Nincs messze az idő, amikor újraírjuk magunkat

A genetika terén lezajlott forradalomhoz mérhető az agykutatás fejlődése, amely révén ma már egy gomb megnyomásával ki tudjuk kapcsolni a Parkinson-kórt, tünetmentesíteni tudunk súlyos epilepsziás rohamokat – és mindez csupán a kezdet. Tudja, mi az a neuromarketing? És azt, hogy mindezt jelentős részben a The Beatlesnek köszönhetjük? Dóczi Tamással, a Nemzeti Agykutató Program egyik vezetőjével beszélgettünk.

Ahogy azt Matolcsy Györgytől is tudjuk, agysebészetben hagyományosan erősek vagyunk, már honfoglaló őseink is élen jártak a különböző betegségek koponyalékeléssel történő gyógyításában. Ez az örökség szerencsére nem múlt el nyomtalanul, a magyar kutatók a mai napig a hihetetlen gyorsasággal fejlődő idegtudomány élvonalában találhatóak.

Az agykutatás és -gyógyítás fejlődését és a szédítő perspektívákat Dóczi Tamás idegsebész professzor akadémikussal, a Nemzeti Agykutató Program (NAP) klinikai moduljának vezetőjével tekintettük át, aki maga is részt vett és rész vesz ebben a tudományos forradalomban.

Röntgen által homályosan

Őseink mellett más kultúrák is foglalkoztak agyműtétekkel, változó hatásfokkal. Az orvostudomány a leghíresebb korai agyműtétnek a modern sebészet megteremtőjeként ismert, a XVI. század során élt Ambroise Paré beavatkozását tekinti, akinek egy agytályogot sikerült kiürítenie, indítja a történetet Dóczi Tamás, a ma is alkalmazott műtéti technikák alapjait pedig egy angol orvos, Victor Horsley fektette le a XIX. század végén.

Ezek a korai agysebészek persze szilárd tudományos információk nélkül, lényegében találomra tevékenykedtek. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mit is csinálunk az agyban, elengedhetetlen volt a diagnosztika, azaz az úgynevezett képalkotó eljárások fejlődése. Ezek sorában az első természetesen a röntgenkészülék volt, ami az emberi test előtte elképzelhetetlen megismerését tette lehetővé.

Az idegsebészet területén először egy amerikai doktor, Harvey Cushing használta a röntgenkészüléket az agytumorok helyének meghatározására, ám egyáltalán nem volt egyszerű dolga. A röntgen az agysebészet terén igen korlátozottan volt csak használható, mivel az agy sugárelnyelő képességében az egyes területek között csak igen kis különbségek vannak, magyarázza Dóczi Tamás.

Egészen az 1970-es évekig az idegsebészek indirekt módon próbálkoztak a diagnosztikával, azaz csupán az agykamra láthatóvá tételével és az ottani nyomok elemzésével tudtak következtetni arra, hogy valamilyen rosszindulatú daganat okozhat deformációt. Mindez nem volt kockázatmentes: Dóczi Tamás is fel tud idézni olyan eseteket pályája legelejéről, amikor félbe kellett hagyni a műtétet, mert nem találták meg a daganatot.

Ambroise Paré munkában

Fotó: AFP

Ennek a korszaknak fontos lenyomata Karinthy Frigyes 1936-os sikeres agyműtéte, amelyet a szerző az Utazás a koponyám körül című regényében örökített meg; a könyv a világirodalomban is egyedülállóan hitelesen ábrázolja az agydaganat tüneteit. A Karinthyt ellátó svéd orvoscsapatnak több hónapos detektívmunkát kellett folytatni, a tünetek kialakulását (szédülés, látászavarok) és súlyosbodását figyelve annak érdekében, hogy hozzávetőlegesen meg lehessen határozni a daganat helyét. Innen nézve még bravúrosabb a sikeres beavatkozás, ami Dóczi Tamás szerint mai szemmel is kifogástalan munkának számít.

Karinthy nevezetes műtéte után is még évtizedekig a röntgen volt az egyetlen diagnosztikai eszköz, bár a technikák egyre fejlődtek: először levegőt fecskendeztek az agykamrába, majd különböző oldatokat a koponyán belüli erekbe az agykamra „megfestése” érdekében. Aztán jött a The Beatles világsikere és minden megváltozott.

A The Beatles forradalmasítja a diagnosztikát

Az áttörés alapja a tomográfia volt, amely révén a hagyományos röntgenkészülékeket sikerült továbbfejleszteni: az emberi test körül forgó gépezet az egyszerű metszet helyett képes a test térbeli szerkezetének ábrázolására. Bár a matematikai alapok már a XX. század első évtizedeiben megszülettek, az eljárás elterjedésére várni kellett, mivel a számítások elvégzése óriási kapacitást igényelt.

