Kötelező arab nyelvoktatás: egyre sikeresebben integrálódnak a németek

A Németországba érkező menekültek többsége nem tud vagy nem akar megtanulni németül, ezért a német hatóságok kezdenek arab nyelven beszélni, emellett az iskolákban elkezdenék bevezetni a kötelező arab nyelvoktatást.

Egy németországi arab politológus, Naji Abbas szerint az országban egyre inkább nő az érdeklődés az arab nyelvoktatás irányába, ami annak tudható be, hogy az arab nyelv egyre fontosabb szerepet játszik a német politikában és a társadalmi életben.

Az utóbbi egy év során Németország több mint egymillió, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező bevándorlót próbált integrálni, többek között ingyenes nyelvi kurzusok biztosításával, ami lehetővé tenné számukra a munkavállalást Németországban. A szövetségi munkaügyi hivatal várakozásai szerint a következő 15 év során a menekültek 70%-át akarják bevezetni a munkaerőpiacra. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban nehéz feladatnak bizonyul: 2015 decembere és 2016 novembere közt mindössze 34 ezer menedékkérő talált munkát Németországban.

Ugyanakkor, a német kormányügynökségek már bejelentették, hogy fokozatosan kiterjesztik szolgáltatásaikat az arab nyelvre is, hogy a menekültek könnyebben hozzáférhessenek a közszolgáltatásokhoz. A projekt kezdeti szakaszában tart, pl. Halle területén a Munkaügyi Hivatal arab nyelven szervez szülői értekezleteket az iskolákban, hogy ezzel “elősegítsék az integrációt”.

2015-ben a német integrációs biztos, Aydan Ozoguz javasolta, hogy Angela Merkel újévi jókívánságait arab nyelven feliratozzák a német TV-csatornák, hogy az újonnan érkezett menekültek is megértsék a beszédet.

Az országba tavaly érkezett menekültek közül több mint háromszázezren 18 éven aluliak, egy Németországban bevándorlóként élő kanadai professzor, Thomas Strothotte emiatt azt javolta, hogy ne csak a menekültek tanuljanak németül, hanem a német diákok is lehetőséget kapjanak az arab nyelvtanulásra. Szerinte ezt úgy lehetne megvalósítani, hogy a német iskolák az arabot is bevezetik a kötelezően választható nyelvek közé. Strothotte a Die Zeit-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a menekültek tömeges érkezése miatt az egész oktatási rendszert alapjaiban át kellene állítani, többek között a kétnyelvű iskolák korábbi modellje mentén elérhetővé kellene tenni az arab nyelvű oktatást is.

„Ezzel elismernénk, hogy mi a bevándorlás országa, és egy multikulturális ország vagyunk”

– mondta.

Abbas szerint eközben fokozatosan nő a civil szférában, a külügyminisztériumban és más kormányszervekben foglalkoztatott arabok száma, ami szintén azirányba mutat, hogy idővel szükség lesz az arab nyelvoktatás bevezetésére. A politológus ezt azzal indokolta, hogy Németország megpróbálja fenntartani saját érdekszféráját a Közel-Keleten, emiatt mindinkább tömeges jelleggel lesz szükség olyan szakemberekre, akik anyanyelvi szinten beszélik az arab nyelvet.

http://www.hidfo.ru/2017/03/kotelezo-arab-nyelvoktatas-egyre-sikeresebben-integralodnak-a-nemetek/

Az ukrán állam elveszítette az erőszak-monopóliumot

Egy ukrán ellenzéki vezető szerint az állam elveszítette az erőszak-monopóliumot az EuroMaidan során, és a donbassz-i konfliktust ma azért nem tudják megoldani, mert az ukrán állam már nem tudja erővel érvényesíteni saját fennhatóságát a fegyveres szélsőjobboldali szervezetek által ellenőrzött területeken.

Viktor Medvedcsuk, az Ukrán Választás ellenzéki mozgalom vezetője szerint Petro Porosenko rendelkezik megfelelő politikai akarattal a minszki egyezmény betartására és a Donbassz-régióban zajló konfliktus megoldására, de ahhoz már nem rendelkezik elegendő politikai erővel, hogy ezt meg is valósítsa. Az ellenzéki vezető a Russia Today-nek nyilatkozva azt mondta;

az Euromaidan során az ukrán hatóságok elveszítették a legfontosabb tényezőt: az erőszak-monopóliumot.

Medvedcsuk elmondása szerint a kijevi forradalom után Ukrajna egy olyan területté vált, ahol az amerikai nagykövet vált a legfelsőbb politikai hatósággá, és az állam már nem tud élni azokkal az eszközökkel, ami éppen az államiság sajátossága lenne.

2018-ban visszatérhet Kárpátalja?

Szerdán Petro Porosenko a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén javasolta, hogy minden szállítmányozási útvonalat tegyenek hozzáférhetetlenné a Donyecki és Luganszki Népi köztársaságok irányába, ameddig ezek a területek nem térnek vissza Ukrajna ellenőrzése alá. Egy nappal később a tanács megkezdte ennek végrehajtását.

