2017. október 23., hétfő

A Veneto tartomány 98%-os többséggel szavazott az autonómia megszerzésére



Veneto kormányzója, Luca Zaia történelmi eseménynek nevezte a véleménynyilvánító népszavazást, aminek komoly következményei lehetnek, mert az olasz régióban a választók 98%-a az autonómiát támogatta szavazatával.
Olaszország Veneto régiójának lakossága 98%-os szavazati aránnyal támogatta az autonómia megszerzését vasárnap egy nem ügydöntő népszavazás során. A választási bizottság adatai szerint a részvételi arány meghaladta az 57%-ot, és a szavazatok többségét már feldolgozták.
Veneto kormányzója, Luca Zaia szerint
“ez egy történelmi esemény, aminek komoly következményei lesznek. Több mint kétmillió lakos szavazott az autonómiára. Ez Veneto új történelmének kezdete.”
A választási bizottság már hivatalosan is közölte; a részvételi arány elég magas ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen.
Veneto és a szomszédos Lombardia egyaránt – nem ügydöntő – népszavazást tartott az autonómia megszerzéséről, ami a modernkori Olaszország esetében példátlan esemény. Mindkét tartományban az Északi Liga párt volt a népszavazási kezdeményezés egyik elsődleges támogatója.

http://www.hidfo.ru/2017/10/megszavazta-az-autonomiat-olaszorszag-tartomanya/

2017. október 22., vasárnap

Puccsot követnek el a katalán kormány ellen

Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szombaton jelentette be nyilvánosan, hogy a kormány döntést hozott az alkotmány 155. cikkelyének életbe léptetéséről, ami lehetővé teszi Katalónia megfosztását az eddigi széleskörű autonómiától. A katalán kormány szerint puccsot követnek el.
A katalán parlament házelnöke, Carme Forcadell a nyilatkozatot követően élő adásban közölte, hogy a spanyol kormány szemmel láthatóan autoriter irányba mozdult el és puccsot akar véghez vinni Katalóniában.
“Mariano Rajoy gyakorlatilag puccsot hirdetett a demokratikusan megválasztott kormány elűzése céljából.”
mondta. Szombaton a spanyol miniszterelnök egy rendkívüli találkozót követően jelentette be az alkotmány 155. cikkelyének alkalmazását, ami azt jeleneti, hogy amennyiben a szenátus támogatását adja Rajoy kezdeményezéséhez, a miniszterelnök kiterjedt jogköröket kap és megfoszthatja Katalóniát a területi autonómiától.
A spanyol miniszterelnök közlése szerint feloszlatják Katalónia országgyűlését és előrehozott választásokat írnak ki.
A spanyol hatságok figyelmeztetése szerint abban az esetben, ha Carles Puigdemont katalán vezető egyoldalúan kihirdeti a Spanyolországtól elszakadást, azonnal letartóztatják és akár 30 évi börtönbüntetést kaphat.


http://www.hidfo.ru/2017/10/puccsot-kovetnek-el-a-katalan-kormany-ellen/

2017. október 19., csütörtök

Tényleg kidobják az uniós tagságot a britek

Negyvenhárom évi uniós tagság után tényleg kilépnek a britek az Európai Unióból. A kormányfőt ráadásul vezető politikusok sürgetik, hogy ez akár új kereskedelmi megállapodás nélkül is meg kell történjen – derült ki a The Guardian beszámolójából.
Konzervatív politikusok szorgalmazzák, hogy Theresa May brit kormányfő akár új kereskedelmi megállapodás megkötése nélkül is léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból, ha a másik 27 tagállam nem hajlandó tárgyalást folytatni egy kilépés után érvénybe lépő kereskedelmi megállapodásról. Owen Paterson volt környezetvédelmi miniszter szerint megállapodás nélkül is kilépnek az EU-ból, és a Világkereskedelmi Szervezet feltételei mellett történik majd a kilépés utáni kereskedelem.
A volt környezetvédelmi miniszter a keményvonalas Brexit-pártiak közé tartozik, és nemrég egy levelet írt a kormányfőnek, melyben arra kérte, hogy akár megállapodás nélkül is bonyolítsa le a kilépést, ha Brüsszel nem hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni az új üzleti/kereskedelmi feltételekről.
Paterson a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, mostanra egyértelművé vált, hogy a tárgyalások holtpontra jutottak, és végül a megállapodás híján a WTO szabályozása mellett fognak kikötni. Ennek ellenére véghez viszik a kilépési folyamatot, de a brit vezetők még csak ezután fognak elkezdeni keménységet mutatni – a megállapodás nélküli kereskedelem az Európai Uniónak is komoly veszteségeket okozhat, ezzel erősebb tárgyalási pozícióba hozva a briteket.

Paterson szerint az EU vezetőit elsősorban a pénz érdekli, ezért a kilépés előtt megpróbálnak minél több pénzt kifizettetni az Egyesült Királysággal.
Négy volt miniszter – Paterson, Nigel Lawson, John Redwood és Peter Lilley – hétfőn közösen felszólította a kormányfőt, hogy hagyjon fel a tárgyalásokkal, ha az EU nem akarja megvitatni a kilépés utáni kereskedelem feltételeit.

http://www.hidfo.ru/2017/10/tenyleg-kidobjak-az-unios-tagsagot-a-britek/

2017. október 18., szerda

Az amerikaiak szerint nincs sajtószabadság, ezért saját kézbe veszik az ellenzéki médiát

Az amerikai nagykövetség ügyvivője szerint nincs sajtószabadság Magyarországon. Emiatt megragadják az alkalmat, és felvásárolják az ellenzéki sajtóorgánumokat, hogy biztos kézben legyen a médiaellenzék.
A Magyar Újságírók Szövetségénél tartott beszédében bírálta a kormány médiapolitikáját David Kostelancik, az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője – derült ki a 444.hu beszámolójából. Az elhangzottak szerint Magyarországon már nem tud elég nyomást gyakorolni a kormányra a külföldi kézben lévő ellenzéki sajtó, emiatt megszűnt a sajtószabadság.
„A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett” – mondta.
Az ügyvivő beszédéből azonban az is kiderült, hogy
ellenzéki újságírók rendszeres kapcsolatban állnak az amerikai nagykövetséggel.
“Azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, úgy tájékoztattak minket, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikket megjelentetniük” – mondta Kostelancik, a 444.hu beszámolója szerint.
Szerdán a külügyminisztérium közleményben reagált az ügyvivő kijelentésére. Eszerint a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének a sajtószabadságról tett keddi nyilatkozata, és az ahhoz hasonló megnyilvánulások nem értelmezhetőek másként, mint kéretlen beavatkozásként a magyar belpolitikába.
Bár a külügyminisztérium mindeddig csak az ideiglenes ügyvivő kijelentésére reagált, úgy tűnik, az amerikaiak épp arra készülnek, hogy saját kézbe vegyék az ellenzéki médiát Magyarországon.
Szeptember végén az Origo.hu arról számolt be, hogy a legnagyobb ellenzéki médiabirodalommal rendelkező – egyébként Bilderberges kötődésű – milliárdos, Simicska Lajos egy budapesti kávézóban amerikai közvetítőkkel tárgyalt. A lap szerint az oligarcha arra készül, hogy amerikai tulajdonba adja a kezében lévő ellenzéki médiabirodalmat, és az Egyesült Államokba menekül az elszámoltatás elől.
A sajtóhírek alapján a hazai titkosszolgálatok és az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága egyelőre nem foglalkoznak annak kockázatával, hogy a Magyarországi működő legnagyobb ellenzéki sajtóorgánumok nemsokára egy idegen ország kezébe kerülnek.

http://www.hidfo.ru/2017/10/az-amerikaiak-szerint-nincs-sajtoszabadsag-ezert-sajat-kezbe-veszik-az-ellenzeki-mediat/

