Szúrópróbaszerűen átvizsgálják az utasok csomagjait Franciaországban

Franciaországban a közlekedési rendőrség a szentpétervári terrortámadás hatására felhatalmazást kapott arra, hogy átkutassa az utasok csomagjait, ha ezt az adott helyzetben szükségesnek látják.

Az RTL hírügynökség szerint Michael Cadot párizsi rendőrparancsnok aláírta a rendeletet, amivel engedélyezi az utasok csomagjainak átvizsgálását. A rendkívüli intézkedés reggel 7 és este 10 közt bárhol bárkivel szemben engedélyezett, ha a rendőrök azt indokoltnak tartják.

Az intézkedés átmenetileg egy napra érvényes, meghosszabbításáról minden nap újabb döntést fognak hozni, ameddig fokozott terrorveszély van.

A beszámoló szerint az intézkedésre amiatt van szükség, mert az utasok biztonságérzetének teljes hiánya azt indokolttá tette. A sorozatos terrortámadások miatt rengeteg bejelentést kapnak gyanús csomagok vagy gyanús viselkedésű személyek kapcsán, de a rendőröknek mindeddig a veszélyesnek látszó helyzetekben sem volt felhatalmazása arra, hogy rögtönzött módon erőt alkalmazzanak és az utas akarata ellenére átvizsgálják a poggyászokat.

Hétfőn bombarobbanás történt Oroszországban egy szentpétervári metróalagútban. Az incidens során 14 ember életét veszítette, 49-en pedig megsérültek. A történtek után a város teljes metróhálózatát lezárták. Az ügyet vizsgáló nyomozati bizottság szerint öngyilkos merénylet történhetett, amely elkövetési mód többnyire muszlim fundamentalista csoportokhoz köthető.

Franciaország a közel-keleti terrorszervezetek első számú célpontja, mert Európában ott él a legnagyobb létszámú zsidó közösség, és a muszlim fundamentalisták által elkövetett merényletek gyakran antiszemita motivációra vezethetőek vissza.

http://www.hidfo.ru/2017/04/szuroprobaszeruen-atvizsgaljak-az-utasok-csomagjait-franciaorszagban/

Szakértő: a szentpétervári terrortámadás európai probléma

Martin Koller cseh katonai szakértő szerint a szentpétervári merénylet bizonyítja, hogy a terroristák bárhol lecsaphatnak, ami még fontosabbá teszi a kelet-európai országok és Oroszország együttműködését a terrorelhárítás terén.

A szakértő a Szputnyik hírügynökség csehországi oldalának nyilatkozva azt mondta, a szentpétervári terrortámadás Európát is érinti, és a kelet-európai politikusoknak egyesíteni kell erőiket Oroszországgal a terrorizmus elleni harc terén.

„Akár szeretnék, akár nem, Oroszországot nem lehet kizárni az európai védelmi rendszerből. Az Oroszország elszigetelésére irányuló törekvések nem vezetnek sehová: nem vívták ki a békét Ukrajnában, de a terrortámadások számát sem csökkentették.”

Koller szerint a biztonsági fenyegetések fokozódása megköveteli, hogy a térségi országok félretegyék a kevésbé fontos problémákat, és kezdjenek szoros együttműködést a terrorellenes harc terén.

„Kizárólag az erőink egyesítésével lehetséges a béke fenntartása és az iszlám terrorizmus visszaszorítása a kontinensen. Európa fel kell ismerje, hogy területe nem ér véget valahol Ukrajnában, hanem tovább folytatódik az Urál vonalán, ezért a szentpétervári terrortámadás európai probléma.” – mondta.

Hétfőn bombarobbanás történt egy szentpétervári metróalagútban. Az incidens során 14 ember életét veszítette, 49-en pedig megsérültek. A történtek után a város teljes metróhálózatát lezárták. Az ügyet vizsgáló nyomozati bizottság szerint öngyilkos merénylet történhetett, amely elkövetési mód többnyire muszlim fundamentalista csoportokhoz köthető.

http://www.hidfo.ru/2017/04/szakerto-a-szentpetervari-terrortamadas-europai-problema/

Elsorvadó, jövőkép nélküli ország lettünk? Kivándorol és fogy a magyar

Orbán Viktor és csapata szereti az értelmiséget vegzálni, egyetemek függetlenségét beszántani, most éppen a CEU működése lett hirtelen szabálytalan. Az értelem hazai megbecsülésének szép mérőszáma, hogy az utóbbi évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak. Ám nem csak az elvándorlás jelenti a gondot: az elmúlt időkben a halálozások száma növekedett, míg a születések száma csökkent.

