Általános mozgósítás...

Németország készül elő egy estleges háborúra. Tartalékosokat hívtak be, orvosokat. A lakosságot már felszólították élelmiszer tartalékok beszerzésére.De Cseh és Szlovákia, Finnország is hív be tartalékosokat.
Svédországban újra be akarjak vezetni az általános hadkötelezettséget a fiataloknak, amit 2011-ben szüntettek meg! A leányzóknak is!
Oroszország pedig még civileket is bevon a felkészülésre. Szinten orvosokat, és minden tartalékost is. Valamint ha kell civil lakosságot is besoroznak.


http://brd-schwindel.org/neue-hinweise-die-brd-bereitet-sich-auf-einen-krieg-vor-aerzte-werden-eingezogen/

Szíria és Törökország együttműködést kezdhet a kurdok elleni harcban

Törökország vezetői készen állnak arra, hogy taktikai együttműködést folytassanak a szíriai kormánnyal, mert ma már nem az Aszad-rendszert tartják elsődleges fenyegetésnek, hanem a kurdokat.

Oytun Orhan, a török Stratégiai Tanulmányok Közel-Keleti Központjának szakértője szerint tavaly óta alapjaiban változott meg a helyzet a szíriai konfliktus vonatkozásában; ma a török vezetők már nem akarják bármilyen áron megdönteni az Aszad-rendszert, mert ennél sokkal nagyobb fenyegetésnek tartják a kurdok függetlenségi törekvéseit. A szíriai kormány megdöntésével, az ország több részre szakadásával ugyanis létrejönne egy független kurd állam az országból kiszakadó kurd többségű régiókban, és ez láncreakciót indítana el: a török határ túloldalán is megindulna ugyanez a folyamat, és a kurdok függetlenedése miatt megbomlana a mai Törökország területi egysége. A szakértő szerint az amerikaiak támogatásával ma már valós lehetőséggé vált a független Kurdisztán kikiáltása, emiatt Ankara és Damaszkusz közt érdekegyezés jött létre; közös erővel megőrzik mindkét ország területi egységét, vagy mindkét országról leszakadnak a kurdok által lakott területek.

A NATO-országok az olaj miatt három részre szakítják Irakot

Orhan szerint ez a folyamat az utóbbi hónapok folyamán volt tetten érhető abban, hogy Törökország nagy mértékben változtatott külpolitikáján, ami eddig ellenséges volt az Aszad-rendszerrel szemben, és a szíriai kormány ellenében akár fegyveres ellenzéki csoportokat is támogatott. Ebben a változásban közrejátszott, hogy a Daes nevű terrorszervezet Törökországban is terrortámadásokat követett el, emellett számos merényletet hajtott végre a Kurdisztáni Munkáspárt is, ami Irakban és Szíriában is komoly háttérbázissal rendelkezik.

A szakértő szerint, bár a szíriai kormány korábban támogatta a kurdok függetlenedési törekvéseit – s ezt épp a török beavatkozás ellensúlyozására használta fel -, ma már a szíriai vezetőknek is leginkább problémákat okoz a kurdok függetlenedése; augusztus közepén a szíriai kormányerők és a kurd fegyveres erők közt nyílt összecsapás kezdődött, mert a kurdok kizárólagos kontroll alá akarták vonni Haszaka városát. Az eddig példátlan összecsapás tűzszüneti megállapodással végződött, amihez azóta mindkét fél tartja magát.

Törökország titkos tárgyalásokat folytatott szíriai vezetőkkel

Az augusztusi összecsapás azonban rámutatott arra, hogy Szíria meg fogja őrizni területi integritását, akár a kurd fegyveres szervezetekkel való leszámolás árán is. Szíria területi egységének fenntartását Irán és Oroszország is támogatja; Orhan szerint azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az amerikaiak fegyverzik és támogatják a kurdokat, emiatt a független Kurdisztán egy amerikai befolyás alatt álló vazallus-állam lenne.

A kurdok függetlenedését annak okán támogatják az amerikaiak, hogy egyszerre négy országban él jelentős (sokmilliós) kurd kisebbség, emiatt az etnikai-nemzetiségi feszültségek gerjesztését egyszerre négy ország – Irak, Szíria, Törökország, Irán – ellen tudja felhasználni az amerikai külpolitika. Mindegyik esetben reális lehetőség lenne az ország területi egységének megbontása, emiatt a térségi országok közt érdekegyezés jött létre a kurdok elleni harc vonatkozásában.


http://www.hidfo.ru/2016/09/sziria-es-torokorszag-egyuttmukodest-kezdhet-a-kurdok-elleni-harcban/

Szíria beleegyezését adta a török beavatkozáshoz?