Utasítást osztogat a bíróságoknak a Soros-szervezet

A külföldről finanszírozott "civilek" régóta aktívan részt vesznek a belpolitikában.
A Társaság a Szabadságjogokért nevű, külföldről finanszírozott szervezet szerint a sajtószabadság csak az ellenzéki sajtóorgánumokra lehet érvényes, és a bíróságok ennek megfelelően kell ítélkezzenek.
“A sajtószabadság […] értelemszerűen csak az államtól ténylegesen független újságírókat és szervezeteket illetheti meg.” – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselője egy az Index.hu-n megjelent ideológiai útmutató cikkben.
A megtévesztő módon “vitacikk” néven közölt harcparancs a külföldről finanszírozott civil szervezetek képzésein résztvevő bírák számára közli félreérthetetlen formában a Soros-szervezet állásfoglalását a sajtóperekre vonatkozóan. E szerint a bírósági döntések során csak a külföldről finanszírozott – ellenzéki – szervezeteket támogató sajtóra érvényes a sajtószabadság, a nem velük egy alomból származó lapokra viszont nem érvényes.
A Soros-szervezet tagja szerint a jogegyenlőség egy elvetendő dolog, és az igazságszolgáltatásnak kivételeznie kell a kormánybuktatásban érdekelt újságírókkal.
“Mivel a sajtónak járó alkotmányos védelem csak a kiegyensúlyozott tájékoztatásra képes, a kormánytól független orgánumokat illeti meg, a bíróságok ítéleteinek tükrözniük kell, hogy független lap vagy egy kormánypropaganda-média ügyében döntöttek-e” – írták.
A Soros-szervezet tagja ráadásul kifejti, hogy a kormánypárti sajtóorgánumok alkalmazottaira nem kellene érvényes legyen se a véleménynyilvánítási jog, se a sajtószabadság, és szerintük a bíróságok ennek megfelelő ítéleteket kellene hozzanak.
“A propagandamédia ilyenkor nem hivatkozhat a sajtószabadságra: amikor egy politikus magánügyeiben turkálnak, a politikus magánélethez való jogával szemben nem egy másik alapjog, a polgárok véleménynyilvánítási jogának, a sajtószabadságnak az érvényesítése áll, hanem maga a kormány és annak politikai érdeke. A bíróságnak ezt fel kell ismernie, és ennek megfelelő döntést kell hoznia.”
A TASZ által közölt ideológiai útmutatás szerint a bírák alkalmatlannak bizonyulnak feladataik ellátására, amennyiben nem tudják pozitív diszkriminációban részesíteni a liberális újságírókat.
“A feladat nem könnyű, és súlyos politikai terhet ró a bíróságokra, melyek e szempont mérlegelését a nehézségek ellenére sem kerülhetik meg. Ellenkező esetben alkalmatlannak bizonyulnak egyes alapjogsérelmek orvoslására.”
Korábban az Origo.hu egy oknyomozó írásából kiderült, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek gyakran tartanak különböző ideológiai képzéseket bíráknak, ügyészeknek, és megpróbálják saját nézeteik képére formálni a jogásztársadalmat. A történtek után az Országos Bírósági Hivatal egy önkéntesen kitöltendő kérdőívben arról kérdezte a bírákat, hogy tagjai-e valamilyen civil szervezetnek.
Sajtóhírek szerint az amerikai milliárdos több tízmilliós támogatásokat küld a TASZ-nak és számos más szervezetnek. A civiltörvény módosítása után a külföldről finanszírozott civil szervezetek szintén az Index.hu-nak adott interjú formájában hozták nyilvánosságra, hogy nem kívánják betartani a hatályos törvényeket.

http://www.hidfo.ru/2017/10/utasitast-osztogat-a-birosagoknak-a-soros-szervezet/

Kiderült, mitől retteg a CIA ötven éve

Az amerikai katonai hírszerzés szerint az oroszok nem csak választásokat hekkelnek, de a puszta akaratukkal tárgyakat mozgatnak, emellett arra is képesek, hogy telepatikus képességeikkel behatoljanak emberek elméjébe a világ távoli pontján. A mai liberálisok hisztériakeltése semmi ehhez képest, a főállású rettegés számos szakmai fogását tanulhatnák meg ebből a feloldott titkosítású dokumentumból.
Az amerikai katonai hírszerzés feloldott titkosítású, ma már nyilvánosan elérhető dokumentumaiból kiderült, hogy a ’70-es években a titkosszolgálatok a nemzetbiztonságra leselkedő valós fenyegetésnek tartották az oroszok paranormális képességeit. Az amerikai kormány szerint a szovjetek tökélyre fejlesztették a telepátiát, a hipnózist, emellett képesek arra, hogy behatoljanak az emberek álmaiba, ha már más úton nem megy. A CIA weboldalán elérhető (itt, erre a szürke linkre kattintva) a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) “Kontrollált Ellenséges Viselkedés” című jelentése, mely szerint leginkább az alusisak használhat az oroszok ellen, mert egyébként az Egyesült Államokat semmi nem védi az oroszok paranormális képességeitől.
A katonai hírszerzés évtizedeken át titkolta, hogy ilyenekre költik az adófizetők pénzét.
Az 1972-es, mára feloldott titkosítású jelentés azzal kezdődik, hogy Leningrádban és Moszkvában parapszichológusok a tudat telepatikus manipulációját folytatják, és ezen a téren visszaellenőrizhető, bizonyítható sikereket értek el. De nem elég, hogy nagy távolságokból is képesek behatolni az emberek tudatába, a biztonság kedvéért még tárgyakat is mozgatnak a puszta akaratukkal.
“A telekinézis megfigyelése helyett a szovjetek kifejezetten az alkalmazásra összpontosítanak. Mrs. Kulagina testfunkcióit vizsgálták a telekinézis demonstrációja során, és a szovjetek azt látták, hogy amikor a tárgyak mozgásnak indulnak, Mrs. Kulagina életfunkciói – szívverés, légzés, agyi aktivitás – felgyorsulnak, és a teste körüli elektromágneses mező ritmikusan lüktet. A szovjet tudósok szerint ezek a vibrációk tették lehetővé, hogy a tárgyakat magához vonzza vagy ellökje magától” – áll az évtizedeken át titkosított jelentésben, ami egyébként hozzáteszi, hogy
Nina Kulagina képes volt pusztán a gondolataival megállítani egy béka szívverését.
A békának esélye sem volt Nina Kulagina telekinetikus képességeivel szemben. Még mire lehetnek képesek az oroszok?
A DIA által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az oroszok paranormális képességek segítségével például a következőkre is képesek:
  1. közvetlen hozzáférés nélkül betekintést nyerni titkos amerikai dokumentumokba, ellenőrizni az amerikai haderő és a hajók mozgását, emellett megállapíthatják titkos amerikai katonai létesítmények pontos elhelyezkedését.
  2. nagy távolságokból formálhatják amerikai katonai és civil vezetők gondolatait,
  3. a távolból amerikai tisztviselők azonnali halálát (!) okozhatják,
  4. minden típusú amerikai katonai eszközt azonnal hatástalanítani tudnak nagy távolságból, beleértve űreszközöket is.
A dokumentum ezek után megemlíti, hogy mindezek valóban sci-finek hangzanak, de szerintük ez a legvalószínűbb módja annak, ahogy az oroszok a paranormális képességeiket használják. Márpedig az amerikai katonai hírszerzés meg van győződve arról, hogy az oroszoknak paranormális képességei vannak, hiszen ezt részletezi a nyilvánosság elől 40 éven át rejtegetett dokumentum több mint 170 oldalon keresztül.
A titkosított dokumentumok egy részlete.
És hogy miért dolgoznak ezen az oroszok? Az amerikai titkosszolgálatok szerint bármi is legyen ennek oka, ez az egész közvetlen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve. A dokumentum szerint az Egyesült Államok védtelen az oroszok paranormális képességeivel szemben, és ha tíz éven belül nem történik ezen a téren ellenintézkedés, “már késő lesz”.
A szerző szerint a komoly nemzetbiztonsági fenyegetést főleg azzal lehetne elhárítani, ha további költségvetési forrásokhoz jutna az ő kutatási részlege. Ez nagyjából párhuzamba állítható a ma is megfigyelhető “minden bokorban ott vannak az oroszok, de ha jól megfizettek minket, mi elhárítjuk ezt a fenyegetést” mentalitással, de a mai liberálisok hisztériakeltése semmi ehhez képest; a főállású rettegés számos szakmai fogását tanulhatnák meg ebből a feloldott titkosítású dokumentumból.

http://www.hidfo.ru/2017/10/kiderult-mitol-retteg-a-cia-otven-eve/

2017. október 17., kedd

Veszélyben van a francia atomerőművek többsége

Közel 30 atomreaktor hűtőrendszere kerülne veszélybe egy természeti katasztrófa esetén – derült ki a francia atomenergia-biztonságért felelős hatóság (ASN) jelentéséből.
Hétfőn az ASN kiadott egy jelentést, mely szerint 8 atomerőmű 20 reaktora esetében felmerül annak veszélye, hogy egy természeti katasztrófa esetén a teljes hűtőfolyadék elveszne, ami a nemzetközi radiológiai eseményskála szerint kettes fokozatú eseményt jelentene. További kilenc reaktor esetében a hűtőfolyadék “részleges elvesztésével” számolnak.
A francia atomerőműveket működtető cég, az EDF korábban maga is közölt egy jelentést, mely szerint 20 reaktor nem tudna kiállni egy földrengést, esetükben ez a hűtőrendszer összeomlásához vezetne. További kilenc reaktor esetében a hűtés szintén veszélynek van kitéve, amennyiben bekövetkezik egy földrengés.
Az ASN szerint a Belleville atomerőmű esetében 2017 júniusi vizsgálatok felfedték, hogy az épület fémszerkezete túl vékony, ahhoz, hogy ellenálljon egy földrengésnek. A gyengeség felfedése után elkezdték a szerkezet megerősítését a veszélyben lévő erőműveken.
Az EDF október 11-i közlése szerint 20 atomreaktor esetében csöveket kellett cserélni, hogy megakadályozzák a hűrőrendszer összeomlását. Az ASN jelenleg vizsgálja ennek eredményeit.
Franciaországban összesen 58 reaktor működik. A földrengések által jelentett kockázat miatt a Fessenheim atomerőművet 2020 áprilisáig véglegesen leállítják.

http://www.hidfo.ru/2017/10/veszelyben-van-a-francia-atomeromuvek-tobbsege/

2017. október 16., hétfő

Kilépnének a NATO-ból a brit fiatalok

A brit Munkáspárt ifjúsági szárnya elfogadott egy határozatot, melyben felszólítja a Munkáspárt vezetőit, hogy támogassák a NATO-ból kilépést.
A Young Labour ezzel szembehelyezkedik a Munkáspárt vezetőivel, akik viszont inkább meg akarnák tartani az ország NATO-tagságát.
A “Támogasd Corbynt és az internacionalizmust, ellenezd Trumpot és a NATO-t” című határozat szerint
a NATO egy fasiszta gyarmatosító hatalom, ami agressziót folytat a világ országai ellen
ezzel az Egyesült Királyságot is kevésbé biztonságossá téve. A határozat szerint a NATO-tagsággal az Egyesült Királyság az amerikai tengerentúli agresszió eszközévé vált.

http://www.hidfo.ru/2017/10/kilepnenek-a-nato-bol-a-brit-fiatalok/

Aranyláz: Oroszország úgy halmozza fel az aranyat, mintha már nem lenne holnap

Az Orosz Központi Bank a közelmúltban példátlan ütemben vásárolt aranyat. Gabriel Rubinstein argentin pénzügyi szakértő szerint ez a poli...

