Brit miniszter: az Európai Unióból kilépésnek számos pozitív hatása van

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének számos pozitív hatása lehet: többek között újra ellenőrzés alá vonhatják saját hírszerző szolgálataikat, és képessé válnak arra, hogy meg tudják védeni az ország határait.

Michael Gove brit igazságügyi miniszter elsősorban nem a gazdasági veszteségeket tartja szem előtt, amikor az Európai Unióból kilépés következményeit mérlegeli: a The Guardian szerint a miniszter ma egyértelműen az unióból kilépés pozitív hatásai mellett érvelt. A kilépés pozitív következményeiként pedig elsősorban azon állami jogkörök visszaszerzését említette, melyeket az Európai Unió lépésenként megvont a tagállamoktól.

“Az Európai Bíróság ma megszabhatja, hogyan alakítsuk a menekültügyi szabályozást. Előírhatja, hogy a hírszerző szolgálataink hogyan figyeljék meg a potenciális terroristákat, és kit szabad kiutasítanunk az országból. Ha a kilépésre szavazunk, visszakapjuk az ellenőrzést.”

Gove azt is hozzátette, hogy a “brexit” áldásos következménye lenne az országhatárok feletti ellenőrzés visszaszerzése is, amit az Európai Unió szintén megvont a tagállamoktól. Ehelyett gyakran egymásnak is ellent mondó nemzetközi egyezmények szabályozzák a határellenőrzést, és a tagállamok keze meg van kötve abban a tekintetben, ha maguk akarják eldönteni, kit engedjenek be az országba és kit nem.

A britek június 23.-án tartanak népszavazást az uniós tagságról. A referendum kimenetelét egyrészt nagyban befolyásolja a migrációs válság – ami az EU elhagyásának megszavazására ösztönzi az embereket -, ugyanakkor David Cameron februárban megállapodásra jutott a tagállamokkal annak kapcsán, hogy országa számos mentességet kapjon a további integráció alól, – ami az uniós tagság fenntartása irányába hathat.


http://www.hidfo.ru/2016/04/brit-miniszter-az-europai-uniobol-kilepesnek-szamos-pozitiv-hatasa-van/

Év végére megszűnhet az ukrán államiság?

Dmitrij Jaros, az ukrán Jobb Szektor volt vezetője szerint Ukrajna még 2016. folyamán több részre szakadhat, a helyén pedig kisebb országok szerveződhetnek. A politikus saját bevallása szerint nem üres propaganda az ukrán államiság megszűnése, hanem nemzetbiztonsági jelentések láttán állítja mindezt.

Jaros ráadásul nem a távoli, kiszámíthatatlan jövőbe helyezi az ukrán állam széthullásának veszélyét, hanem azt állítja, még idén sor kerülhet Ukrajna felosztására. “Ma még az ország megmentéséről beszélünk, de nekem lehetőségem volt arra, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat, valamint a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács erre vonatkozó adatait megtekintsem, emiatt tudom, hogy számolnak egy olyan forgatókönyvvel, miszerint országunk még ez év vége előtt megszűnhet létezni. Azt követően több, hivatalosan el nem ismert állam fog működni Ukrajna területén.”

A politikus az ukrán Mir hírportálnak nyilatkozva mondta mindezt. Szerinte a legpesszimistább forgatókönyv bekövetkeztét valószínűsíti, hogy a kijevi kormány még mindig az ország délkeleti régióival harcol, miközben már Nyugat-Ukrajnát sem tudja maradéktalanul ellenőrzése alatt tartani, Arszeni Jacenjuk lemondása pedig csak tovább mélyíti a politikai válságot, nem megoldja azt.

http://www.hidfo.ru/2016/04/ev-vegere-megszunhet-az-ukran-allamisag/

Szakértő: Európa saját maga kell gondoskodjon a kontinens védelméről

Európa túl régóta bízik abban, hogy az Egyesült Államok védőernyője alatt működhet, de eközben nem hajlandó észrevenni az intő jeleket. Egy amerikai geopolitikai szakértő szerint az európaiak nemsokára maguk kell elkezdjék megoldani a védelmi problémákat, mert az amerikaiak mindinkább kiábrándulnak a NATO-ból.

Egy a közelmúltban tartott beszédében Donald Trump, a republikánusok elnökjelölt-várományosa arra figyelmeztetett, hogy Európa nem fizet eleget a NATO közös költségvetésébe, és az amerikai adófizetőkön élősködik; saját magát megvédeni nem tudja, és az amerikai hadseregtől vár védelmet, miközben a kiadásokban arányos mértékben osztozni nem akar. Trump ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy nem tartaná problémának a NATO feloszlatását, hiszen az – jelenlegi formájában – elsősorban az amerikai adófizetőket terheli, akik így a NATO feloszlatásával egy hatalmas tehertől szabadulnának meg. Egy amerikai geopolitikai szakértő, George Friedman azonban a Business Insidernek adott interjúja során arra figyelmeztet, hogy Trump kijelentéseit nem szabad egyszerű botránykeltésnek tekinteni: Trump azt mondja, amit a választók hallani akarnak – az Egyesült Államok tényleg kiábrándult a NATO-ból.

“Az elmúlt évtized során a NATO alapjai meginogtak. Európa valós pénzügyi részvétele ebben a katonai szövetségben nem megbízható többé, és az európai országok gazdasági helyzete nem is engedne meg ilyesmit. Az USA azon szándéka, hogy a NATO keretein belül működjön, szintén eltűnt.”

