Devizásoknak keresetminta!

Tisztelt Devizaadósok!
Mellékelek két keresetmintát a közjegyzői okirat végrehajtási záradékolása ellen.
Az egyik forint hitelre szól, a másik CHF-re.
Javasolom mindenki adja be a banki elszámolás elleni panaszt és a forintosítás elleni felülvizsgálati kérelmet, mellette a minta szerinti pert is elindítani, mellékelni a közjegyzői okiratot és a banki elszámolást.
A mintát úgy kell kitölteni, hogy felperes a szerződésben szereplő valamennyi adós, adóstárs, , alperes a közjegyző aki az alapszerződést készítette, és a támadott közjegyzői okirat száma a közjegyzői okiraton bal felül található.
Ezt a keresetlevél mintát lehet megosztani.
Üdvözlettel:

Dr. Tóth Emese



1.,
[Közjegyző címe szerinti járásbíróság]




Tisztelt Bíróság!




.............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) és .............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) felperes

k e r e s e t e

dr .................................................. közjegyző ( .............................................) alperes ellen,
amelyben a felperes kéri, a tisztelt Bíróság állapítsa meg, hogy a ........................................ napján létrejött F/1 alatt csatolt, alperes által ............................................ ügyszámon készített közjegyzői okirat nem közokirat és a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek nem minősül, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, és tiltsa el alperest annak végrehajtási záradékolásától, és kötelezze 80.000 Ft felperes részére történő megfizetésére.

Indokolás

...........................................................................-án foglalta alperes okiratba az F/1. alatt csatolt jogi dokumentumot. Felperes részére nem adta át, csak közvetlenül aláírás előtt. Közjegyző nem is ismertette ekkor a jogügylet lényegét, azt, hogy az adós devizában fog eladósodni. 12 oldal volt a felolvasott szöveg, amit szóról szóra hangosan és gyorsan olvasott fel felperes előtt alperes, és ezzel kimerült a vele való foglalkozás.

A közjegyzői törvény felperes által most megismert rendelkezései szerint a jogügylet lényegét el kellett volna magyaráznia a közjegyzőnek, különös tekintettel arra, hogy külön el kellett volna magyaráznia azt, hogy CHF-ben adósodik el az adós, és az árfolyam mechanizmus lényegét is ismertetnie kellett volna.

Az aggályos, tisztességtelen kikötéseket pedig nem lett volna szabad közjegyzői okiratba foglalnia. Alperes ezeket a szabályokat megsértette (közjegyzői törvény 120. §) és tisztességtelen feltételeket foglalt közjegyzői okiratba. Ez tény, hiszen közismert, hogy a bank jogerősen elvesztette a pert a Magyar Állam ellen, nem sikerült bíróság előtt megdöntenie azt a tv-i vélelmet, hogy a felperesi szerződésben is rögzített kamat-emelési kikötés és árfolyamrés kikötés tisztességtelen.

Felperes magáévá teszi jelen perben a Fővárosi Ítélőtábla, 5.Pf.21.704/2013/5. sz. határozatának alábbi indokolását Is:

Az ítélőtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzői okiratban tett nyilatkozat nem minősül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg.”

Így a kikötés a Fővárosi Ítélőtábla határozatában foglaltak szerint : „bianco felhatalmazást ad a bank számára, hogy amennyiben a szerződésre hivatkozással bármilyen összegű követelést támaszt – akár jogosan, akár jogszerűtlenül, és kiküldi a felmondó levelet, akármilyen összegben – , akkor a teljes összeget lejárttá teheti, és a fennálló tartozást egyoldalúan határozhatja meg.
Hiányzik az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratból a kötelezettségvállalás összege, hiszen annak aláírása pillanatában még nem állt fenn a tartozás, hiszen a kölcsön folyósítása nem történt meg . ..... a bizonyítási teher megfordítását is eredményezi, amely abban áll, hogy alperes jogosult arra, hogy meghatározza a fennálló tartozás összegét, a teljesítés elmaradásának tényét”.

Így az nem tartozáselismerés, amely közokiratba foglalás útján alkalmas lenne végrehajtási záradékolásra.

A közjegyző a „mindenkori” hirdetmények és üzletszabályzatok elemeit is felsorolta a szerződés részeként, holott azokat nem tette közjegyzői okirat részévé, így a közvetlen végrehajtás lehetőségét úgy foglata okiratba, hogy a közjegyzői okiratba nem foglalt és svájci frankban nyilvántartott mindenkori banki elszámolás szerinti kölcsön és járulékai visszafizetésére szólóan ismertette el felperessel a tartozást, és ennek tartalmáról nem adott a jogügylet ismertetési kötelezettsége körében tájékoztatást, hogy ez egy bianco felhatalmazás; ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. Ezen okból az irat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. 131. §-a alapján a 120. § (1) a) pontjába és 121. §-ba ütközések miatt nem közokirat.

Felperes a pertárgy értékét 80.000 Ft-ban jelöli meg, amely a közjegyzői díj és kamata, amit alperesnek fizetett az el nem végzett munkáért felperes.
Felperes kéri a tárgyalás esetleges távollétében történő megtartását.
Felperes nyilatkozik, hogy közvetítői eljárás nem volt az ügyben folyamatban.


Felperes kéri tárgyalás kitűzését soron kívül, és alperest

ideiglenes intézkedés

keretében a banki elszámolás szerinti követelései végrehajtási záradékolásától eltiltani szíveskedjen, mivel az nem felülvizsgált és nem közokiratba foglalt tartozás elismerés alapján egyoldalúan a bank állítása, ami nem végrehajtható.
Felperes mellékeli a bank által kiküldött, jogalap nélkül követelt elszámolási összegről szóló értesítést.
Budapest, 2015. május 11.



Tisztelettel:

Aláírás(ok)
felperes,


Tanúk:



.......................................................................................................................................................................
2.,

Tisztelt Bíróság!




.............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) és .............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) felperes

k e r e s e t e

dr .................................................. közjegyző ( .............................................) alperes ellen,
amelyben a felperes kéri, a tisztelt Bíróság állapítsa meg, hogy a ........................................ napján létrejött F/1 alatt csatolt, alperes által ............................................ ügyszámon készített közjegyzői okirat nem közokirat és a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek nem minősül, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, és tiltsa el alperest annak végrehajtási záradékolásától, és kötelezze 80.000 Ft felperes részére történő megfizetésére.

Indokolás

...........................................................................-án foglalta alperes okiratba az F/1. alatt csatolt jogi dokumentumot. Felperes részére nem adta át, csak közvetlenül aláírás előtt. Közjegyző nem is ismertette ekkor a jogügylet lényegét, azt, hogy az adós devizában fog eladósodni. 12 oldal volt a felolvasott szöveg, amit szóról szóra hangosan és gyorsan olvasott fel felperes előtt alperes, és ezzel kimerült a vele való foglalkozás.

A közjegyzői törvény felperes által most megismert rendelkezései szerint a jogügylet lényegét el kellett volna magyaráznia a közjegyzőnek, és az aggályos, tisztességtelen kikötéseket pedig nem lett volna szabad közjegyzői okiratba foglalnia.

Alperes ezeketa szabályokat megsértette (közjegyzői törvény 120. §) és tisztességtelen feltételeket foglalt közjegyzői okiratba. Ez tény, hiszen közismert, hogy az OTP Jelzálogbank jogerősen elvesztette a pert a Magyar Állam ellen, nem sikerült bíróság előtt megdöntenie azt a tv-i vélelmet, hogy a felperesi szerződésben érvényesített kamat-emelési kikötés és árfolyamrés kikötés tisztességtelen.

