „versenyezve” nyerte el.
A
Garancsi-féle Market Építő Zrt. szép számban nyert már állami
beruházásokat, például a Fradi-stadion, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
új sportcsarnokának építését, legutóbb pedig a Fidesz-székház felújításának jogát is elnyerte, csak utóbbiért félmilliárd forintot számlázott. A Market Építő 2013-ban nettó 38,6 milliárdos bevételt termelt
és 740 millió forintos üzemi eredményt ért el, tavaly pedig 49
milliárdos árbevétel mellett 1,187 milliárdos adózott eredményt értek
el, amelyből 880 milliót osztalékként kivettek. Hozzájuk köthető még egy
nagy projekt, a Wizz Air Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren épülő
2000 négyzetméteres csarnokának kivitelezése is.
Az úszóvébére felhúzandó új „városrész” | Forrás: nol.hu
A Kopaszi-gát melletti terület megszerzése akkor sem rossz befektetés (főleg nem Eximbankos 16,5 milliárdos állami adófizetői hitelből, ahogy Garancsi csinálta) az újonnan bejelentett Családok Otthonteremtési Kedvezménye, a CSOK miatt. Ha ugyanis nem lesz olimpia, akkor a területen lakóparkot épít, ami a jelenlegi hitelkamatok és a kormány lakáspolitikája miatt igen jövedelmező befektetés lenne.
Garancsi beruházását mindenesetre rekord gyorsasággal nyilvánította a
kormány kiemelt beruházássá, amelybe a fennmaradó tőkét valószínűleg
azok a katari arab befektetők szállítják, akik Garancsi mellett egy
luxemburgi cégen keresztül benne vannak a fejlesztésben.
Az
országos földrablásból is kiemelkedik a miniszterelnök szülőfaluja
közelében egy hektárra vetített Fdesz-közeli nyertesek száma. A
miniszterelnök barátai mind bevásároltak, hogy ne kelljen a
miniszterelnöki vagyonbevallást holmi 1000 hektárokkal, meg kastélyokkal
terhelni.
A vásárlások mögött egy jól ismert kör neve sejlik fel: Garancsiék.
Első látásra ismeretlenek vásároltak fel ugyanis az őszi
földárveréseken hatalmas birtoktesteket: Eppelék vagy Balog Zsolt neve
nem szúrhat szemet még a leginformáltabb, Fidesz-közeli strómanokat jól
ismerő olvasóknak sem. Pedig nem keveset, egyenként 600-700 milliókat költöttek a szocialistákhoz közelállónak tartott Leisztinger Tamás birtokainak megvételére, összesen körülbelül a volt birtokainak negyedét sikerült megszerezniük.
A két üzletemberben az a közös, hogy mindkettő ezer szálon kötődik az Orbánnal közeli barátságot ápoló (és az elmúlt évek legtöbb mutyijának visszatérő figurájának) Garancsi Istvánhoz.
No de, miért adná el Leisztinger az aranytojást tojó tyúkot, a
földjeit? A válasz egyszerű: a Fidesz tavaly keresztülnyomott egy
törvénymódosítót, hogy a földárverések után az új tulajdonosok
megemelhetik a régi bérlők földbérleti díjait. A bérlőnek csak annyi
maradt, hogy ha 20 százaléknál többet emelnének, felmondhatja a
szerződést. Így Garancsi és barátai megszorongathatták Leisztingert: vagy lemond a bérleti jogáról, vagy az egekig emelik a bérleti díjat.
Na ugye, hogy megéri a miniszterelnök barátjának lenni!
TényTár