A szíriai kormány beleegyezését adhatta a Jarablusban zajló török hadmozdulatokhoz, hogy ezáltal megakadályozza, hogy a kurdok Szíriától elszakadva egy amerikai vazallus-államot hozzanak létre.

Az akcióban a török különleges erők és harcjárművek, valamint a Szabad Szíriai Hadsereg több mint ötezer tagja vesz részt, akik szintén a határ túloldaláról érkeztek, és ellenőrzés alá vonták Jarablus városát. A művelet megkezdése előtt Haszaka kormányzóságban fegyveres összecsapás történt a szíriai hadsereg és a Kurd Népi Védelmi Egységek közt. Egy a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozó újságíró, Hediye Levent szerint a két esemény közvetlen összefüggésben állhat – szerinte a szíriai hatóságok engedélyezték, hogy Törökország a határ túloldalán leszámoljanak a kurd fegyveres erőkkel, miután azok a szíriai hadsereg ellen fordultak.

“A szíriai kormány látja, hogy a szíriai kurdok nagyon közeli kapcsolatot ápolnak az amerikaiakkal. Az a hír járja, hogy Washington ígéretet tett a független Kurdisztán létrehozására, ha cserébe katonai jelenlétet tarthat fenn a régióban. Emiatt Damaszkusz beleegyezett a Jarablusban zajló török hadmozdulat megkezdésébe. Ez egy jelzés volt a kurdok felé: ha nem a mi oldalunkon álltok, a törökök szabadon rátok támadhatnak, és az amerikaiak sem tudnak segíteni.”

Az elemző szerint a szíriai kormány ezáltal akarja megmutatni a kurdoknak, hogy az amerikaiak nem megbízható szövetségesek, és egyáltalán nem rendelkeznek akkora erővel és befolyással a térségben, mint amennyit gondolnak róluk. Ha a szíriai kormány szabad utat enged a törököknek a kurd milíciák felszámolásához, ezt az amerikaiak nem tudják megakadályozni, így a kurdoknak egyetlen lehetősége marad: hogy elforduljanak Washingtontól, és azzal tárgyaljanak, aki a térségben valós hatalmi tényező: a szíriai és a török kormány, amelytől függetlenedni akarnak.

Törökország korábban is próbált már kiterjedt hadmozdulatot kezdeni Szíriában, amihez megpróbálta bevonni NATO-szövetségeseit is. Míg a korábbi esetekben szíriai politikusok kivétel nélkül az ország elleni agresszióról beszéltek, ma már nem ilyen egyértelmű a helyzet: Ankara és Damaszkusz közt érdekegyezés jött létre, mert az amerikai támogatással létrehozni akart Kurdisztán mindkét országból szakítana le területeket. Az újságíró azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a török beavatkozás státusza közel sem egyértelmű: ha a török fegyveres erők beljebb hatolnak Szíriába, elkerülhetetlenül összeütközésbe kerülnek a szíriai fegyveres erőkkel, vagy kompromisszumot kell kötniük az Aszad-rendszerrel. Végül Törökország mindenféleképpen engedményeket kell tegyen ahhoz, hogy meg tudja őrizni saját területi egységét.

http://www.hidfo.ru/2016/09/sziria-beleegyezeset-adta-a-torok-beavatkozashoz/

Miért ugrál Budapest úgy, ahogy Ankara fütyül? – Egy „illiberális” kapcsolat lehetséges háttere (még ennél is durvább valójában, de majd az idő megmutatja mennyire)

Törökország vezetője, Recep Tayyip Erdoğan, aki egyébként Orbán egyik „illiberális példaképe”, a július 15-ei sikertelen puccskísérlet után kíméletlen tisztogatásokba kezdett: már a sikertelen hatalomátvételi kísérlet másnapján bármifajta vizsgálatot mellőzve letartóztatott 2700 bírót. Az elmúlt hetekben pedig már legalább 18 ezer embert zártak börtönbe országszerte. A legfrissebb hírek szerint a török állam vezetője már attól sem riadna vissza, hogy visszaállítsa a halálbüntetést.

