Öngyógyítás implantátumok segítségével

Farkas (Wolverine), A szellemlovas, A hihetetlen Hulk. A három filmbeli karakter legalább egy közös szupertulajdonsággal rendelkezik: mindegyikük képes meggyógyítani magát. Mára eljutottunk oda, hogy a Pentagon segítségével ez a hétköznapi emberek számára is valósággá válhat.

Az amerikai hadsereg által szponzorált program egy olyan apró, az emberi testbe ültethető eszköz kifejlesztését tűzte ki célul, ami elektromos impulzusok segítségével figyelné a szervek működését és meggyógyítaná a fertőzött vagy sérült részeket.

Az Elektromos Recept vagy ElectRx névre keresztelt program egyúttal a gyógyszerektől való függést is csökkentené, és új megoldást nyújtana a gyógyászatban a DARPA szerint.

„A DARPA által kifejlesztésre szánt technológia alapjaiban változtathatja meg az orvosi diagnosztikát és a betegségek szemmel tartását,” írta Doug Weber, a DARPA biológiai technológiák részlegének programigazgatója.

Weber szerint az implantátum egy intelligens szívritmus-szabályozóhoz hasonlítható. Az eszköz a testbe ültetést követően folyamatosan ellenőrizné az alany állapotát és szükség esetén stimulálná az idegeket, hogy ezzel fenntartsa az adott szerv egészséges működését.

Az elképzelés alapját az idegi moduláció néven ismert biológiai folyamat adta, amelynek segítségével az idegrendszer ellenőrzi a belső szervek állapotát és szabályozza a testnek a fertőzésekre és betegségekre adott válaszait.

A DARPA szerint, amikor egy ember megbetegszik vagy megsérül, ez a természetes folyamat időnként rosszul működik. Ahelyett, hogy az illető jobban érezné magát, az idegi moduláció súlyosbítja az állapotot, fájdalmat, gyulladást okoz, és legyengíti az immunrendszert.

A DARPA azt reméli, hogy az elektromos töltéssel ellátott implantátum szabályozni tudja majd az idegi modulációt. Az eszköz által leadott elektromos impulzusok stimulálják a test öngyógyítását lehetővé tevő idegpályákat és visszafogják azokat, amiktől az ember rosszabbul érzi magát vagy betegebb lesz.

A DARPA azt reméli, hogy olyan apró implantátumot tud majd kifejleszteni, amit egy tűvel is be lehet juttatni a testbe. Az apró méret óriási előrelépés lenne a ma használatban lévő idegi modulációs készülékekhez képest, amelyek jelenleg egy kártyapaklival megegyező méretűek, beültetésük pedig komoly műtéti beavatkozást igényel. Az apró méret ezenkívül egy másik előnnyel is jár: pontosan oda lehet helyezni, ahol szükség van rá, mégpedig az idegvégződésekhez.

Az eszközzel egy egész sor fájdalmas betegséget lehetne gyógyítani, a krónikus gyulladásos betegségektől, például a reumától kezdve a bélgyulladásig. Amennyiben az ElectRx program sikerrel jár, olyan implantátumok is kifejlesztésre kerülnének, amelyek agyi és mentális betegségek, például az epilepszia, a poszttraumatikus stressz, a depresszió vagy bizonyos fajta agykárosodások kezelésében is segíthetnek a DARPA szerint.

Időkjelei: Egyre inkább egy olyan terv látszik kirajzolódni előttünk, amelyben a majdani Fenevad Bélyege nem valamiféle mindenki által rettegett „bélyeg”, hanem egy „megváltást”, egészséget, biztonságot és egyéb pozitív hozadékokat ígérő technológia lesz…

Forrás: livescience.com

Az Európai Parlament kizárná Oroszországot a SWIFT rendszerből

Az EP "megoldási javaslata" szerint Oroszországot ki kellene zárni a SWIFT rendszerből. A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) rendszer hozzávetőlegesen 10,000 pénzügyi központot tart összeköttetésben 210 országból. Ezek a központok 6 milliárd $ értékben hajtanak végre bankokon belüli utalásokat naponta, és a bank-bank tranzakciók nagyobb része is ezen keresztül zajlik, mivel a SWIFT rendszer egyik nagy előnye, hogy a bankok számára az ügyfélről a lehető legrészletesebb információkat biztosítja, és lehetőséget ad tranzakciók blokkolására is.

Brüsszel "megoldási javaslata" nem a krízisre szól, esetleg megegyezésre a további vérontás elkerülése végett. Ez a "megoldás" Brüsszelnek megoldás, hogy valahogy sikerüljön végre Oroszország izolációja. Tekintettel arra, hogy a több körös szankciók nem vezettek eredményre -eddig jobban érintik az EU tagállamok gazdaságait, mint az oroszokat-, Brüsszel kénytelen a pénzfegyverhez nyúlni, mivel más már nem maradt.

A dolog ott hibázik, hogy Oroszország megfelelő mennyiségű aranytartalékot halmozott fel az évek alatt, a belső ipara megfelelő, és ez csak tovább fokozódik, tekintettel, hogy kormányzati intézkedések kapcsán a belső fogyasztást maximálisan igyekeznek belső előállításból, illetve BRICS-országokból származó importtal kielégíteni. Emellett Oroszország sikeresen vezette be energiahordozóit a jól fizető ázsiai piacra is. Ezek a tényezők megfelelő alapot adnak az aranyrubelnek.

Az arany alapú fizetőeszközök ellen a jelenleg ismert leghatékonyabb megdöntő eljárás pedig nem más, mint a háború, ahol a célország iparát lerombolják, és aranykészletét elhordják. Lásd a legutolsó példát, Líbiát.

http://www.hidfo.net/2014/09/18/az-europai-parlament-kizarna-oroszorszagot-swift-rendszerbol

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elismeri, hogy az orosz EU-ellenes szankciók hatékonyak

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legutolsó jelentése szerint a tagállamok GDP növekedése maradni fog, de "zárójelben" elismerték, hogy az orosz ellenszankcióknak bizony lesz hatásuk a közép-európai és a balti államokra.

"Az oroszok szankcióinak lesz egy indirekt hatásuk az eurózónán keresztül, ami negatívan befolyásolja a befektetői hangulatot és a növekedést. Észtország, Lettország és Litvánia fogja a legjobban megszenvedni ezeket az intézkedéseket, emellett Magyarország és Lengyelország fog nagyobb visszaesést tapasztalni az élelmiszerexportjában." - áll az EBRD jelentésében.

A jelentés még kitér arra is, hogy a közép-keleteurópai országok átlagosan 0,3% GDP növekedést könyvelhetnek majd el, amíg Észtország és Lettország GDP növekedését maximum 1% és 3.2%-ra prognosztizálta az EBRD.

Az EU Egyesült Államokat hűen kiszolgáló politikája tehát megint a leginkább sérülékenyeken csapódik le, azokon a volt Varsói Szerződés illetve ex-szovjet tagállamokon, akik sok szállal kötödnek az orosz gazdasághoz. Ezen a kötődés elvesztésével a fent említett tagállamok árufeleslegét nem fogja felszívni az EU, a gazdáknak kárpótlást nem adnak. Ezekből következik, hogy ismét munkahelyek szűnnek meg, és a mezőgazdaságra szakosodott vidékeken tovább romlik a helyzet. Ez ismét remek táptalaj lesz a kivándorlás további erősödéséhez.

http://www.hidfo.net/2014/09/18/az-europai-ujjaepitesi-es-fejlesztesi-bank-elismeri-hogy-az-orosz-eu-ellenes-szankciok

Intelligencia és iskolázottság Magyarországon

Gyerekeinknek lassanként történelmi fogalomként kell magyaráznunk, hogy mit is jelentett valaha a “sorozás” fogalma. Valószínűleg nem sokan sírják viszsza a kötelező katonai szolgálatot, de egy dologra biztosan jó volt: nagy mintán országosan reprezentatív felmérésekre adott lehetőséget egy bizonyos korosztálynál. Egy ilyen felmérés eredményeiről számolunk be – kissé megkésve – írásunkban.

Az 1998-as sorozáson majdnem 7 ezer 18 éves fiatalember kitöltött egy intelligenciatesztet.¹ A vizsgálat a KSH mintavételi szakemberei által kidolgozott mintavételi eljárás alapján országosan reprezentatív mintán² történt.

A vizsgálat során a KSH Népességtudományi Kutató Intézet³ nagyszámú háttérváltozóról gyűjtött adatokat. Cikkünkben néhány ilyen változónak az összefüggéseit vizsgáljuk meg az intelligenciával, miután egy rövid séta erejéig betekintést nyújtunk az Olvasónak az intelligencia témakörének dzsungelébe.

Az intelligenciáról

Kevés pszichológiai szakmai kérdés váltott ki olyan széles szakmai vitát és keltette fel olyan sok ember érdeklődését, mint hogy mi is az intelligencia.⁴ Amikor száz évvel ezelőtt Alfred Binet a francia Oktatási Minisztérium felkérésére megalkotta az első intelligenciatesztet az iskolaérettség vizsgálatára, valószínűleg nem is sejtette, micsoda szellemet engedett ki a palackból. Az intelligenciának sok-sok elmélete, gyakran használt vizsgálati módszerei vannak,⁵ az intelligencia fogalma része a mindennapok beszélgetéseinek, még korunk legmagasabb szintű megdicsőüléséig is eljutott: nemrégiben televízióshow keretében izgulhattunk az ország intelligenciájáért.

Mi okozhatja az intelligencia kiemelkedő népszerűségét? Valószínűleg az a hit, hogy az intelligencia nem egyszerűen “általános értelmi képesség”, hanem a sikeres élet feltétele. És valóban, ha intelligencián a lényeges problémák meglátását, a problémák megoldásához szükséges stratégiák megtalálását és gondos végrehajtását értjük, ez szinte mindenütt jól jön az életben. Még akkor is így van ez, ha tudjuk, hogy ez távolról sem “minden”: az egész életen át tartó tanulás,⁶ valamilyen speciális területen való kiválóság, az érzelmek intelligenciája,⁷ a kreativitás, a jóság, a bölcsesség⁸ mind-mind olyan emberi tulajdonságok, amelyek jelentősége legalább olyan nagy, mint az intelligenciáé.