A mai napig használt CT-k prototípusát Godfrey Hounsfield alkotta meg az EMI kutatójaként. Bár a 2012-ben megszűnt céget az elmúlt évtizedek során lemezipari óriásként ismertük, az 1950-es és 1960-as évek első felében a számítástechnika és az elektronika területén játszott meghatározó szerepet, ők készítették el például Anglia első tranzisztoros számítógépét szintén Hounsfield vezetésével, ekkor még Electric&Music néven.

CT-vizsgálat

Fotó: Túry Gergely

A hatvanas években aztán egyre inkább a könnyűzene került a vállalat fókuszába, hiszen a The Beatles és az őket követő együttesek óriási pénzeket termeltek, miközben az egyéb részlegek jóval kevésbé voltak nyereségesek. Hounsfield szekciója például masszívan veszteséges volt, és a lemezeladásokból befolyó profitból tudták csak finanszírozni – meséli Dóczi Tamás, akinek a nyolcvanas évek elején volt szerencséje együtt dolgozni Hounsfield radiológus munkatársával, a világ első CT-vizsgálatát elvégző Jamie Ambrose-zal, és így megismerhette az akkor már Nobel-díjas kutatót is.

A CT óriási áttörést jelentett, ám ezt egy újabb forradalom, a Mágneses Magrezonanciás Tomográfia (MR) követte, amely már az újabb fejlesztéseknek köszönhetően teljes részletgazdagsággal képes feltérképezni az emberi agyat. Ennek köszönhetően az elváltozások vizsgálatán és felismerésén túl a figyelem egyre inkább arra helyeződött, hogy milyen folyamatok játszódnak le agyunkban.

Már tudjuk, hol vannak az érzelmeink

Ennek kulcsa az ezredforduló környékén útjára induló funkcionális MR (fMRI), amely egy egyszerű alapelvre épül igen bonyolult megvalósítással. Az alapelv felfedezése egy magyar kutatóhoz, Sántha Kálmánhoz köthető, aki éber epilepsziásokon végzett műtétek során figyelt fel arra, hogy az epilepsziás rohamok idején az agy egyes részei kipirosodnak, azaz hirtelen megnő a vérellátásuk. Mindez azt jelenti, hogy agyunk azon részei, ahol épp „munka” zajlik, érzékelhetően több tápanyagot használnak el a számítások elvégzésére, épp úgy, ahogyan egy processzor is több áramot vesz fel, ha nő a terhelése.

Az fMRI ezt a jelenséget használja ki, miután az oxigént szállító és az azt leadó, „redukált” hemoglobinnak eltér a mágneses jele, azaz képesek vagyunk azonosítani az agy azon területeit, ahol a munka miatt hirtelen megnő a redukált hemoglobin mennyisége. A korszerű technológiának köszönhetően mindezt valós időben, a lehető legnagyobb részletgazdagsággal tudjuk követni, ami azt jeleni, hogy az olyan alapvető funkciókon túl, mint mondjuk a látás, hallás, mozgás, már a magasabb rendű funkciók helyét is meg tudjuk határozni, legyen szó a beszédről, érzelmekről, emlékekről.

Neurooptimatizált sampon eladó

Az fMRI-ben rejlő lehetőségekre rábukkant még a reklámipar is, mondja Dóczi Tamás. Alig 10 éves múltra tekint vissza a neuromarketing, amely révén minden korábbi módszernél hatékonyabban lehet belőni például egy samponreklám hatásait, miután a nézők agyi reakcióit egy fMRI segítségével vizsgálják, pontos képet kapva a kiváltott érzelmekről. Az új alkalmazott tudományágban rejlő lehetőségeket jól jelzi, hogy a világ egyik legelismertebb egyetemének számító John Hopkinson már létezik Neuromarketing Tanszék is.

Hol vannak az érzelmek?

Fotó: AFP / Iliya Pitalev

Az fMRI másik „civil” alkalmazása a hazugságvizsgálat, ugyanis a tudósok arra is rájöttek, hogy amennyiben gondolunk valamire, de azt nem mondjuk ki, akkor magunkban beszélünk, azaz a gondolati folyamatok lezajlanak, de a beszédközpont nem aktivizálódik. Mindez azt jelenti, hogy egy fMRI és célzott kérdések segítségével minden kétséget kizáróan ki lehet deríteni, ha valaki el akar hallgatni valamit.