Itt az új aranyfedezetű valuta, mellyel lecserélhető a dollár, és valamennyi fizetőeszköz a világon
A Világbank informátora azt állítja, hogy a dollár össze fog omlani, és helyére egy új, aranyfedezetű valuta lép

Az Orosz Központi Bank a közelmúltban példátlan ütemben vásárolt aranyat. Gabriel Rubinstein argentin pénzügyi szakértő szerint ez a politika az orosz gazdaság válsághelyzetben történő védelmére irányul, beleértve az USA dollárral kapcsolatos "manipulációit" is.

"Az országok aranyat stratégiai és védelmi okokból halmoznak fel, például abban az esetben, ha a nemzetek közötti kapcsolatok megsérülnek, és pénzeik elvesztik értéküket," - mondta Gabriel Rubinstein pénzügyi tanácsadó, az Argentin Központi Bank korábbi képviselője.

Ha ilyen helyzet alakulna ki, akkor a szakértő szerint az aranytartalékok egy új valuta vagy más értékes eszközök számára jelentenének alapot a jövőben.

"Az arany, ez az örök pénzügyi forrás valódi értéket rejt magában más pénzügyi eszközökhöz képest. Az orosz kormány úgy véli, jobb, ha több aranytartalékkal rendelkeznek, mint dollárral. Elméletileg, ha Oroszország tonnányi amerikai dollárt tartalékolna és az Egyesült Államok kárt kívánna okozni az orosz gazdaságnak, ezt megtehetné valuta manipulációkon keresztül," - mondta Rubinstein hozzátéve, hogy az arany tulajdonképpen garancia egy ilyen forgatókönyv ellen.


Az Orosz Központi Bank jelentősen növelte az arany vásárlásának ütemét. A 2017 januári és szeptemberi időszakban a szabályozó 4,2 millió troy uncia értékben vett a nemesfémből több mint 5 milliárd dollárért, 15 százalékkal többet, mint tavaly.

Október 1-jétől az Orosz Központi Bank 73,6 milliárd dollár értékű aranytartalékkal rendelkezik, szemben az egy évvel ezelőtti 65,5 milliárddal.

Oroszország azt követően kezdte növelni a veretlen arany vásárlását, miután az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat foganatosított a 2014-es krími népszavazásra és a kelet-ukrajnai katonai konfliktusra hivatkozva. Azóta a Világ Arany Tanács szerint az Orosz Központi Bank hathavonta hozzávetőlegesen 100 tonnával növeli az aranytartalékait, ami több, mint amennyit bármely más központi bank vásárol a világon.

Oroszország jelenleg a világ hetedik legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országa, és ha az arany vásárlások mostani üteme tovább folytatódik, akkor valószínűleg a hatodik helyre fog kerülni, megelőzve Kínát, amelynek jelenleg 1842 tonnányi aranytartaléka van.

Az elmúlt évtizedben az Orosz Központi Bank megváltoztatta arany- és devizatartalékainak kezelését, beleértve az euró 40 százalékos részarányának 26 százalékra történő csökkentését, valamint aranytartalékainak növelését 8 milliárdról 73,6 milliárd dollárra az idei év október 1-jétől. (1)

https://sputniknews.com/analysis/201710141058226369-russia-gold-reserves/
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2017/10/aranylaz-oroszorszag-ugy-halmozza-fel.html

Nem fog megerősödni az ellenzék a Soros-egyetem bezárásán

A kormány a választások utánra halasztja a CEU-kérdés rendezését; 2019. januárjáig nem írnak alá megállapodást az egyetem továbbműködéséről.
Orbán Vikor miniszterelnök indítványozta az oktatási törvény módosítását, amiről már akár kedden szavazhat is az Országgyűlés – derült ki az ATV beszámolójából. Az újabb módosítás szerint a Magyarországon működő nem-európai egyetemeknek további egy év állna rendelkezésre ahhoz, hogy teljesítsék a korábbi módosításban megszabott feltételeket. Ennek megfelelően a G. Soros által alapított Central European University további egy évet működhet Magyarországon a törvénymódosításban meghatározott feltételek teljesítése nélkül.
A beszámoló szerint “a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek” indokolja a hirtelen döntést.
Az országgyűlés április 4-én fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, ami előírja, hogy nem-európai felsőoktatási intézmény csak akkor működhet tovább Magyarországon, ha annak elvi támogatásáról a két érintett nemzetállam megállapodást köt.
Az áprilisi törvénymódosításnak köszönhetően a CEU további sorsa közvetlen az országgyűlési választások előtt dőlt volna el, mindenféleképpen ellenzéki pártok megerősödésének irányába befolyásolva a magyar közvéleményt. Amennyiben kampányidőszakban a kormány megállapodást köt a CEU továbbműködéséről, ez a Jobbik számára ad lehetőséget szélsőjobboldali szavazatok megszerzésére, azáltal, hogy hangsúlyozzák, a kormány nem gondolta komolyan a Soros-egyetem elleni fellépést. Amennyiben a választásokat megelőzően a CEU működési engedélyét visszavonják, ez vélhetően kiterjedt tömegdemonstrációkat von maga után, újra lendületet adva egyébként a megszűnés szélén álló balliberális pártoknak.
A határidő kitolására válaszként a CEU egy közleményt adott ki, mely szerint elfogadhatatlannak tartja az újabb módosítást, és arra kéri a kormányt, hogy mihamarabb írja alá a CEU továbbműködését lehetővé tévő megállapodást New York állammal.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a történtek kapcsán azt mondta, a törvénymódosítást követően 2019 január előtt okafogyottá válik a továbbműködést garantáló megállapodás aláírása.


http://www.hidfo.ru/2017/10/nem-fog-megerosodni-az-ellenzek-a-soros-egyetem-bezarasan/

Eldőlt: jön az oroszok saját kriptopénze

Hosszú hónapok találgatása után úgy néz ki, eldőlt: Oroszország saját kriptorubelt bocsájt ki. Az új kriptopénz azonban több tulajdonságában eltér majd a ma ismert kriptovalutáktól.

Júniusban már hivatalosan is szó volt arról, hogy Oroszország hamarosan saját kriptopénzt bocsát ki. Olga Szkorobogatova, az orosz jegybank elnökhelyettese június elején egy konferencián azt mondta: terveik szerint nemzeti kriptodevizát fog létrehozni az orosz központi bank, a bevezetésről hatástanulmány készül.

Orosz lapértesülések szerint Vlagyimir Putyin döntött: létrehozzák az orosz kriptorubelt, amely azonban nem ugyanúgy fog működni, mint a már létező nyílt kriptopénzek. Az egyik legfontosabb különbség, hogy nem bányászhatja akárki, ezt a tevékenységet a kormányzat végzi majd el, ugyanakkor blockchain alapú lesz az új deviza, a használata biztonságos lesz.

Ezen felül a kormány azt mondja, ha a kriptorubel tulajdonosa nem tudja megmondani, honnan van nála a pénz, akkor 13 százalékos adót kell fizetni, és ugyanekkora adókulcs vonatkozik majd az árfolyamváltozásból származó nyereségre is.

Habár Oroszország belép a kriptodevizák világába, ez a lépés egyáltalán nem jelenti azt, hogy a bitcoint vagy más kriptopénzt legalizálnának. Épp elenkezőleg, a bitcoint és társait Oroszországban betiltották, és ehelyett a saját kriptopénzüket vezetik be, amit képesek kontrollálni.

(Cointelegraph, TechCrunch)

Bahrein is megvásárolná az Sz-400 rakétakomplexumot

Egy újabb közel-keleti ország fejezte ki érdeklődését az orosz rakétavédelmi rendszer megvásárlása iránt.
Bahrain és Oroszország tárgyalásokat folytat Sz-400 légvédelmi rendszerek megvásárlásáról – mondta Nasser bin Hamad Al Khalifa, Bahrein királyi gárdájának parancsnoka egy hétfői sajtótájékoztató során.
“Mostanra megkezdődött a tárgyalási sorozat, Isten segítségével véghez visszük ezt az üzletet” – mondta egy Bahreinben tartott nemzetközi fegyverkiállításon, újságíróknak nyilatkozva.
“Bahrein és Oroszország széleskörű egyűttműködést épített ki a katonai ágazatban. Találkozókat tartanak, tárgyalások vannak folyamatban, a két ország vezetői közti kapcsolatok kiépültek. Fokozni szeretnénk ezt az együttműködést, valamint az orosz fegyverek számát a bahraeini fegyveres erőkben.”
A közlemény nem sokkal azután hangzott el, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia megállapodott az Sz-400 rakétakomplexum értékesítéséről a szaúdi király egy Moszkvában tett látogatása során. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője október 9-én közölte, hogy pozitív kilátások vannak az Sz-400 Szaúd-Arábiának történő értékesítése terén.
Mindemellett, Törökország már ki is fizette az első részletet az orosz légvédelmi rendszerekért. Az orosz és török vezetők szeptember 12-én állapodtak meg az Sz-400 megvásárlásáról.

http://www.hidfo.ru/2017/10/bahrein-is-megvasarolna-az-sz-400-raketakomplexumot/

Az USA beavatkozott a németországi választásokba (Kevés olyan ország van, amelyikbe nem!!!)