Spearman – az “általános intelligencia” fogalmának megalkotója – sohasem állította, hogy az intelligens viselkedéshez pusztán valamiféle “okosságra” van szükségünk. Az általános intelligencia fogalmába beletartozik, hogy feltaláljuk magunkat új helyzetekben, hogy képesek vagyunk azt az információt felidézni, amire éppen szükségünk van, hogy helyesen tudjuk megítélni egy jelenség okait stb. Az “intelligens viselkedés” fogalmát éppen azért kifogásolták sokan, mert annyira sok és sokféle tudás, motivációs beállítottság és képesség gyűjtőedénye. Az emberek sokféleképpen járulhatnak hozzá egy feladat megoldásához, és ezt a képességüket egyetlen mérőszám nem tudja kifejezni. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy mik azok a tevékenységek, amelyeket valaki előszeretettel végez, és milyen képességeit tudja a siker érdekében mozgósítani. Hiba lenne tehát túlbecsülnünk az intelligencia magyarázó erejét. Az intelligencia még az “intelligenciát igénylő” munkában nyújtott teljesítmény varianciájának is csak a 10 százalékát magyarázza.

A munkahelyi teljesítményt befolyásoló tulajdonságok – irányítóképesség, kezdeményezőkészség, képesség emberek munkájának megszervezésére stb. – személyes értékrenden alapuló, komplex motivációs beállítódások. Az életben való sikerhez kitartásra és újításra, előrelátásra és spontaneitásra, kapcsolatteremtésre és önálló munkára egyaránt szükség van. Ezek a kompetenciák olyan feladatokban mutatkoznak meg, amelyeket az ember nagyon fontosnak tart, amelyek megoldására komoly erőfeszítést tesz.⁹

Ha valamelyik ilyen típusú kompetenciánk hiányzik, többnyire egy másikat használhatunk fel a probléma megoldása érdekében, általánosságban véve azonban minél több ilyen kompetenciával rendelkezünk, annál nagyobb esélyünk van a sikerre. Jól látszik tehát, hogy a kognitív teljesítmények mögött nemcsak kognitív, hanem érzelmi és motivációs folyamatok is meghúzódnak. De azért az intelligencia jelentősége nem kérdőjelezhető meg: ha nem is garantálja a munkahelyi sikert, a szükségesnél alacsonyabb színvonala sikertelenséghez vezet. (Albert Einstein megfogalmazásában: “Csak két végtelen dolog van: az univerzum és az emberi butaság, de az előbbiben nem vagyok biztos.”)

Az intelligencia és
a társadalmi-gazdasági háttér

Az amerikai hadseregben az első világháborúban végzett intelligenciavizsgálatok óta az intelligencia és a társadalmi-gazdasági háttér közötti összefüggés a pszichológia egyik legjobban bizonyított tétele. A negyvenes években az amerikaiak több mint 80 ezer ember vizsgálatával mutatták ki a többé-kevésbe nyilvánvaló tényt: bizonyos foglalkozású emberek (könyvelők, tanárok) átlagos intelligenciája magasabb más foglalkozást végző emberekénél (gépkezelők, mezőgazdasági munkások), lényegében a foglalkozások társadalmi-gazdasági státusának megfelelően (noha természetesen az egyéni különbségek minden foglalkozási csoporton belül igen nagyok).¹⁰

A szülők társadalmi-gazdasági státusa (foglalkozásának jellege) és a gyerekek intelligenciája közötti összefüggést is régóta ismerjük: Amerikában a negyvenes években a fizikai dolgozók és a felsőfokú végzettségűek gyerekeinek átlagos intelligenciája között 20 pont (több mint 1 szórás [SD]) különbség volt óvodáskorukban, és ez a különbség lényegében változatlan maradt 18 éves korukig.

Arthur Jensen 1969-es cikkével került újra az érdeklődés középpontjába a vita: intelligenciánk elsősorban öröklött vagy környezeti/nevelési tényezőktől függ-e. Jensen szerint az intelligenciát döntő részben genetikai tényezők határozzák meg, azért az amerikai feketék és fehérek intelligenciája közötti (kb. 1 szórásnyi) különbség is genetikai eredetű – és így a kisebbségi felzárkóztató programok eleve kudarcra vannak ítélve.¹¹

Herrnstein és Murray “A haranggörbe” című könyve 1994-ben újra középpontba állította a kérdést: a társadalmi rétegek közti egyenlőtlenségek okozzák-e az intelligenciában mutatkozó eltérést, vagy fordítva, az IQ öröklött eltérései határozzák meg a társadalmi rétegződést. A válasz valahol az “is-is” környékén lehet. A jó iskolák többnyire az értelmesebb fiatalokat keresik, de hogy végül ki milyen iskolába és hány évig jár, azt az értelmi képessége mellett a társadalmi-gazdasági háttere határozza meg.

Az intelligenciakutatások egyik legmeglepőbb eredménye, hogy az emberiség intelligenciatesztekkel mért intelligenciája rohamosan növekszik (30 évente 1 szórással). Érdekes, hogy az amerikai feketék intelligenciájának gyarapodása valamivel nagyobb, mint a fehéreké, így a feketék 1995-ös átlagintelligenciája megegyezik a fehérek 1945-ös átlagintelligenciájával. “Ennélfogva a fajok közötti IQ-különbség környezetelvű magyarázatának csak a következőt kell feltételeznie: a feketék átlagos környezete 1995-ben ugyanolyan volt, mint a fehérek 1945-ös átlagos környezete.” “Ezt én nem találom teljességgel valószínűtlennek” – teszi hozzá Flynn, az intelligencianövekedés jelenségének felismerője.

Az általunk használt
intelligenciateszt

Vizsgálatunkban egy nemzetközileg általánosan használt nem verbális teszt, a Raven Progresszív Mátrixok (RPM) egy viszonylag új, “középnehéz” változatát, az úgynevezett RPM Sztenderd Pluszt (SPM+) használtuk.¹² A teszt 3 (breve) 3-as formában elrendezett ábrákból áll, melyek közül egy hiányzik. A feladat a hiányzó ábra kiválasztása a megadott nyolc lehetőség közül. A feladatok fokozatosan nehezednek: valójában az a kérdés, hogy a vizsgált személy meddig (milyen komplexitási szintig) képes eljutni a feladatok megoldása során.

Torzultak-e az eredményeink?

A vizsgálati eredmények értékelése előtt az volt az egyik aggodalmunk, hogy vajon a sajátos vizsgálati helyzet mennyiben torzította a teszteredményeket. Más szóval: a jelöltek mennyiben próbáltak valóságos képességeiknél gyengébb teljesítményt produkálni, abban a reményben, hogy a gyenge teszteredmény hozzásegítheti őket ahhoz, hogy felmentést nyerjenek a sorkatonai szolgálat kötelezettsége alól. Ez az aggodalmunk jórészt alaptalannak bizonyult.

A biztonság kedvéért az átlagosnál 4 szórással kisebb értékeket – a vizsgált személyek 0,2 százalékát – kihagytuk a további feldolgozásból.

Az eredmények átlaga pontosan megfelel a romániai 18 évesek reprezentatív vizsgálatakor kapott értékeknek.

A szocio-ökonómiai státus mutatója

Mivel a család anyagi helyzetét firtató kérdésre csak a vizsgálati személyek rendkívül alacsony százaléka válaszolt, ezért a vizsgált fiatalok szocio-ökonómiai státusát egyéb adatokból kellett megbecsülnünk. Vizsgálatunkban a szülők iskolázottságának összesítéséből nyert adatot tekintettük úgy, mint a gyerek szocio-ökonómiai csoportjának meghatározója. A következőkben bemutatjuk, hogy a szülők iskolázottsági szintje meghatározó befolyást gyakorol a család és a gyerek életkörülményeinek igen széles körére.

A szülők iskolázottságát a következőképpen jellemeztük:

* 0 pontot kapott az a szülő, aki kevesebb mint 8 osztályt végzett,

* 1 pontot kapott az, aki elvégezte a 8 osztályt,

* 2 pontot kapott az, aki középiskolai végzettséget szerzett, és

* 3 pontot kapott az, aki felsőfokú végzettséget szerzett.

Hazánk lakosságának iskolázottsága igen szomorú képet mutat: csaknem 1 millió munkaképes ember nem végezte el a 8 osztályt. Ez a helyzet súlyosabb a férfiak körében: a férfiak közül többen nem végezték el a 8 osztályt, és kevesebben rendelkeznek középiskolai végzettséggel, mint a nők közül.

Magyarországon különösen igaz, hogy “hasonló hasonlóval házasodik össze”. A vizsgálaton részt vett fiatalok csaknem felének mindkét szülője 8 osztályt végzett, és a fiatalok szüleinek kétharmada azonos iskolai végzettségű. Talán érdemes megjegyezni, hogy miközben 2 olyan párt találtunk, ahol az apa középiskolai végzettségű és az anya a 8 osztályt végezte el, 100 olyan pár volt a mintánkban, ahol ez a felállás “fordított”, és miközben az egyetemet végzett apa – 8 osztályt végzett anya párok száma 65, az egyetemet végzett anya – 8 osztályt végzett apa párok száma 154. Mintánkban 27 fiatal édesanyja felsőfokú végzettségű, édesapja viszont a 8 osztályt sem végezte el, de egyetlen olyan fiatalember sem volt a vizsgált csoportban, akinek az apja felsőfokú végzettséget szerzett, ám az anyja a 8 osztályt sem végezte el.

A két szülő iskolázottságának aránylag szoros összefüggése (korrelációs együtthatóval kifejezve 0,57) lehetővé tette, hogy a két szülő végzettségét öszszeadva egy új mutatót hozzunk létre. A továbbiakban ezzel a mutatóval jellemezzük a vizsgált fiatalok szocio-ökonómiai státusát.