Az fMRI hétköznapi használatának persze korlátot szab, hogy egy ilyen készülék legalább félmilliárd forint és egy-egy vizsgálat is milliókba kerül, ám ahogy az eredetileg tudományos és katonai célokra kifejlesztett számítástechnika és az internet is életünk részévé vált a nap 24 órájában, úgy a csúcstechnológiát képviselő diagnosztikai készülékek is rohamosan válnak elérhetővé szélesebb körökben. Az MR-ek esetén komoly technológiai korlát például, hogy -170 fokra kell lehűteni a központi magot, amihez óriási hűtőberendezés kell, ám a legújabb generációk esetén ezt sikerült orvosolni, és talán nincsenek már messze a „mobil” MR-ek sem Dóczi Tamás szerint, akinek angliai évei alatt lehetősége volt a világ legelső CT-jén is dolgozni annak leselejtezése előtt.

Vegyünk magunknak memóriát!

Az agyról alkotott tudásunk fejlődése arra is lehetőséget ad, hogy direkt módon avatkozzunk be az egyes idegrendszeri eredetű betegségek ellen. A Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján például már több mint egy évtizede alkalmazzák az úgynevezett mély agyi stimulációt epilepsziás és Parkinson-kórban szenvedő betegek esetében, akiken már a gyógyszeres kezelés nem segít. A beavatkozás során elektródákat ültetnek be az agyba, elektronikus jelekkel elnyomva a tünetekért felelős részeket. Az eredmény drámai: egy gomb bekapcsolásával meg lehet szüntetni a gyógyíthatatlan izomrángásokat és rohamokat.

Míg a mély agyi stimuláció jól behatárolható betegségcsoportok esetében hatásos, addig az Egyesült Államokban már az igazi népbetegségnek számító depresszió orvoslására is használnak hasonló beavatkozásokat, ami egy újabb lehetőséget vet fel az akadémikus professzor szerint. Immár Magyarországon is sikerült – a pécsi klinikán – egy önveszélyes, gyógyszeresen gyógyíthatatlan beteget tünetmentesíteni. Mindez annak köszönhető, hogy már nem csupán az egyes agyi központok izolált működését tudjuk vizsgálni, hanem az egész agyi hálózatot, és így egyre több lelki betegség idegrendszeri hátterét lehetséges feltérképezni, majd orvosolni – egy új, egyelőre kísérleti stádiumban lévő eljárás révén például a memória javítására is remélhetőleg lehetőség nyílik.

Agyunk „újrahuzalozása” persze nagyon komoly etikai kérdéseket vet fel. Az újabb beavatkozásokat már nem lehet állatkísérletek során vizsgálni, hiszen bennük nincsenek meg a befolyásolni kívánt magasabb rendű agyi funkciók, azaz óhatatlanul embereken kell kísérleteket végezni, ennek pedig messzemenő etikai és jogi következményei vannak. Hogyan lehet választani a tudományos haladás és a résztvevőkre jelentett kockázat között? Olyan kérdés ez, amit egyre többször kell majd a gyakorlatban is megválaszolni az agykutatások során, ahogyan azt is, hogy meddig mehetünk el legbelső lényegünk újraírásában.

Magyarországon is milliókon segíthet az agykutatás

Az agykutatás nem csupán saját magunk megismerése miatt kiemelt fontosságú, hanem közegészségügyi okból is, hiszen az idegrendszeri eredetű betegségek egyre több embert érintenek és egyre több pénzt emésztenek fel – a különböző agyi eredetű betegségek kezelésére 2010-es adatok szerint évi 798 millió eurót kellett fordítani Európában, ami nagyobb összeg, mint az összes nem agyi megbetegedés kezelésének összköltsége. A helyzet ráadásul csak romlani fog, hiszen ezek jelentős része úgymond civilizációs ártalom: az Alzheimer- és Parkinson-kórok növekedő számáért az emberi életkor kitolódása felelős, az egyre gyorsabb ütemben megjelenő technológiák pedig olyan adaptációs kényszert okoznak agyunk számára, amely lelki betegségek (depresszió, szorongás, stb.) sorához vezethet. Nem véletlen, hogy az agykutatás világszerte kiemelt téma. 2013-ban az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama 100 millió dolláros (mintegy 25 milliárd forint) támogatást jelentett be a B.R.A.I.N. agykutató programra, amelyet 2015-re megdupláznak. Az Európai Unió 2014-et az „Agy évének” nyilvánította, 2013-ban pedig egymilliárd eurót (mintegy 300 milliárd forintot) fordított az agy minél tökéletesebb leírását célzó Emberi Agy projektre. Ebbe a sorba illeszkedik a 2014 elején útnak indított magyar Nemzeti Agykutató Program (NAP) is, amelynek 12 milliárdos költségvetése szerénynek mondható a fenti projektekhez képest, ám így is Magyarország jelenlegi legnagyobb tudományos vállalása. A nemzetközi Agy-díjas kutató, dr. Freund Tamás akadémikus által vezetett programban a megismerés mellett kiemelt helyet foglal el a felfedezések gyakorlatba való átültetésével foglalkozó klinikai modul Dóczi Tamás vezetésével. A kutatások egyik fontos területe a krónikus fájdalmak kezelése, hiszen ezek a korábban említett betegségeknél is több embert érintenek: idegi alapú krónikus derékfájásban például félmillió ember, a lakosság 5 százaléka szenved Magyarországon. A 2018-ig zajló NAP célja új terápiák, gyógyszerek kidolgozása, és ahol lehetséges, ott a megelőzés segítése.