A kérdéses régió mentén azok a mozgalmak kezdtek önhatalmúan gazdasági és kereskedelmi blokádot létrehozni, melyeket Kijevben a nyugatbarát puccs során fegyvereztek fel. Az ukrán hatóságok ezeket a fegyveres szélsőjobboldali csoportokat már nem tudják erővel felszámolni, ezért más lehetőség híján maguk is utólagos döntésekkel jóváhagyják a blokád fenntartását. Ezek a történések azt mutatják, hogy az ukrán államiság megszűnőben van, hiszen a hatóságok ma már láthatóan nem képesek arra, hogy helyreállítsák az erőszak-monopóliumot, ami az államiság lényegi eleme.

http://www.hidfo.ru/2017/03/az-ukran-allam-elveszitette-az-eroszak-monopoliumot/

Ukrajnában a kormány nem bír a fegyveres szabadcsapatokkal

A miniszterelnök szerint is káros Ukrajnára nézve az elszakadó területek elleni gazdasági blokád. Ennek ellenére a kormány nem tudja megakadályozni, hogy a fegyveres nacionalista szervezetek blokád alatt tartsák a területet.

Ukrajna miniszterelnöke, Volodimir Grojszman azt mondta, a Kijev által a donbasszi köztársaság ellen bevezetett gazdasági blokád Ukrajnára nézve is káros. Pénteki beszédében kifejtette, hogy a blokád az ukrán gazdasági növekedés lassulásához vezet, emellett a hadsereg finanszírozására is hatással van.

„Minden egyes hiányzó termék, amihez a blokád miatt nem jutunk hozzá, újabb problémákat okoz, ezek miatt az országban gondok adódtak az energiaellátással.”

A kormányfő emellett utalásokat tett arra, hogy Ukrajna egyelőre felülmúlta a 2017-re prognosztizált gazdasági növekedés mértékét, emiatt a blokád fenntartását támogatók akaratlanul is összejátszanak Ukrajna ellenségeivel, akik a gazdaság gyengítésében érdekeltek. A blokád fenntartása ráadásul a hadsereg állapotára is hatást gyakorol.

„A hadsereg finanszírozása is a GDP-től függ, emiatt a bokád ezen a téren is visszaesést okozhat.” – mondta.

Januárban a kijevi Euromaidan aktivistái közül toborzott, később a Donbassz régióba a frontra küldött fegyveres alakulatok önhatalmúan kereskedelmi blokádot vezettek be az Ukrajnától elszakadó területek ellen. A fegyveres csoportok ellenőrzés alá vonták a vasúti szállítmányozási útvonalakat. A blokád eredményeként Ukrajna nem tud hozzájutni az erőművek működtetéséhez használt antracit szállítmányokhoz, emiatt a nyersanyagforrások kimerülésével zavarok keletkeznek az ország áramellátásában.

Miközben az energiaügyi minisztérium kétségbeesett próbálkozásokat tesz a kimaradó szállítmányok pótlására, egyértelművé vált, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, és a karhatalom nem tudja felszámolni a blokádot önhatalmúan bevezető fegyveres szabadcsapatokat. Hetekkel ezelőtt az államfő Petro Porosenko is arról beszélt, hogy ellenzi a blokád fenntartását, később azonban utólagosan beleegyezett a blokád fenntartásába, mert kérdéses, hogy nyílt konfrontálódás esetén a kormány képes lenne-e a blokád felszámolására. A kormányfő blokádot ellenző nyilatkozata szintén azt mutatja, hogy az állam nem tudja kontroll alatt tartani a helyzetet, hiszen ezáltal egyértelművé vált; a kereskedelmi blokád az államfő és a kormány akarata ellenére marad érvényben.

http://www.hidfo.ru/2017/03/ukrajnaban-a-kormany-nem-bir-a-fegyveres-szabadcsapatokkal/

“Az EU kísérleti teleppé változtatta Görögországot”

Pénteken közös jelentést adott ki három nemzetközi civil szervezet, amelyben azt írták, Európa már nem tudja megvédeni a menekülteket, és az Európai Unió kísérleti teleppé változtatta Görögországot.

Az Oxfam, a Norvég Menekülttanács, és a Nemzetközi Menekült-segítő Bizottság közös jelentésében az áll, hogy az Európai Unió és Törökország által kötött migrációs egyezmény az EU politikájának kísérleti telepévé változtatta Görögországot, ahol szándékosan erodálják a menekültek jogait.

A három civil szervezet a Törökország és EU közti migrációs egyezmény megkötésének első évfordulója alkalmából adta ki a jelentést. Ebben többek közt azt állítják, hogy a görög szigeteken szándékosan több menekültet zsúfolnak össze, mint amennyi a létesítmények befogadó kapacitása, emiatt az utóbbi évek során számos haláleset, öngyilkossági kísérlet történt, és a táborokban elszállásolt nők és gyermekek állandó szexuális zaklatásnak vannak kitéve.

A dokumentum szerint a mai környezetben Európa már nem tudja megvédeni a menekülteket, és az EU Görögországban olyan gyakorlatot akar bevezetni, hogy megakadályozza az EU területén a menekültstátusz kérelmezését. A civil szervezetek ennek kapcsán kiadtak egy figyelmeztetést is, miszerint nem tanácsolják, hogy más országok az EU-Törökország migrációs egyezményt példaként véve akarjanak hasonló megállapodást kötni, mert ez sérti az elmúlt 60 év során fenntartott demokratikus értékeket.

http://www.hidfo.ru/2017/03/az-eu-kiserleti-teleppe-valtoztatta-gorogorszagot/