Felperes magáévá teszi jelen perben a Fővárosi Ítélőtábla, 5.Pf.21.704/2013/5. sz. határozatának alábbi indokolását Is:

Az ítélőtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzői okiratban tett nyilatkozat nem minősül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg.”

Így a kikötés a Fővárosi Ítélőtábla határozatában foglaltak szerint : „bianco felhatalmazást ad a bank számára, hogy amennyiben a szerződésre hivatkozással bármilyen összegű követelést támaszt – akár jogosan, akár jogszerűtlenül, és kiküldi a felmondó levelet, akármilyen összegben – , akkor a teljes összeget lejárttá teheti, és a fennálló tartozást egyoldalúan határozhatja meg.
Hiányzik az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratból a kötelezettségvállalás összege, hiszen annak aláírása pillanatában még nem állt fenn a tartozás, hiszen a kölcsön folyósítása nem történt meg . ..... a bizonyítási teher megfordítását is eredményezi, amely abban áll, hogy alperes jogosult arra, hogy meghatározza a fennálló tartozás összegét, a teljesítés elmaradásának tényét”.

Így az nem tartozáselismerés, amely közokiratba foglalás útján alkalmas lenne végrehajtási záradékolásra.

A közjegyző a „mindenkori” hirdetmények és üzletszabályzatok elemeit is felsorolta a szerződés részeként, holott azokat nem tette közjegyzői okirat részévé, így a közvetlen végrehajtás lehetőségét úgy foglata okiratba, hogy a közjegyzői okiratba nem foglalt és svájci frankban nyilvántartott mindenkori banki elszámolás szerinti kölcsön és járulékai visszafizetésére szólóan ismertette el felperessel a tartozást, és ennek tartalmáról nem adott a jogügylet ismertetési kötelezettsége körében tájékoztatást, hogy ez egy bianco felhatalmazás; ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. Ezen okból az irat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. 131. §-a alapján a 120. § (1) a) pontjába és 121. §-ba ütközések miatt nem közokirat.

Felperes a pertárgy értékét 80.000 Ft-ban jelöli meg, amely a közjegyzői díj, amit alperesnek fizetett az el nem végzett munkáért felperes.
Felperes kéri a tárgyalás esetleges távollétében történő megtartását.
Felperes nyilatkozik, hogy közvetítői eljárás nem volt az ügyben folyamatban, de peren kívüli békés egyezségere írásbeli ajánlatot tett alperes felé, aki arra nem válaszolt.


Felperes kéri tárgyalás kitűzését soron kívül, és alperest

ideiglenes intézkedés

keretében a banki elszámolás szerinti követelései végrehajtási záradékolásától eltiltani szíveskedjen, mivel az nem felülvizsgált és nem közokiratba foglalt tartozás elismerés alapján egyoldalúan a bank állítása, ami nem végrehajtható.
Felperes mellékeli a bank által kiküldött, jogalap nélkül követelt elszámolási összegről szóló értesítést.
Budapest, 2015. május 11.



Tisztelettel:

Aláírás(ok)
felperes,


Tanúk:

Kihúzzák a talajt az amerikai intervenció alól

Washington riválisai akár napokon belül nyilvánosságra hozhatják a 9/11 esemény valós dokumentációját. Amennyiben bizonyítékok látnak napvilágot arra vonatkozóan, hogy a szeptember 11-i terrortámadás az amerikai titkosszolgálatok műve volt, és az amerikai kormány mindvégig tudatosan használta a bin-Laden figurát a katonai beavatkozások legitimálására, az kihúzza a talajt az amerikai intervencionalista politika alól, aminek súlyos következményei lesznek nem csak az Egyesült Államokra, de az európai országokra nézve is.

Ron Paul amerikai libertariánus politikus szerint megkérdőjelezhetőek az Oszama bin-Laden halálának körülményeiről kiadott jelentések, és a kormány által adott magyarázatok egymásnak is ellent mondanak. Paul szerint az amerikai elnök “küldetés befejezve” nyilatkozata kísértetiesen hasonlít George W. Bush által 2003 május 1-jén, a USS Abraham Lincoln fedélzetén tett nyilatkozathoz, és Obama hozzáállása a terroristavezér meggyilkolásának vélt körülményeivel egybevetve azt mutatják, hogy Oszama bin-Laden személyét csak ürügyként használták az intervencionalista politika megalapozására a közvélemény szemében. Ron Paul szerint erre enged következtetni az a tény, hogy korábban félelmetes terroristavezérnek mutatták be Oszama bin-Ladent, utóbb pedig kiszolgáltatott, beteg öregemberként írják le, akit halála pillanatában senki nem védelmezett, és a rajtaütést végző amerikai csapatok nem ütköztek semmilyen ellenállásba.

Ron Paul szerint ezzel

próbálják hitelteleníteni személyét, ami továbbra is nehéz feladat, mert egy olyan karakterről van szó, aki a status quo megváltoztatásának igényét képviseli.

A politikus emlékeztetett, hogy az amerikai adófizetők pénzéből dollár-milliárdokat költött a kormány arra, hogy felkutassa a vélt vagy valós terrorista vezető tartózkodási helyét. Ron Paul szerint ugyanakkor az is látható, hogy az amerikai kormány csak egy eldobható bábuként használta ezt a valószínűleg fiktív karaktert, akinek személyére hivatkozva háborúk sokaságát indították meg, és a média által felépített bin-Laden karakter miatt a lakosság elfogadta az intervencionalista politikát.

A politikus kifejtette, hogy Oszama bin-Laden akár létezett, akár nem, halálában túl nagyra nőtt, mert a harmadik világ népeinek a status quo megváltoztatására törekvését képviseli, emiatt sokan ma is példaképnek tartják. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Oszama bin-Laden személye valóban létezett. A közeljövőben nyilvánosságra kerülhetnek azok a dokumentumok, melyeket más országok titkosszolgálatai készítettek az amerikaiak bin-Laden utáni hajtóvadászatáról, és azt megelőzően a szeptember 11-i terrortámadásról, amire az amerikai kormány az új évszázad intervencionalista politikáját alapozta.

Washington riválisai akár napokon belül nyilvánosságra hozhatják a 9/11 esemény valós dokumentációját. Amennyiben bizonyítékok látnak napvilágot arra vonatkozóan, hogy a szeptember 11-i terrortámadás az amerikai titkosszolgálatok műve volt, és az amerikai kormány mindvégig tudatosan használta a bin-Laden figurát a katonai beavatkozások legitimálására, az kihúzza a talajt az amerikai intervencionalista politika alól, aminek súlyos következményei lesznek nem csak az Egyesült Államokra, de az európai országokra nézve is. Az Egyesült Államok ugyanis erre az állítólag arab terroristák által elkövetett terrortámadásra hivatkozva katonai beavatkozások sorozatát indította el, és máig tart az úgynevezett “terrorizmus elleni háború”, ami a gyakorlatban országok lerombolását jelenti, és mára több millió észak-afrikai és közel-keleti bevándorlót indított el az Európai Unió felé.
http://hidfo.ru/2015/05/kihuzzak-a-talajt-az-amerikai-intervencio-alol/

“Amit szemük megkíván-kezük már viszi is!”