Stemler Miklós

A NATO bővítése lépésekre kényszeríti Oroszországot

A NATO további keleti bővítése “a szükséges megfelelő lépésekre” kényszeríti Oroszországot – figyelmeztetett az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Alekszandr Lukasevics nem fejtette ki, hogy pontosan milyen lépésekről volna szó.

A külügy magas rangú képviselője szokásos heti tájékoztatóján reagált az ukrán parlament keddi döntésére. A kijevi törvényhozás az ország “tömbön kívüli” státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről fogadott el törvényt.

A szóvivő szavai szerint az észak-atlanti szervezet “lehetséges további keleti bővítése elkerülhetetlenül nagyon komoly katonapolitikai eltolódáshoz vezet nemcsak Európában, hanem az egész világon”, és közvetlenül érinti Oroszország nemzetbiztonsági érdekeit. Lukasevics bírálta az ukrán vezetést, amely szerinte a NATO-hoz közeledésre “az Oroszországgal való normális kapcsolatok fejlesztésének alternatívájaként tekint”, és arra figyelmeztetett, hogy ez tovább nehezítheti az orosz-ukrán kapcsolatokat és akadályozhatja “több területen a fontos kérdések megoldását, beleértve a gazdaságot és az energetikát is”.

Érthetetlennek nevezte az ukrán törvényhozás döntésének időzítését, “amikor bizonyos kedvező folyamatok jelentek meg a délkelet-ukrajnai helyzet rendezésében”. Úgy vélte, az ukrán állam euroatlanti kül- és belpolitikai irányultsága aligha járul hozzá az ország mély politikai, gazdasági és társadalmi válságának megoldásához.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak élesen bírálta az ukrán parlament döntését a Rosszija 1 állami televíziós csatorna esti vitaműsorának adott interjúban, amelyet Oroszország távol-keleti részén már bemutattak a tévében.

Az orosz diplomácia vezetője kijelentette: már maga az elképzelés, hogy Kijev a NATO-ba törekszik, nemcsak az ukrán népre, – amely nem egységes ebben a kérdésben, – hanem az európai biztonságra is veszélyes. “Senki sem gondoskodhat biztonságáról mások kárára, senki sem lépheti át a hidegháborúból örökölt választóvonalakat” – mondta.

Lavrov ugyanakkor azt is közölte: meggyőződése, hogy Ukrajna, mint szövetséges állam, nem veszett el Oroszország számára. “Nem lehet elválasztani Oroszországot és Ukrajnát” – mondta, a két ország közös történelmére, gazdasági, földrajzi, kulturális és lakossági kapcsolataira hivatkozva.

Az orosz külügyminiszter kifejtette, biztos abban, hogy Ukrajna túllép “történelmének ezen tragikus szakaszán”, és az ukrán nép “a nemzeti megbékélés, Ukrajna valamennyi részének egyesítése útján állítja helyre az egyetértést az országban és nem csak egyetlen ideológia diktátuma alatt, amely Kijevben uralkodik”.

hír24

Oroszország törekszik az atomháború elkerülésére

Oroszország nemzetvédelmi politikája legfontosabb tényezőnek az atomháború megakadályozását tartja az éves frissítésen átesett katonai doktrína alapján, amit pénteken hoztak nyilvánosságra, és ezúttal kivették belőle a megelőző atomcsapás jogát. Az aktualizált orosz katonai doktrína nem teszi lehetővé a megelőző jellegű atomcsapást, kizárólag válaszlépésként teszi lehetővé az atomfegyverek bevetését. Korábban sajtóértesülések szerint az új változatban az atomfegyverek bevetésére is vonatkozni fog a megelőző csapás lehetősége, hogy az elrettentő erőt fenntartsák. Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország törekszik annak a hidegháborús retorikának felszámolására, amit a nyugati országok folytatnak, és nem folytatja a kölcsönös fenyegetés-fenyegetettség helyzetének fokozását.

Az atomfegyverek bevetésének körülményei a 2010-es változatban lefektetettek szerint maradtak: "Oroszország fenntartja a jogot, hogy atomfegyvert vessen be válaszként atomfegyver bevetésére, vagy bármilyen tömegpusztító fegyver bevetésére Oroszország és szövetségesei ellen, valamint olyan konvencionális támadás esetén, ami az állam létezésének alapjait fenyegeti."