Friedhelm Klinkhammer, a német kereskedelmi kamara volt vezetője szerint az Egyesült Államok kétségkívül befolyásolta a németországi választások kimenetelét. Az Ifop közvélemény-kutatása szerint az európai lakosság tekintélyes hányada is így gondolja.
Rengeteg német újságíró tagja az Amerika-párti “Atlanti Híd” szervezetének, ami gyakran egyoldalú, elfogult tudósítást folyat bizonyos témákban – mondta Friedhelm Klinkhammer, az egyik legnagyobb német szakszervezet volt vezetője a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva.
“Kinevezésük előtt mindegyik újságíró ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol szemmel láthatóan tökéletesítették Amerika-párti álláspontjukat”
– mondta. Klinkhammer szerint a parlamenti választásokat megelőző kampány során Merkel belpolitikáját kritika nélkül kezelték az Atlanti Hídhoz tartozó (számos fővonalú sajtóorgánum alkalmazottjaként működő) újságírók, miközben Merkel külpolitikáját pozitív színben tüntették fel az Egyesült Államokban kiokított német újságírók. Az Atlanti Híd tagjai a német kancellárt kiemelkedő német politikusként, mi több, az Európai Unió vezetőjeként mutatták be.
“Ez a belpolitikai ‘hallgatás fala’ és a külpolitika kihangsúlyozása garantálta, hogy Merkel gyakorlatilag egyáltalán nem kapott negatív figyelmet, annak ellenére, hogy ő egy személyben felelős Németország migrációs stratégiájának következményeiért. Ezáltal az újságírók elterelték a figyelmet Merkel politikájának negatívumairól, inkább az Alternatíva Németország pártot helyezték a kampány középpontjába” – mondta.
Legutóbb az egyik vezető francia közvélemény-kutató intézet, az Ifop felmérése azt mutatta, hogy a német lakosság több mint 40%-a szerint az Egyesült Államok befolyásolja a választások kimenetelét más országokban.

http://www.hidfo.ru/2017/10/az-usa-beavatkozott-a-nemetorszagi-valasztasokba/

2017. október 15., vasárnap

“Örökre itt marad több mint egymillió bevándorló” (Mégha csak annyi, mégis miről akarják elterelni a figyelmet?)

Karmazsinvörös fényekben a westminsteri apátság. 2016. november.


Több mint egymillió illegális bevándorlót aligha fognak eltávolítani az Egyesült Királyságból, mert a belügyminisztérium nem rendelkezik az ehhez szükséges erőforrásokkal. Civil szervezetek, egyházak is bújtatják a migránsokat.
Az illegális bevándorlók többségét aligha fogják eltávolítani az Egyesült Királyságból, mert a belügyminisztérium nem rendelkezik az ehhez szükséges erőforrásokkal – mondta David Wood, a bevándorlásügyi hivatal végrehajtásért felelős volt főigazgatója. Mint kiderült, mostanra már annyi illegális migráns él az országban, hogy a hatóságok számára megoldhatatlan feladatot jelent a deportálásuk.
“Örökre itt maradnak”
“Jelenleg több mint egymillió külföldi tartózkodik illegálisan az országban. Olyan nagy létszámban vannak itt, hogy ténylegesen soha senki nem fogja tudni eltávolítani őket”mondta.
A Birmingham Mail beszámolójában az áll, hogy a gyakorlatban lehetetlen pontos becslést készíteni az országban élő illegális migráns lakosságról. Egy évtizeddel ezelőtt a belügyminisztérium mintegy félmillióra tette a számukat. Civil szervezetek becslései szerint azonban évente 150 ezer fő is érkezhet illegálisan. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a személyek, akik az után is az országban maradnak, hogy vízumuk lejárt, menedékkérelmüket visszautasították, vagy már eleve illegális módon érkeztek az országba. A végtelenségig ismétlődő érkezések, elutasítások és deportálások közepette pedig az illegális migráció felülkerekedett a befogadó ország hivatalainak lehetőségein.

Wood, aki 2015-ben vonult vissza a belügyminisztériumtól, azt mondta, az illegális bevándorlás elleni védekezés mostanra a bűnelkövető illegális migránsok elleni védekezéssé redukálódott. A hatóságok számára már nem az összes illegális személy elfogása és kiutasítása a reális cél, hanem az, hogy amikor egy illegális migráns bűncselekményt követ el, annak következménye legyen.
“Amire most szükség van, hogy következmények legyenek; láttatni kell, hogy vannak kockázatok, és ha valaki nem tartja be a migráció szabályait, tovább marad, vagy bűncselekményt követ el, annak következménye van, és valós kockázata van a deportálásnak” – mondta.
Az Egyesült Királyságban a hatóságoknak nem csak az illegális migránsokat segítő civil szervezetekkel gyűlt meg a baja, de az országban illegálisan tartózkodó személyek az egyházak segítségére is számíthatnak. Országszerte az egyházi szervezetek jelenleg is kiterjedt toborzást és gyűjtést folytatnak, és a migránsok befogadására, vagy anyagi támogatására biztatják a híveket. Nem elég, hogy a hivatalok nem rendelkeznek az illegális migráció elleni harchoz szükséges forrásokkal, de úgy tűnik, ebből az álomból soha nem ébrednek fel a britek, mert a hazai civil szféra is összejátszik az illegális bevándorlást támogató nemzetközi erőkkel.

