Nyilvánosságra jutottak a G. Soros nevéhez köthető álcivil szervezetek 1%-os adófelajánlásaival kapcsolatos adatok. Kiderült: az általuk képviselt szélsőséges nézeteknek semmilyen társadalmi támogatottsága nincs Magyarországon.
Azért kapnak százmilliós támogatásokat külföldről a “nyílt társadalmat” és az emberi jogi fundamentalizmust hirdető álcivil szervezetek, mert Magyarországon gyakorlatilag senki nem támogatja őket – derült ki az Origo.hu összesítéséből. Soros civil-szervezet hálózatának alig ötszáz ember ad támogatást Magyarországon, külföldi pénzinfúzió nélkül a szervezet működéséhez szükséges adminisztratív költségeket sem tudnák fedezni.
“A Soros-birodalom egyik hazai zászlóshajójának 516 magyar ajánlotta fel adójának egy százalékát. A Figyelő ennek apropóján fésülte át a NAV legfrissebb, 2017-es adatsorát, amely nem vet túl jó fényt a médiamegjelenésekben dúskáló, és így a magyar közbeszédben jelentős teret kapó hazai Soros-hálózatra” – írták. A lap összegzése szerint a Helsinki Bizottság mindössze hárommillió forintot kapott magyar állampolgároktól. Összehasonlításként: a szervezet teljes költségvetése százmilliókra rúg, és szinte kizárólag a magyar kormányt megrendszabályozni akaró külföldi erőktől kapnak támogatást.
A lap összesítése szerint ugyanez a helyzet a Soros-hálózat többi tagjával is: főként külföldről fizetik őket, és amennyi pénzt magyar adófizetőktől kapnak, abból nem tudnák fedezni működésüket. A Menedék – Migránsokat Segítő egyesületnek mindössze 52-en ajánlottak fel pénzt, az Eötvös Károly Intézetet 30 ember támogatta, a Krétakör Alapítványt 26-an támogatták, a Transparency Internationalt pedig mintegy 400-an.
Érdemes emlékezni: ezek olyan szervezetek, melyek rendszerint összeülnek és úgynevezett kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amit a liberális médiatúlsúly utána úgy mutat be, mintha az egész magyar társadalom nevében nyilatkozó szervezetek tanácskoztak volna. Pedig – mint a jelentésekből kiderül – egy nagy felfújt buborék az egész: alig tucatnyi támogatójuk van, amit a szintén külföldi érdekkörökhöz kötődő médiafelületek próbálnak valós társadalmi erőként felmutatni.

http://www.hidfo.ru/2018/01/magyarorszagon-alig-otszaz-ember-tamogatja-soros-civiljeit/


“A titkosszolgálatok nem elég hatékonyak a Soros-hálózat felderítésében”

Szél Bernadett, és pártja, az LMP élesen kritizálta a titkosszolgálatok Soros-hálózattal kapcsolatos vizsgálódását. Elmondása szerint a titkosszolgálatok nem végeztek kellően alapos munkát a hálózat felderítésének megkísérlésekor.
A hatóságok több erőforrást kell fordítsanak arra, hogy sikerüljön felderíteni a Magyarországon működő, “Soros-hálózat” néven ismertté vált külföldi-ügynök hálózatot – derült ki az LMP vezetőjének közleményéből. Szél Bernadett szerint a titkosszolgálatok nem végeztek kellően alapos munkát, és mindössze a nyilvánosan elérhető információkat vizsgálták a nemzetbiztonsági jelentés összeállításakor.
“A titkosszolgálat olyan minőségű anyagot mutatott be, amit bárki össze tud gyűjteni az internetről” – mondta.
A politikus elmondása szerint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz fordult azzal a kéréssel, hogy oldják fel a hálózat működésével kapcsolatos dokumentumok titkosítását, mert ezáltal kiderülne, hogy “a jelentés felül van minősítve, és ha nyilvánosságra kerülne, akkor a közvélemény világosan látná, hogy nincs semmiféle Soros-hálózat.”
Amennyiben a fenti állítás igaz, ezt egyben azt is jelentené, hogy a titkosszolgálatok mindeddig nem fordítottak kellő erőforrást a külföldi ügynökhálózat érdemi feltérképezésére, mindössze az azzal szembeni politikai fellépés lehetővé tételére tettek lépéseket. Ebben az esetben kétségkívül felmerül annak igénye, hogy a hivatalok több erőforrást kapjanak a veszélyes ügynökhálózat elleni fellépésre.