Tegnap óta már a gyengébbek számára is világossá válhatott, ugyanis kimondatott: Magyarországon az a törvényes rend, hogy a miniszterelnök fejlesztési kabinetnek álcázva dönt a nyertes, milliárdos nagyságrendű (középítési) állami pályázatokról. 2012-ben a kormány ugyanis saját magának hozott szabályt arra, hogy ezekről a pályázatokról a legfelsőbb politikai szinten döntsenek. Más szavakkal Orbán feltalálta a transzparens korrupciót: Magyarországon a nyilvánosságra került mutyit tegnaptól az ország törvényes rendjének hívják.

(Bognár Csaba rajza)

2012 óta Orbán Viktor negyedmagával ért egyet (teljesen törvényes és átlátható módon) abban, hogy ha a Közgép az egyetlen magyar vállalat, amelyik meg tudja csinálni a magyar utat, halomra nyerhesse a pályázatokat. Ez azért jó senki másnak csak a rezsimnek, mert ha Simicska Lajos esetleg időközben kiesik a kosárból, akkor meg arról is dönteni lehet, hogy semmilyen körülmények között ne nyerhessen egy vasat sem, mert akkor már nem ő az, aki meg tudja csinálni a magyar utat. Az ideális az, hogy ebbe senkinek semmi beleszólása ne legyen.

Nos, európai nyelven ezt mutyinak, csalásnak, hűtlen kezelésnek, korrupciónak hívják, Magyarország miniszterelnöke szerint azonban ez teljesen rendben van. Ami máshol kedélyeket borzol, és közfelháborodást kelt, az itt a természet, a világ és az ország törvényes rendje. Már nem is tagadják, már nem is rebben a szemük.

És miért is rebbenne, hiszen 25 éve ezt szoktuk meg! Amit szemük megkíván-kezük már viszi is! Jogszerűen-törvényesen.

Már ott tartunk, hogy konkrét emberekre konkrét adókedvezményeket szabnak az egész ország sorsát befolyásoló konkrét adócsomagokban. Mert hát minek kell pályázatokkal húzni az értékes időt, és kitömködni a minisztériumi fiókokat, amikor rá is lehet mutatni a szerencsésekre, és hadd szóljon! A Keresztapa eldönti, hogy éppen mely cégeket illeti meg a virágzás isteni jótéteménye, és mely vállalkozásoknak kell csődbe menniük mindenestől. Az egyedüli vezérelv a visszaosztási ajánlat, a megvillantott mellékszolgáltatások mértéke. Hogy tudniillik a szerencsések mennyi TAO-t utalnak vissza Felcsútra, hány stadion-hirdetést finanszíroznak a baráti szaksajtóban, és hány alvállalkozót sikerül még hasznossá tenni a projektben. Nem sorolom. A szempontok se nem szakmaiak, se nem politikailag függetlenek, de ki mondta, hogy a Keresztapa világában ilyen elveknek kellene érvényesülniük?

A rendszerváltás után 25 évvel újabb mérföldkőhöz érkeztünk. Transzparens korrupciónak hívják, tegnapelőtt az ország első embere maga vallotta be, hogy van ilyen, és természetes. Nem mondta, hogy korrupció, csak azt, hogy transzparens.

És valóban: nem mondható, hogy nem törvényes, hiszen a törvénygyár közel kétharmados felhatalmazással jogszerűen működik.

Belevágta a képünkbe, amit már egy ideje, minden-magát épeszűnek tartó ember egyébként tud: azt tesz, amit akar, egyedül, biodíszletek gyűrűjében. Sem törvény, sem jog, sem jó ízlés, sem erkölcsi megfontolás nem szabhat gátat az akaratának.

És ez így van jól, nem kellenek objektív szempontrendszerek alapján döntő, akadékoskodó, átláthatatlan bizottságok, szakmai tanácsadók, hozzáértő beleugatók, nem kell indokolni, nem kell oldalakon keresztül magyarázni a miérteket. Ez van, mert én így döntöttem.

És nem az a baj, hogy ezt eddig nem tudtuk. A baj az, hogy nem látom, ahogy egymást tapossuk el a TV székház előtt. Ülünk egy kondér moslékban és várjuk, hogy szépen felforrjon a víz. Ez meg belerondít az arcunkba és elmagyarázza, hogy a transzparens korrupció az ország törvényes rendje. Hogy ezért lesz jó nekünk, ha egy kondér moslékban megfőznek.
(kím.)

Görögország csatlakozik a BRICS fejlesztési bankjához

Szofia Szakorafa, a görög Sziriza párt politikusa szerint országuk azzal hidalná át a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által Athén számára létrehozott adósságcsapdát, hogy csatlakoznak a BRICS-országok új fejlesztési bankjához (továbbiakban UFB), ami lehetővé tenné, hogy további forrásokhoz jussanak, és lassan leépítsék az adósságállományt. Szakorafa a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta,

“Görögország próbál menekülni az IMF és a Világbank halálos öleléséből, és elfogadja Oroszország felajánlását, miszerint csatlakozhat a BRICS-csoport bankjához és előrelépést tehet a terror monopóliumának megtörésében.”

Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika 2014 júliusában, egy Brazíliában tartott csúcstalálkozón írta alá az UFB alapításáról szóló megállapodást. A bank célja, hogy alternatívát nyújtson a nyugati ellenőrzés alatt álló pénzintézetekkel szemben, és főként infrastruktúra-fejlesztési projektekre összpontosít majd. A politikus hangsúlyozta, hogy a valós gazdasági fejlődésre kell koncentrálni ahelyett, hogy próbálnák megfojtani a görög népet, mint ahogy azt a nyugati hitelezők teszik.

Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök személyesen is részt vesz a június 18-20-án, Szentpéterváron tartandó gazdasági fórumon, ahol megbeszélést folytat majd a BRICS vezetőivel az új fejlesztési bankhoz csatlakozásról.

Mivel az új pénzintézet elsősorban infrastruktúra-fejlesztési projektekkel foglalkozik, Athén egy újabb bankkal kötött újabb keretmegállapodással nem mélyebbre sodródik az adósságcsapdában, hanem épp ellenkezőleg; elegendő forrása lesz ahhoz, hogy megvalósítson olyan projekteket, melyek valós gazdasági forrásokat teremtenek az ország számára. Görögország a BRICS fejlesztési bankja által biztosított hitelkeretből finanszírozhatja a Török Áramlat megépítését, valamint más energetikai beruházásokat, melyekből később az országnak közvetlen bevétele származik. Görögország többek között részesedést kap majd az országon áthaladó gáztranzit után, ami a hitel visszafizetését követően is bevételforrást jelent az állami költségvetés számára.

http://hidfo.ru/2015/05/gorogorszag-csatlakozik-a-brics-fejlesztesi-bankjahoz/

Októberben meglátjuk: Kína készül valamire

Idén októberben elkezdődhet a dollár, mint tartalékvaluta haláltusája. Az IMF tízévente két alkalommal ül össze, hogy megtárgyalja a Különleges Lehívási Jogok (SDR-ok), vagyis a szervezet által létrehozott valutakosár jövőjét. A kosárban jelenleg a dollár, a japán jen, a brit font és az euró található. Kína természetesen a jüant is a többi világformáló valuta között akarja tudni és, ha minden a terv szerint halad, ez októberben meg is valósulhat.

Jack Lew, az Egyesült Államok pénzügyminisztere azt nyilatkozta, hogy „Kína nem áll készen a tartalékvaluta státuszra” és persze örömmel lépne ennek megakadályozása érdekében, nyilván abban a reményben, hogy ezzel megőrizze a státuszt a dollár számára.