A szocio-ökonómiai státussal összefüggő tényezők

A két szülő iskolázottságának összeadásából kapott érték – a szocio-ökonómiai státus – vizsgálatunk szerint összefüggést mutat többek közt:

1. a fiatal sorozáskori legmagasabb iskolai végzettségével (iskolázottságával),

2. a fiatal lakhelyének településtípusával,

3. a katonai alkalmassággal,

4. azzal, hogy van-e számítógép a családban,

5. azzal, hogy hány könyv van a családban,

6. a fiatal testmagasságával,

7. azzal, hogy a fiatal hetente hányszor zuhanyozik, illetve mos fogat,

8. a fiatal táplálkozási szokásaival,

9. azzal, hogy a fiatal dohányzik-e (a magasabb végzettségű szülők gyermekei ritkábban dohányoznak).

Ezek az összefüggések nem feltétlenül jeleznek közvetlen ok-okozati kapcsolatot a szülők iskolázottsága és a fent felsorolt jellemzők között, inkább arra mutatnak rá, hogy ezek mögött a jellemzők mögött létezik egy közös faktor – a szocio-ökonómiai státus -, amely rendkívül széles körben és igen jelentős mértékben befolyásolja az emberek lehetőségeit, viselkedését, teljesítményét.

Az első 4 összefüggést néhány mondatban külön is bemutatjuk, mielőtt rátérnénk tanulmányunk fő témájára, az intelligencia és a szocio-ökonómiai státus kérdésére.

1. Iskolázottság

A 18 éves fiatalok legmagasabb iskolai végzettsége erősen függ a szülők végzettségétől. Gyakorlatilag csak olyan családban fordul elő, hogy a gyerek sorozáskor még nem fejezte be az általános iskolát, ahol a szülők végzettsége is legfeljebb a befejezett 8 osztály. Számunkra megdöbbentő tény, hogy azok közül a fiatalok közül, akiknek egyik szülője sem fejezte be az általános iskolát, egy sem jutott el gimnáziumba vagy szakközépiskolába. A középiskolába kerülés esélye a szülők iskolázottságával egyenes arányban nő.

Szakmunkásképző intézetbe a közepes szocio-ökonómiai hátterű fiatalok mennek. Az ennél hátrányosabb helyzetből indulók feltehetően nem jutnak el a szakmunkásképző intézetbe, az ennél előnyösebb családi hátterűek számára pedig a szakmunkásképző intézet nem nyújt vonzó alternatívát. Ők az általános iskola után gimnáziumba vagy szakközépiskolába mennek, vagy egyáltalán nem tanulnak tovább. Erről tanúskodik, hogy a szakmunkásképző intézetet végzettek aránya a 2-es szocio-ökonómiai státus (általában mindkét szülő 8 osztályt végzett) esetén a legmagasabb, és ez az arány mindkét irányban csökken.

2. A település jellege

A magyarországi viszonyoknak megfelelően a minták legnagyobb szegmensét (38 százalékát) a kistelepülésekről jövők teszik ki. Az egyes településtípusok – falu, kisváros, közepes város, nagyváros, Budapest – iskolázottsága jelentősen eltér egymástól: a nagyobb településeken arányaiban több a felsőfokú végzettségű és kevesebb azoknak a száma, akik legfeljebb 8 osztályt végeztek.

3. A katonai alkalmasság

Érdekes adalék, hogy a családi háttér és a katonai alkalmasság között milyen jelentős az összefüggés: a nagyon kedvező és a nagyon kedvezőtlen hátterű fiatalok lényegesen magasabb arányban bizonyultak (ideiglenesen vagy véglegesen) alkalmatlannak a katonai szolgálatra, mint az átlagos családi hátterűek.

4. Könyvek száma a családban

Több vizsgálat kimutatta, hogy a “kulturális javak birtoklása” és az iskolai teljesítmény közötti összefüggés még a család anyagi körülményei és a teljesítmény közötti összefüggésnél is szorosabb. (Magyarországon a “kulturális javakkal rendelkező” és “nem rendelkező” családok gyermekeinek olvasási teljesítménye között a nemzetközi átlagnál jóval nagyobb a különbség.¹³)

A mi vizsgálatunkból is egyértelműen kitűnik, hogy a családban található könyvek száma szoros kapcsolatban van a szülők iskolai végzettségével: ahol a szülők iskolai végzettsége legfeljebb a 8 osztály, ott jó, ha néhány könyv előfordul a családban, míg a felsőfokú végzettséggel is rendelkező családokban szinte általános az 50 könyv fölötti méretű “könyvtár”.

A szocio-ökonómiai háttér

és az intelligencia

Mint azt a bevezetőben is jeleztük, a szakirodalomban jól dokumentált jelenség, hogy a magasabb szocio-ökonómiai hátterű fiatalok általában jobb teljesítményt érnek el a gondolkodóképességet vizsgáló teszteken. Például Csapó Benő kimutatta, hogy az induktív gondolkodás fejlődését – és így a tanulók képezhetőségét – jelentősen befolyásolja a szülők iskolázottsága.¹⁴ A szülők iskolai végzettségével meredeken emelkedő matematikateljesítményt tapasztaltak minden vizsgált életkorban a Monitor ’86 vizsgálatban.¹⁵ “Az iskola – úgy tűnik – hiába szeretne a társadalmi esélyegyenlőség ágense lenni” – jegyzi meg az adatokról Báthory Zoltán.¹⁶ A szocio-ökonómiai háttér (illetve a szülők iskolázottsága) és az intelligencia közötti összefüggést a mi vizsgálatunk is egyértelműen kimutatta: a szülők iskolázottságával egyértelműen nő a fiatalok teljesítménye az intelligenciatesztben. Különösen szembeszökő annak a 100 fiatalnak a rendkívül gyenge eredménye, akiknek egyik szülője sem végezte el a 8 osztályt, de nagy az “ugrás” a két következő csoport között is: a 8 osztályt végzett szülők gyermekeinek intelligenciája lényegesen jobb azoknál, akiknek csak az egyik szülője végezte el az általános iskolát. Azoknak a sorköteleseknek, akiknek a szülei középiskolát végeztek, lényegesen jobb az intelligenciája, mint a 8 osztályt végzett szülők gyermekeinek. A felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinek a teljesítménye volt átlagosan a legjobb az intelligenciatesztben.

A nagy minta miatt a két szülő hatása külön-külön is vizsgálható volt. A várható eredményt kaptuk: mind az anya, mind az apa iskolázottsága hatással van a gyerek intelligenciájára, de az anya iskolai végzettsége – a felsőfokú végzettségűek csoportjától eltekintve – lényegesen jobban. (Teljesen iskolázatlan apa mellett például az anya iskolázottságának növekedésével a gyermek teljesítménye drasztikusan nőtt az alkalmazott intelligenciatesztben.)

Iskola és intelligencia

Sok vizsgálat kimutatta, hogy az iskolázottabb emberek általában intelligensebbek, noha az iskola hatását a gyerek intelligenciájára nem is olyan könnyű kimutatni. Mindenesetre a mi vizsgálatunkban is a legalacsonyabb végzettségű fiatalok teljesítettek a leggyengébben az intelligenciatesztben. A vizsgálatunk ugyanakkor azt is kimutatta, hogy a szakmunkásképző intézetekbe kerüléskor kontraszelekciós hatások (is) érvényesülnek: a magas iskolázottságú szülők nem küldik a szakmunkásképző intézetbe gyermeküket, és a szakmunkásképző intézetek tanulóinak teljesítménye – többek között emiatt is – lényegesen elmarad a gimnazisták és szakközépiskolások teljesítményétől az alkalmazott intelligenciatesztben. Az a tény pedig, hogy a sorozáskor – azaz 18 évesen – a csupán általános iskolát végzett fiatalok átlagos intelligenciaszintje is meghaladja a szakmunkásképző intézetben végzett fiúk eredményét, azt mutatja, hogy számos intelligens fiatal, aki nem akart vagy nem tudott gimnáziumba vagy szakközépiskolába jutni, úgy gondolta, hogy a szakmunkásképző intézet nem nyújt számára elfogadható alternatívát.¹⁷

Iskolai teljesítmény és intelligencia

Az iskolai osztályzatok és az intelligencia közötti összefüggést vizsgáló kutatások a két világháború idején szoros (0,7 körüli) korrelációt találtak. Az iskolai osztályzatok és az intelligencia között a mi vizsgálatunkban is szoros az összefüggés az általános iskolában (r=0,5-0,6). A gimnáziumban és a szakközépiskolában ez az összefüggés lényegesen gyengébb (r=0,2), a szakmunkásképző intézetekben pedig gyakorlatilag elhanyagolható. Ez utóbbi jól magyarázható azzal, hogy ezekben az intézetekben a jó iskolai teljesítmény gyakran valamilyen manuális készséghez – és nem az általános intelligenciához – kötődik.¹⁸

Település és intelligencia

Amint azt korábban említettük, az egyes településtípusokon eltérő a lakosság iskolázottsága. Láttuk, hogy az iskolázottsággal mért szocio-ökonómiai státus milyen jelentős hatással van a gyerek intelligenciájára, így nem meglepő, hogy az egyes településtípusokból származó fiatalok intelligenciatesztben nyújtott eredménye is jelentősen eltér egymástól: a kistelepüléseken lakók átlagos intelligenciája kisebb a kis- és közepes városokban lakókénál, és a nagyvárosi/budapesti lakosok átlagos intelligenciaértékei bizonyultak a legmagasabbnak.

Ha azonban a szülők iskolázottságának hatását kiszűrjük, akkor önmagában az, hogy a fiatal milyen településen lakik, nem mutat szignifikáns összefüggést az intelligenciával.

Számítógép és intelligencia

Gyakran felmerülő hipotézis, hogy a technikai környezet fejlettsége befolyásolja az intelligencia kialakulását. Érdemes tehát összehasonlítanunk a számítógéppel rendelkező és nem rendelkező vizsgálati személyek intelligenciáját.