A legjobbak lelépnek

Az értelem hazai megbecsülésének szép mérőszáma, hogy az utóbbi évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak. Ráadásul fiatalabbak, többségében hajadonok, illetve nőtlenek, és zömében férfi, tehát a munkaerő hiányával küzdő ország ebből a szempontból legértékesebb tagjait veszti el.

A kivándorlók összetételéről szóló tanulmány a 2011-es népszámlálás részletes adatain, a befogadó országok bevándorlási és munkaügyi statisztikáin (tükörstatisztikák), valamint a Magyarok külföldön néven futó, a kutatóintézet által koordinált felmérésen alapul.

Mint már említettük, a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb emberek hagyják el az országot, köztük ugyanis sokkal nagyobb arányban vannak a szakmunkások és felsőfokú végzettségűek. Jól látszik ez abból, hogy a szakmunkás végzettségűek és érettségizettek bő két és félszeres, a diplomások pedig mintegy ötszörös valószínűséggel döntenek a kivándorlás mellett, mint a legfeljebb nyolc általánost végzettek.

Eltérő stratégiák

A kutatók tapasztalatai szerint a különböző iskolai végzettségű csoportok eltérő migrációs stratégiát követnek.

Hosszabb távra és családostul hagyják el az országot a felsőfokú végzettségűek, a szakmunkások ezzel szemben rövidebb időre távoznak, és családjukat általában Magyarországon hagyják. Összesen mintegy 70 ezer ilyen embert írtak össze.

Talán érthető, hogy erre a népességre a tartósan kint élőknél erősebb férfitöbblet jellemző (65 százalék), ami a 35 és 59 év közötti korcsoportokban még hangsúlyosabb (70 százalék feletti). Ráadásul a fiatal kor-összetételnek köszönhetően az egyedülállóak arányi is nagyobb ebben a csoportban, mint a teljes népességben.

Családos nők már csak elenyésző számban vállalkoznak rövidtávú külföldi munkavállalásra: míg az ideiglenesen külföldre távozó férfiak 43 százaléka volt férj vagy élettárs, addig a nőknek ez mindössze 20 százalékára volt igaz.

Más célországok

2014 elején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban, derül ki a tükörstatisztikák összesített adatainak köszönhetően. A befogadó országok munkaügyi statisztikái is azt a megállapítást erősítik, hogy a kint dolgozók a hazai népesség átlag életkoránál fiatalabbak, és enyhe férfitöbblet (55 százalék) jellemző rájuk.

Ugyanakkor az egyes célországok bevándorlói között nagy az eltérés. Például a Németországban élő magyarok között sokkal több a férfi (62 százalék). Ezzel szemben az Olaszországban élők jelentős többsége nő (72 százalék), és ugyancsak kissé magasabb a nők aránya (53-55 százalék) Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, valamint Belgiumban is.

Emellett kimutatható még, hogy az Egyesült Királyságot választókra a nőtlen vagy hajadon fiatalok túlsúlya és a szakmunkások alulreprezentáltsága, míg a Németországba vándorlókra éppen a szakmunkások, az idősebb korosztályok és a házasok relatív túlsúlya jellemző.

Halálozás és élve születés

Ám nem csak az elvándorlás jelenti a gondot. A héten közzétette halálozási és élveszülési adatait 2017 első negyedévéről a KSH.

Sajnos az derült ki, hogy az év első három hónapjában a halálozások száma jelentősen megugrott (19 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest, amit a statisztikai hivatal szerint a komoly influenzajárvány magyaráz. Eközben a születések száma enyhén csökkent az év első hónapjában, így a természetes fogyás mértéke 2017. januárban 57 százalékkal megnőtt.

A KSH grafikonján jól látszik, milyen mértékű a népességfogyás, ahogy az is, hogy 1980-ban volt a trendforduló, és ekkor még nagyjából kiegyenlített volt a halálozások és élve születések száma. Utána viszont meredek csökkenésnek indult az utóbbi, míg az ezer lakosra jutó elhalálozások mértéke enyhén nőni kezdett.

A jelen ráadásul még elszomorítóbb, ugyanis az elhalálozások száma merészen megugrik, ám valamelyest árnyalja a képet, hogy ez csak a januári adat, az egész 2017-es évre vetített szám kedvezőbb képet mutathat.

A számokból látható, hogy az átmenet éveiben, majd a kilencvenes években tapasztalható zuhanás után a gyerekvállalási kedv lanyhulása a 2000-es évektől megtorpant, de a gazdasági válság megint csak visszavetette a szülések számát.