Csakhogy miközben Lew és elődei a világtörténelem legnagyobb adósságának felhalmozásában segédkeztek, Kína mindent megtett, hogy stratégiailag jó helyzetbe kerüljön, hasonlóan az Egyesült Államokhoz az 1900-as években, nemcsak a világ legnagyobb gazdasága, de a XXI. század legnagyobb hatalma címre is pályázva.

Egy percre felejtsük el, hogy mit mondanak az elemzők, előrejelzők, politikusok és pénzügyi szakemberek arról, hogy Kína miért nem áll készen erre a szerepre és összpontosítsunk inkább az ország által tett lépésekre és mindjárt meglátjuk, miért mondja Hu Csin-tao kínai elnök, hogy a dollár a múlt terméke.

A Future Money Trend írásából:

„Az elmúlt öt évben láthattuk, hogy Kína és Oroszország jelentős mértékben próbálta növelni aranykészleteit… Kína nemcsak a világ elsőszámú aranytermelője, de az aranyimportban is első. Ez azt jelenti, hogy nemcsak teherautó számra halmozza az aranyat, de a kitermelt arany egyetlen grammja sem hagyja el az országot.

Összességében elmondhatjuk, hogy Kína valami nagyszabású eseményre készül a valutapiacon.

…

A világ rosszat sejt a dollárrendszerrel kapcsolatban… A kínai elnök szerint „a dollár a múlt terméke””

Egykor a dollár is aranyalapú valuta volt és ennek köszönhette a piacok mára igencsak megingott bizalmát. A dollár mögött ma már azonban semmi sincs. Szó szerint.

A kínaiak pedig pontosan erre a semmire alapozva próbálják megadni a kegyelemdöfést a zöldhasúnak, ez azonban csupán a történet egyik fele.

A fizikai arany felhalmozása mellett Kína egy másik arany-felhalmozási stratégiát is követ, amiről kevesen beszélnek:

Az arannyal kapcsolatos hírek leginkább a Kína, Oroszország és a kelet központi bankjai által folytatott aranyfelhalmozásra összpontosítanak, elfeledkezve egy másik, 7000 éves stratégiáról.

A Bloomberg által összegyűjtött adatok szerint a hongkongi [és kínai] bányászok vagyona 2,2 milliárd dollárral növekedett 2013-ban. Persze nem tudni, hogy ebből mennyi az arany.

Kína rekord mennyiségű aranybányát vásárol,… amit a legtöbb befektető és aranypiaci szakértő figyelmen kívül hagyott, akik leginkább a befektetési aranyra vonatkozó értékesítési adatokra koncentrálnak, pedig erre vonatkozóan 2009 óta nincs friss adat.

A Bloomberg szerint a fizikai befektetési aranykészletek azóta megháromszorozódhattak.

Úgy gondolják, hogy Kína azért nem hozza nyilvánosságra, hogy a valóságban mekkora aranykészlettel rendelkezik, mert az beláthatatlan következményekkel járna.

A valós adatokra az összes (Kínán belüli és offshore) betét alapján lehet következtetni… 2,2 milliárd dollár 46 tonna fizikai aranynak felel meg… de a földalatti, tehát még ki nem bányászott aranyat is ideszámolva akár 5000 tonnáról is beszélhetünk, ami Kína egy évre vonatkozó aranytermelésének felel meg. (forrás)

Arról keringenek hírek, hogy Kína még az IMF döntés előtt nyilvánosságra hozhatja a valós aranytartalékokra vonatkozó adatokat, hogy ezzel egyrészt bizonyítsa a világ felé a jüan alkalmasságát arra, hogy bekerüljön a valutakosárba, illetve kihangsúlyozza a dollár gyengeségét.

A változások szele már érezhető és azt suttogja, hogy hamarosan más kerülhet a globális gazdaság élére. Kína tudja, hogy valamilyen komoly esemény készülődik, amire a történelem viharait egyedüliként átvészelő csereeszköz felhalmozásával készül.

Forrás: shtfplan.com

Német sajtó: Washington kényszerítette ki a szankciókat

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap publikációja szerint egyre gyengébbé válik az Európai Unió, és a kontinens két nagyhatalom játszóterévé vált, miközben az EU nem tudja uralni az Európában zajló folyamatokat.

A lap kifejti, hogy Angela Merkel kormányát meggyengítette a kémbotrány, és az Európai Unió többé nem értékközösség, mindössze egy gazdasági közösség, amiben ráadásul minden részt vevő fél saját egoizmusát próbálja keresztülverekedni a közösségi döntéshozatalon. A publikáció szerint az Európai Unió reménytelen helyzetben van, amikor konfliktusok merülnek fel saját területein, vagy máshol Európában. Legyen szó akár Görögországról, Ukrajnáról vagy Macedóniáról, az Európai Unió kormányai alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy felelős döntéseket hozzanak, és független megfigyelőként viszonyuljanak a történtekhez. A lap szerint “mindez különösen igaz az ukrajnai konfliktusra, ahol az Egyesült Államok arra kényszerítette az európai kormányokat, hogy gazdasági szankciókat hozzanak Oroszország ellen, az EU-tagállamok egyik legfontosabb kereskedelmi partnere ellen”.

A publikáció szerint az Európai Unió ráadásul kétszeres árat kell fizessen az amerikai nyomásgyakorlásért. Egyrészt az európai vállalatok jelentős veszteségeket könyvelhettek el az oroszellenes szankciók miatt, másrészt az európai adófizetők kell finanszírozzák az Ukrajnának adott újabb kölcsönöket. Az újság azt is említi, hogy Európának nincs független politikai élete; két nagyhatalom – az USA és Oroszország – érdekeinek ütközése határozza meg az európai politikát – valamint, hogy Európa egy hatalmas piac, ahol az Egyesült Államok be akar törni, Oroszország pedig saját gázexportját szeretné biztosítani.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichten szerint Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár kijelentése, miszerint “b… meg az Európai Unió” (“fuck the EU”), “úgy tűnik, valóra válik”.

http://hidfo.ru/2015/05/nemet-sajto-washington-kenyszeritette-ki-a-szankciokat/

Nariskin: Európa és Oroszország természetes szövetségesek

Az orosz parlament alsóházának vezetője szerint Európa és Oroszország természetes szövetségesek – és ennek megfelelően helyre kell állítani a harmonikus kapcsolatot -, miközben Washington a kontinens egészét saját befolyási övezetébe akarja vonni.

Szergej Nariskin szerint Oroszország és az európai nemzetek újra közeledni fognak egymáshoz, mert a természetes szövetségeseket nem lehet a tengeren túlról irányítva örökre egymás ellen fordítani. A Rossziszkaja Gazeta napilapnak adott interjúban kifejtette, hogy miután ez a közeledési folyamat lezajlik, az együttműködés egy magasabb szintje fog kialakulni Európa és Oroszország közt, ami Európa történelmének újraértékeléséhez is új viszonyítási pontot képez. Nariskin az ukrán helyzet kapcsán hozott szankciókat “átmeneti üzemzavarnak” értékelte, ami hamar megoldódik, és azt követően az orosz-európai kapcsolatok helyreállnak. Elmondása szerint a válság egyetlen kiváltó oka, hogy Oroszország és Európa természetes szövetségesek, emiatt Washington megpróbál éket verni az Európai Unió és Oroszország közé. Ez a beékelődés ugyanis garantálja az Egyesült Államok számára, hogy a megosztottságban tartott riválisok egy részét saját befolyási övezetében tudja tartani.