Természetesen számítottunk rá, hogy szignifikáns eltérést kapunk, ám a kapott eltérés nagyságrendje így is meglepő: a számítógéppel rendelkező családban felnőtt gyerekek intelligenciája messze meghaladja a számítógéppel nem rendelkezők intelligenciáját.

Az eredmény értelmezésénél figyelembe kell vennünk, hogy ez a változó is nagyon erősen összefügg a család (iskolázottsággal kifejezett) szocio-ökonómiai státusával: a mi vizsgálatunk szerint is igaz, hogy az egyre magasabb szocio-ökonómiai státusú családokban egyre nagyobb valószínűséggel találunk számítógépet. Azokban a családokban, ahol egyik szülő sem fejezte be az általános iskolát, egyetlen esetben sem találtunk számítógépet, míg az olyan családokban, ahol mindkét szülőnek felsőfokú végzettsége van, az esetek 70 százalékában számítógépet is találunk.

Érdekes, hogy ott, ahol legalább az egyik szülő felsőfokú végzettségű, a számítógép megléte vagy hiánya nincs hatással a fiatal intelligenciájára. Ezt esetleg magyarázhatná az a gyakran emlegetett hipotézis, hogy a számítógép-használat elveszi az olvasástól az időt. Adataink azonban nem támasztják alá ezt a hipotézist. Azokban a családokban, ahol számítógép van, semelyik szocio-ökonómiai kategóriában sem találunk kevesebb könyvet, mint a számítógéppel nem rendelkezőknél. Ellenkezőleg, szinte minden kategóriában szignifikánsan több könyvet találunk a számítógéppel rendelkező családokban.

Az intelligencia

és egyes biológiai tényezők

Az intelligenciát biológiai és környezeti tényezők együttesen határozzák meg.

A következő táblázat azt mutatja be, hogy a születéskori testsúlynak a sorozáskor mért intelligenciával mutatkozó összefüggése lényegesen lazább és öszszetettebb, mint például a sorozáskori testmagassággal mutatkozó összefüggése. Ez összességében arra utal, hogy az intelligencia biológiai meghatározottsága kisebb, mint a testmagasságé.

A születéskori testsúly és a születéskori testhossz között – természetesen – rendkívül szoros, 0,7-es korrelációt találunk.

A születéskori testsúly és a sorozáskori

* testmagasság közötti korreláció 0,3,

* testsúly közötti korreláció 0,2,

* intelligencia közötti korreláció 0,1.

A kérdés vizsgálatakor érdemes megfigyelnünk, hogy az intelligencia és a születéskori testsúly közötti fenti korreláció a teljes vizsgált csoportra vonatkozik. Ha azonban a vizsgált csoportot kettéosztjuk alacsony és magas szocio-ökonómiai státusú gyermekre, akkor azt találjuk, hogy még ez a rendkívül gyenge összefüggés is csak az alacsony státusú gyermekek esetében van jelen, magas státusú gyermekek esetében ilyen összefüggést nem találunk.

A születéskori testsúly és az intelligencia közötti összefüggés vizsgálatakor kiinduló feltételezésünk az volt, hogy az alacsony születési testsúly kedvezőtlenül befolyásolhatja a felnőttkori intelligenciát. E feltételezés vizsgálatakor természetesen figyelembe kell vennünk azt is, hogy a legalacsonyabb (0-2) szocio-ökonómiai helyzetű családokban a gyermekek születési súlya szignifikánsan alacsonyabb.

Sikerült kimutatnunk azt is, hogy a rendkívül alacsony születési testsúly csak alacsony státusú családban jár együtt alacsonyabb felnőttkori intelligenciával.

E jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy bár a rendkívül alacsony születési súly valóban hátrányos lehet az intelligencia kialakulása tekintetében, kedvező környezeti feltételek mellett ez a hátrány kiegyenlítődik.

Intelligencia és táplálkozás

A vizsgálatban részt vevők 19 élelmiszerfajtáról megadták, hogy azokat milyen gyakorisággal fogyasztják. Ezekből a válaszokból táplálkozási szokási kategóriákat alakítottunk ki oly módon, hogy megvizsgáltuk az egyes élelmiszerfajták fogyasztása közötti összefüggéseket.

Ezt követően faktoranalízis segítségével 3 táplálkozási kategóriát különítettünk el: gyorséttermi (hamburger, hot-dog, kóla, chips); egészséges (nyers zöldség, gyümölcs, tejtermék) és zsíros táplálkozást.

Mint várható volt, a táplálkozási szokások jelentősen eltérnek a különböző szocio-ökonómiai státusú vizsgálati személyek esetében.

A nagyon alacsony és a nagyon magas státusú fiatalok kevesebb gyorséttermi élelmiszert fogyasztanak – valószínűleg egészen eltérő okból.

Az alacsony és magas szocio-ökonómiai státusúak sokkal több zsíros ételt esznek.

A magas szocio-ökonómiai státusúak sokkal több egészséges élelmiszert fogyasztanak.

A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy összességében az egészséges táplálkozás pozitívan (r=0,247), a zsíros táplálkozás negatívan (r= -0,19) korrelál, míg a gyorséttermi táplálkozás nem mutat összefüggést az SPM+ pontszámokkal. A táplálkozási szokások az alsó három szocio-ökonómiai státusú csoporton belül is összefüggést mutatnak az intelligenciával.

Összefoglalás

Írásunkban “csemegéztünk” a 18 éves, sorozáson megjelent fiatalok szocio-ökonómiai státusa és intelligenciája közötti összefüggések között. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az alacsony szocio-ökonómiai státusú vizsgálati személyeknél lényegesen gyakrabban állapítható meg szignifikáns összefüggés a környezeti tényezők és az intelligencia között, mint a magas státusú személyek esetében.

A szülők iskolázottsága és a fiatalok intelligenciája közötti szoros kapcsolat arra figyelmeztet, hogy a leszakadó, nehéz helyzetű családok felzárkóztatása nem csupán a ma élő nemzedék élete szempontjából fontos szociális feladat, de a nemzet jövőjét meghatározó, égető társadalmi szükségszerűség.¹⁹

Az iskolázottság és az intelligencia közötti szoros kapcsolat nem bizonyítéka annak, hogy az iskola elősegíti az értelmi képességek fejlődését. További vizsgálatoknak kellene eldöntenie, hogy ez az összefüggés az iskola fejlesztő vagy csak szelekciós hatásának tudható-e be. Ez lényeges különbség az iskolarendszer társadalmi szerepének szempontjából. Ha az iskolarendszer képes az intelligencia fejlesztésére, ez arra utalna, hogy – jelenlegi formájában is – alkalmas lehet az elmaradottak felzárkóztatására, és hozzájárulhat egy igazságosabb társadalom megteremtéséhez. Ha azonban csak a fennálló viszonyok konzerválásának eszköze, akkor alapjaiban szorul megváltoztatásra.²⁰

A pszichológia kompetenciája egyrészt abból áll, hogy felhívja a társadalom figyelmét, hogy a változtatás útja az alacsony szocio-ökonómiai státusú emberek esetében a gazdasági körülmények alapvető megváltoztatása, ami viszont az iskolázottság szintjének jelentős emelése nélkül elképzelhetetlen.²¹ Másrészt abból, hogy megtalálja azokat a módszereket, amelyekkel a jobb körülmények között élők gondolkodóképessége is növelhető.

Tanulmányunkban csoportok közötti különbségeket vizsgáltunk. A feltárt összefüggések statisztikailag szignifikánsak. Tudatában vagyunk annak, hogy minden ember külön világ, csak rá jellemző élettörténete, személyisége, ismeretei, képességei vannak. A környezetünk befolyásolja, hogy mivé válhatunk, de ettől még megmarad az egyén felelőssége a saját sors alakításáért. Nehéz azonban a kitörés a társadalmi meghatározottságból. Ha azt akarjuk, hogy mindenki megvalósíthassa a benne rejlő lehetőségeket, akkor az emberek számára emberhez méltó körülményeket, feltételeket kell teremteni: olyan országot, amelyben mindenkinek lehetősége van rá, hogy iskolába járjon, és erre a családjától vagy ennek hiányában a társadalomtól kellő támogatást is kapjon. Ahol nem a létért folytatott elkeseredett küzdelemmel telik el a család élete. Továbbá olyan iskolát, amelybe érdemes járni, mert érdekes és fejlesztő.

http://jovonk.info/2014/09/18/tanulmany-magyar-fiatalsag-allapotarol

Kevés étkezési búza, magasabb kenyérár

Az idén 3,1 százalékkal nagyobb területen, az előző évinél 6,1 százalékkal több, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett. A növekedést elsődlegesen a tenyészidőszak alatti kedvező időjárás tette lehetővé, amihez a termésátlagok növekedése is hozzájárult. A termésátlagok – a rozs kivételével – szintén felülmúlták az előző évi adatokat.

Étkezési búza -> liszt -> kenyér

A részletes adatok szerint búzából az egy évvel korábbinál 2 százalékkal nagyobb, 1112 ezer hektáros területről 5,2 millió tonna termést takarítottak be. Ez 3,5 százalékkal múlta felül a tavalyit, és 23 százalékkal haladta meg az elmúlt öt év átlagát. A termésátlag 4710 kilogramm volt hektáronként.

A mennyiségi növekedés ugyanakkor az idén katasztrofális minőséggel párosult. Az aratáskori hatalmas esőzések ugyanis jelentősen rontották a minőséget, így az idén megfordult a korábbi években megszokott arány. Átlagos években a termelők 60-70 százalékban étkezési búzát takarítanak be, és a takarmányminőség csak 30-40 százalékot tesz ki. A mostani szezonban viszont a takarmánybúza aránya „futott fel” 60-70 százalékra az étkezési búza rovására.

A minőségi gondok ellenére a hazai kenyérellátáshoz szükséges terménymennyiség megtermett, de a malmoknak most jobban meg kell(ett) küzdeniük az alapanyagért. Az agrarszektor.hu értesülései szerint több cég a korábbiakhoz képest egyszerre nagyobb búzamennyiséget készletezett be az aratás után, hogy bebiztosítsa magának a minőségi búzaalapanyagot. A búzapiac minőségi „kettészakadása” az árakban is megmutatkozott, hiszen a takarmányminőségé tonnánként 40 ezer forint körül alakult a betakarítás utáni időszakban, míg az étkezési terményé meghaladta az 50 ezer forintot is. Ez utóbbi miatt szeptembertől drágulhat a liszt, ennek nyomán pedig - bár egyelőre bizonytalan mértékben - nőhetnek a kenyérárak is.