http://www.hidfo.ru/2017/10/orokre-itt-marad-tobb-mint-egymillio-bevandorlo/

1944. OKTÓBER 15. HORTHY AZ ELLENSÉGGEL AKART MEGEGYEZNI


Ma semmilyen hírben és semmilyen műsorban nem emlékeztek meg a Horthy-rendszer bukásáról és a Szálasi-féle hungaristák hatalomátvételéről és hősi küzdelméről.
HORTHY POLITIKÁJA EGY NAP ALATT MEGBUKOTT
Van valami közös 1944 és 1956 között. Ahogy 1944. október 15-én egy nap alatt megbukott a Horthy-rendszer, úgy 1956. október 23-án szintén egy nap alatt megdöntötték a Rákosi-féle zsidókommunista rendszert. Mindkét döntő jelentőségű eseményről mélyen hallgatnak a történészek és a hatalmon lévő hivatalosok. A két októbernek közösek voltak a gyökerei. A magyarok mindkét esetben nemzetünk megvédése mellett döntöttek és nem a zsidókommunista rendszer mellett. Ezért nagy a hallgatás, a két október kapcsán.
Mi vezetett Horthy bukásához? Elsősorban az, hogy a döntő pillanatban az ellenséggel akart megegyezni, mármint az oroszokkal és elárulta fegyveres szövetségesünket, Németországot. Még az I. Bécsi döntés előtt, 1939-ben Hitler személyes találkozóján fölajánlotta Horthynak, mivel ismerte azt, hogy Felvidéket a csehszlovák állam elrabolta tőlünk, hogy fegyvereket ad Magyarországnak, hogy a magyarok megtámadják a szlovákokat és szerezzék vissza elrabolt területeinket. Erre az adott alkalmat Hitlernek, hogy a csehek által ellopott Szudétaföldet visszafoglalta és a cseh területeket elfoglalva védnökség alá helyezte. Ekkor még a szlovák állam nem létezett. Horthy határozottan elutasította Hitler segítségét, mondván, hogy ők „békés eszközökkel” akarják majd Felvidéket visszaszerezni. Mivel a tótokkal sem sikerült békésen megegyezni az I. Bécsi döntés értelmében visszakaptuk Hitlertől !!!! Felvidék többségét (1938 november). A románokkal durvább volt a helyzet, mert azok 1940 elején és közepén sorozatosan a magyar határt lőtték. A tárgyalások itt is megszakadtak és akkor jött újbóli kérés Hitlerhez, legyen döntőbíró és a II. Bécsi döntés alapján (1940. augusztus 30.) Horthy csapataival bevonulhatott Erdélybe. Sajnos itt még kisebb részt kaptunk vissza, mint Felvidék esetében. Időközben Hitler sikereket ért el a nyugati háborúban és Horthy úgy gondolta, hogy Magyarország csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez, amelynek Németországon kívül tagja volt még Olaszország és Japán. Ezt a szerződést a magyarok 1940. november 20-án írták alá, szintén Bécsben. Ám Magyarország számára a szovjetekkel vívott háború 1941 nyarától kezdve igen nagy veszteségeket okozott és 1943-ban Horthy úgy gondolta hátha sikerül az ellenséggel, vagyis az angolokkal, amerikaiakkal megegyezni, hogy ők foglalják el országunkat, a háború vége felé. Ezek a titkos tárgyalások teljesen kudarcba fulladtak és a németek mindenről tudtak, amit a magyarok szövetségesi árulásának könyveltek el. Horthy ahelyett hogy kitartott volna a németek oldalán, eszébe jutott hogy jó lenne „kilépni” a háborúból. Ez csak egy vágyálom maradt. Ugyanis a drága jó angolok azt üzenték Horthynak, hogy velünk nem tárgyalnak, hanem csak az oroszokkal tárgyalhatunk, a kiugrásról. A drága jó szovjet elvtársak meg olyan feltételek szabtak Horthynak, amit lehetetlen volt teljesíteni, hiszen akkor már német katonai egységek voltak nálunk. 1944 augusztusában, szeptemberében Horthy is tudomást szerzett arról, hogy Erdélyben a drága jó szovjetek milyen borzalmas dolgokat követnek el a magyar lakosság ellen és ezekről részletes leírások és képek is jelentek meg a nyilas Magyar Futár című lapban, de a többi lapokban és filmhíradókban is. Közben Horthy és menye, valamint Horthynak Miklós nevű fia a Várban egy titkos „kiugrási irodát” működtetett, ahol az angol és szovjet ellenséggel üzengettek egymásnak. Október 15-én Horthy üzenetét beolvasták a rádióban, hogy megszakítja a kapcsolatokat a németekkel és szovjetektől fegyverszünetet kér. Erre a nyilasok ugrásra készen elfoglalták a rádiót és beolvasták Szálasi szózatát, majd hungarista indulókat adtak. A keleti fronton a harcoló katonák mit sem tudtak a döntő jelentőségű pesti eseményekről, főleg arról nem tudtak, hogy ezentúl a szövetséges németek ellen kéne harcolniuk. A magyar honvédség legtöbb vezetője, a rendőrség, a csendőrség és a teljes közigazgatás azonnal fölesküdött Szálasira. Közben Horthy fiát, Miklóst a németek még az előtt elfogták, hogy a jugoszláv kommunista partizánokkal való tárgyalását meg tudta volna csinálni.
MIÉRT NEM ADJÁK KI HORTHY EMLÉKIRATAIT?
A kormányzó 1953-ban Argentínában adatta ki Emlékirataim című könyvét. Ebben sokféle mellébeszélést és tények másként bemutatását lehet olvasni, többek között azt is, hogy őt a németek október 16-án erőszakkal mondatták le és ő ezt a lemondását erőszak hatására írta alá. A valóság ezzel szemben az, hogy Horthy belátta, hogy abban a helyzetben mást nem tehetett csak az aláírást a lemondásáról. S lássunk csodát! A gaz németek, az áruló szövetségest nem lőtték ott a Várban azonnal szitává, hanem egész családjával együtt október 17-én egy bajorországi fényűző villába vitték kényelmes vonattal, csomagjaikkal, ahol a következő évig tartózkodhattak, teljes ellátással. S ne feledkezzünk meg a nyilasok érdemeiről sem, ami a Szálasi-kormánynak volt köszönhető. Most nem időzünk el azon, hogy a Nemzeti Bank összes pénzét és kincseit kimenekítették Németországba, aminek javát 1945-ben Amerika visszaadta. Nemcsak a királyi koronaékszereket mentették meg, hanem nagyon sok értékes műtárgyat is, amiket az oroszok elől elrejtettek. De a legfőbb érdemük a magyar és német harcosoknak az volt, hogy közel fél évre föltartóztatták az orosz csapatokat, aminél igen nagy veszteségeket okoztak nekik. Ilyen hősies helytállás nem volt még a túlerővel szemben a II. világháború során. Ugyanis Sztalin Budapestet 1944. november 7-re akarta elfoglalni. Valójában nyugati határainkat 1945 május elejéig tartani tudtuk. Ha volt a magyar történelemben nagy esemény, akkor ez az volt, miközben létszámban és fegyverzetben sokkal rosszabbul álltunk mint a németek. Persze ehhez a hosszú kitartáshoz a németek is nagyban hozzájárultak, s akkor azt mondták a német frontkatonák, úgy védték Magyarországot, mintha a saját hazájukat védték volna. A II. világháború VILÁGNÉZETI háború volt. Akkor a vörös-zsidó rémuralom és a keresztény Európa között kellett választani. Most is hasonló a helyzet. Kép: a Sándor-palota előtt október16-án, jobbszélen karszalaggal, szemüvegben Gömbös Ernő, Gömbös Gyula elgykori miniszterelnök fia, akkor Szálasi szárnysegédje volt, külföldön halt meg
https://amagyaroldal.hu/hirek/content/1944-okt%C3%B3ber-15

2017. október 14., szombat

“Az euróországok nem hagyhatják figyelmen kívül a reform igényét”

Választási kampányokkal terhelt zavaros év ért véget Európában; a Global Times publicistája szerint most az válik elsődleges kérdéssé, hogy az Európai Unió milyen irányba halad az eurozóna reformjával. Három alternatíva lehetséges.
Bár az Alternatíva Németországnak párt (AfD) közel 13%-ot szerzett a szövetsági választásokon Németországban, ez még mindig nem jelent komoly fenyegetést Angela Merkel hatalmára – írja a Global Times publicistája. Franciaországban Emmanuel Macron stabil parlamenti többséget tud maga mögött, és annak ellenére, hogy a Brexit körül sok a bizonytalanság, nincsenek kétségek afelől, hogy bármerre is halad az Európai Unió, azt a britek nélkül fogja tenni.
Az első lehetséges irány a “még egységesebb unió”, amiről az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker beszélt a múlt hónap folyamán. Ez azt jelentené, hogy kiterjesztenék a schengeni övezet határmentességét Bulgáriára és Romániára. Juncker az euró kapcsán hangsúlyozta, hogy azt nem csak néhány ország, hanem az egész Európai Unió közös fizetőeszközének szánják. Ennek megfelelően az EU előmozdítaná a bankunió ügyét is. A gazdasági és pénzügyi uniós biztos európai pénzügyminiszterré lépne elő, az Európai Stabilitási Mechanizmus a Macron által javasolt Európai Monetáris Alappá válna.
Egy évvel ezelőtt ez a fajta keményvonalas integracionalizmus nem volt komolyan vehető, többek közt amiatt, mert a britek megakadályoztak minden ilyen jellegű kezdeményezést. A Brexit lefolytatásával azonban a Juncker által mondottak megalapozottabb lehetőségnek tűnnek.
Az “egysebességes” megközelítés azonban továbbra is ellentmondásokkal teli. A Macron által megfogalmazott elgondolás számos elképezést tükröz a Juncker által mondottakból, de némileg több teret engedne a sokszínűségnek az EU-n belül, legalábbis középtávon. Példának okáért; ha Lengyelország nem akarja bevezetni az eurót, ezt nem kényszerítenék ki, de ez nem akadályozná a többi tagállamot abban, hogy egymás közt tovább mélyítsék az integrációt. Emiatt Macron szerint azok a döntések, melyeket az eurozóna közös parlamentje hozna, nem vonatkoznának az Európai Parlament működésében résztvevő összes országra. A többszintű integráció keretén belül a kezdetben kimaradó tagállamoknak meghagynák a lehetőséget, hogy később csatlakozzanak az EU mélyebben integrált mag-országaihoz. Ez azonban napirenden tartja a közös értékek mentén igazgatott, de eltérő egységekben mozgó – sok test, egy lélek – Európa gondolatát.
Jean-Luc Melenchon. A francia választásokon az integráció mélyítését, és az integráció visszafordítását képviselő jelöltek egyaránt indultak.
A harmadik – és ez tűnik a legvalószínűbbnek -, hogy az eurozóna működése megmaradna a jelenlegi keretek közt. A gazdasági válság, melynek eredményeként többek a még mélyebb integrációt szorgalmazták, már elmúlt, az eurozóna GDP-je 2%-os növekedést mutat, és a munkanélküliség jelentősen csökkent. Még Gögörország esetében is – ahol a válság a leginkább elhúzódó volt, és bizonyos szempontból máig válság-üzemmódban működik – mutatkoznak a javulás jelei. Ebben a kontextusban a döntéshozók azt tehetik, amit korábban már számos alkalommal; egyszerűen félreteszik az eurozóna reformjára vonatkozó terveket, és úgy döntenek, hogy a válság során már meghozott intézkedések elegendőek. Ez több teret engedne nekik más problémák kezelésére – mint az energetika, a digitális szabályozás és migráció -, melyek a jelenlegi helyzetben nagyobb figyelmet igényelnek.
Utóbbi döntésnek számos kockázata van. Az eurozóna jelenlegi formájában is működik, és más területek kulcsfontosságú reformjai egyaránt fontosak – de a monetárius unió megőrzött egy alapvető hibát: hiányoznak azok a mechanizmusok, amivel kontrollálható a költségeltérés azokban az országokban, melyek többé nem képesek az árfolyam-kiigazítás eszközéhez nyúlni.
Egy ilyen mechanizmus lenne a munkaerő nagyobb mobilitása a szolgáltatások terén – de még ha az eurozóna országai meg is állapodnak a munkaerőpiac további liberalizációjával kapcsolatban, a munkások nagy fokú kulturális és nyelvi akadályokkal szembesülnének. Ebben az esetben, egy ilyen mechanizmus nélkül azok a trendek, melyek a korábbi válság során kiteljesedtek, újabb válsághoz vezethetnek.
A válság tapasztalatai után, ha a jövőben a költségeltérés növekedésének jelei mutatkoznak, az eurozóna országai közt kamatkülönbözetek gyorsabban fognak növekedni mint a válságot megelőzően, ami korai figyelmeztető jelként szolgál. Tekintve, hogy az elhúzódó adósság megmarad, a mentőöv forrásai viszont el lettek költve, egy újabb sokk pusztító csapást jelentene.
Adam Lerrick egy olyan rendszer bevezetését javasolta, melyben a kamatkülönbözetekben bekövetkező hirtelen változások kedvezményezettjei nyereségeik felét egy finanszírozási költségstabilizálási számlára kellene befizessék, ami visszatérítésre kerülne, amikor a kamatláb sokk csökkenni kezd. Ugyanakkor, mint az eurozóna összes többi reformterve esetében is, erről az eurozóna tagállamai kellene megállapodjanak.
Ameddig Merkel továbbra is az új koalíció kialakításán dolgozik, lehetetlen biztosra mondani, milyen irányt vesz az európai integráció a következő években. Ugyanakkor, figyelembe véve annak lehetőségét, hogy a koalíciónak az euroszkeptikus Szabaddemokraták és az integrációpárti Zöldek egyaránt részévé válnak, bármilyen, az EU egészének megreformálására irányuló hirtelen kezdeményezés valószínűtlenné válik.
Egy még valószerűbb lehetőség a többsebességes Európa elgondolása, ahol az eurozóna országai tovább haladnak az integráció mélyítésével, míg más tagállamok kimaradnak ebből. A végkifejlet nem lenne tökéletes, de – a szerző szerint – kifizetődőbb lehet, mint a status quo megtartása.