Az elmúlt években a NATO Oroszország elleni katonai fenyegetése jelentősen megnövekedett. Moszkva folyamatos egyezkedései és a közös védelmi rendszer kiépítésére tett felajánlásai ellenére a NATO egyre közelebb tolja az orosz határokhoz rakétavédelmi rendszereit és nem adott biztonsági garanciákat arra vonatkozóan, hogy a rakétarendszer nem irányul Oroszország ellen. Idén augusztusban pedig hivatalossá vált, hogy a rakétarendszer Oroszország ellen is bevethető. Moszkvának mindeddig a legbiztosabb védelmet a gigantikus, folyamatosan fejlesztett és modernizált nukleáris csapásmérő ereje adta. Ez volt a legnagyobb biztosíték, ami az 1990-es évek folyamán megvédte a közvetlen katonai támadástól az országot.

Mára a csapásmérő erő sokkal nagyobb, modernebb, mobilizáltabb, mint a 90'-es években volt. A NATO-t alkotó tőkés kizsákmányoló országok már évtizedek óta Oroszországra mint megkaparintandó területre tekintenek. A rendszerváltás után kiépülő oligarcha rendszer ki is szolgáltatta az országot a nyugati tőkének, amely folyamatnak Putyin hatalomra kerülése vetett véget. Mivel a jelenlegi orosz vezetés folyamatosan kiszorította az atlantista tőkét az országból, ennek következményeképpen megnövekedett a nyugati katonai nyomás. Mostanra újra hidegháborús állapotok alakultak ki, amit mára egyik fél sem kíván tagadni. A diplomáciai kapcsolatok a legrosszabb hidegháborús időszakokat elevenítik fel, amit az atomfegyverek megelőző csapásként bevetésének lehetősége csak tovább fokozna.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/27/oroszorszag-torekszik-az-atomhaboru-elkerulesere

A Nyugattal kiéleződött feszültség miatt Oroszország átírta katonai doktrínáját, az új változat az ukrajnai konfliktust és a NATO keleti bővítését a saját biztonságát fenyegető veszélyként határozza meg.

A tegnap-Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyásával-közzétett új szöveg a doktrína alapvető védelmi jellegét nem változtatja meg.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács az internetes oldalán adott hírt a változtatásokról. A testület közleménye szerint a doktrína átdolgozása válasz volt a jelenlegi észak-afrikai, szíriai, iraki és afganisztáni helyzetre.

A közlemény felrója a világ “vezető államainak” – ezen feltehetően mindenekelőtt az Egyesült Államokat érti – hogy különféle módszerekkel fenyegetik a független államokat saját érdekeik érvényesítése céljából. Az eszközök között szerepel, hogy magánkatonai szolgálatokat vetnek be, szítják a lakosság elégedetlenségét, radikális és szélsőséges szervezeteket támogatnak, hogy más államokban elérjék kitűzött céljaikat.

A nemzetbiztonsági tanács közleménye konkrét veszélyként említi, hogy a NATO támadófegyvereket helyezett át az orosz határ közelébe, valamint ide sorolja a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszert is.

Az új változat bevezeti a “nem nukleáris elrettentés” koncepcióját, amely fokozott készültségen tartott hagyományos fegyveres erőkön, valamint a térségbeli biztonsági szervezetekben (Független Államok Közössége – FÁK, Sanghaji Együttműködés Szervezete – SESZ) való elkötelezettségen alapul.

Oroszország fenntartja magának a nukleáris fegyverek bevetésének a jogát egy ellene vagy szövetségesei ellen irányuló agresszió, vagy pedig magának az államnak a fennmaradását veszélyeztető fenyegetés esetére. A megelőző csapás kifejezés nem szerepel a szövegben, noha egyes orosz lapok korábban tudni vélték, hogy beleveszik.

A mostani doktrínában új elemként szerepel az a kitétel, amely szerint a fegyveres erők egyik fő feladata, hogy biztosítsák az orosz nemzeti érdekeket az Északi-sarkvidéken, mivel az ottani kontinentális talapzatban rejlő ásványkincsek és energiahordozók stratégiai jelentőségűek az ország számára. Szakértők szerint a sarkvidéki területek fejlesztése szavatolja Oroszország energetikai és gazdasági biztonságát, függetlenségét.

https://balrad.wordpress.com/2014/12/27/oroszorszag-atirta-katonai-doktrinajat/

Karácsony Donbasszban

Lassan azért szivárognak a hírek a tegnapi minszki-valóban csak-szócséplésről. Úgy lehet összegezni a megbeszélések tegnapi fordulójának eredményeit, hogy gyakorlatilag semmi eredmény.

Már a tegnap esti, és a mára virradó donbasszi harctéri események engedték sejtetni, hogy a bjelorusz fővárosban megtartott összejöveteltől a résztvevők nem igazán várnak áttörést. A nyugati keresztények Karácsonyának első napja (amit azért Donbasszban is, de Maradék-Ukrajnában is megtartanak a népek) ezek után nem is csoda, hogy nem a keresztényi szeretet jegyében telt a frontokon.

