A jogvédőknek nem tetszik, hogy a határon határvédelem van

Egyre többen jelentkeznek az újonnan szerveződő határvadász századokba. Az Index beszámolójából kiderült; ma már nem a liberalizmus elvei irányadóak a határsértések kezelésekor. Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint Magyarországon a teljes értékű határvédelem jelei kezdenek mutatkozni.

Teljes kampány-üzemmódba kapcsolt az Index.hu, amerikai tulajdonban lévő liberális sajtóorgánum. A lap részletesen közli a Human Rights Watch nevű emberi jogi szervezet kifogásait a magyar határzár működésével kapcsolatban. Elmondásuk szerint egyenruhás személyek kemény kézzel bánnak a határsértő bűnelkövetőkkel, és akár erőt alkalmazva is visszateszik őket Szerbiába, ha illegálisan léptek be Magyarország területére.

A Soros György pénzén működő szervezet ezúttal arra költötte a milliárdostól kapott támogatásokat, hogy aktivistákat fizettek meg, akik a magyar határ mentén beszélgetnek a határsértőkkel, és megkérdezik őket arról, hogy érte-e őket valamilyen sérelem törvénysértés közben. Az egyikük azt mondta:

“A kerítéshez autóztunk, papírokat mutattak arról, hogy illegálisan jöttünk, és átnyomtak a kerítés ajtaján, vissza Szerbiába. Mondtam nekik, hogy vigyenek egy magyar táborba, de csak annyit mondtak, „menjetek vissza Szerbiába”.

A határkerítést megrongáló, szögesdróton át érkezett közel-keleti személyek sérüléseiket mutatták a Soros György féle szervezetnek, és azt állították, hogy a magyar határt védő egyenruhásoknak köszönhetik ezeket a sérüléseket. “Láttak fotókat sebekről, duzzanatokról, felszakadt bőrről és más sérülésekről, ami tonfás ütésre és kutyaharapásra utalhat.” – írták.

Az Index emellett szó szerint idézi a HRW kutatóját, aki úgy tesz, mintha nem tudná, hogy ezek az ismeretlen személyek törvénysértést elkövetve érkeznek Magyarországra. Ráadásul, Görögországot elhagyva már nem háborús zónából menekülnek, mégis illegálisan akartak beszökni Magyarország területére. „Különösen kegyetlen a már az országban lévőket visszakísérni – mondta Lydia Gall, a HRW régiós kutatója. – Magyarországnak […] speciális szabályokat kellene alkalmaznia a sérülékeny csoportokra, hogy emberségesen kezelje őket.” – mondta.

A Soros-szervezet jelentéséből kitűnik, hogy a magyar-szerb határ kezd olyan jegyeket mutatni, mint egy tényleges országhatár, ahol határvédelem működik. Bárki, aki személyazonosságát igazolni tudja és joga van az országban tartózkodni, szabadon átjöhet a határátkelőhelyeken, az illegálisan beszökni próbálókat viszont egyenruhás személyek visszateszik a határ túlsó oldalára – általában ezt szokás határvédelemnek nevezni.

Soros György ideológiája szerint azonban minden államot és országhatárt el kell törölni, ezért a milliárdos olyan politikai aktivistákat foglalkoztat főállásban, akik a határellenőrzés láttán értetlenkednek. Emellett – elsősorban az érzelmekre hatással – megpróbálják az emberek támogatását elnyerni, hogy együtt egy idegen hatalom érdekérvényesítő eszközeként rákényszerítsék a kormányt a határátkelés liberalizálására.

Pozsgai Zsolt rendőr dandártábornok szeptember 11-én az M1-nek nyilatkozva azt mondta, már több mint háromszázan jelentkeztek az új határvadász századokba, a képzés szeptember elsejei meghirdetése óta. A programban  résztvevők egy moduláris képzést követően főállásban folytatják majd a határsértők elfogását, ezzel védelmezve a magyar társadalom minden törvénytisztelő, hasznos tagját.


http://www.hidfo.ru/2016/09/a-jogvedoknek-nem-tetszik-hogy-a-hataron-hatarvedelem-van/

Az EU újra elővette a demokráciára hivatkozást

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint az EU nem ismeri el a Krím-félszigeten tartott országgyűlési választásokat, és felszólítja Oroszországot, hogy állítsa helyre a demokráciát. Az EU újonnan nem-demokratikus úton hatalomra jutott kormányokat szokott elismerni.