Nariskin kifejtette, Washington fokozott nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy megakadályozza egy páneurópai hatalmi tömb létrehozását, ami végképp elerodálná az Egyesült Államok globális monopolhelyzetét. Egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő, egységbe kovácsolt eurázsiai térség olyan gazdasági potenciállal bír, ami az euro-atlanti szövetség lehetőségeit magasan felülmúlja, Washington emiatt csírájában megpróbálja elfojtani az ennek kialakítását célzó politikai folyamatokat.

Nariskin elmondása szerint az Európai Unión a sor, hogy jelzéseket adjon arra, ha készen áll az Eurázsiai Gazdasági Unióval folytatott együttműködés megkezdésére. Ugyanakkor kifejtette, hogy amennyiben az európai fél nem hajlandó egyenlő félként tárgyalni, Oroszország nem fogja erőltetni ezt a tárgyalási folyamatot. Tehát a nyugati politikusok megállapításai hibásak, amikor arra vonatkozóan adnak előrejelzéseket, hogy Oroszország a jövőben csatlakozna az Európai Unióhoz. Az Európai Unió az Eurázsiai Gazdasági Unióval kell együttműködést kezdjen, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a két hatalmi tömb egy föderális alapokon álló eurázsiai szövetséget hoz létre. Nariskin szerint az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítésére sor kerülhet, ha Európa képes magáról lerázni az amerikai befolyást. Ebben az esetben a két gazdasági tömb alapjain egy új politikai unió születne, ami orosz mintára – a többségi társadalom érdekei mentén – folytatott törvénykezéssel történelmi változást jelenthet az európai nemzetek számára, és végső csapást mérne az utóbbi évtizedek során Európát velejéig fertőző liberalizmusra.

Hazánkban ennek viszonylatában már lezajlott egy kezdeti hozzárendeződés. A politikai pártok már a tárgyalássorozat megkezdése előtt nagy vonalakban hozzáigazodtak az új politikai unió hatalmi pólusaihoz. A hazai média terén pedig nem véletlen, hogy a liberális sajtó részéről mutatkozik a legnagyobb mértékű tömbösödés; a liberálisok egyetlen, nagy ellenzéki sajtó tömböt hoznak létre, mivel nem magyarországi ellenzéki szerepre készülnek, hanem az új politikai unióban mint a nemzeti érdek képviselői akarnak majd feltűnni. Ezt a folyamatot már igencsak megkésve kezdték meg; rájuk már az Eurázsiai Unió fog csapást mérni mint társadalombomlasztó tényezőre.

Az egyetlen hatalmi pólus, amiről minden hatalmi tömb, és nem mellesleg a magyar politikai pártok is megfeledkeznek, az a magyar nép. A magyar nép érdekképviseletére kizárólagos jogosultságot formáló nemzeti radikális szervezetek mostanra megbuktak, abban az értelemben, hogy képtelenek voltak a kortárs nemzetközi viszonyokhoz alkalmazkodásra – Magyarországon kormányra jutást kiindulási alapnak tekintő, lokális válaszokat próbáltak megfogalmazni egy olyan környezetben, amiben a kisebb multinacionális vállalatok is nagyobb gazdasági erőt képviselnek mint a magyar gazdaság egésze. Emiatt a most zajló folyamatokba ténylegesen beleszólni már nem tudnak. Egy olyan méretű átrendeződésben, ami a két unió egyesítésekor várható, a pártok saját hatalmi pozícióik megszilárdításával lesznek elfoglalva, és a többségi lakosság érdekképviselet nélkül marad. Gyakorlatilag előállt egy olyan helyzet, hogy minden magyarországi párt az új nemzetközi környezet egy-egy hatalmi pólusához köthető, de legalábbis felállította magának a fontossági sorrendet, amiben a gazdasági tőkével nem rendelkező magyar lakosság az utolsó helyen van.

Egy ilyen helyzetre próbálja pozícionálni magát az a liberális sajtóorgánumokból szerveződő hatalmi pólus, ami az új integrációs folyamattal szemben majd a nemzeti függetlenség élharcosaként próbálja felmutatni magát, és jelenléte önmagában is nagyobb fenyegetést jelent, mint a rendszerváltás, privatizáció, és a nyugati rendszer összes társadalombomlasztó ideája együttvéve. A tárgyalássorozat megkezdésekor emiatt egy új sorozattal jelentkezünk, melynek nem titkolt célja, hogy nyílt társadalmi vitát indítsunk, és megfogalmazzuk azokat az alternatívákat, melyek a hatalmi átrendeződés közepette képesek lehetnek a magyar nép elemi érdekeinek képviseletére. Ellenpólust kell képezni, mégpedig egy olyan ellenpólust, ami se politikai erővel, se sajtótámogatással nem számolhat. Ami most közeledik, az egy olyan ár, amiben már minden érdekcsoportnak megvan a bárkája, de a magyar lakosság máig arra vár, hogy valaki hajót építsen neki. Összességében a két unió egyesítése egy nyitott lehetőség, ami történelmi jelentőségű pozitív változást hozhat – de mindenkinek csak annyit, amennyire hajlandó tenni érte, semmi többet.

http://hidfo.ru/2015/05/nariskin-europa-es-oroszorszag-termeszetes-szovetsegesek/

Nagy robbanóerejű csőbomba volt a félreállított buszon

Az Omega Group Prágából Várnába tartó járata vasárnap állt félre az M0-ás pihenőjében, miután az utasok szúrós szagot éreztek. Mint kiderült, valaki csőbombát rejtett az egyik csomagba.

A járatot fenntartó cég igazgatója közölte, hogy egy cseh vagy szlovák illetékességű férfi helyezhette el a csőbombát a Prágából Várnába tartó buszon – írja a nol.hu.

Az utas Prágában fel-, majd Brnóban leszállt, a csomagját hátrahagyta, amely felborult, és szúrós szagú folyadék szivárgott belőle. Erre lettek figyelmesek az utasok, ezért már Magyarországon járván az M0-ás egyik pihenőjében félreállították a buszt, amelyhez a TEK is kivonult mesterlövészestől.

A Trud című lap szerint a csőbomba nagyon nagy hatóerejű volt, egy bolgár terrorelhárítási szakértő véleménye alapján feltételezhető, hogy az Iszlám Állam, vagy valamelyik közel-keleti szervezet helyeztette el a buszon. Az ügyben a cseh a szlovák, a magyar és a bolgár hatóságok közös vizsgálatot is indítottak.
(ma.hu)

A Krím - a hazatérés (teljes film, magyar felirattal)

Az Európai Unió blokád alá vonhatja Líbiát

Az Európai Unió május 18-án várhatóan elfogadja egy új haditengerészeti erő létrehozására vonatkozó terveket, melynek célja, hogy visszaszorítsa a Földközi-tengeren kibontakozó embercsempészetet. A júniusban kezdődő akció keretein belül az Európai Unió gyakorlatilag tengeri blokád alá vonná Líbiát, annak érdekében, hogy az Európába tömegével érkező illegális bevándorlókat még az észak-afrikai partok közelében visszafordítsák. Az Európai Unió déli országaiba irányuló bevándorlás fő kiinduló országa Líbia, így az akció sikeressége esetén nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a jövőben kevesebb afrikai bevándorló érkezzen Európa területére. A mai brüsszeli találkozón a tagállamok külügyminiszterei és védelmi miniszterei várhatóan elfogadják az erre vonatkozó tervezetet, így az Európai Unió 28 tagállama közös katonai beavatkozást kezdhet a Földközi-tenger délnyugati régiójában.