A legádázabb tüzérségi összecsapások (Счастьe) és (Бахмутка)Bahmutka környékén voltak-vannak.

(Волновахa)Volnovaha-tájékán dél kürüli tájban mintha erőfelmérést csináltak volna a felek.

(Горловкa)Gorlovka lakótelepei a mai nap folyamán több irányból is kénytelenek voltak elviselni a valcmanista latortüzérség karácsonyi “áldását”. (Майорск)Majorszkból, (Широкой Балки)Siroka Balkiból, és (Дзержинск)Dzserzsinszk-irányából lőtte Nyalókakirály bérgyilkosainak tüzérsége a várost. Sajnos két gorlovkai polgár nem tudta elviselni. Legalább négyen pedig kórházba kerültek, súlyos sebesülésekkel.

Donyeckben a mai nap majdhogynem csendes volt idáig. Valóban csak néhány latorgránát robbant, de azok sem a városban. A repülőtér az nyughatatlanabb terep volt, mert a Peszkiben fészkelő pribéktüzérség több alkalommal is tüzet nyitott, de ez jobbára csak a szunyókáló milicistákat zargatta nyugalmukban.

(Дебальцево)Gyjebalcsevo “alatt” meglehetősen komoly martalócmozgolódást jelentettek. Szám szerint két tucat lator BTR foglalt el szemmel láthatóan “startpoziciót”.

(Никишино)Nyikisinoi elfojtott kitörési kísérlet nélkül már nem is lenne igazi egy összefoglaló. Ma is volt ilyen akcióból mindjárt kettő is. A népköztársaságiak két RPG-t áldoztak az ügy érdekében, a pribékek két tankot.

Donbassz északi-Luhanszk-régióbeli részein is kiújultak a harcok ma, néhány napos “eseménytelenség után”.

(Попасная)Popasznaja tájáról vette tűz alá délelőtt a latortüzérség (Первомайск)Pervomajszkot és (Ирмино)Irminot.

(Стаханов)Sztahanovból a népköztársaságiak tüzérsége ágyúzta a zsoldosállásokat.

(Смело)Szmelo és (Пришиб)Prisib térségében a milicisták leolvasztottak három latorpáncélost. Aknavetőkkel fűtöttek be nekik.

Egy (Сокольники)Szokolnyiki melletti milicista blokkposztot viszont tüzérségi találat ért. Egy milicista elesett, három súlyosan megsebesült.

(Станицa Луганскa)Sztanyica Luhanszka (Северский Донец)Szeverszkij Donyec folyó fölött átívelő hídjánál nehézgéppuskákkal és aknavetőkkel vívnak a szembenálló felek kora reggel óta.

Mariupolban a Május Elseje úton kora délután tűzharc tört ki. A városba “beszivárgott ellenséges elemek” támadtak meg három belső ellenőrző posztot. Két katona életét vesztette. -Ezt a hírt viszont a latorparancsnokság tájékoztató hivatala adta ki magyar idő szerint délután három órakor. Ebből viszontarra lehet következteni, hogy olyan komoly támadás érhette a mariupoli latrokat, amit nem lehet elhallgatni. Ha pedig ez így volt, akkor ott nem két latoregyed haraphatott fűbe, hanem sokszor kettő!

https://balrad.wordpress.com/2014/12/25/karacsony-donbasszban/

Vissza a kályhához!

Menjünk már vissza a kályhához!! Nem ezt illik tenni, ha nagy a káosz?!

A kályhához, amit két és fél évtized alatt túlfűtöttek!

Eleve elcseszték a kályha felépítésénél azzal, hogy ELADTÁK AZ ORSZÁG TELJES VAGYONÁT, PAPÍRON! Politikusaink már itt elárulták Hazánkat!

Majd, a külső, idegen (IMF érdekeltségű) nyomás hatására megtörtént a módszerváltás, ami a hazug történelmünkben rendszerváltás elnevezés alatt fut…- ennek megrendezésének cinkosai és haszonélvezői politikusaink, akik közül nem egy a mai napig komoly tisztséget töltenek be. Elárulták Hazájukat!

24 év alatt leadtak egy demokráciába csomagolt formulát, amit az elejétől megvezettek, eltereltek, ködösítettek (nem egy részletét titkosítottak)…miközben általunk (hatalom valódi tulajdonosai által!) sose elfogadott egyezményekbe, vállalásokba dugták az ország fejét. Mindezt burkolták megrendezett bal és jobb oldal ellentétének túldramatizálásával (ehhez a már régen megvett médiát felhasználták), érzelmekre ható álhírekkel, szándékosan kreált politikai, gazdasági, morális válsággal (2006, 2008)…S hogy ez ne legyen elég, faji, vallási, hovatartozási, társadalmi megosztást szültek magyar és magyar között!!
Vegyük már észre…egymásnak esünk. Magyar magyarnak lett farkasa…
…
Szóval, a kályhát túlfűtötték. Aki ezt nem érzi, az nem itt lakik, vagy érdekei szólítják az érdektelenek táborába…

A kályha robbanni fog!