http://www.hidfo.ru/2017/10/szakerto-az-euroorszagok-nem-hagyhatjak-figyelmen-kivul-a-reform-igenyet/

2017. október 13., péntek

Külügyminiszter: képmutatás, amit a nyugat-európai országok művelnek

Az Európai Unió bizonyos országai képmutató politikát folytatnak; támogatják a Moszkva-ellenes szankciókat, de eközben maguk is fokozzák a gazdasági együttműködést Oroszországgal – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken egy olasz lapnak nyilatkozva.
“Oroszország viszonylatában széleskörűen elterjedt a képmutatás Európában. Számos ország jelentős megállapodásokat köt Moszkvával a gazdaságban és energiaszektorban, de eközben próbálják ezt nem közszemlére tenni… Szentpétervárott a legutóbbi Nemzetközi Gazdasági Fórumon többen beszéltek németül, mint amennyien oroszul. Számos vállalat, különösen német, holland, osztrák cégek fontos megállapodásokat kötöttek a Gazprommal. Ez tény.” – mondta az Il Sole 24 Ore olasz napilapnak adott interjú során.
A külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország pragmatikus megközelítést képvisel Oroszországgal szemben, és ugyanezt várja el az Európai Uniótól. Hozzátette: Közép-Európa a történelem során mindig csak veszített a Nyugat-Európa és Oroszország közti konfliktusokon.
“Számunkra a legelőnyösebb, ha hatékony és pragmatikus együttműködés alakul ki Nyugat-Európa és Oroszország közt. Így amikor azt mondom, Németország és Oroszország közt szoros gazdasági kapocs van, ezt nem tartom egy negatív dolognak. Inkább irigyeljük őket” – mondta.
A külügyminiszter megjegyezte; a Magyarország és Oroszország közti gazdasági együttműködés folyamatosan fejlődik. 2017 első hét hónapjában hazánk orosz exportja 40%-kal nőtt a korábbi év azonos időszakához képest. Szijjártó ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarország több mint 7 milliárd dollár értékű bevételtől esett el a Moszkva-ellenes szankciók miatt.
Az interjú során a külügyminisztert azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy a migránsok befogadásának elutasítása miatt a nyugat-európai országok megvonnák az uniós források kifizetését. Szijjártó ennek kapcsán kijelentette, hogy az uniós fejlesztési források nem humanitárius segély, ezek kifizetését nemzetközi szerződések szabályozzák, és a fejlesztési források magyarországi felhasználása során többek közt a német, brit és olasz vállalatok is jelentős profitra tesznek szert, így ezek megvonása kontraproduktív lenne.

http://www.hidfo.ru/2017/10/kulugyminiszter-kepmutatas-amit-a-nyugat-europai-orszagok-muvelnek/

Itt a Soros-terv, bárki által olvasható

Szél Bernadett, az LMP társelnöke közérdekű adat-igénylést nyújtott be, elmondása szerint azért, hogy kiderüljön, valóban létezik-e a Soros-terv. G. Soros terve azonban évek óta nyilvánosan elérhető az interneten, hiszen a szerző maga tette közzé ezt az írást.
G. Soros 2015 szeptember 26-án publikálta a migrációra vonatkozó saját elképzeléseit a Project Syndicate nevű weboldalon (ITT, erre a szürke linkre kattintva lehet elolvasni, Szél Bernadett számára sincs titkosítva).
“Az Európai Uniónak átfogó tervre van szüksége a válság kezelése érdekében, ami gondoskodik a menekülthullámok hatékony irányításáról, hogy ezáltal a menekültek biztonságban és rendezett módon megérkezzenek, olyan ütemben, ahogyan Európa befogadó-képessége azt lehetővé teszi” – írta Soros, majd elkezdte részletezni, hogy ő szerinte milyen lépésekből kell álljon a terv.
Soros kifejtette, hogy az Európai Unió befogadó-képességét fokozni kell, hogy minél több menekült érkezhessen és a bevándorlás biztonságosabbá váljon.
G. Soros tervét hat pontban foglalta össze. Ezek:
  • 1. Az EU évente minimum egymillió menedékkérőt kell befogadjon “az előrelátható jövőben”. A befogadott menekülteket szét kell osztani az uniós tagállamok közt. (Soros itt visszautal arra, hogy egy szerdai csúcstalálkozón végre elfogadták a migránsok elosztásának tervét.) Az EU minden migránsnak 15000 eurót kell biztosítson lakhatásra, orvosi ellátásra és oktatásra. Ennek költségét hitelből kell fedezni.
  • 2. Az EU rengeteg pénzt ki kell fizessen Libanonnak, Jordániának és Törökországnak, hogy támogassa azokat a menekülteket, akik jelenleg ezekben az országokban élnek. Az EU emellett többek közt amerikai hitelből évente 8-10 milliárd eurót kell adjon a frontországoknak, a migránsok segítése céljából.
  • 3. Az EU azonnal el kell kezdjen felépíteni egy közös menekültügyi hivatalt, majd a határvédelem jogát el kell venni a tagállamoktól és átadni az Európai Uniónak (közös határőrizet). Egyetlen uniós hivatalban központosítani kell annak megállapítását, hogy ki jogosult a menedékjogra és ki nem az. A menedékjogra nem jogosult migránsokat olyan módon kell “visszafordítani”, hogy ne sérüljenek a jogaik (a jogvédők nézetei alapján ez eleve lehetetlenné teszi kényszer alkalmazását).
  • 4. Az EU biztonságos bevándorlási útvonalakat kell létrehozzon a menedékkérőknek. Ez azzal kell kezdődjön, hogy a frontországokból (Görögország és Olaszország) a célországaikba szállítja őket. (Jól érti az olvasó: Soros szerint a migránsok eldöntik, melyik európai országban akarnak élni, és egy uniós hivatal oda el kell juttassa őket.)
  • 5. Az EU által felvett hiteleket arra (is) kell fordítani, hogy létrejöjjön egy globális standard a menedékkérők és migránsok kezelésére vonatkozóan.
“Ez az átfogó terv ötödik eleme”
– írta G. Soros, még mindig tervnek nevezve, amit a publicisztika kezdő soraiban is tervnek nevezett.
  • 6. “Annak érdekében, hogy az EU évente egymilliónál több menekültet és migránst tudjon befogadni, mozgósítani kell a magánszektort: NGO-kat, vallási szervezeteket és vállalkozásokat“. (Soros szó szerint írta az NGO-k mozgósítását). “Ezt elősegítendő, támogatókat és megfelelő IT kapacitást kell bevonni.”
A publicisztika után az oldal feltünteti, hogy “George Soros a Soros Fund Management és az Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) elnöke.” Ez az a donor-szervezet, amin keresztül többek közt a Magyarországon működő NGO-k is több száz millió forint támogatásban részesülnek. A szerző saját maga közölte az Európai Uniónak ajánlott migrációs tervet, amit mindvégig tervnek nevezett (az angol szövegben “plan”).
Szél Bernadett és számos más politikus ezek után tagadja a Soros-terv létezését, ami a nyelvismeret vagy a tájékozottság hiányáról árulkodik, vagy esetleg arról, hogy ők maguk is részesülnek a Soros által említett “NGO-k, vallási szervezetek és vállalkozások” számára elérhető anyagi juttatásokból.