Árpából az előző évinél 10 százalékkal nagyobb betakarított területen (288 ezer hektáron), közel 10 százalékkal nagyobb termésátlag (4450 kilogramm/hektár) mellett a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb mennyiségű termést takarítottak be (1279 ezer tonna). Őszi árpából 14, tavaszi árpából 43 százalékkal több termett, mint 2013-ban.

A zab esetében a 2013. évinél 1,5 százalékkal kisebb területről (50 ezer hektár), összesen 137 ezer tonnát, az előző évinél 4 százalékkal több termést takarítottak be. Az átlagos hozam (2710 kilogramm/hektár) 5,4 százalékkal emelkedett.

A tritikálé betakarított területe 123 ezer hektár volt, ami 4,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A learatott termés mennyisége 488 ezer tonna volt, amely 6,3 százalékkal magasabb, mint 2013-ban. A termésátlag (3960 kilogramm/hektár) 1,8 százalékkal növekedett.

Rozst ebben az évben közel 33 ezer hektáron, a tavalyinál 2 ezer hektárral kisebb területen arattak. A 95 ezer tonnás termés a 2013. évihez képest 13 százalékkal, a termésátlag (2910 kilogramm/hektár) 5,2 százalékkal alacsonyabb.

Bíró Dalma összeállítása

Lesz-e téli gázválság Európában?

Hatalmas betárolási időszakot tud felmutatni Magyarország, az idei nyár során az ukrán helyzetből fakadóan háromszor annyi földgáz került eddig a magyar tárolókba, mint az elmúlt nyáron. Ráadásul tegnapi sajtóinformációk szerint a Gazprom is igénybe venné a hazai tárolói infrastruktúrát, és további félmilliárd köbméter földgázt áramoltatna Magyarországra. Ez egyben azonban azt is jelzi, hogy a Gazprom nagyon készül egy újabb ukrán gázválságra.
Tegnap lapértesülések számoltak be arról, hogy Oroszország a tervek szerint még a tél beköszönte előtt kb. milliárd köbméter földgázt helyezne el a Magyarországi tárolókban. A beszámolók szerint erről Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Anatolij Janovszki, Oroszország helyettes energiaügyi minisztere egyeztetett.

A téli gázellátás szempontjából a bejelentés mindenképpen üzenet értékű, hiszen azt a forgatókönyvet erősíti, amely szerint a Gazprom a tél folyamán az ukrán tranzit leállításával számol. 2009-ben az akkori ukrán-orosz gázválság során közel két hétre már elzárták a csapot az oroszok arra hivatkozva, hogy az ukránok megcsapolják az EU-ba irányuló tranzitszállítmányokat. Az akkori válság jelentős reputációs és anyagi veszteséget okozott a Gazprom számára, és érdemi fordulatot hozott az EU energiapolitikájában is. Habár Magyarországon sikerült kezelni a válságot, a Balkánon számos háztartásban megszűnt a gázellátás, és más területeken is korlátozásokat kellett bevezetni.

Az elmúlt napok hírei szerint a Gazprom főhadiszállásán komoly lehetőséget látnak arra, hogy az idei télen ismét leállhat majd az ukrán tranzit, ami semmiképpen sem pozitív jövőkép az európai, de főként az ukrán fogyasztók számára. Amennyiben valóban megvalósul ez a forgatókönyv, akkor az vélhetően a 2009-es indokhoz hasonló okból történhet meg, vagyis hogy az "ukránok megcsapolják az EU-s szállítmányokat". Ezt a kockázatot erősíti, hogy Ukrajna komoly energiahiánnyal várja a telet, hiszen a Gazpromtól június közepe óta nem vásárol földgázt, míg a legnagyobb széntermelő kelet-ukrajnai térségeiben a harcok miatt leállt a bányászat. Ettől függetlenül persze az oroszok tisztán politikai megfontolásból - vagyis lehet szankció-függő is - is dönthetnek úgy, hogy az ukránokat vádolva leállítják az európai szállításokat Ukrajnán keresztül.

Az alaphelyzet tehát korántsem kecsegtető, ami mellett az elmúlt napok híreiben megjelent, hogy a Szlovákián keresztüli szállításokat a Gazprom igyekszik átterhelni az Északi Áramlat gázvezetékre. Ezt egészítette ki az a tegnapi értesülés, hogy Oroszország tárolói kapacitást bérelne hazánkban, és kb. félmilliárd köbméter földgázt helyezne el a magyar tárolókban.

Hogy állunk a tárolókkal?

A GSE adatközlése szerint a hazai tárolókban szeptember közepén kb. 3,6 milliárd köbmétert földgáz volt, ami közel 60%-os telítettségnek felel meg. Az elmúlt időszak napi betárolási mennyiségeit nézve, októberre ez az érték kb. 4 milliárd köbméterre növekedhet, és vélhetően erre jönne rá a Gazprom további félmilliárd köbméterje. Magyarország a térség legnagyobb tárolói kapacitásával rendelkezik, amelynek mértéke 6,2 milliárd köbméter, vagyis a Gazprom akár jóval nagyobb mennyiséget is tároltatni tudna hazánkban.

A hazánkban tárolt földgázból a magyar igények kielégítésén túl lehetőség lenne Horvátország, Szerbia és Románia irányába földgázt indítani. A 2009-es gázválság idején pl. Szerbiába érkezett földgáz magyar tárolókból, és egy hasonló krízis esetén most is szükség lehet ennek az alternatív betáplálásnak a biztosítására.

Amennyiben megvalósul a félmilliárd köbméteres bértárolás, akkor kb. 4,5 milliárd köbméteres készlettel várná az ország a telet, ami rekordot ugyan nem hozna, de egy viszonylag magas készletértéknek minősülne a hazai tárolás szempontjából.

Az idei nyár folyamán egyébként jól láthatón igyekeztünk felkészülni az esetleges ellátási zavarra. Március és szeptember közepe között mintegy 2,3 milliárd köbméter földgáz került be a hazai tárolókba, ami háromszorosa a tavalyi hasonló időszak adatainak, és az elmúlt évek tekintetében is kiemelkedő mennyiségnek számít.

Gölöncsér Miklós összeállítása

A zavarosban halásznának - szerintük kell nekünk az euró

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint Magyarorságnak minél hamarabb be kellene vezetnie az eurót, mivel a 2004-ben csatlakozott 10 ország közül már hatan bevezették. A DK politikusa szerint ugyanakkor kormányzati döntés van a forint használatának fenntartásáról, és az Orbán-kormány nem akarja bevezetni az eurót. Molnár szerint a kormány amiatt nem akar áttérni az európai fizetőeszközre, mert "nem akarja, hogy a devizahitelesek számára megszűnjön az árfolyamkockázat". A DK politikusa emellett azzal érvelt, hogy az eurozóna tagok részesülni tudnak az európai munkanélküli segélyből, amihez a hozzáférést a kormány "megtagadja tőlük".

A radikális atlantisták szerint Magyarországnak törekednie kellene arra, hogy záros határidőn belül bevezesse az eurót. Ugyanakkor emellett értelmes érvek még nem hangzottak el - a devizahitelesek problémája nem érv, hiszen az euró/forint árfolyam ingadozásánál jóval nagyobb gondot okozott a svájci frank, vagyis a DK logikája nem támasztja alá az euró bevezetésének szükségességét. Miért pont euró? Miért nem svájci frank? A radikális atlantisták nem a devizahitelesek bedőlt hitelei miatt aggódnak, hanem funkcionáriushoz méltóan teszik, amit Brüsszel elvár tőlük. Az európai segélyrendszeren élősködést pedig éppen Brüsszel akadályozná meg; egyetlen nyugat-európai ország sem fogja tűrni, hogy a kelet-európai munkanélkülieket az ő munkájukból tartsák el.

Magyarországon mostanra teljességgel irreálissá vált az euró bevezetése. Hazánk idővel csatlakozni fog az eurázsiai vámunióhoz, ami összeférhetetlenné teszi az euró bevezetését vagy bármilyen más, szorosabb nyugati elköteleződés felvállalását. A Visegrádi Négyek már megkezdték az Európai Uniótól távolodást politikailag, így az Orbán-kormány is lépéskényszerben van. Jelen helyzetben a kormány már ha akarja, sem teheti meg, hogy bevezeti az eurót. Az Azarov-kormány példája mutatja, hogy két nagyhatalom közti hintapolitikával előbb vagy utóbb az egyik fél felborítja az egyensúlyt és eltávolítja a kormányt a hatalomból. A radikális atlantisták azzal, hogy az euró bevezetését sürgetik, éppen ezt a helyzetet akarják előidézni; azt akarják, hogy Budapest is Kijev sorsára jusson, mert az általuk vallott elvekkel már csak a teljes káosz közepette lehet érvényesülni.


http://www.hidfo.net/2014/09/18/zavarosban-halasznanak-szerintuk-kell-nekunk-az-euro

Óriási felfordulás készülődik a világban

Hogyan jelentkezik a hit válsága a „világban”

A honlap csak a kereszténységgel foglalkozik, egész eddigi történetében nem fordult elő, hogy „evilági” témákkal kapcsolatos cikkeket közöljön. Most azonban (egy kedves olvasó tollából) egy olyan rövid összefoglaló írás következik, aminek látszólag semmi köze a valláshoz. Ez azonban nagy tévedés: Az emberiség történelme a katolikus Egyház történelme, a világban csak az történik, amit a katolikus Egyház „megenged”, azaz ami a katolikus Egyházban történik meg először. Mai világunk válsága ezért nem más, mint az Egyház válságának terméke. Bár tény, hogy az elmúlt 500 év tévútjai mind a protestantizmus „őrült ideájának” egyenes következményei, de azért azt nem szabad elfelejteni, hogy a protestantizmus eretnekségét is katolikus papok és szerzetesek találták ki, és hajtották végre. (Ez az egyik oka, hogy ezt a cikket a PROTESTANTIZMUS oldalra tettem fel.)
Még azok közül is sokan, akik a saját területükön észreveszik a visszásságokat, úgy gondolják, hogy a bajok kizárólag az élet egyes területein jelentkeznek. Ez valójában Isten és a katolikus Egyház jelentőségének, szerepének az alábecsülése: Isten nem hagy magából gúnyt űzni – és ez mindarra vonatkozik, amit teremtett, azaz egyszerűen mindenre. A válság nem csak az Egyházban és nem csak az egészségügyben, hanem mindenütt, kívül-belül tombol, fenyegeti az emberiséget, miközben a „megváltására vár”.
Aki elég idős ahhoz, hogy a cikkben (és a Fekete Antal tanulmányaiban) említett sorsdöntő évszámok egyikét-másikát már maga is megélte, és még tanult az egyetemen közgazdaságtant, és nyitott szemmel járt a világban, az tudja csak igazán, hogy mennyire igazak e cikk megállapításai.