Kövessen el mindenki maga ellen egy kemény önvizsgálatot és tegye meg tétjeit mindenki, hogy mit veszthet el, ha itt eldurvulnak a dolgok. NE akarjuk ezt!!

A felelősség a miénk, a hatalom -elvileg, jogilag- szintén a miénk…csak ezt TÖMEG-ben kellene végre elhinni. Politikusoktól, pártoktól, ‘önjelölt’ vezéreket mutogató mozgalmaktól elhatárolódva.

CSAK MI, Magyar Állampolgárok.

MINDEN HATALOM A DOLGOZÓ NÉPÉ! – Ez egy tisztességes alkotmány alaptétele!! (‘Tegnap’ még volt ilyenünk…Elvették tőlünk!)

(B-R o.)

Csak viszket a bőrük a hongkongi “majdanovciknak”!

Őrizetbe vettek a demokráciáért tüntető tizenkét embert a hatóságok Hongkongban csütörtökre virradó éjjel, miután a demonstrálók visszatértek az általuk korábban megszállva tartott egyik helyszínre.

A tüntetők több utat eltorlaszoltak a kínai különleges közigazgatási övezet Mong Kok negyedében. A megmozdulást a rendőrök könnygázzal és botozással oszlatták szét. Az őrizetbe vett embereket egyebek mellett hivatalos személy elleni erőszakkal és személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegésével gyanúsítják.

Az oszlatásban két rendőr megsérült. A tüntetők sérüléseiről nem számoltak be a hatóságok.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A diákok és aktivisták mozgalma akkor bővült területfoglalásokká, amikor a rendőrség könnygázt vetett be a tüntetők ellen. A mozgalom később megbénította Hongkong forgalmát, és az aktivisták szerint a polgári engedetlenség új korszakát hozta el a kelet-ázsiai metropoliszban, ahol a lakók egy része mindinkább tart a kínai központi kormány növekvő befolyásától.

December közepén a hatóságok felszámolták a területfoglalást, és őrizetbe vettek több mint 200 embert, amiért ellenszegültek a rendőri intézkedésnek. Az aktivisták akkor azt ígérték, új eszközökkel folytatják polgári engedetlenségi mozgalmukat a kormány ellen.
(MTI)

Bal-Rad komm: Meg kell dolgozni a dollárapanázsért a hongkongi fölforgatóknak is. Évvége ide vagy oda!-nem pihenhetnek! De valahogy ott nem áll jól a szénájuk!

A sarki jég nem olvad, mondja a szakértő

A sarki jég nem csupán sokkal stabilabb állapotban van, mint ahogy azt a klímaszakértők egykor jósolták, de vastagabb is, mint korábban hitték.

A tudósok évek óta mondják, hogy az emelkedő hőmérséklet miatt a jég mindkét sarkvidéken ijesztő mértékben vékonyodik, veszélyes szintre emelve a tenger szintjét a világon, nemcsak a sarkvidéken élő állatokat, de városokat is veszélyeztetve ezzel.

Az ijesztő jóslatok azonban új megvilágításba kerültek néhány hete, amikor a legújabb kutatások kimutatták, hogy az Antarktisz jege igazából vastagodik.

Emellett olyan bizonyítékok is napvilágra kerültek, amik arra engednek következtetni, hogy a jegesmedve populáció sincs veszélyben.

A Woods Hole Oceanographic Intézet óceánkutatója, Ted Maksym egy víz alatti robot segítségével mérte a jég vastagságát.

A tanulmányában közzétett eredmények minden eddigi tudományos feltételezésnek ellentmondva azt mutatják, hogy a jég sokkal vastagabb, mint azt az elmúlt 20 év során tett jóslatok alapján feltételezték.

„Az Antarktisz igazából növekszik és az elmúlt hónapok bizonyítékai azt mutatják, hogy a sarkvidékekkel kapcsolatos feltételezések tévesek,”

– nyilatkozta Dr. Benny Peiser, a Globális Felmelegedés Irányelv Fórum (GWPF) tagja.

„A jég mennyisége rekord magasságokban van, ami azt jelzi, hogy valami az előrejelzésekhez képest ellentétes irányban dolgozik. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a jég olvad… pedig nem. Ez egy hatalmas kellemetlenség, ami most utolérte a klímaváltozással riogatókat, akik azt jósolták, hogy a sarki jég hamarosan teljesen elolvad.”