http://www.hidfo.ru/2017/10/itt-a-soros-terv-barki-altal-olvashato/

2017. október 10., kedd

Három biztos módszer, amivel könnyedén felismerheted az álhíreket

A 2016. november 8-i amerikai elnökválasztás óta divattá vált, hogy a politikai tartalmú újságok álhírként hivatkoznak a politikai ellenfelek által közölt tartalmakra, vagy olyan lapokra, aminek olvasásától el akarják tántorítani saját célközönségüket.
Azok a médiafogyasztók, akik nem ideológiai hovatartozástól függően akarnak valamit álhírré nyilvánítani, hanem hajlandóak utánanézni a hírek valóságtartalmának, elég kínos helyzetben találják magukat. A politikai tematikájú hírportálok nagy része ugyanis nem jelöl meg semmilyen közvetlen forrást, ami alapján az adott hír idő rááldozása nélkül visszaellenőrizhető lenne. Az álhírek terjesztése a gyors információáramlás lehetősége miatt leginkább az online lapokra jellemző. Mire érdemes figyelni, ha meg akarjuk állapítani egy cikk valóságtartalmát?
Névtelen blogok, vagy sokszorosan díjazott oknyomozó újságírók; az álhírek kiszűrésének módja nem különbözik. Vannak bizonyos jelek, melyek alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy egy cikk/publicisztika tartalma álhírnek minősíthető-e. Ezek:
1.) Ha egy történésre utalva nem jelöl meg semmilyen forrást. Ha nincs a hírportálon túlra mutató link a cikkben. Ha igaznak is látszik az információ, de a szerző nem könnyíti meg az olvasó dolgát, hogy utánanézzen a hír igazságtartalmának; a szerző valószínűleg azt akarja, hogy az olvasó ne nézzen utána. Vagyis: álhír.
Persze, ebben az esetben egyszerű újságírói igénytelenséggel is találkozhatunk, de a forrás hiánya mindenféleképpen arra utal, hogy érdemes utánakeresni az adott hírnek, mielőtt elhisszük.
2.) A szerző hivatkozik ugyan valamilyen forrásra, de azt nem hajlandó megnevezni. Ehelyett azt állítja, hogy a tartalom nem az ő agyszüleménye, és azt várja az olvasótól, hogy ezt pusztán az újságíró személyébe, szakmaiságába vetett bizalom alapján elhiggye. Példa: “valakihez közeli forrást ezt mondta nekünk”. “Neve elhallgatását kérő, az ügyre rálátó fontos személy ezt mondta”. Vagy: “Neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő mondta”.
Mi garantálja, hogy az újságíró nem hazudik? Semmi. A mi választásunk, hogy hiszünk-e neki. Visszaellenőrizhetőségre lehetőség pedig nincs a cikkben.
3.) Ha van is forrás feltüntetve, az egy olyan oldal, ahol viszont már nincsen forrás feltüntetve. Ha ez egy ellenőrizetten működő állami hírszolgáltató, az egy fokkal elfogadhatóbb. Ugyanakkor, látszólag kifogástalan hátterű online lapok gyakran használnak kevésbé átlátható hátterű oldalakat saját légbőlkapott állításaik alátámasztására.
Példa: XYZ civil szervezet tagja azt állítja, megütötte őt egy rendőr. Ezt semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá, emiatt bármennyire is szomorú, gyakorlatilag arra vagyunk utalva, hogy elhisszük-e; az illető nem hazudik. A fővonalú média viszont már azt hozza címlapon, hogy “Rendőr verte meg a civil szervezet tagját”. A forrás nyilvánvaló kétessége miatt csak az első nagy lap hivatkozik az eredeti forrásra, a többi lap már a makulátlanul átlátható lapra hivatkozik – ami az olvasóban azt a benyomást keltheti, hogy a hír igaz. Pedig továbbra is arra vagyunk utalva, hogy egy ismeretlen illető hazudik-e – miközben nincs visszaellenőrizhetőségi lehetőség.
Tehát az álhírek kiszűrése viszonylag egyszerű, egy az újságírók felé tanúsított makacs hozzáállással:
“mutasd a forrást, vagy amit mondtál, az nem történt meg”.
Érdemes figyelni, hogy a nagy liberális lapok hány alkalommal jelölnek meg idő rááldozása nélkül egyértelműen visszaellenőrizhető forrást, és hány alkalommal számítanak az olvasó naivságára; hogy a szakmaiságukra hivatkozva higgyünk a visszaellenőrizhetetlen, névtelen forrásaiknak.

http://www.hidfo.ru/2017/10/harom-biztos-modszer-amivel-konnyeden-felismerheted-az-alhireket/

2017. október 9., hétfő

Kormányfőhelyettes: a szabadkőművesség felelős a bevándorlásért

Fotó Olaszország Nagypáholyának weboldaláról.
A szabadkőművességet tartja felelősnek a migrációs válság kialakulásáért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. 2015-ben a szekták egy közös nyilatkozatot adtak ki, melyben követelték, hogy az Európai Unió engedje be a migránsokat.
A szabadkőművességet tartja felelősnek a migrációs válság kirobbantásáért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A vezető politikus szerint a migrációs válság kiinduló oka a szabadkőművesség, melynek szélsőliberális leágazásai gyűlölik a nemzetállamokat, és a keresztény hagyományok eltüntetésén dolgoznak.
“A migrációs válság kiinduló oka a szabadkőművesség, amelynek volt jakobinus, bolsevik verziója, és a sokadik leágazása ez a Soros-féle szélsőliberális dolog, amely szívéből gyűlöli a keresztény hagyományokat, és ha lehetséges, még jobban gyűlöli a nemzetállamokat” – mondta.
A miniszterelnök-helyettes kijelentését a liberális sajtó következetesen “összeesküvés-elméletnek” nevezte. 2015-ben azonban számos európai szabadkőműves páholy írt alá egy közös nyilatkozatot, melyben felszólították az Európai Unió vezetőit, hogy engedjenek be minden bevándorlót, aki be akar lépni az EU területére.
A francia Médias-Presse által közölt nyilatkozatban a szabadkőműves páholyok felszólították az európai kormányokat, hogy engedélyezzék a korlátlan bevándorlást Európába, hogy ezzel “felülemelkedjenek a nemzeti egoizmuson”.
A migrációs válság 2015-ös tetőzésekor kiadott közös nyilatkozatot számos szélsőliberális szekta mellett Görögország és Olaszország nagypáholya is aláírta.

http://www.hidfo.ru/2017/10/kormanyfohelyettes-a-szabadkomuvesseg-felelos-a-bevandorlasert/

Tizenöt év börtönbüntetést kaphatnak a terrorista jogvédők

Az Amnesty International 11 aktivistáját tartóztatták le Törökországban terrorizmus vádjával. A terrorista jogvédők akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak.
A legfőbb ügyészség 15 évi börtönbüntetés kiszabását kérte az Amnesty International jogvédő szervezet aktivistáira, akiket még júliusban fogtak el a török hatóságok.
Az elfogott aktivistákat – akik közül nyolcan mindvégig előzetes letartóztatásban voltak – azzal vádolják, hogy tagjai egy terrorszervezetnek, illetve segédkeztek a terrorszervezet propagandájában. A letartóztatott aktivisták közt volt az Amnesty International törökországi igazgatója, Idil Eser, emellett tíz másik személy, őket július 5-én egy emberi jogi konferencia során fogták el.
A jogvédőket azzal vádolják, hogy segédkeztek a 2016 júliusi puccskísérlet előkészítésében, és szoros kapcsolatban állnak Fethullah Gülen terrorszervezetével.
2016 július közepén katonai puccskísérlet történt Törökországban, melynek során több mint 240 ember meghalt és több mint kétezren megsérültek az utcai harcokban. A puccs éjszakáján a török hatóságok kihirdették a rendkívüli állapotot, és elkezdték összefogni a külföldi kötödésű szervezet aktivistahálózatának tagjait. Az azt követő hónapok során megkezdődött az államigazgatás megtisztítása, több tízezer embert tartóztattak le vagy bocsátottak el állásából.

http://www.hidfo.ru/2017/10/tizenot-ev-bortonbuntetest-kaphatnak-a-terrorista-jogvedok/

2017. október 8., vasárnap

Szakértő: kémeket, szabotőröket nem viszünk bíróságra

Háborús helyzetben kémeket és szabotőröket nem viszünk bíróságra, hanem azonnal kiiktatjuk – mondta az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója az Echo TV-nek nyilatkozva. A Soros-szervezetek szerint háborús helyzet van.
Földi László biztonságpolitikai szakértő, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója az Echo TV-nek nyilatkozva többek közt elmondta; a migrációt segítő civil szervezetek nem egyszerűen csak kártékony munkát végeznek, hanem háborús bűnöket követnek el. A műsorban elhangzottak szerint a tömeges bevándorlás részeként bűnözők sokasága és terroristák érkeznek Európába, emellett olyan személyek is, akik a bevándorlók tömegeire építve más országok gazdasági és politikai befolyását akarják erőszakkal kiterjeszteni európai országokra; vagyis háborút viselnek európai országok ellen. Az ő céljaik előmozdítását segítik a bevándorláspárti álcivil csoportok.
“Most háború van. Ezek az emberek kollaboránsok, háborús bűnösök, hazaárulók, és így tovább. Ez egy egészen más fogalmi rendszer. Embercsempész a háborúban nem embercsempész, hanem egy olyan, gyakorlatilag szabotőr, akinek nincs jogállása. Magyarul ő szabadon likvidálható. Ugye ezt írja a háborús törvény: kémeket, szabotőröket nem viszünk bíróságra, hanem azonnal kiiktatjuk” – mondta.
A G. Soros pénzén működő szervezetek és az őket támogató sajtó felháborodtak az Echo TV műsorában elhangzott kijelentésen. “A jelek szerint kissé túltolták a kormánypropagandát a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Echo TV-ben, legalább is az ott megszólaló szakértő biztosan”írták.
A liberális sajtó azonban hiába tagadja, hogy a bevándorlást segítő álcivilek tevékenységét háborús kontextusban kell értelmezni, hiszen ezek a szervezetek maguk is nyíltan beszélnek róla;
tisztában vannak azzal, hogy háborús cselekményben vesznek részt.
Napokkal ezelőtt G. Soros százmillióiból működő “civil” szervezetek egy konferenciát tartottak, ahol maguk is kijelentették, hogy háborús helyzet van, erről a kijelentésről pedig a liberális sajtó is beszámolt. “Háborús helyzet van, harcosabbnak kell lennünk, nyíltabban kell szembemenni a hatalommal”mondták, majd a HVG újságírója maga is azt a címet adta egy bekezdésnek, hogy háborús helyzet van.
Korábban a nemzetközi sajtóban számos értékelés megjelent azzal kapcsolatban, hogy valószínűleg a török titkosszolgálat szervezi a Nyugat-Európába irányuló tömeges bevándorlást. A török államfő Recep Tayyip Erdogan maga is számos alkalommal egyértelművé tette, hogy politikai eszközként tekint a nyugat-európai országokban élő több milliós török lakosságra. Ebben a kontextusban könnyebben láthatóvá válik, hogy a tömeges bevándorlás a hibrid háború eszköze, céljai pedig nagyon sokrétűek; ezek közül a célország hivatali munkájának túlterhelése és a politikai nyomásgyakorlás a leginkább tettenérhető.