A legnagyobb mélypontnak 2011 tekinthető, amikor mindössze 8,8 újszülött jutott 1000 lakosra. Ráadásul a gazdasági válság által még nem befolyásolt 2009-es adatig máig sem sikerült visszaverekedni magunkat.

Kint születő gyerekek

A gyerekszám tekintetében megint visszatérhetünk az elvándorlás témaköréhez, ugyanis ez is jelentősen befolyásolja a magyarországi lélekszámot. A magyar gyerekek 15 százaléka nem itthon jön a világra, mert annyi fiatal magyar él már külföldön – hangzott el az RTL Klub vasárnap esti Híradójában.

Eddig ezt az adatot nem ismerhettük, ám az LMP adatigénylésének köszönhetően a Fővárosi Kormányhivatal rendelkezésre bocsátotta a  pontos számokat.

Az is kiderült, hogy 2010 és 2016 között 78 ezer külföldön született gyermek magyar anyakönyvezését kérték. Ennek a számnak a súlyosságát legjobban úgy lehet érzékeltetni, ha elmondjuk, hogy ez alig kevesebb mint ahány gyermek tavaly született Magyarországon (2015-ben 91 ezer 690 gyermek született itthon a KSH adatai szerint).

TényTár

Ismeretlen forrásból hangfelvételhez jutott egy kormányellenes sajtóorgánum

Ismeretlen forrásból egy hangfelvételhez jutott a HVG, amely azt hivatott alátámasztani, hogy a kormány fel akarja számolni az RTL Klubot.

Ismeretlen forrásból jutott rejtett hangfelvételhez egy kormányellenes sajtóorgánum. A magyar kormányt ostorozó nyugati sajtóoffenzívába illeszkedő kiszivárogtatás azt a sajtóban már korábban elterjedt elméletet hivatott alátámasztani, miszerint a kormány az RTL Klub felszámolását tervezi.

Az állítólagos felvételen Dirk Gerkens, a TV2 Csoport vezérigazgatójának beszéde hallható, aki sajtóhírek szerint a TV2-höz érkezését követően kijelentette, hogy „a cél az RTL kinyírása.”

„A felvétel alapján Gerkens egy éve még végtelenül magabiztosan beszélt az összegyűlt munkatársaknak arról, hogy a TV2-nek át kell vennie a piacvezető helyet az RTL Klubtól. Annyira, hogy a belső körben is szokatlanul erős kifejezést használt: a cél az RTL kinyírása.” – áll a HVG beszámolójában.

A lap szerint a TV2 vezérigazgatója nem támogatja az egyes politikusok elleni karaktergyilkosságokat, a szándékos lejáratást, de az új csatornához érkezését követően határozottan úgy gondolta, hogy az elérhető kormányzati források segítségével félre lehet állítani a rivális csatornát.

A HVG beszámolója nem említi, hogy milyen forrásból jutottak hozzá a hangfelvételhez. A magyar törvények egyelőre megengedik, hogy az újságírók ellenőrizetlen forrásoktól kapjanak állítólagos bizalmas információkat, így – bár történtek kezdetleges lépések ennek kiküszöbölésére – a törvény nem is teszi lehetővé, hogy a kiszivárogtatások forrását a jogellenesség látszata nélkül állami hatóság visszanyomozza. Ennek megfelelően a bizalmas iratokat, rejtélyes hangfelvételeket akár külföldi titkosszolgálat alkalmazottja is átadhatja az újságírónak, a hatóságok akkor sem tehetnek semmit.

A kiszivárogtatás ugyanakkor látványosan egy időben történik a piaci rivális tulajdonosi köre által folytatott nyílt nyomásgyakorlással. A napokban Angela Merkel pártjának külügyi szakpolitikusa, Norbert Röttgen a DPA hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, „az Európai Unió intézményeinek fel kell lépniük a budapesti Közép-európai Egyetemet érintő magyar kormányzati tervekkel szemben”.

A TV2 legnagyobb piaci riválisa, az RTL Csoport legnagyobb tulajdonosáról tudni lehet, hogy „olyan személy, akinek Angela Merkel hivatalában felveszik a telefont”, és ennek köszönhetően tavaly – külföldi nyomásgyakorlással – elérte, hogy a kormány csökkentse a reklámadó mértékét.

Az ehhez hasonló rejtélyes hangfelvételek ma még teljesen legálisan vándorolnak az ellenzéki újságírókhoz, ami felveti annak lehetőségét, hogy idegen hatalmak a 2018-as országgyűlési választások eredményét is – teljesen legálisan és számonkérhetetlenül – befolyásolni tudják.

http://www.hidfo.ru/2017/04/ismeretlen-forrasbol-hangfelvetelhez-jutott-egy-kormanyellenes-sajtoorganum/