Az akció célja, hogy beazonosítsa, elfogja és szükség esetén megsemmisítse az Európa felé tartó embercsempészek hajóit, mielőtt még a déli tagállamok felségvizeire érnének. A NATO Líbiában kezdett beavatkozása óta gyakorlatilag tízezresével érkeznek az afrikai bevándorlók, akik főként Olaszország és Spanyolország nagyobb kikötőiben érik el az Európai Unió területét. A bevándorlási hullámra mostanra egy teljes üzletág épült, az embercsempészek jó pénzért szállítják át az észak-afrikai országokból érkezőket Európába. A népvándorlás szerű állapotok egyik fő kiváltó oka, hogy az észak-afrikai országokban felforgatások sorozata zajlott le. Az Arab Tavasz során a nyugatit titkosszolgálatok sorban megdöntötték az észak-afrikai, korábban a nyugati országok által is támogatott kormányokat, ezek helyébe nyugati liberális demokráciát akartak állítani. A “demokráciaépítés” sikertelenségét mutatja, hogy Líbiában Kadhafi hatalomból való eltávolítása óta nincs központi kormány, és bevándorlók százezrei indulnak el az Európai Unió felé.

Az EU-tagállamok közös beavatkozása így “kármentésnek” tekinthető; Washington demokráciaépítésének következményeitől kell megóvni Európát, miközben a porig rombolt országok helyzete továbbra is megoldatlan marad. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint egyelőre nincs szó szárazföldi beavatkozásról. Az Európai Unió vezetői egyelőre a tengeri blokád szó említését is kerülik, pedig amennyiben meg akarják állítani az afrikai menekültek tömeges beözönlését, valóban egy tengeri blokádra lesz szükség a Földközi-tengeren.

A brit, francia, német, olasz és spanyol haditengerészet már közölte, hogy részt vesz az akcióban, és készen állnak hajókat kivezényelni a líbiai partok környékére. Az Egyesült Királyság már jelezte, hogy nem hajlandó részt venni a kvótarendszerben, és a továbbiakban nem vállalják a bevándorlók tömeges befogadását, ehelyett visszaküldik őket, bárhonnan is jöttek. Manuel Valls francia miniszterelnök szintén kijelentette, hogy Franciaország nem hajlandó elfogadni semmilyen kvótarendszert. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és a balti államok szintén felszólaltak az új kvótarendszer ellen. Magyarországon a politikusok egyelőre a határozott ellenlépések megindoklására tesznek bátortalan lépéseket. A Jobbik népszavazással támasztaná alá a bevándorlás visszaszorítását, miközben a kormány leginkább azzal van elfoglalva, hogy a magyarországi választók felé kemény retorikát mutasson fel, a gyakorlatban pedig leginkább Berlinnek próbál megfelelni, és a budapesti pályaudvarokon akadályozza meg, hogy a bevándorlók továbbutazzanak a nyugati országokba (főként Németországba). Ennek érdekében a legkülönbözőbb indokokkal akadályozták is a pályaudvarok működését, az utóbbi hónapok során megszaporodtak az olyan események, melynek következményeként állt a forgalom (a felújítástól és átmeneti bezárástól kezdve a “rejtélyes” bombariadókkal összekötött rendőrségi ellenőrzésekig, a továbbutazni akaró bevándorlók tömeges elfogásáig).

Egyelőre azonban nem egyértelmű, hogy az Európai Unió hajlandó-e határozottan fellépni a bevándorlók visszafordítása érdekében, vagy mindössze az emberkereskedők ellen lépnének fel, akik több ezer dollárt kérnek az illegális bevándorlók Európába hajóztatásáért. A határozottabb fellépéshez egyben az ENSZ hozzájárulása is szükséges lenne. A NATO-országok vezetői Ankarában megállapodtak arról, hogy egységesen támogatják az elképzelést. Oroszország szkeptikus ezügyben. Bár az illegális bevándorlás visszaszorítására valóban egy közös és határozott fellépés lenne célszerű, ennek a gyakorlatban csak akkor lehet haszna, ha a művelet lényege nem a líbiai olajkitermelés biztosítása lenne, hanem az összes bevándorló visszafordítása, még mielőtt kihajóznak a Földközi-tengerre.

A beavatkozásnak van egy nagyon fontos vonatkozása, amit mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni. Amennyiben az Európai Unió tengerii blokád alá veszi a líbiai partokat, nem lehet eltekinteni amellett, hogy erre a beavatkozásra kizárólag amiatt van szükség, mert az amerikai elit egy része liberális demokráciát akart építeni Líbiában. A nyugati országok által korábban támogatott Kadhafi-rezsim idején nem volt tapasztalható az a tömeges bevándorlás Líbia felől, ami az utóbbi években zajlik. A népvándorlás szerű állapotok kialakulása tehát a felforgatás, és a liberális demokrácia sikertelen exportálásának eredménye. Az összeg, amit az Európai Unió a bevándorlók segélyezésére, befogadására, ellátására, és a most kezdődő katonai beavatkozásra költ, Washington felforgató tevékenységének következménye. Az Európai Unió kártérítési igényt kell megfogalmazzon az Egyesült Államokkal szemben. Elfogadhatatlan, hogy a vonatkozó költségeket az európai országok lakosságával akarják megfizettetni, mert nem az európai lakosság, hanem az amerikai titkosszolgálatok felelősek a közelmúltban előállt helyzetért, és a népvándorlás szerű állapotokért. Európa független cselekvőként kell fellépjen a probléma kezelése érdekében, és az Egyesült Államok kell viselje annak költségeit.

http://hidfo.ru/2015/05/eu-blokad-libia/

Kína, Ujgurisztán – Radioaktív múlt

50 évvel ezelőtt több mint 100 ezer katonát vezényeltek ki a Xinjiang Uyghur Autonóm Terület sivatagaiba, ahol az első kínai atombombák kísérleti robbantásait végezték. Visszavonulásuk után a katonák, ahogyan a gyermekeik közül is néhányan, megbetegedtek. Bár a kínai kormány néhányuknak kárpótlást nyújtott, néhány veterán megkérdőjelezi, hogy az állam eleget tesz-e.

Milyen messze volt Ning Jiming egy felrobbanó atombombától? Mindössze 5 kilométerre.

A detonáció a föld alatt történt, egy barlang belsejében, a Xinjiang Uyghur-i Malanban. Ning egy hatalmas durranást hallott és látta, ahogyan megrázkódik a hegy. Csak az egyenruhája és egy maszk volt rajta.

Amikor Ning szemtanúja volt a robbantásnak, büszkeség töltötte el. Még csak nem is sejtette, hogy ezzel olyan kapcsolat jön létre közte és a bomba között, ami mindmáig kihat az életére.

Leszerelésük után Ningnél és társainál mindenféle betegségek ütötték fel a fejüket. Némelyik még a gyermekeiket is érintette. Ning első fia süketen született. A második fia 1989-ben jött a világra, 2011-ben leukémiát diagnosztizáltak nála.

Kína 1964. október 16-án robbantotta fel első atombombáját.

A kísérleti robbantások helyszínén készült felvételeken egy villanás látszik, hangos robbanás hallatszik, aztán egy gombafelhő emelkedik fel a földről. A Southern Metropolis Daily napilap szerint a jelenlévő felugráltak, feldobálták a kalapjaikat és azt kiabálták: „Sokáig éljen Mao elnök!”