Az elmúlt hónapban közzétett műholdfelvételek azt mutatják, hogy a jég az Északi-sarkon is jobban bírja a klímaváltozást, mint azt sokan gondolták.

A CryoSat-2 európai űrkutatási ügynökség műholdjáról érkezett adatok azt mutatják, hogy az északi-sarki jég 2014-ben az elmúlt öt év átlaga felett van és sokkal vastagabb a 2011-ben és 2012-ben mért negatív rekordhoz képest.

A jég mellett sokan a jegesmedvék miatt is aggódtak, azonban egy néhány hónappal ezelőtt elkészült jelentés szerint alaptalanul.

Dr. Susan Crockford, a kanadai Victoria Egyetem evolúciós biológusa szerint egy igazi „sikertörténettel” állunk szemben.

A Globális Felmelegedés Irányelv Fórum előtt nyilatkozva elmondta, hogy a jegesmedve populáció messze meghaladja a hivatalos becsléseket és a valóságban 20-25.000 helyett inkább 27-30.000 egyedhez közelít.

„Az emberek azt mondták, hogy a sarki jég olvad, ezért a jegesmedvék ki fognak halni. A jegesmedvék jól vannak,” mondta a kutató.

Egyes szakértők természetesen azonnal megtámadták az új információk helytállóságát, arra hivatkozva, hogy a műholdfelvételek alapján nehéz megítélni a jég vastagságát, illetve, hogy ilyen kérdésekben nem szabad néhány év adataira támaszkodni.

Forrás: express.co.uk

Szócséplés Donbasszról-“vita” Donbasszban!

Több mint négy és fél hónap után tegnap délután Minszkben ismét találkoztak Donbassz kérdésében az érintett felek képviselői. (Az első ilyen találkozó szeptember 5-én volt.)

A tanácskozáson az EBESZ-küldöttségét Heidi Tagliavini, a szervezet ukrajnai különmegbízottja, Maradék-Ukrajnát Leonyid Kucsma volt elnök, Oroszországot Mihail Zurabov kijevi nagykövet, a Donyecki Népköztársaságot Gyenyisz Pusilin, a Luhanszi Népköztársaságot Vlagyiszlav Gyejnyego képviselte.

A tegnapi alkudozás témaköre a már egyszer megállapodásban rögzített nehézfegyver-visszavonás a frontvonalakból (amit Valcmanék valahogyan fordítva értelmeznek) a hadifoglyok cseréje, és Donbassz humanitárius megsegítésének feltételei voltak.

Hogy mire jutottak tegnap? Hát sok dolgot nem tudni! Mondhatni semmit nem tudni. Csak azt, hogy pénteken ismét találkoznak.

Miközben Minszkben-többek között az egyszer már a “megállapodás értelmében visszavont nehézfegyverek” visszavonásáról-tárgyaltak a diplomaták és a politikusok, a szóban forgó nehézfegyverek a “tettek mezején” bizonyítottak.

Mondani sem kell talán, hogy Nyalókakirály latorhordája volt az, amely a megbízható szovjet tüzérségi technikájával igyekezett “büszkélkedni”! Peszkiből lőtte a latortüzérség a donyecki repülőtér romhalmazait nagy buzgalommal. A helyi idő szerint kora este (17 óra) kezdődött akció reggel öt óráig kitartott.

(Обозное)Oboznojet, (Попасная)Popasznaját, és (Крымское)Krimszkojet szintén egész mára virradó éjszaka lőtte a valcmanista latortüzérség. Popasznajában sajnos két polgári személy belehalt a szentesti martalócbuli tűzijátékába.

Mindezzel együtt is Donbasszban csendesnek volt mondható a mára virradó éjszaka.

Érdekességként megjegyezzük, hogy Odesszában is volt tegnap egy vasútrobbantás. Egy nagyon lassan haladó tehervonat alatt robbant nyílt pályán bomba. Nagy kárt nem okozott, viszont annál nagyobb riadalmat a helyi hatóságok körében.

Miközben a tegnapi artyemovszki veszteség (méreteit tekintve a háború kezdeti időszakában elszenvedett valcmanista veszteséágekhez hasonlítható csak) leltárját könyvelgetik a kijevi udvarban, Harkov és Csugujev között késő este fölbukkant egy rendkívüli méretű latorpáncélos konvoj. Talán mondanunk sem kell, hogy ezeket nem a frontról visszavont nehéz technikához tartozóna véli a népköztársaságiak hírszerzése.

Már csak a mozgásuk irányából sem tudnak ilyen megállapításra jutni, hiszen hajnalban már Csugujev és Izjum között tűnt fel ennek a konvojnak az előőrse. Egyértelműen Donbassz irányába haladnak.

https://balrad.wordpress.com/2014/12/25/szocseples-donbasszrol-vita-donbasszban/