Mogherini hétfőn közzétett közleményében kijelenti, hogy az Európai Unió nem ismeri el a Krímben Oroszország által tartott országgyűlési választásokat. “Az Európai Unió nem ismerte el Krím és Szevasztopol Oroszország általi illegális annektálását, következésképp a Krím-félszigeten tartott választásokat sem ismeri el.”

A közlemény kijelenti, hogy Oroszország transzparens módon tart választásokat, ugyanakkor felrója, hogy “korlátoz bizonyos alapvető szabadságjogokat és politikai jogokat.”

Vasárnap Oroszországban a választók a szavazóurna elé járultak, hogy az Állami Duma tagjait megválasszák. A Krím-félsziget első alkalommal vett részt a választáson, azt követően, hogy 2014 márciusában újraegyesült Oroszországgal; Krím többségi orosz lakossága akkor egy népszavazáson 96%-os szavazati aránnyal döntött az Ukrajnától való elszakadásról, és az anyaországgal újraegyesülésről.

A Krím-félsziget azt követően tartott referendumot az elszakadásról, hogy Kijevben utcai harcok és több száz civil halála árán hatalomra jutott egy atlantista csoport, ami kikiáltotta magát Ukrajna új kormányának. Ezt az atlantista csoportot azonnal kormányként ismerte el az Európai Unió, annak ellenére, hogy nem választás útján jutottak hatalomra, és a puccsot követően nyolc hónapon át nem írtak ki új országgyűlési választásokat.

Az atlantista puccs 2014 februárjában zajlott le, ám az új országgyűlési választásokat csak október végén tartották. Az illegitim kijevi kormány ebben az időszakban amerikai befektetőknek kiárusította az ország energetikai cégeit, az atomerőműveket, a gáztározókat, és megkezdte az ország EU-csatlakozásának előkészítését. Az Európai Unió semmilyen kifogást nem emelt az ellen, hogy az új kijevi vezetők nem demokratikus úton jutottak hatalomra – ahogy annak kivizsgálását sem követelték, hogy az atlantista puccs során ismeretlen mesterlövészek a nyílt utcán rendőröket gyilkoltak meg.


http://www.hidfo.ru/2016/09/az-eu-ujra-elovette-a-demokraciara-hivatkozast/

Már tízszer annyi bevándorlót hozott jó pénzért az Orbán-kormány, mint amennyi menekült miatt népszavazás lesz

Ordító az ellentmondás a kormány bevándorlókhoz való hozzáállásában. Ha háborús övezetből, életveszély elől menekülőkről van szó, foggal-körömmel küzd megsegítésük ellen, ha hatalmas vagyonnal rendelkező EU-n kívüli külföldiekről, akkor viszont jó pénzért feladja a külföldiekkel és idegen kultúrákkal szemben hangoztatott elveit. Ily módon már mintegy tízszer annyi bevándorlót hoztak Magyarországra - köztük olyat is, akiről kiderült, hogy bizonyosan bűnöző - , mint ahány menekült miatt népszavazást kezdeményeztek.

Forrás: index.hu

4580: már ennyi letelepedési államkötvényt adtak el nagy haszonnal az egy kivételével offshore-hátterű közvetítőcégek a program 2013-as indulása óta. Nem beszélve arról a több mint 5000 letelepedési engedélyről, amelyet a családtagok kaptak, és amellyel együtt összesen több mint 10 ezer új engedéllyel rendelkező külföldiről beszélünk. Ne feledjük, az Orbán-kormány nem minden fronton áll háborúban a Magyarországon történő letelepedésre vágyó külföldiekkel. Ha az illetőnek sok pénze van, jöhet - legyen bármilyen a neme, bőrszíne, vallása, vagy erkölcsi bizonyítványa...

1290: olyan, az ENSZ által is menekültnek nyilvánított, háborús övezetből érkező, nemzetbiztonsági átvilágításon és minden szükséges ellenőrzési mechanizmuson átesett, igaz kevésbé tehetős emberek száma lenne, akik megsegítése ellen az október 2-i népszavazás kapcsán jelenleg is gigászi, több milliárd forintos plakát- és televíziós kormánypropaganda zajlik. Az Orbán-kormány már tízszer ennyi tehetős külföldinek adott letelepedési engedélyt, sokkal lazább és könnyen kijátszható ellenőrzési mechanizmusok mellett (a letelepedési kötvényes bevándorlók 0,08 százalékát bírálta felül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a BÁV).

Kié a haszon, és mennyi az annyi?