---

Aki a gazdasági és geopolitikai kérdéseket mélyebben meg akarja ismerni és érteni, annak alternatív hírforrásokat kell ehhez használnia (elsősorban angol nyelvű internetes oldalakat), mert a fősodratú média (bel- és külföldön egyaránt) szimpla propaganda, porhintés, agymosás.

A 2008-as gazdasági válságot csak azzal „oldották” meg a világban, hogy elkezdtek őrültek módjára pénzt nyomtatni, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a csőd szélére került hatalmas nagybankokat állami/jegybanki pénzből mentették meg, ami nem más, mint a magánadósság átalakítása közadóssággá. Amint ez a piramisjáték bedől, már nem lesz senki, akihez fordulni lehet segítségért, mert az államok még jobban el vannak már adósodva, mint 2008-ban. Az alapvető gond ott van, hogy ma már az összes pénz papírpénz olyan értelemben, hogy a bizalmon, hiten kívül nincs mögötte semmilyen érték. A II. világháború után az USA dollár volt közvetlenül átváltható aranyra (államok és jegybankok által), és rögzített volt más valuták árfolyama a dollárhoz képest, de 1971-ben az USA egyoldalúan „ideiglenesen” felfüggesztette az átválthatóságot. Így most már se a dollár, se azon keresztül más valuták mögött nincs aranyfedezet, nincs semmi. A válság óta pedig a világ összes nagy központi bankja (USA, Japán, Kína, Európai Központ Bank, Bank of England) őrült pénznyomtatásban vesz részt, ami egyrészt csak a szuper gazdagokat, főleg a nagybankokat juttatja előnyhöz, másrészt tökéletesen eltorzítják a piacokat. A nagybankok és a jegybankok manipulálnak mindent, legyen szó kamatokról, devizaárfolyamokról, nemesfém árakról, mindenről.

A pénznyomtatás inflációt gerjeszt a világon, ami az élelmiszer árak emelkedéséhez vezet, ami olyan államokban, ahol a fogyasztói kiadások nagy hányadát teszi ki az élelem (pl. Egyiptom, Thaiföld, egyéb harmadik világbeli országok), politikai felforduláshoz vezet. A pénznyomtatás okán a banki kamatok nulla közelivé válnak, vagyis azt büntetik, aki megtakarít (mert a betétjére alig kap kamatot), ellenben azt jutalmazzák, aki adósságot halmoz fel (mert a hitele szinte ingyen van).

Nem kell külön mondani, milyen körök kezében van a világ pénzügyi rendszere. Az Új Világrend céljaiba tökéletesen beilleszkedik az, ami most zajlik: a középosztály pénzügyi likvidálása. A megtakarításaikra nem kapnak kamatot, a lehazudott infláció folyamatosan morzsolja az anyagi erejüket, az infláció feletti hozam elérésének egyetlen módjaként a mesterségesen felpumpált részvénypiac felé terelik a megtakarításokat: nemde ott a legkönnyebb rövid idő alatt egy tőzsdekrach révén „elpárologtatni” az emberek pénzét? A másik hatékony módszer a deviza sorozatos leértékelése: felkelve az ember azt hallja a rádióban, hogy a pénze mondjuk mától 20%-kal kevesebbet ér.

A cél, hogy az anyagilag és politikailag önálló középosztály lecsússzon a proletár tömegbe, amelyet a kenyér (állami támogatásoktól, élelmiszerjegyektől való függőség) és a cirkusz (média, sport stb.) jól ismert eszközeivel egy szűk elit ural. A lehető legtökéletesebb diktatúra előfeltétele ez, a demokrácia álarca alatt. A gazdasági folyamatok is arra mutatnak, amiről mi, katolikusokként már régóta tudunk: valami óriási felfordulás készülődik a világban. Sokkal nagyobb gazdasági válság, mint 2008-ban, valószínűleg még az 1929-33-asnál is jóval nagyobb. Tudjuk, hogy az is világháborúba torkollott. Csak mivel a folyamatok felgyorsultak, most még hamarabb fog háborúba csapni a gazdasági összeomlás. Az Egyesült Államok még jelenleg a legnagyobb katonai hatalom, de agyaglábakon áll. Ha összedől, magával fogja rántani a világot egy háborúba.

A jól ismert recept: Gazdasági problémák vannak, összeomlás előtt állunk? Nosza, fogjuk az egészet egy gonosz másik országra (pl. Oroszország, Kína), és indítsunk ellene háborút. Addig se ellenünk fordul a népesség, hanem a „külső ellenség” felé. Japánban ugyanez látható, újjáéled a militarizmus. Csak az a kérdés, melyik dominó fog először eldőlni (USA? Japán? Európa?), sokak szerint Japán. De egy biztos: ha egy dominó eldől, akkor az egész világrendszer összedől, mert annyira össze vannak kapcsolva. Devizaháború (már zajlik) – gazdasági világálság (bármikor jöhet) – világháború. Nagyjából ez várható sorrendben.

A színfalak mögül irányító szűk, szó szerint sátánista elit számára a káosz, a háború kívánatos eszköz a céljaik megvalósítására. Minden világháború egy nagyot taszított lefelé a társadalmakon, egy fokozattal felerősítette a hitbeli-erkölcsi pusztulási folyamatot. Amikor az emberek félni kezdenek (éhségtől, háborútól), akkor a kis életük megmentése érdekében könnyen el lehet velük fogadtatni szinte minden új rendszert. Azt gondolom, hogy az eddigi legnagyobb káosz készíti majd elő a terepet az Új Világrend és az Antikrisztus számára: az emberekkel egy szörnyű világválság és világháború után el lehet fogadtatni az egységes világkormányt, a nemzetállamok felszámolását, az egységes világvallást – ilyen szöveggel: Azért voltak kereskedelmi és fegyveres háborúk, mert országok álltak szemben egymással. Ha nincs több ország, nincs több összecsapás az országok közt sem. Hány vallási okból indított háború volt a történelemben? Ha egybeolvasztjuk a vallásokat, nemde béke köszönt a világra? S persze, aki majd nem akar beállni a sorba, az maga lesz a béke ellensége, szélsőséges terrorista, akit az emberiség békéje és biztonsága érdekében likvidálni lehet és kell. A keresztényüldözés erről fog szólni.

Hogy mikor dőlnek el az első dominók, mindenki csak találgatja. De ahogyan egy piramisjáték garantáltan összeomlik, úgy ez a világméretű piramisjáték is ugyanerre a sorsra fog jutni. A rendszerben benne van a lehetőség, hogy nagyon rövid időn belül (akár idén is) jön a pénzügyi összeomlás. A pénznyomtatás lélegeztető gépén vegetál még ez a haldokló rendszer, amit a lakájmédia újra életre kelő, meggyógyult nyugati gazdaságnak hazudik. A tömegek csak akkor fogják észrevenni, hogy hazudtak nekik, amikor az összeomlás bekövetkezett. Addig elmerülnek a focimeccsek, szappanoperák, bulvárhírek kábító ködében.

Azt persze én nem tudom eldönteni, hogy a gazdasági válság, háborúk után egy isteni büntetés jön, majd egy aranykor, s csak azután az Antikrisztus, vagy a nagy háború után egyből az Antikrisztus jön. Mindenesetre a világgazdasági összeomlás garantált, ezt megoldani már nem lehet, legfeljebb az elkerülhetetlen halált elodázni kissé.

A cikkel kapcsolatban figyelembe ajánlom Fekete Antal professzor cikkeit az interneten, például ezt: „Keynes, a közgazdaságtan Mefisztója”.

http://katolikus-honlap.hu/1402/osszeomlas.htm

2006 szeptember 18-án tüntetés kezdődött a budapesti Kossuth téren, amely a Televízió épületének ostromával zárult.

Valójában szeptember 17-én indult kormányellenes tüntetések sorozata, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án.

A demonstrációk középpontja Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth téren volt, ahol szeptember 18-án tízezres tömeg gyűlt össze. A tüntetők egy csoportja még aznap, az éjjeli órákban „megostromolta” a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló (főleg MTV-s) autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között.

A tesztelő "titkoszsolgálat" titokminiszterei, de hol vannak a megrendelők?

Azóta már nyilvánvalóvá vált, hogy maga a hatalom provokálta, s mintegy "tesztelte" a magyar társadalom tűrőképességét és ellenállási potenciálját.

A magyarokat lerohanó rendőrök, pontosabban a REBISZ emberei közül azóta összesen 45 személy ellen indult eljárás, közülük hármat nem jogerősen, míg hármat jogerősen ítéltek el, tizenhárommal szemben megszüntették az eljárást, további tizenegyet pedig jogerősen, kilencet nem jogerősen felmentettek. Egy esetben még tart a nyomozás, egy másik ügyben pedig még nem tűzték ki a tárgyalást. A többi négy rendőr ellen pótmagánvádas eljárás folyik.