Amikor a NATO-t megalapították, a katonai szövetségnek egyértelmű és jól körülírt célja volt, hogy megvédje Nyugat-Európát a szovjet katonai fenyegetéstől. A Szovjetunió bukása után azonban ez az európaiakra leselkedő veszély nem létezik többé, – de a NATO nem szűnt meg a külső fenyegetés megszűnésével, hanem tovább létezett, miközben egyértelmű volt, hogy létezésének már nincs értelme. Friedman szerint az Egyesült Államok és Európa közti katonai együttműködés régóta alapjaiban megváltozott, a NATO mindössze egy üres kerete egy elmúlt korszak együttműködésének, amitől a gyakorlatban szinte minden esetben eltérnek.

A szakértő szerint a Maastrichti szerződés és az Európai Unió megalapítása voltak azok a mérföldkövek, amelyek végképp elavulttá tették az észak-atlanti szövetséget. Azóta a NATO-nak nincs küldetése, nincsenek egyértelmű céljai, ehelyett a terjeszkedésre összpontosít, és a valós katonai célok helyett a legkülönbözőbb helyi konfliktusokban vesz részt, melyek átmeneti haszonnal járnak. Friedman szerint ez a NATO megítélését tovább rombolja, mert egy katonai szövetség világos, egyértelmű célok mentén tudja igazolni saját működését – a NATO-nak azonban nincs ilyen.

Az amerikai szakértő egyúttal kifejtette, hogy miközben az európai országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a GDP 2%-át katonai kiadásokra fordítják, az Egyesült Államok nincs megelégedve ezzel az összeggel, és ez egyaránt vonatkozik a politikai elitre, valamint a választókra. Az Egyesült Államok a GDP 2,7%-át fordítja a NATO-val kapcsolatos kiadásokra, miközben az európai országoknak már a 2% is hatalmas terhet jelent, így az anyagi terhek eloszlása mindig is aszimmetrikus marad, az európai országok továbbra is az amerikai hadsereg kapacitására hagyatkoznának. “Ez nem egy új probléma, és Trump sem az első, aki rámutatott erre a problémára.” – mondta, hozzátéve, hogy Trump retorikájában ez az elem éppen amiatt népszerű, mert az amerikai választópolgárok számára ez az aszimmetrikus viszony már meghatározó kérdéssé vált.

Friedman szerint a terhek nagy része tényleg az amerikai adófizetőkre hárul, és az amerikai politikai vezetők szintén elvárják, hogy Németország és az Egyesült Királyság vegye át a terhek egy részét. A két ország azonban ehelyett éppen, hogy kevesebbet költ katonai kiadásokra. A szakértő szerint az amerikai közvélemény számára mindinkább meghatározóvá válik ez a probléma, így Európa el kell gondolkozzon azon, hogy saját maga gondoskodjon a kontinens védelméről, mert a politikai folyamatok alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az Egyesült Államok a jövőben is “meg fogja védeni Európát”.

http://www.hidfo.ru/2016/04/szakerto-europa-sajat-maga-kell-gondoskodjon-a-kontinens-vedelmerol/

AfD: az iszlám nem összeegyeztethető a német alkotmánnyal

Betiltaná a mecseteket és a burka viselését az Alternatíva Németországnak; a párt helyettes vezetője szerint az iszlám nem összeegyeztethető az alkotmánnyal, mert “nem vallás, hanem egy az államhatalom megszerzésére törő ideológia”.

Beatrix von Storch a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjú során beszélt arról, hogy az AfD betiltaná a mecseteket, és az egész testet elfedő muszlim női viselet, a burka hordását. “Az iszlám magában hordoz egy politikai ideológiát, ami nem összeegyeztethető az alkotmányunkkal. Ennek okán támogatjuk a minaretek, a müezzinek működésének betiltását is.”

Az AfD a korábbinál élesebb nyilatkozatokat kezdett tenni az iszlámmal kapcsolatban, miután március 13.-án Angela Merkel pártja látványos vereséget szenvedett; Baden-Württembergben a zöldek nyerték a választást, az AfD pedig második helyre lépett elő Szász-Anhaltban, és a szavazatok 24%-ával a szociáldemokratákat is megelőzte.

Alexander Gauland, a párt brandenburgi ágának vezetője a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung nyilatkozva szintén kijelentette, hogy “az iszlám nem olyan vallás, mint a katolikus vagy protestáns kereszténység, mert intellektuális alapjai magában hordozzák az államhatalom megragadásának igényét.”

Az AfD politikai iszlámmal szembeni fellépése nem elszigetelt jelenség, hanem egy az Európai Unió más országait is érintő problémára reagál. Tavaly októberben egy dán napilap megrendelésére végzett felmérésből kiderült; az országban letelepedett muszlimok 40%-a gondolja úgy, hogy Dánia törvényeit a Koránra kellene alapozni. A Wilke közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint a muszlim bevándorlók tekintélyes hányada nem fogadja el a befogadó ország alkotmányát, így a hatóságok jogkövető magatartásra sem számíthatnak a részükről.

http://www.hidfo.ru/2016/04/afd-az-iszlam-nem-osszeegyeztetheto-a-nemet-alkotmannyal/