Kezdetben mindenkinek megérte a konstrukció, de mint azt már korábban mi is megírtuk, a piaci kamatok alakulása miatt a helyzet évek óta a következő: a konstrukció mindenkinek megéri az államon és ezáltal az adófizetőkön kívül. Az üzlet továbbra is hasznot hoz a tehetős EU-n kívüli állampolgár és családja, valamint az óriási haszonnal dolgozó, átláthatatlanul, önkényesen kiválasztott néhány közvetítőcég számára is, amelyek közül az egyik élén például Rogán Antal, az ötletgazda és a mutyi politikai nyélbeütőjének volt egyetemi társát találhatjuk, más közvetítőcégekben pedig Habony Árpád ismerősei érdekeltek.

A letelepedési államkötvény árusításának mechanizmusa a következő:
A közvetítő cégek 2014 decemberéig 250 ezer, 2015 januárjától pedig 300 ezer euróért adják el az államkötvényeket olyan tehetős embereknek, akik nem európai uniós állampolgárok. Ezen felül a közvetítő cégek átlagosan 40-45 ezer eurónyi (kb. 12-13 millió forint) kezelési költséget is hozzátesznek az árhoz. Ezért a ma már 340-345 ezer eurónyi (durván 100 millió forint) összegért ezek a külföldi (az eddigi adatok szerint főként kínai) üzletemberek magyarországi letelepedési engedélyt és ezzel együtt a vízummentes utazási lehetőségét kapnak az Európai Unió tagállamaiba, és további 73 országba 6 hónap tartózkodás után igényelhető a letelepedési jog.

A letelepedési államkötvények árusításának jelenlegi módja évek óta csapolja a magyar államot. Amióta az államkötvények piaci kamatszintje alacsonyabb lett a közvetítőcégek által forgalmazottak törvényben garantált minimumú haszna, az állam 17,4 millió eurót, azaz mintegy 5,3 milliárd forintot bukott az üzleten. Bezzeg a közvetítőcégek hasznát egy 2015-ös törvénymódosítással tovább hizlalták: a kötvények árát 250 ezerről 300 ezer euróra emelték.

Forrás: nol.hu

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a letelepedési államkötvények árusításának bevezetése  óta az államnak pedig 330 milliárd forintot kell majd törlesztenie, a közvetítőcégek kamatjövedelme 33,6 milliárd forint volt. Ez az összeg közvetítőcégek beiktatása nélkül akár az államkasszába is folyhatott volna.

Mi a helyzet a menekültkérdésben oly sokszor hivatkozott biztonsági kockázatokkal?

Az idén márciusig, tehát három év alatt „eladott” 3515 letelepedési engedélyből csupán csak hármat vont vissza BÁH. Nem pont ilyen az arány a kötvény nélkül érkező bevándorlóknál, velük 91-szer szigorúbb volt a hivatal.

Pedig nem ártana jobban körülnézni az államkötvényért letelepedést váltók háza táján, mert bár a törvény értelmében büntetett előéletűek nem juthatnak letelepedési papírokhoz, a rendszert azonban az adófizetéshez hasonlóan könnyű kijátszani: a büntetett előéletű külföldiek egyszerűen átjelentkeztek adóparadicsomokba, ahonnan tiszta erkölcsi bizonyítványt tudtak kiállíttatni maguknak.

Az egyik letelepedési engedélyhez jutott orosz kliensről például nemrég kiderült, hogy adócsalásért korábban jogerősen elítélték, tiszta erkölcsi bizonyítványát átjelentkezés után, egy karib-tengeri adóparadicsomból szerezte be, hiszen az üzlethez lakcím szerinti erkölcsi bizonyítványra van szükség.

A gazdag jöhet, a rászorulót ne is lássuk!

A kormány egyszerűsítette a letelepedési kötvényt jegyzők magyarországi tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, valamint csökkentette a menedékkérőket és az oltalmazottakat megillető szociális juttatásokat az országgyűlés – írta idén májusban a vg.hu.

Vagyis, a letelepedési kötvényt igénylők esetén csökkentették az adminisztratív terheket, a szociális igazgatási törvényben pedig június 1-jével megszüntették az integrációs szerződés intézményét, amelynek keretében a nemzetközi védelemben részesítettek (menekültek, oltalmazottak) kaphattak csökkenő mértékű integrációs támogatást. Ennél többet nem is lehet hozzáfűzni a kormányzati kommunikáció álságosságához, a kormány hamisan hirdetett keresztény értékeihez és nem létező következetességéhez.

TényTár