Azt a mára már  bizonyított tényt, hogy az embereket ütlegelő rendőrök soraiban "import" izraeli "speciális egységek" is jelen voltak s részt vettek a magyarok gumibotozásában, összerúgdosásában... a hatalom a mai napig nem ismeri el hivatalosan.

Hírfigyelő Szolgálat

Az Index együttműködik a külföldi titkosszolgálatokkal

Semjén Zsolt kormányfő-helyettes hangot adott annak, hogy az Index.hu liberális híroldal és a baloldali pártok összehangolt támadást indítottak a kettős állampolgárság ellen, az Index pedig a külföldi titkosszolgálatok dezinformációit terjeszti. Semjén szerint az Index, valamint annak alapján az MSZP és a Demokratikus Koalíció „tudatos torzítással, ellenőrizetlen forrásokból származó információk alapján" uszítanak a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen.

A kormányfő-helyettes kifejti, hogy a szomszédos országok "kevésbé baráti" titkosszolgálatai lejárató kampányt indítottak a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen, és ennek a műveletnek része az Index publikációja, miszerint Ukrajnában a maffia tömegesen osztja a magyar állampolgárságot. Semjén elmondása szerint ezeknek a művelet lényege, hogy a külföldi titkosszolgálatok dezinformációs céllal fiktív honlapokat hoznak létre, valamint azokra kétes megbízhatóságú információkat töltenek fel, és azokra hivatkozva korrupciós visszaéléseket sejtetnek az állampolgárság körül.

Semjén hozzátette, hogy aki külföldi titkosszolgálatokkal működik együtt a magyar nemzeti célokat akadályoztatva, az hazaárulást követ el.

Nem ez az egyedüli eset azonban, hogy az Index nyíltan együttműködött a külföldi titkosszolgálatokkal. A Hídfő.net által nyilvánosságra hozott tank-eladásokkal kapcsolatos médiahisztéria részeként az Index szintén a nyugati titkosszolgálatok aknamunkáját alapozta meg. A liberális sajtóorgánum ahelyett, hogy újságíróhoz méltó módon utánajárt volna, valóban ott vannak-e az eladott tankok, ahol a cáfolatok szerint vannak, inkább Moszkva elleni feszültségkeltésbe kezdett; az Index.hu akkor azzal vádolta Moszkvát, hogy magyar szélsőjobboldali szervezeteket támogat. Részlet a liberális oldal egyik publikációjából:

Tehát az Index elfogadhatatlannak tartja, hogy Orbán nem "keménykedik" Moszkvával, - szerintük ugyanis ez lenne a megfelelő reakció a kormány részéről. Az Index azt követelné meg a kormánytól, hogy nyíltan ellenséges pozíciót vegyen fel Moszkvával szemben, emellett indirekt módon azzal vádolta Moszkvát, hogy szélsőjobboldali szervezeteket támogat, vagyis felforgatást végez Magyarországon. Mindezek miatt kijelenthető, hogy az Index.hu szándékos diplomáciai zavarkeltést folytat, melynek célja, hogy a magyar kormány és Moszkva közt megromoljon a viszony.

Semjén kijelentése pedig helytálló, a liberális média láthatóan szisztematikusan Magyarország érdekei ellen cselekszik. A kettős állampolgárság kérdésében folytatott tevékenységük szintén ezt támasztja alá; a magyar kormányt ugyanis az alaptörvény kötelezi arra, hogy megvédje a magyar állampolgárokat. Az Index.hu pedig láthatóan propagandafelületet biztosít a szomszédos országok azon törekvései számára, hogy magyar honfitársainkat megfosszák magyar állampolgárságuktól. A liberális média tehát az ellen intéz támadást, ami a magyar kormány számára szükséghelyzetben jogi alapot biztosítana a fellépésre a határon túli magyar állampolgárok védelmében. Az anyaország beavatkozásának jogi alapjai ellen fejtenek ki propagandát, vagyis más országok érdekeiben cselekszenek.

Reméljük, hogy a kormányfő-helyettes szavainak mihamarabb gyakorlati következménye is lesz, és nem marad meg a liberális média elleni szópárbaj szintjén.


http://www.hidfo.net/2014/09/18/az-index-egyuttmukodik-kulfoldi-titkosszolgalatokkal

Nyugati nyitás - megkezdődött a munka megbecstelenítése

Az ukrán tanárszakszervezetek nyílt levelet fogalmaztak meg Petro Porosenko államfő felé, amiben Porosenkot kérik az oktatásügyben kialakult helyzet rendezésére. A panaszok szerint Kijevben az iskolák többsége fizetés nélküli szabadságra küldené a tanárokat a téli szünetre, - csakhogy a téli szünetet meghosszabbítják amiatt, mert nincs elég földgáztartalék az iskolák téli fűtésére. Így a tanárok országszerte több hónapig fizetés nélkül maradhatnak. Az iskolák emellett alá akarnak velük íratni egy nyilatkozatot, amiben kijelentik, hogy önként vállalják a bércsökkentést és az óraszám növelését - vagyis Kijev tömeges leépítésre készül, és aki marad, annak kevesebb fizetésért kell vállalnia a plusz terheket. Dnyipropetrovszk tanárai szintén erről számolnak be, az iskolák "önkéntes" nyilatkozatokat akarnak aláíratni velük, hogy a későbbiekben elkerülhessék a jogi következményeket. Eközben mindenki tudja, hogy aki nem írja alá, az első áldozata lesz a létszámleépítésnek.

Ugyanakkor az Oktatásügyi Minisztérium hivatalos állásfoglalása szerint ők nem adtak ki ilyen utasításokat. A tanárszakszervezetek arra kérik az államfőt, hogy a költségvetésből különítsen el forrásokat a helyzet rendezésére. Azonban nem sok remény van ilyesmire, ez ugyanis a nyugati átmenet, az uniós tagság előszele; a hagyományosan köztisztelet által övezett munkaköröket becstelenítik meg először, ahogy az összes többi posztszovjet országban is tették a rendszerváltást követően. Ha az ukrán nép nem tudja lerázni magáról az atlantizmust, a következő években a hírek ugyanazt közlik majd Ukrajnáról, amin annak idején hazánk is keresztülment: az állami vagyon elherdálása, adósságcsapda, megszorító intézkedések. A munka becsületének tönkretétele, a tanárok, rendőrök életpályájának bizonytalanná tétele, jogköreinek szűkítése. Tömeges munkanélküliség, életszínvonal csökkenés, kilátástaanság és elvándorlás.

Egy zászlóval, egy gyarmattal több - modern trófeagyűjtemény
http://www.hidfo.net/2014/09/18/nyugati-nyitas-megkezdodott-munka-megbecstelenitese

Oligarhák, zsidók, szabadkőművesek irányítanak az oroszok fele szerint

Az oroszok közel fele úgy véli, hogy a világot egy oligarchákból, amerikaiakból, zsidókból és szabadkőművesekből álló szervezet irányítja a háttérből – derül ki a VCIOM, a legnagyobb orosz közvélemény-kutató intézet csütörtökön közzétett felméréséből.

A megkérdezett oroszok 45 százaléka egyetért azzal a véleménnyel, hogy a világon létezik egy olyan szervezet, amely több ország hatóságait is képes ellenőrzése alatt tartani.

A közvélemény-kutató intézet felméréséből az is kiderült, hogy az állítással egyetértők több mint fele (51 százalék) felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

A megkérdezettek 22 százaléka szerint a háttérből irányító hatalom mindenekelőtt oligarchákból áll. A világkormány tagjai közé amerikaiakat, zsidókat, szabadkőműveseket vagy például Nagy-Britannia uralkodóját, II. Erzsébet királynőt sorolták az oroszok.

A felmérés során a VCIOM 1600 embert kérdezett meg Oroszország 42 közigazgatási egységében augusztus 23-24 között.
(HVG)

Az EU tagállamai nem akarnak Ukrajnával bajlódni

Nem csak hazánk, hanem a fél Európai Unió EP-képviselői ellenzik Ukrajna csatolását az Európai Unióhoz. A VoteWatch független szervezet szerint Franciaország, Görögország és az Egyesült Királyság képviselői ellenezték legmagasabb arányban az EU kiterjesztését Ukrajnára, - a franciák 27/74, a britek 22/73, a görögök 12/21 arányban utasították el a társulási egyezmény ratifikálását Brüsszelben. A német képviselők szintén jelentős számban ellenezték, emellett - hazánkon kívül - Csehország, Spanyolország, Szlovénia, Horvátország, Litvánia, Észtország, Finnország, Málta és Luxemburg képviselői is ellenezték a keleti élettér megszerzését az atlantizmus számára.

'Szép, szép, - de haza nem vinném'

Az ukrán parlament szeptember 16-án ratifikálta a társulási egyezményt, Petro Porosenko elnök pedig késlekedés nélkül aláírta.

http://www.hidfo.net/2014/09/18/az-eu-tagallamai-nem-akarnak-ukrajnaval-bajlodni

Hazudik az amerikai média - az emberek kétharmada szerint

A Gallup közvélemény-kutató intézet felmérése szerint szeptemberben történelmi mélypontra esett az amerikai médiával szembeni bizalom mértéke. A mérések szerint az amerikaiak körében mostanra 40%-ra csökkent azoknak az aránya, akik elhiszik, amit a hírekben olvasnak. A lakosság mintegy kétharmada nem hiszi, hogy az amerikai média képes lenne teljes, pontos és hiteles képet adni a világ történéseiről. A Gallup szakértői szerint ez az arány a választási eredmények közlésére is vonatkozik.