Az első atomrobbantást követő 32 év során 45 bombát robbantottak fel Malanban. Összesen több mint 100 ezer katona vett részt ezekben a kísérletekben, sokuk ugyanolyan helyzetbe került, mint Ning.

Az elmúlt években a kormányzat szociális juttatásokat kezdett nyújtani a veteránoknak, ám, vannak, akik ebből kimaradtak, és olyanok is, akik több kárpótlásra tartanának igényt.

Malani emlékek

Ning sokakat ismert a kísérleti telepen dolgozók közül. Javarészüket tömegesen verbuválták össze a szomszédos Jilin tartomány falvaiból. A legtöbbjük még húsz éves sem volt, a legfiatalabb, Zhao Dawei, alig 15.

Mielőtt Malanba indultak, mindössze annyit mondtak nekik, hogy egy kísérletben vesznek majd részt.

Egy 12 napos vonatút után, az újoncok valahol teljesen másutt lyukadtak ki, mint amire számítottak.

A kísérleti telep homokos és kietlen pusztaság volt. Semmi sem nőtt a földből, még fű sem. Az egyedüli élőlények az újoncok voltak, és az állatok, amiket azért szállítottak oda, hogy rajtuk teszteljék a bomba erejét, idézte fel Zhao Dawei.

Amint megérkeztek, tájékoztatták őket a telep céljáról és titoktartást fogadtattak velük.

„Azt mondták, ne említsük a projektet senkinek. Ha bárki kérdezné a yonghongi cementgyárban dolgozunk,” mesélte Ning.

Ez a fedősztori teljes ottlétük idején élt. Ha hazaírtak vagy telefonáltak, semmit sem mondhattak a küldetésükről. A leveleiket ellenőrizték, a kiszivárogtatókra büntetés várt.

Ning gyakran gondol vissza azokra a napokra. Az első nehézséget a borzalmas időjárás jelentette. Mindent homok borított, sátrakban kellett aludniuk, folyamatosan tépázta őket a kíméletlen szél, a hőmérséklet pedig időnként mínusz 30 fokra is leesett.

Ning Jiming 1977-ben lépett be a hadseregbe, három hónapig szolgált a telepen.

A munkája része volt, hogy a területen ásson, befedje a robbantások után maradt gödröket, előkészítse a terepet az új detonációkhoz.

A legtöbb katonának megvolt a maga kis feladata, amit jóval a szolgálatuk lejárta után is titokban kellett tartaniuk.

A legtöbb munka hétköznapi volt: gödröt ásni, gépeket szállítani, áramot szolgáltatni. Ám a katonák elvégezték, mert ezt a parancsot kapták.

„Ha újra erre utasítanának, akár rosszabb helyen is, mint Malan, megtennénk, mert nincs más választásunk,” magyarázta Gu Xueqian, 57 éves veterán.

A múlt emlékei

A kísérlet idején senki sem tudta, mi az a „nukleáris”, a sugárzásról pedig még annyi fogalmuk sem volt.

Ning ma már szakértőket megszégyenítő módon beszél a témáról.

„Nem látható vagy tapintható, a levegőben kering, és amint belélegzed, már el is lepi a szervezetedet,” magyarázza.

Ning szerint, senki sem viselt különleges védőöltözetet, csak az egyenruhát és egy egyszerű orvosi maszkot. Az ország túl szegény volt akkoriban, hogy bármit biztosítson, mondta.

Miután leszereltek, sok veterán hazatért a szülővárosába. Zömüknél betegségek kezdtek mutatkozni, elég hamar.

Gu lábán pöttyök jelentek meg. Az évek során a pöttyökből bőrbetegség lett: az egész lába befeketedett, már járni is alig tud.

„Mintha elhalt volna,” vallja be.

Elment a kórházba, de az orvosok nem tudták megmondani, mi okozta a betegségét.

Zhao egy másik névtelen kórságtól szenved. Dudorok nőttek az egész testén: a karján, lábán, még a fejbőrén is, amik olykor lüktetni kezdenek. Csak a fájdalomcsillapítókban bízhat.

A betegségek a gyerekeiket sem kímélték.

Zhao Dawei fia 8 évesen halt meg leukémiában. A lánya vörhenyes lett. Ez a vérbetegség lila pöttyöket és foltokat okoz a bőrön.

Mikor a második fia is megbetegedett, Ning azon kezdett tűnődni, vajon nincs-e ennek köze ahhoz, hogy sugárzásnak volt kitéve.

„Ha tudtam volna, hogy ez fog történni, nem vállalok második gyereket,” mondja Ning.

A veteránok szerint nem véletlen, hogy a gyerekeik megbetegedtek. Azonban napjainkban az orvosok körében nincs egyetértés arról, mekkora a korreláció a nukleáris sugárzás és az utódok betegségei között.

Az Amerikai Nukleáris Szabályozó Bizottság egyik tanulmánya szerint a rák kialakulása ötször valószínűbb a genetikus hatásoknál (halva születés, örökletes rendellenességek, csecsemő- és gyermekhalálozás, kis születési súly).

A tanulmány arra is kitér, hogy „bár a sugárzás miatti genetikus hatások megfigyelhetőek voltak a kísérleti állatoknál, nincs bizonyíték arra, hogy érintették a hirosimai és nagaszaki atombombázások túlélőinek gyermekeit.”

Ma Ji, egy taonani veteránszövetség titkára szerint a vidék 200 veteránja gyermekei közül 8 szenved leukémiában, ami jóval magasabb, mint a betegség előfordulásának természetes aránya (3 a 100 ezerből), ez pedig aligha véletlen.

„A veteránok több mint 90%-a szenved valami betegségben. Sokuk rákban halt meg. Mostanra már csak úgy 170-en maradtak Taonanban,” sorolja.

A jobb ellátás nyomában

Ma vezetésével a taonani veteránok több ismeretterjesztő úton is részt vettek, és jobb ellátásért lobbiztak.

2007-től kezdődően a közügyi, pénzügyi, egészségügyi, emberi erőforrások és társadalombiztosítási minisztériumok közösen egy sor dokumentumot adtak ki, amik szociális ellátást – leszázalékolást, betegbiztosítást és munkahelyi biztosítást – biztosítottak a veteránoknak.

Arra kötelezték a helyi egészségügyi osztályokat, hogy koordináljanak orvosi vizsgálatokat a kísérleti robbantások veteránjainak és mérjék fel munkaerő-csökkenési szintjüket. Akiket nem százalékoltak le, tartománytól függően havi 40-100 jüant kaptak.

A gesztust a témát övező tabu és titkolózás elleni csapásként értékelték.

Viszont a veteránok nem elégedettek az irányelvek bevezetésével, ami ráadásul helyenként is eltérő.

„Sok veterán szenved pl. bőrbetegségben, amiért nem állapítottak meg rokkantsági járadékot a kijelölt kórházakban elvégzett vizsgálatok után,” magyarázza Ma.

A veteránok leszázalékolási szintje közvetlenül befolyásolja, havonta mennyi juttatást kapnak. Ráadásul, Kínában csupán egyetlen olyan országos szabályozás van, ami anyagi segítséget nyújt a fogyatékkal született gyermekeknek. A később megbetegedők, így a veteránok gyerekei sem kapnak semmit.

Ning több mint 2 millió jüant áldozott második fia gyógyíttatására, a házát és falubeli földjét is el kellett adnia.

Ma olyan veteránokkal is beszélt más városokban, pl. Pekingben, akiknek fogalma sem volt a szociális kárpótlási politikák létezéséről.