http://www.hidfo.ru/2018/01/a-titkosszolgalatok-nem-eleg-hatekonyak-a-soros-halozat-felderiteseben/



Soros-ÁFA: megadóztatják a külföldről fizetett ügynökszervezeteket

A kormány egy új törvényjavaslata szerint a külföldről finanszírozott ügynökszervezetek támogatásaik 25%-át be kellene fizessék az állami költségvetésbe. Több százmilliós összegekről van szó, amit akár a felforgatás elleni hatósági fellépésre is lehet fordítani.
Egy új törvényjavaslat szerint 25%-os illetéket kellene fizessenek azok a szervezetek, melyek támogatásaikat túlnyomórészt külföldről kapják, vagyis pusztán a bejegyzett működésüket is külföldi támogató finanszírozza – derült ki egy kormánypárti lap beszámolójából.
“Ha külföldről érkezik pénz egy alapítványhoz Magyarországra, és az egy nagyobb összeg, mint amennyit egy állampolgár támogatásából az állam vesz igénybe, illetéket kell fizetni. Az illeték a tervezet alapján az elutalt pénznek a 25 százaléka. Ezeket a tranzakciókat a NAV ellenőrzi majd” – írták. A 888.hu szerint a bíróság folyamatosan ellenőrizhető és megtekinthető nyilvántartást fog vezetni az illegális bevándorlást elősegítő szervezetekről, melyek az új illetékkötelezettség fő alanyai lesznek.
Az új törvénnyel kapcsolatos hírek azt követően jutottak nyilvánosságra, hogy kiderült; a Soros-hálózathoz köthető álcivil szervezetek a magyar állampolgárok adóegyszázalék-felajánlásaiból nem tudnának működni, mert alig pár tucatnyi ember támogatja őket.
A kormány emellett lehetőséget teremtene arra, hogy az ún. idegenrendészeti távoltartás intézményével távol tartsa egymástól a Soros-szervezetek kulcsfiguráit és külföldi kiképzőiket.
Az intézkedéssel az illegális bevándorlást támogató külföldi személyeket tartanák távol Magyarországtól, emellett eltiltanának az illegális bevándorlást támogató magyar állampolgárokat a schengeni zóna 8 kilométeres határövezetétől. Ez egyben a határátlépés lehetőségét is megtagadhatja az adott személytől, hiszen ahhoz, hogy valaki elhagyja a schengeni övezetet, előbb meg kell közelítenie a határt. Ilyen határátkelőhely van például a Liszt Ferenc repülőtéren, ahonnan a Soros-szervezetek fizetett ügynökei gyakran utaznak külföldi feletteseikhez továbbképzésre.
Külföldi továbbképzésekre gyakran utazgató liberális újságírók hangosan tiltakoztak a tervezett új szabályozás ellen.

http://www.hidfo.ru/2018/01/soros-afa-megadoztatjak-a-kulfoldrol-fizetett-ugynokszervezeteket/

