Az arroganciába buknak bele Európa liberális vezetői

A britek kilépése és az amerikai elnökválasztáson Donald Trump győzelme egyaránt sokkhatásként érte az Európai Unió vezetőit. Visszafelé sülhet el a politikai elit arroganciája – sehogy nem fogják tudni megakadályozni az EU fragmentálódását.

Egy szeptember 14-i beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az Európai Unió alapjait kezdte ki a migrációs válság, az eurozóna válsága, és az “uniós intézményekbe vetett bizalom megrendülése”, ami immár tényként kezelendő.

“A mi Európai Uniónk legalábbis részben egzisztenciális válságban van. De korábban soha nem láttam ilyen mértékű megosztottságot a tagállamok közt. Egyre kevesebb olyan terület van, ahol együtt tudnak működni.”

A Strasbourgban elhangzott beszédben Juncker kifejtette, hogy a nemzeti kormányok félnek a hatalom elvesztésétől, emiatt a populizmushoz fordulnak, és paralizálja őket annak tudata, hogy elbukhatják a következő választásokat. “Soha eddig nem láttam még ilyen mértékű fragmentáltságot, a közös felelősségvállalás ilyen látványos hiányát.” – mondta.

Juncker beszéde a britek kilépése általi sokknak volt köszönhető; a politikus kifejtette, hogy az emberek kiábrándultak az uniós intézményekből, a nemzeti kormányok pedig kénytelenek hozzáigazodni a “tömegeken eluralkodó bizalmatlansághoz”, ha nem akarnak elbukni a következő országgyűlési választáson. Emiatt az Európai Unió tagállamai egymás és az EU ellen fordulnak.

A britek kilépése utáni sokkhatást követően újabb politikai földrengést hozott Donald Trump megválasztása az Amerikai Egyesült Államokban. Manfred Weber, az EP Európai Néppárt képviselőcsoportjának elnöke azt mondta, “ez egy újabb ébresztő az európai politikai kultúra számára”, és mindkét esemény – a Brexit, és Trump megválasztása – annak köszönhető, hogy egyre fokozódik az ellenállás a ma hagyományosnak nevezett politikai berendezkedéssel szemben. Elmondása szerint a bizonytalanságot az is fokozza, hogy ma nem lehet tudni, Európa pontosan mire is számíthat az USA új elnökétől.

A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikusok az újabb sokkhatások hatására vissza kell térjenek a valóság talajára, “komolyan figyelembe kell venniük az emberek aggodalmait”, és “konkrét, megvalósítható válaszokat kell adjanak” a jelen problémáira, ellenkező esetben a mai politikai elitek sorban megbuknak.

Trump győzelme emellett egy utolsó figyelmeztetés Angela Merkel német kancellár számára is, aki máig nem hajlandó tudomást venni a valóságról, ehelyett türelmet és toleranciát kér az emberektől, és támogatja a bevándorlást. Ő és Francois Hollande egyaránt látványos bukásra számíthatnak a 2017-es választásokon. Tevékenységük ráadásul előidézte a jobboldali populizmus előretörését, amit saját bevallásuk szerint ők elítélnek.

Gabi Zimmer német szocialista politikus azt mondta, Donald Trump győzelme az amerikai politikai elit arroganciájára hívja fel a figyelmet, ami azt közvetítette a szavazók felé, hogy az ő demokrácia-felfogásuk felsőbbrendű – végül ez az arrogancia okozta vereségüket az elnökválasztáson. “Se egyén, se párt; egyetlen csoport nem sajátíthatja ki a demokráciát, és nem mondhatják meg másoknak, mit jelent a demokrácia.” Reinhard Butikofer, a Zöldek képviselője pedig akként értékelte Trump győzelmét, hogy “a szabadság nevében az amerikai társadalom nagy részét kizsákmányolta egy önző elitcsoport, ami végül emiatt már nem tudta saját jelöltjét megválaszttatni az elnöki posztra”.

http://www.hidfo.ru/2016/11/az-arroganciaba-buknak-bele-europa-liberalis-vezetoi/

Renzi: más tagállamok nem fognak kilépni az EU-ból

Matteo Renzi olasz miniszterelnök szerint rövid távon nem áll fenn annak veszélye, hogy további tagállamok is követnék a brit példát és kilépnének az Európai Unióból.

Csütörtökön az olasz kormányfő saját Facebook-oldalán válaszolt az egyre gyakrabban felmerülő kérdésre, és válaszában kifejtette, hogy szerinte a közeljövőben nem fognak a brit példát követve más tagállamok is kilépni az Európai Unióból.

November 7-én David Davis, az Európai Unióból kilépésért felelős brit miniszter kijelentette, hogy a parlamentnek központi szerepe lesz a kilépés legmegfelelőbb módjának meghatározásában. Renzi szerint a brit parlament meg fogja szavazni a kilépést, mert tiszteletben tartják a választók döntését, de ezt a példát nem fogják más országok követni.