Wang Keding, Zhu Huanjin és Gao Lianke, három egykor a malani bázison dolgozó katonai tudós levele sokáig keringett a neten. Ők is több kárpótlást kértek a veteránoknak, mivel véleményük szerint a jelenlegi juttatási rendszer „nem tudományosan megalapozott”. Egy egyszeri százezer jüanos fejenkénti kárpótlást, illetve a veteránok leszázalékolási szabályainak enyhítését tartanák a megfelelő megoldásnak.

Zhu azt mondja, a levelük megírása után Jiangsu tartományban javultak a leszázalékolási feltételek, bár előfordulhat, hogy más tartományok másként értelmezik a politikákat.

Jelenleg nem sokan foglalkoznak az üggyel, és nincs jele, hogy ez változna a közeljövőben.

Ning ideje java részét fia kórtermében tölti. Reméli, hogy megváltozik a rendszer, vagy legalább visszatérítik orvosi költségeit, de ez a remény ugyancsak halovány.

CRI – SzRTI

Kína a dollár bedöntésére készül

A Want China Times gazdasági elemzője, Csin Cihou szerint Peking arra készül, hogy csapást mér a dollárra a nemzetközi pénzpiacokon, mert a dollár jelenleg fokozottan instabil, és a keleti hatalomnak lehetősége van a dollármonopólium végleges megdöntésére. A szakértő publicisztikájában kifejti, hogy Kína ennek érdekében felhasználná aranytartaléka egy részét, egy következő lépésként pedig bevezetné a RMB-t a Nemzetközi Valutaalap tartalékvalutái közé, amit jelenleg dollárban, euróban, fontban és japán jenben tartanak.

A Tovej hírügynökség szerint Kína egyértelműen a dollár hanyatlására készül, és miután az utóbbi évek során gyorsított ütemben vásárolt fizikai aranyat, nem lehet megbecsülni, hogy a gyakorlatban pontosan mekkora aranytartaléka van Kínának. A WCT elemzője szerint Kína mostanra 30 ezer tonna aranytartalékot halmozott fel, és bár nem lehet egyértelműen megállapítani a tartalék valós mértékét, az tény, hogy az ország az utóbbi évek során erőltetett ütemben kezdett aranyat vásárolni. Az újság szerint a kínai gazdaság 2016-ban fogja megelőzni az amerikait, és a jüan válhat a világ fő tartalékvalutájává.

Bár utóbbi kijelentés túlzásnak tűnik, az látható, hogy az ismertebb befektetők közül sokan tényként kezelik a dollár elértéktelenedését, még ha ehelyett nem is a jüan monopolhelyzetét vetítik előre. 2015 áprilisában Jim Rogers amerikai milliárdos a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy “megfontolatlan lépés dollárba és euróba fektetni a pénzt, ehelyett rubelben és az orosz tőzsdén kell befektetéseket intézni”. Rogers szerint jelenleg Oroszország az egyik legkecsegtetőbb befektetési környezet, és aki nem rövidlátó, rubelbe váltja át vagyonának egy részét és Oroszországban kezd befektetéseket.

“Sokan még mindig veszik az amerikai pénzt, mivel megbízhatónak tartják. Pedig ez nem igaz. Ígérem, hogy a következő két-három évben problémák lesznek vele, és a befektetők szenvedni fognak. Tudom, mit teszek, ne akarjanak dollárban befektetni.”

Rogers akkor hozzátette, hogy talán emiatt sokan bolondnak tartják, de ő már rubelt vesz, a dollártól pedig megszabadul.

http://hidfo.ru/2015/05/kina-a-dollar-bedontesere-keszul/

„Egész Mongólia ezen együtt röhögött”-avagy: ekkora bajban van Maradék-Ukrajna!

Mongólia gúnyos választ adott arra az ukrán követelésre, hogy fizessen kártérítést Ukrajnának Batu kán hadjáratáért

Az ukrán vezetés továbbra is megnevetteti a nemzetközi közösséget. A Legfelsőbb Rada (az ukrán parlament) határozatot fogadott el, „A Mongol Birodalom bűnös rezsimje által az ukrán nép ellen, a XIII. században elkövetett népirtás” címmel. A határozatot mellékelték ahhoz a felhíváshoz, amellyel az ukrán parlament a mongol parlamenthez, az Állami Hurálhoz fordult.
Az ukrán parlament felszólította Mongóliát, hogy bocsássák szabadon az akkor elhurcolt ukrán állampolgárok minden utódát, térítsék meg a fegyveres agresszióval okozott kárt és ismerjék el az ukrán nép ellen elkövetett népirtás tényét. Mindaddig pedig, amíg Mongólia nem tesz eleget az ukrán követelésnek, Mongóliát agresszor országnak fogják tekinteni.

„Az esetben, ha Mongólia nem lesz hajlandó teljesíteni ezt a követelést, a Legfelsőbb Rada a nemzetközi közösséghez intézendő felhívásban fogja követelni a Mongólia, mint agresszor ország elleni szankciók bevezetését” – áll a dokumentum végén.

A mongol népképviselők teljes nyugalommal fogtak hozzá a felhívás áttanulmányozásához. Dzandáhűgijn Enhbold, a Hurál elnöke „nevetségesnek”, „a Mongóliával szembeni ukrán propagandaklisének” nevezte a Legfelsőbb Rada felhívását.
A házelnök Dzsingisz utódainak bölcsességével reagált a felhívásra: „A világ korábban – kiváltképpen pedig a Nagy Temüdzsin utódainak korszakában nem ismert és nem is hallott semmiféle ukrán nemzetről. A XIII. században elpusztult ukránok milliói nem egyéb, mint az ukrán képviselők beteges fantáziájának a terméke” – mondta.

Az „5-ös csatorna” elnevezésű ukrán tévéállomásnak adott interjújában még ennél is gúnyosabban fogalmazott:
„Mongólia, természetesen, kész kártérítést fizetni a Kijev bevételekor Batu kán által okozott károkért – de kizárólag csak a kárvallottaknak, illetve családtagjaiknak. Türelmetlenül várjuk hát, hogy az ukrán fél megküldje nekünk a kárvallottak névsorát.”

A cikk eredetije az alábbi címen olvasható:
http://news-front.info/2015/05/18/mongoliya-dala-izdevatelskij-otvet-na-trebovanie-ukrainy-vyplatit-kompensacii-za-nashestvie-xana-batyya/

Egy kis kiegészítés:

Batu kán hadai 1240. december 6-án vették be Kijevet, a Kijevi Rusz székvárosát.

Bár a Kijevi Rusz a kora középkori OROSZ fejedelemségek laza államszövetsége volt, (fejedelmeik a közülük elsőnek valóként ismerték el Kijev nagyfejedelmét) – a mai ukrán történetfelfogás szerint a Kijevi Rusz ukrán állam volt, oroszok pedig akkoriban még nem is léteztek. Sajnos bizonyos körök Magyarországon is szabad folyást engedtek ennek a durva történelem-hamisításnak, amiről a tihanyi sétányon felállított szoborkompozíció tanúskodik. Ez I. András királyunkat (1046-1060), és feleségét, Kijevi Anasztászia „UKRÁN HERCEGNŐT” ábrázolja.

A későbbi Dzsingisz kán (1162-1216) Temüdzsin néven látta meg a napvilágot. A Dzsingisz kán nevet akkor (1206-ban) kapta, amikor elérte, hogy valamennyi mongol törzs nagykánjává emeljék.

(Cs. S.)