Ebbe a jelenleg nagyon „idilli” országba látogatott el első magas rangú külföldi politikusként Szijjártó Péter, aki rögtön megjegyezte, hogy szerinte károsak a hatalomátvételi kísérlet felelőseinek felderítésével kapcsolatos külföldi kritikák, hozzátéve azt is, hogy a magyar kormány természetesen partnere lesz a törököknek, hogy felkutassák a hazánkban bujkáló, a jelenlegi török vezetéssel szemben álló sejteket és szervezeteket. Budapest tehát pontosan azt teszi, amit Ankara elvárhat tőle. Mondjuk, ez nem meglepő annak fényében, hogy milyen kiváló üzleti kapcsolatok épültek Erdogan és Orbán emberei között.

A július 15-ei sikertelen puccskísérlet során 208 embert öltek meg, köztük 60 rendőrt, 3 katonát és 145 civilt. Rá egyetlen napra Recep Tayyip Erdoğan jelenlegi török köztársasági elnök tisztogatásokba kezdett mindazok ellen, akik véleménye szerint részt vehettek a hatalomátvételi kísérletben. Törökország vezetője Fethullah Gülent, egykori mentorát és jelenlegi legnagyobb ellenlábasát kiáltotta ki a legfőbb felelősnek, igaz, meggyőző bizonyítékokkal még nem állt elő.

Természetesen egy, a demokratikus államrend elleni erőszakos hatalomátvételi kísérletet és a felelősöket föl kell keresni és elítélni, azonban az a tény, hogy már a puccskísérlet másnapján például letartóztattak 2700 bírót, jelzi, hogy jóval több minden történik most Törökországban, mint ami elsőre kitűnhet. Egyértelmű, hogy a jelenlegi török vezetés már kész listával rendelkezett jóval a puccskísérlet előtt, hogy mégis a közeljövőben mely ellenfeleket kéne eltenni láb alól. Ebből a szempontból a július 15-ei események kapóra jöttek Erdogannak, hiszen így végre hozzáláthat ahhoz, hogy előkészítse annak a diktatórikus prezidenciális rendszernek a bevezetését, amelyre évek óta készül.

A tisztogatások augusztusban is folytatódtak: legalább 18 ezer embert tartóztattak le és 50 ezer útlevelet vontak be. A bírók mellett katonák, rendőrök, ügyészek és egyszerű tanárok tízezreit bocsátották el. Nagyjából nincs a török államnak olyan része és hatalmi szintje, ahova nem ért volna el a kormány haragja, a kormányzóktól a hitszónokokon át az egyetemi tanszékvezetőkig. Nemrég 38 ezer embert engedtek szabadon börtönökből, hogy legyen hely a vélelmezett puccsistáknak és „gülenistáknak” a rács mögött – írja a 444.hu.

Erdogan olyan lépéseket is megtett, amelyek a puccs előtt még lehetetlennek számítottak volna: szükségállapotot vezetett be és felfüggesztette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Már az is megrökönyödést okozhat, hogy egyszerűen megvonták a puccsisták jogát a temetkezéstől, és árulás vádjával megfenyegették mindazokat, akik számon kérik a megtorlásokat. Az terv azonban, hogy bevezetnék a halálbüntetést, egyértelműen olyan útra terelné Törökországot, amely bizonyosan nem az EU-csatlakozás felé vezet.

Az Amnesty International legutóbbi törökországi jelentésből:
„Az Amnesty International aggódva figyeli azokat a nyilatkozatokat, amelyek arról szólnak, hogy visszamenőleges hatállyal bevezetnék a halálbüntetést azok számára, akiket a puccskísérletben való részvétellel gyanúsítanak. Ez a lépés nemcsak Törökország által is ratifikált nemzetközi egyezményeket sértene, hanem magát a török alkotmányt is. A puccskísérlet szervezői által végrehajtott erőszakban több mint 200 ember halt meg, a felelősöket a török hatóságoknak bíróság elé kell állítaniuk. Ennek a módja azonban csakis olyan tisztességes eljárások lehetnek, amelyeknek a végén nem szabnak ki halálos ítéletet.”

Iskolabezárás még Magyarországon is? Miért?