A britek június 23-án egy népszavazással döntöttel az Európai Unióból kilépésről, melynek során a választók 51,9%-a, mintegy 17,4 millió embert utasította el az uniós tagságot.

http://www.hidfo.ru/2016/11/renzi-mas-tagallamok-nem-fognak-kilepni-az-eu-bol/

Másnap

Mivel nem vagyok se politológus, se Amerika szakértő, gondoltam néhány gondolatébresztő sor elég lesz ahhoz, hogy teret adjak azoknak, akik szeretnék megosztani Donald Trump győzelmével kapcsolatos véleményüket vagy egyszerűen beszélgetni akarnak erről az általam eddig igencsak került témáról.

Abban valószínűleg mindannyian egyetértünk, hogy talán még soha nem volt ennyire megosztó a jelöltek személye, így a választások utolsó hónapjait szinte teljes egészében a negatív kampány uralta, aminek eredményeként valószínűleg elég sokan nem valakire, hanem valaki ellen szavaztak.

Ez egy jól bevált taktika, amit C. S. Lewis így fogalmazott meg:

„Ez megint az ördög csapdája, aki minden hibát párokban, ellentétpárokban helyez el a világban, s mindig arra biztat bennünket, hogy jó sokat törjük a fejünket, vajon melyik a rosszabb. Értik, hogy miért, ugye? Arra számít, hogy az egyiket különösképpen nem kedveljük majd, s ezáltal fokozatosan belekerget minket a másikba. De ne engedjük magunkat bolonddá tenni. Tartsuk a célt szemünk előtt és haladjunk egyenesen át a két hiba között. Csak azzal kell törődnünk, hogy mindkettőt elkerüljük.”¹

A jelen helyzetre alkalmazva a fenti taktikát, úgy tűnik, a választások legnagyobb vesztesei nem a demokraták, hanem azok a barátságok voltak, amiket ez a kampány és annak utóhatásai szétzilálni látszanak és a hangulat az eredmények beérkezése óta nemhogy csitult volna, de a közösségi oldalakon azt látom, hogy tovább romlott.

Csupán néhány cikket volt alkalmam elolvasni tegnap reggel óta a témában és eddig Szabados Ádám fogalmazta meg a legtömörebben és a legtalálóbban azt, amit nagyjából én is gondolok:

„A legriasztóbb az eredményben az, hogy Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke.

A legvigasztalóbb az eredményben az, hogy Hillary Clinton nem lett az Egyesült Államok elnöke.

A legjobb pedig az, hogy továbbra is Isten az urak Ura és királyok Királya.”

1. C.S. Lewis, Keresztény vagyok []

http://idokjelei.hu/2016/11/masnap/

NATO-hadgyakorlat kezdődik Grúziában

Újabb NATO-hadgyakorlat kezdődik közvetlen Oroszország határán. A NATO és Grúzia november 10. és 20. közt tartja első közös, többnemzetiségű, dandár szintű hadgyakorlatát a főváros mellett épült NATO-központban.

A gyakorlat célja a grúziai fegyveres erők és a NATO-erők interoperabilitásának tesztelése. A hadgyakorlaton az amerikai hadseregen kívül 13 NATO-tagállam és két partnerország vesz részt.

Grúzia mellett Törökország, Lettország, Litvánia, Észtország, Hollandia, Románia, Magyarország, Bulgária, Belgium, Szlovénia, az Egyesült Királyság, Ukrajna és Macedónia fegyveresei folytatnak különféle gyakorlatokat Oroszország grúziai határa mentén.


http://www.hidfo.ru/2016/11/nato-hadgyakorlat-kezdodik-gruziaban/

Ukrajnában is megbukott a volt grúziai államfő

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta a rendeletet, amely meneszti Mihail Szaakasvilit Odessza kormányzói posztjáról.

Az elnöki hivatal weboldala szerint Petro Porosenko ukrán államfő aláírta a rendeletet, ami meneszti Odessza kormányzói posztjáról Mihail Szaakasvili volt grúziai államfőt.

Hétfőn Szaakasvili azt mondta, ő hozta meg ezt a döntést, mert az ukrán hatóságok nem hajlandók harcolni a korrupció ellen. Szaakasvili emellett azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy szervezett bűnözői csoportokat támogat.

Szaakasvili azt követően kapott ukrán állampolgárságot, hogy saját hazájában megbukott. 2004 és 2013 közt volt Grúzia elnöke, bukását követően pedig azonnal az Amerikai Egyesült Államokba menekült, és azóta idegen országokban tölt be különböző pozíciókat egy az euro-atlanti integrációt erőltető nemzetközi csoport megbízásából.

Szaakasvilit 2014-ben azzal vádolták a grúziai hatóságok, hogy elnöksége alatt elsikkasztotta az állami vagyon egy részét. A bukott atlantista államfő még az előtt az Egyesült Államokba menekült, hogy Grúziában megkezdték ellene a büntetőeljárást. A kijevi atlantista puccsot követően Szaakasvili egy George Soros által javasolt tanácsadói gárda részeként érkezett Ukrajnába, majd ukrán állampolgárságot kapott, és kinevezték Odessza kormányzójának.

http://www.hidfo.ru/2016/11/ukrajnaban-is-megbukott-a-volt-gruziai-allamfo/