A következő évezredben csatlakozhatnak a törökök

David Cameron brit miniszterelnök szerint nem valószínű, hogy Törökország a 3000. év előtt csatlakozik az Európai Unióhoz.

Az Európai Unió és Törökország március közepén megállapodást kötött a tömeges bevándorlással kapcsolatban, miszerint az Európai Unió hajlandó befogadni legális úton minden menekültet, ha azért cserébe Törökország visszavesz ugyanannyi illegális bevándorlót. A megállapodás az embercsempészet támogatására ösztönözte Törökországot, hiszen az EU annál több bevándorlót hajlandó átvenni legálisan, minél több illegálisan érkezett migránst tud átadni Törökországnak. Hogy ez a feltétel teljesüljön, ahhoz előbb az illegális bevándorlók be kell jussanak az Európai Unió területére. Ankara azonban zsarolással érte el ezt a megállapodást, ami végül a gyakorlatban is kivitelezhetetlennek bizonyult. Emellett megállapodás született arról, hogy felgyorsítják a Törökország vízummentességével és uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokat.

Kapcsolódó: Erdogan megzsarolta az Európai Unió vezetőit: 30 milliárd eurót követelt

Cameron azonban vasárnap azt mondta, valószínűtlen, hogy Törökország a közeljövőben csatlakozna az Európai Unióhoz, mert 1987-ben pályázták meg az uniós tagságot, és az eddigi előrelépéseket tekintve a 3000. év küszöbén minden bizonnyal meg is kapják azt.

A török vízummentesség megadását az Európai Bizottság javasolta e hónap elején, miután Ankara kilátásba helyezte, hogy még nagyobb migrációs hullámokat indít el, ha Brüsszel nem teljesíti a követeléseket. Az Európai Bizottság ezt olyan módon kommunikálta le, miszerint Törökország 72 feltételnek kell megfeleljen, de természetesen “ennek többségét már teljesítette”.

http://www.hidfo.ru/2016/05/a-kovetkezo-evezredben-csatlakozhatnak-a-torokok/

Egyesült északi ország létrehozását sürgeti egy norvég milliárdos

Egy norvég milliárdos arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai integráció zsákutcába jutása miatt az északi országok egy egyesített skandináviai államot kellene létrehozzanak, ami magába foglalná a jelenlegi Norvégiát, Svédországot és Dániát. Petter Stordalen szerint az északi országok – egyesülésük esetén – Európa vezető hatalmává válhatnának.

Stordalen a Göteborgs-Posten napilapnak adott interjú során rámutatott, hogy az északi országok Európa élvonalában állnak a kutatás-fejlesztés, technológiai újítások terén, jelenleg is Európa leggazdagabb országai, miközben közös történelemmel, hasonló nyelvvel és kulturális hagyatékkal rendelkeznek – ami kiváló alapot szolgáltat arra, hogy az északi országok egyesülése létrehozzon egy új vezető hatalmat Európában.

A norvég milliárdos elgondolását az online közösségi médiában forradalmi lelkesedés övezi, mert Svédországgal és Dániával ellentétben Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, mégis számos tekintetben Európa élvonalában jár. A három ország egyesülésének gondolata így utat nyit egy olyan kezdeményezésnek, miszerint a két uniós tagállam népszavazással kellene döntsön az Európai Unióból kilépésről, valamint az új, közös államalakulat létrehozásáról.

Stordalen rámutatott, hogy a mintegy tízmilliós lakosságú Svédország, az ötmilliós Norvégia és Dánia ipari kapacitásának egyesítése vezető hatalommá tehetné Skandináviát az autóiparban és repülőgépgyártás terén, miközben kétségkívül Európa leggazdagabb, legfejlettebb és legmagasabb életszínvonalú országa jönne létre az egyesült skandináv állam megteremtésével.

Ugyanakkor, ez az elgondolás nem minden körben aratott osztatlan sikert; az Európai Egyesült Államok ideáját támogató sajtóorgánumok Donald Trump amerikai milliárdoshoz hasonlították Stordalent, aki felhalmozott vagyonát nyíltan politikai befolyássá akarja formálni.

http://www.hidfo.ru/2016/05/egyesult-eszaki-orszag-letrehozasat-surgeti-egy-norveg-milliardos/

Gazdasági realitások: megbukhat a Bundeswehr tervezett bővítése

A német védelmi minisztérium szerint a Bundeswehr nem engedheti meg magának, hogy további Leopard-2 harckocsikat és taktikai rakétavédelmi rendszereket vásároljon. Haderőbővítést terveztek az ukrán válság miatt, de anyagi okoknál fogva számos védelmi program leállításra kerülhet.

A Bild napilap birtokába került védelmi minisztériumi jelentés szerint a német fegyveres erők komoly forráshiánnyal küzdenek, és kivitelezhetetlen számukra az a haderőbővítés, amit a kormány az ukrán válság miatt előírt. Ursula von der Leyen védelmi miniszter 100 Leopard-2 harckocsi beszerzését tervezte, a lap által hivatkozott dokumentum szerint azonban ezek a tervek veszélybe kerültek, és forráshiány miatt számos más védelmi program is leállításra kerülhet, beleértve az új kibervédelmi hadsereget is. Utóbbi létesítését azt követően rendelte el a kormány, hogy hackertámadás áldozatává vált a kormánypárt, és az illetékes hivatalok nem tudták megakadályozni, hogy bizalmas adatok ismeretlen személyek kezére jussanak.

A német hadsereg nemrég kezdte el az új IT-struktúra kiépítését, ez a projekt azonban szintén leállításra kerülhet, mielőtt még megkezdte volna működését. A dokumentum szerint Németország emellett nem fog megfelelni a NATO elvárásainak sem; az észak-atlanti katonai tömb 2014-es walesi csúcstalálkozóján határozott arról, hogy a GDP 2%-ára kell növelni a katonai kiadásokat, ami – mint kiderült – a gazdasági realitások alapján szintén kivitelezhetetlen Németország számára.

A lap azt írja, 2018-ra arra kényszerülhet Németország, hogy a 2014-es szintre csökkentse a GDP-arányos védelmi költségvetést. Ugyanakkor, már a 2017-es védelmi költségvetésben 7 milliárd euró hiány mutatkozik, miközben további 3,6 milliárd euróra lenne szükségük a következő évre tervezett reformok megkezdéséhez. Ursula von der Leyen korábban elnyerte a kormány támogatását a védelmi költségvetés 39,2 milliárd euróra emeléséhez (2020-ig), ehhez azonban ismét a Bundestag hozzájárulására lesz szükség.


http://www.hidfo.ru/2016/05/gazdasagi-realitasok-megbukhat-a-bundeswehr-tervezett-bovitese/