Erdoğan török elnök azt is jóváhagyta, hogy bezárják az összes olyan intézményt, amelyek a legkisebb mértékben is kötődnek Fethullah Gülen hitszónokhoz. Az elnöki hivatal összesen 1043 magániskolát, 1229 alapítványt, 35 orvosi központot, 19 szakszervezetet és 15 egyetemet számolt fel a puccskísérlet óta. A bezárt intézmények vagyonát az államkincstár lefoglalta. Az iskolabezárási hullámnak még magyar szála is lett: mint kiderült, diplomáciai csatornákon keresztül a török kormány azt kérte a magyar hatóságoktól, hogy zárják be az angyalföldi Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskolát, mert szerintük az intézmény a júliusi puccskísérlet megszervezésével gyanúsított Fethullah Gülenhez köthető.

Mi volt a magyar reakció? A kormányzat az Index felkeresésére tudatta: „a magyar állam kész a hatályos törvényi előírások szigorú betartása mellett megvizsgálni a török kérést”. A török vezetés nem csak a magyar hatóságoktól kérte azt, hogy zárják be a nekik nem tetsző iskolákat. Amikor Németországban próbálkoztak ezzel, akkor a baden-württembergi miniszterelnök, Winfried Kretschmann a kérést is felháborítónak nevezte, és elutasította őket. Mi azonban elsőre igent mondtunk, vajon miért?

Orbán számára Törökország első számú példakép, mint „illiberális állam”, ezt ő maga mondta 2014-ben Tusványoson. A magyar kormány mindig is kitüntetett figyelmet szentelt annak, hogy jó kapcsolatot ápoljon Ankarával. Erre jó példa, hogy Szijjártó Péter volt az első magas rangú politikus, aki a puccskísérlet után a török fővárosba látogatott. A külgazdasági miniszterünk a törökországi eseményekről annyit mondott, hogy „károsak a hatalomátvételi kísérlet felelőseinek felderítésével kapcsolatos külföldi kritikák”, hozzátéve azt is, hogy a magyar kormány természetesen partnere lesz a törököknek, hogy felkutassák a hazánkban bujkáló „gülenista” sejteket és szervezeteket.

(Bár mellék száll, hogy Vona Gábor is hasonló módon dicsérte a török politikai modellt, illetve Ankarának a puccskísérletre adott válaszát.)

A jó diplomáciai kapcsolatokon (benyalunk Erdogannak) kívül érdemes a magyar és a török gazdasági elit egymással való üzletelgetését is megemlíteni, hogy tisztább legyen, miért „tesz úgy Budapest, ahogy Ankara fütyül.” A Galatasaray futballklub volt elnöke, a török Adnan Polat bejáratos mind Erdoğanhoz, mind Orbán Viktorhoz. A török milliárdos az elmúlt években igencsak jó kapcsolatot épített ki a miniszterelnökünkkel és családjával, amelynek meg is lett az eredménye: Polat azon kívül, hogy a török külkereskedelmi szövetség magyar tagozatát is vezeti, a magyar külügy az ő cégeit bízta meg nyolc kereskedőház létrehozásával Törökországban, Görögországban és Cipruson. Ha ez nem lenne elég, a török üzletember hozzákezdett magyar műemlékek, például kastélyok felvásárlásába.

Polat saját bevallása szerint közeli barátságban van a török és magyar miniszterelnökökkel, akikkel a budapesti látogatás alkalmával külön-külön és együttesen is megbeszéléseket folytatott a magyarországi befektetési lehetőségekről. A Magyar Narancs által készített portrécikkben számos fénykép is szerepel, amelyen látható, hogy például Orbán Ráhel tárgyalt (a bahreiniekkel) a hazánkban oly tevékeny török üzletemberrel.

Ankara Moszkvával is jóban lett

A puccskísérlet után a hatalmát bebetonozására készülő Erdogán elkezdett távolodni az EU-tól és az USA-tól, mivel a török elnök szerint valójában ők állnak a sikertelen hatalomátváltási kísérlet mögött. Mindezzel párhuzamosan Törökország elkezdett látványosan barátkozni azzal az Oroszországgal, amelynek nem is olyan régen az egyik vadászrepülőjét sikerült lelőni az égről. Mostantól Magyarország melyik két „illiberális” országnak tesz állandóan szívességeket? Oroszországnak és Törökországnak. Ezzel a kör be is zárult.

TényTár