Veszélyes személyek távoltartása miatt jön a “Stop Soros” törvénycsomag

A liberális sajtó hamar rátapintott az új intézkedés lényegére: az ügynökhálózat kulcsszereplői ne utazhassanak külföldre, összekötőik pedig ne jöhessenek Budapestre.
Magyar állampolgárokat is távoltarthat a határátlépéstől a kormány által havasolt új intézkedéscsomag, ami többek közt a Magyarországon államellenes szervezkedést folytató, külföldön kiképzett személyek és külföldi szponzoraik közti rendszeres kapcsolattartást hivatott megakadályozni – derült ki több liberális sajtóorgánum beszámolóiból. Az Index.hu újságírója egyelőre nem hisz a szemének és szatírával reagált a történtekre, a 444.hu pedig “forrófejű kommentelő ötleteihez” hasonlította a javasolt intézkedéscsomagot.
“Az új jogintézmény nem csak a Magyarország nemzetbiztonsági érdekei ellen áskálódó, közérdekveszélyeztető külföldieket vuduzhatja ki csonka hazából, de módot adna arra is, hogy gyanús magyar állampolgárokat tartsanak távol a határtól. Már ha jól értjük.” – áll az Indexen megjelent publicisztikában. A szerző ezt követően 60-70 évvel ezelőtti eseményekről értekezett, elterelve az olvasó figyelmét arról, hogy itt és most a jelenben ez a törvénycsomag egy jelenbéli problémára fogalmaz meg válaszokat.
A 444.hu újságírója szintén konkrétan említi, hogy a külföldről támogatott ügynökszervezetek kulcsszereplői lehetnek eltiltva a külföldre utazgatástól.
“A homályos szempontok szerint kockázatosnak minősülő embereket a belügyminiszter kitilthatja a határ és például a repterek közeléből. Igen, magyar állampolgárokat is.” – írták.
A lap azt írta, a belügyminiszter egyes embereknek „állampolgárságtól függetlenül”, bírósági eljárás nélkül megtilthatja, hogy a határátkelők közelébe menjenek. Az intézkedés elsősorban azokat a személyeket érintheti, akik sok pénzt hoznak Budapestre olyan szervezetek tagjainak, akik utána a külföldi támogatásért cserébe megpróbálnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra – emellett néha felülnek a repülőgépre és külföldre utaznak aktivista kiképzésre.
“A fent idézett szöveg szerint a távoltartás alá vont […] nem mehetne egyik schengeni belépési pont közelébe sem. Ez viszont nem csak az országhatárokat érinti, hiszen a Liszt Ferenc Repülőtér és a Belgrád rakparti Budapesti Nemzetközi Kikötő is szerepel a határátkelők listáján” – írták, hozzátéve, hogy az idegenrendészeti távoltartás 8 kilométeres körzetre érvényes, ezért
a fokozott kockázatot jelentő személyek gyakorlatilag egész Budapestről kitilthatóak.
A liberális újságok emellett kifogásolták azt is, hogy a törvény szerint csak akkor bizonyítható, hogy egy szervezetnek valós társadalmi támogatottsága van, ha nem külföldi százmilliókból működnek.
Napokkal ezelőtt nyilvánosságra jutottak az erre vonatkozó hivatalos adatok; ekkor láthatóvá vált, hogy az egész magyar társadalom képviseletében tetszelgő szervezeteket gyakran mindössze 20-30 személy támogatja, miközben politikai aktivitásuk külföldről kapott százmilliókból biztosított.

http://www.hidfo.ru/2018/01/veszelyes-szemelyek-tavoltartasa-miatt-jon-a-stop-soros-torvenycsomag/




NGO-zóna: visszatartó ereje lehet az új törvénynek

Egy liberális lap szerint visszatartó ereje lesz a külföldről pénzelt civil szervezetekre vonatkozó új szabályozásnak; a kormány célja az lehet, hogy eltántorítsa az embereket a civilmozgalmak támogatásától.
“Tele van nehezen értelmezhető, de hajmeresztő részekkel” a kormány által javasolt “Stop Soros” törvénycsomag, ami összemossa a civil szervezeteket az embercsempészekkel – írja a 444.hu. A G. Soros pénzén működő sajtóorgánum szerint az intézkedéscsomag elemei “inkább egy forrófejű kommentelő ötleteinek tűnnek, mint törvényszövegnek”, emellett alkalmasak lehetnek arra, hogy elriasszák az igazi civileket az úgynevezett civil szervezetektől.
“Ha rossz civil szervezetet támogatsz, Pintér Sándor kitilthat Budapestről” – írták.
A lap szerint “a tervezetből nem világos, ki és hogyan dönti el, mi számít migrációt támogató szervezetnek”, de ez valószínűleg amiatt van így, hogy a választók se tudják eldönteni – ezzel bizonytalanná téve a civilszervezetek közmegítélését.
Bár a lap által közöltekben van némi ráció, a közelmúltban nyilvánosságra jutott hivatalos adatok azt mutatják, hogy amennyiben nem jutnak elég hazai forráshoz az NGO-k, ez nem feltétlen az új intézkedéscsomagnak köszönhető; ma is alig néhány tucatnyian támogatják a politikailag aktív “civil” szervezeteket, miközben aránytalanul nagy összegeket kapnak külföldi hivataloktól és oligarcháktól.
Az Origo.hu által közölt összesítés szerint összességében mintegy 500 ember támogatja a politikailag aktív “civil” szervezeteket, és az általuk befizetett pénzek egy ilyen szervezet összköltségvetésének alig egy százalékát teszik ki. A fennmaradó összeget főként uniós hivataloktól és egy amerikai oligarchától kapják, ebből futja nekik a civil tevékenységek mellett politikai aktivizmusra is.

http://www.hidfo.ru/2018/01/ngo-zona-visszatarto-ereje-lehet-az-uj-torvenynek/