Korábban Hillary Clinton volt külügyminiszter bejelentette, hogy az USA elvesztette az információs háborút Oroszországgal szemben. Mostanra a statisztika is alátámasztja mindezt; a médiát hagyományosan a negyedik hatalmi ágnak nevezik, így az Egyesült Államok a fővonalú médiában öntött hazugságáradattal elvesztette korábbi befolyásának jelentős részét.

http://www.hidfo.net/2014/09/18/hazudik-az-amerikai-media-az-emberek-ketharmada-szerint

A skótok 307 év után kiválhatnak az Egyesült Királyságból – A bizonytalan szavazókon múlhat az ország sorsa

Történelmi nap a skótok életében 2014. szeptember 18-a, hiszen ritkán adatik meg az a lehetőség egy nemzetnek, hogy demokratikus népszavazás által vívhassa ki függetlenségét, melynek legitimitását senki nem kérdőjelezheti meg. Globális következményei is lehetnek a szavazásnak, hiszen függetlenségpárti győzelem esetén az Egyesült Királyság “megcsonkítása” és a nemzetközi szervezetek átalakulása mellett a szabadságra vágyó, de annak elérésében kétkedő szeparatista mozgalmak felbátorodhatnak Skócia példáján. Emellett Skócia elvesztése komoly csapást mérne az angliai kormánypártra a májusi parlamenti választások küszöbén.

4,3 millió skót válaszol ma a következő kérdésre: „Skóciának független államnak kellene lennie?”
A felmérések az utóbbi hetekben a függetlenségpártiak gyarapodását jelezték, ám a legfrissebb mérések szerint enyhe többségben vannak az uniópártiak. Uniós állampolgárok is szavazhatnak, ha Skóciában dolgoznak, így esélyes, hogy a mérleg nyelvét a bizonytalan szavazók és a munkavállalók alkothatják (33 ezer lengyel jogosult szavazásra).

Szakértők szerint 8-10 százalék még mindig bizonytalan, és igazából ők fogják eldönteni a szavazást. A közvélemény-kutatások szerint 51 százalékon áll pillanatnyilag az elszakadás ellen szavazók aránya, míg 49 százalék az önállóságra szavaz, tehát nagyon fej-fej mellett haladnak. Friss felmérésekből az is kiderült, hogy a nőkön is sok múlik: a választásra jogosult nők 58 százaléka készül nemmel szavazni az elszakadásra a csütörtöki népszavazáson. A függetlenedést általában a tulajdonnal nem rendelkező, csökkenő bérekkel és növekvő munkanélküliséggel, valamint a lehetőségek hiányával szembesülő fiatalok támogatják. A konzervatívabb, idősebb lakosság ellenzi az elszakadást az Egyesült Királyságtól.

Az egész EU-t bekebelezheti a dominó-effektus?

Mielőtt a többi európai szeparatista mozgalom reménycsillagának neveznénk a skót függetlenséget, nem árt elolvasni, mit is takar a jelenség. A skót függetlenségi törekvések merőben mások, mint a kelet-európai szeparatista megmozdulások, ezért rizikós lenne példaként statuálni függetlenségi győzelem esetén a “folyamatot”, ami nem más, mint a neoliberális gazdaság- és társadalompolitika kritikája. Ettől még nem egalitárius baloldaliak, a konzervatív értékválasztások a liberális attitűddel szimbióziban élnek, s a nacionális méretű sértettség a politikai alulreprezentáción alapul. A nacionalisták pont ezt a frusztrációt használják ki: az uralkodó neoliberális politikával szemben egy szociálisan érzékeny, egyenlőségpárti, befogadó új politikai közösség megalakítását ígérik. Mindeközben London semmi újat nem tud nyújtani.
A skótok identitási mintáját megfigyelve azt tapasztalhatjuk, hogy a brit és skót öntudat kéz a kézben jár egymással (a skótok negyede egy 2012-es felmérés során britnek vallotta magát).

“Szeparatista gócok” Európában

A nemzetközi sajtó szerint Katalónia, Baszkföld, Flandria, Gagauzia és Székelyföld azok a „szeparatista gócok”, melyek felbátorodhatnak Alex Salmond függetlenségi győzelmével.
„Ha a skótok a függetlenség mellett szavaznak, akkor a spanyol kormány számára rendkívül nehézzé válik továbbra is megtagadni egy hasonló demokratikus jogot a katalánoktól és a baszkoktól. A flamand szeparatisták növelni fogják a Belgiumra gyakorolt nyomásukat, az Északi Liga pedig újra életre kelhet Olaszországban”, írja az amerikai The New York Times.

Spanyolország északkeleti autonóm régiója, Katalónia részén erősödtek fel a függetlenségi mozgalmak. A katalánok mindigis különbözőnek tartották magukat Spanyolország többi részétől, saját nyelvvel rendelkeznek és az utóbbi években több elszakadási kísérlettel is próbálkoztak. Madrid azonban hajthatatlan, s azt állítja, hogy nem lesz semmilyen szavazás és meg fog akadályozni bármilyen ilyen jellegű kezdeményezést. A barcelonai autonóm kormány november 9-ére tervez népszavazást kiírni, amikor két kérdést tesznek majd fel: „Akarja, hogy Katalónia állam legyen?” és „Ha igennel válaszolt, akarja, hogy ez az állam független legyen?”.
Észak-Írország is elszakadhat a következő évtizedekben. A tartomány hagyományosan két részre oszlik társadalmilag: a protestánsokra, akik uniópártiak, és az Írországhoz csatlakozni vágyó katolikusokra. A katolikus lakosság arányszáma demográfiai okokból folyamatosan nő, s amint többségbe kerülnek, ott is minden bizonnyal népszavazást tartanak az elszakadásról.

Háromszáz éve a gazdasági fellendülés reményében adták fel függetlenségüket

Skócia csatlakozása az Egyesült Királysághoz 307 éve Anglia szempontjából politikai indíttatású volt, viszont a skótoknak romokban heverő gazdaságukat kellet megmenteniük. Az angolok el akartak kerülni egy skót felkelést, skót uralkodót sem szerettek volna látni “a szomszédban”, így tárt karokkal fogadták a katasztrofális kaledóniai gyarmatosítási kísérlete után gazdasági csőd szélére került Skóciát. Ám azóta Skócia gazdasága elérte a várt prosperitást, s az uniós láncok levetése után függetlenül nemcsak helyt tud állni, de erősíteni tudja pozícióját a világban – állítja a skótok nacionalista kormányfője, Alex Salmond.

Búcsú az EU-tól és a NATO-tól is

Az EU hivatalosan nem szólt bele a népszavazásba, de leszögezte, hogy az Egyesült Királyságból való kiválás után Skócia nem lesz automatikusan az Európai Unió tagja. Előlről kell kezdeniük az csatlakozási folyamatokat, s bár a Skóciában érvényes a brit jog, mely kompatibilis az uniós joggal, számos EU-s tagország már előre jelezte: ha Skócia függetlenedik, megvétózzák visszajutását az EU-ba. Az egyik ilyen vétózó Spanyolország lenne, aki retteg, hogy a skót függetlenedés újabb lendületet adhat az amúgyis aktív és elkötelezett a katalán szeparatista mozgalmnak.

Az Európai Unió mellett a NATO-nak is búcsút mondhatnak. Skócia függetlenedésével – ez 2016-tól lenne esedékes – megszűnne az ország kollektív védelme is, ha NATO-tagok akarnának lennie, csatlakozni kellene a szövetséghez. Már most a viták középpontjában áll a Faslane tengeralattjáró bázis kiürítése és a Couport atomfegyver raktár felszámolása, ugyanis a függetlenedés esetén az összes NATO-fegyvert eltávolítják Skócia területéről. Közvéleménykutatások alapján kiderült, hogy a skótok többsége amúgy sem nézi jó szemmel az atomfegyverek tárolását az ország területén. (Forrás: Magyar Hirlap)

AZ ELSZAKADÁS NAPJA

A Huffpost híroldal legalább tudomásul veszi a helyzetet és címlapján az"elszakadás napja" címmel írnak a skót győzelemről. Ők már tudják mi az ábra, de nálunk még ezt késleltetik. Nagy pofon lesz ez is a cionista országoknak. A Lánchíd Rádió pedig odáig merészkedett, hogy egy "hajszálnyival" fognak győzni a skótok. Ezt a képet mellékelték a rövid hírhez, a kislány zászlóval. Hogy Amerikában mennyire számítanak a skót győzelemre az a tegnap esti CNN adásból derült ki, ahol az egyik vezető műsorvezető nő egyenesen Skóciából közvetített egy skót történésszel beszélgetve. Bezzeg nálunk! Itt még képet sem mutatnak a skót helyzetről. A cionrádió is milyen gennyes, mert nem képes egyenesen Skóciából közvetíteni. Mert rettegnek, tudják ők is a jövőjüket, a cionista gettóban...A skót szavazás a XXI. század egyik legnagyobb eseménye lesz és ezután lavina indul meg Európában, mert a példa adott.

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/amerika-m%C3%A1r-belet%C3%B6r%C5%91d%C3%B6tt-csonka-angli%C3%A1ba

MEG LEHET NÉZNI MELYIK MAGYAR HÍROLDAL ÍRTA LE ELSŐNEK HOGY GYŐZTEK A SKÓTOK

A hazug cionista rádió még ma is egész nap a skótok ellen uszított és a legdurvább hazugságokat üvöltözték egész héten a jehudák. A cionrádió londoni tudósítója is (Tóth Vali) ebbe az agymosó sorba tartozik..A zsidók rettegnek és remegnek egész Európában, mert megindul a kis népek függetlenségi rohama.  A skót szavazási több éves folyamat valójában arról szól, hogy a derék skótok az egész világ előtt LELEPLEZTÉK  a csaló és lopó zsidórendszert, Angliát. És Nagy-Britannia tovább fog rohadni, oszladozni. A sok cionbérenc ország pedig csendben retteg és várják a fejleményeket, de nem remélhetnek semmit.  Óriási jelentősége lesz a skót győzelemnek, amely az EU rohadására is ki fog hatni. A PressTV képen látható a győzelem előre jelzése és a zsidók attól is őrjöngeni fognak, hogy most ezt a szavazást nem tudják csalással meghamisítani. Akkor most a skót győzelem után Orbán Viktor nyelni vagy köpni fog? Kíváncsian várjuk, hogy a cionbérenc Áder János milyen tartalmú üdvözletet fog küldeni (és mikor?) a független Skóciának?
http://amagyaroldal.hu/hirek/content/sk%C3%B3tok-gy%C5%91zni-fognak