http://www.hidfo.ru/2017/10/szakerto-kemeket-szabotoroket-nem-viszunk-birosagra/

2017. október 7., szombat

Irán nem mond le ballisztikus rakéta-programjáról (Amíg a NATO és hasonszörű férgei ki akarják robbantani a III. Világégést, addig ennek a cikknek nincsen értelme közölni))

Irán külügyminisztériuma szerint a ballisztikus rakéta-program továbbfolytatása nem ütközik az atomprogram kapcsán kötött egyezménybe, emiatt tárgyalásokat sem folytatnak a leállításáról.
Nem hajlandó tárgyalásokat folytatni a védelmi célú ballisztikus-rakéta program leállításáról az iráni kormány, amiért az nem ellenkezik semmilyen, a közelmúltban megkötött nemzetközi egyezménnyel. Bahram Gászemi, a külügyminisztérium szóvivője pénteken tagadta az azzal kapcsolatos sajtóértesüléseket, hogy a fegyverkezési programmal kapcsolatban engedményeket tennének.
A nap folyamán a Reuters hírügynökség írta azt iráni és nyugati tisztviselőkre hivatkozva, hogy Irán készen áll tárgyalásokat folytatni a ballisztikus-rakéta programról hat nemzetközi közvetítővel, melyek az atomprogram kapcsán kötött egyezményt is aláírták.
“A külföldi tisztviselőkkel tartott valamennyi diplomáciai találkozó során Irán hangsúlyozta, hogy a ballisztikus-rakéta program nem alku tárgya, és nem ütközik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. határozatába” – mondta.
Az ENSZ 2231. határozatát 2015-ben fogadták el egy több évig húzódó tárgyalássorozat után, melynek eredményeként feloldották az atomprogram kapcsán hozott Irán elleni gazdasági szankciókat. A szankciók eltörléséért cserébe Irán vállalta, hogy garanciákat ad az atomprogram békés voltára vonatkozóan. A tárgyalások során az amerikai fél mindvégig próbálta bevonni az egyezménybe a ballisztikus rakéták hazai fejlesztési programjának leállítását, sikertelenül.
A napokban ismét sajtóhírek formájában kezdett terjedni, hogy Irán állítólag hajlandó lenne tárgyalni a program leállításáról.

http://www.hidfo.ru/2017/10/iran-nem-mond-le-ballisztikus-raketa-programjarol/

2017. október 6., péntek

A német hatóságok nem nyomoznak tovább a tömeges lehallgatás miatt

A botrány középpontjában az amerikai nagykövetség állt, ahonnan a gyanú szerint a lehallgatásokat koordinálták.
Nem találtak bizonyítékot illegális tevékenységre, emiatt a német ügyészek csütörtökön közölték: nem nyomoznak tovább a brit és amerikai titkosszolgálatok Németországban folytatott tömeges megfigyelési programjával kapcsolatban.
Nem nyomoznak tovább a német hatóságok abban az ügyben, melyben a brit és amerikai titkosszolgálatok Németország területén folytatott tömeges lehallgatásait vizsgálták. A nyomozást évekkel ezelőtt indították, miután az amerikai NSA volt alkalmazottja, Edward Snowden információkat szivárogtatott ki arról, hogy az Egyesült Államok tömeges megfigyelést folytat a világ számos országában. 2013-ban az is kiderült, hogy az amerikaiak lehallgatták Angela Merkel német kancellár telefonját. A botrány hatására Merkel egy telefonhívás során magyarázatot követelt Barack Obama volt amerikai elnöktől. A kancellár akkor azt mondta; “a hidegháború véget ért. Barátok közt kémkedni – ilyet egyszerűen nem tehetnek.”
A Fehér Ház nem tagadta az ezzel kapcsolatos vádakat, a válasz-közleményben mindössze az állt, hogy Merkel telefonja jelenleg nem áll lehallgatás alatt, és a jövőben sem fogják lehallgatni.
A botrány hatására nagy mértékben megromlott az Egyesült Államok és Németország közti viszony, de 2015-ben a német hatóságok leállították a kancellár telefonjának lehallgatása miatt indított nyomozást – szintén amiatt, mert állítólag nem találtak elég bizonyítékot.
A nyilvánosságra jutott dokumentumok szerint ráadásul Németország saját hírszerző szolgálata, a Bundesnachrichtendienst (BND) segített az NSA-nak európai célpontok megfigyelésében. A német Szövetségi Legfőbb Ügyészség csütörtökön közölte; bár az “úgynevezett Snowden-dokumentumok” ismertek voltak a német titkosszolgálatok számára, nincs bizonyíték arra, hogy az amerikaiak tömeges lehallgatást folytatnának Németországban. Emiatt lezárták az ügyet, a nyomozás nem folytatódik.
“Az ügyészség által elrendelt nyomozások és az NSA tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság nem találtak megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot arra, hogy amerikai vagy brit ügynökségek szisztematikus és tömeges megfigyelést folytattak a német telekommunikációban és interneten, és hogy ezt törvénysértő módon tették” – áll az ügyészségi közleményben.
Az ügyészek ráadásul hozzátették: a világ minden nagyobb hírszerző ügynökségse rögzíti a telekommunikációs adatokat és internetforgalmat, de semmilyen jel nem utal arra, hogy az Egyesült Államok ilyen tevékenysége kifejezetten Németországot célozta volna.

http://www.hidfo.ru/2017/10/a-nemet-hatosagok-nem-nyomoznak-tovabb-a-tomeges-lehallgatas-miatt/

A szankciók eltörléséről nyilatkoztak egy varsói sajtótájékoztatón

Rumen Radev bolgár államfő az Oroszország elleni szankciók eltörlésének szükségességéről beszélt egy Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Politikai megoldást kell találni az Oroszország ellen hozott szankciók helyett, mert a gazdasági korlátozások nem maradhatnak véglegesen érvényben – mondta Rumen Radev bolgár államfő, varsói sajtótájékoztatója során.
Radev csütörtökön Varsóba látogatott, ahol Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozó során a két vezető a migrációs válsággal és az Európai Unió jövőjével kapcsolatban egyeztetett, valamint közös álláspontra jutottak számos biztonságpolitikai kérdésben. Ennek részeként a lengyel fél továbbra is segít Bulgáriának megvédeni az Európai Unió külső határszakaszát. Andrzej Duda szerint azonban az EU zárva kell tartsa határait a nyugat-balkáni országok előtt.
A megbeszélésnek része volt az Oroszország elleni szankciók kérdésköre is. Radev szerint mostanra egyértelművé vált, hogy a szankciók főként az Európai Unió számára voltak károsak, emiatt politikai megoldást kell találni a konfliktus rendezésére – anélkül, hogy az a kereskedelemben további károkat okozna -, és meg kell kezdeni a szankciók visszavonását.

A bolgár elnök szerint a nyugati szankciók nem maradhatnak a végtelenségig érvényben, mert a kelet-európai országok jelentős anyagi károkat szenvedtek a gazdasági korlátozások miatt.
Radev a sajtótájékoztató során kijelentette: Bulgária nem fogja megtenni az első lépést ezzel kapcsolatban, de a lengyel elnökkel folytatott tárgyalásnak részét képezte a szankciók kérdésköre, és Bulgária készen áll támogatni a szankciók visszavonását, ha azt egy másik uniós tagállam kezdeményezi.

http://www.hidfo.ru/2017/10/a-szankciok-eltorleserol-nyilatkoztak-egy-varsoi-sajtotajekoztaton/



Zeman:
a szankciók fenntartása megosztja Európát

Milos Zeman cseh köztársasági elnök arra kéri az Európai Uniót, hogy a Moszkva-ellenes állapot fenntartása helyett az emberek érdekét szem előtt tartva kezdjen tárgyalásokat a szankciók eltörléséről.
Az Európai Unió a jelenlegi konfrontatív politika helyett az emberek érdekét kell szem előtt tartsa, ezért el kell törölje a mindkét fél számára károsnak bizonyult oroszellenes szankciókat – mondta Milos Zeman cseh köztársasági elnök az Európa Tanács keddi plenáris ülésén felszólalva.
Zeman szerint a szankciók nem érték el a várt eredményt, ehelyett mindkét fél veszített a gazdasági korlátozásokon, és tovább mélyítette a megosztottságot Európában.
“Európában számos belső törésvonal van, ezek közül egyik Oroszország és Európa többi része közt húzódik. Nem akarom túlzásokba esve azt kijelenteni, hogy egy újabb vasfüggöny jelent meg, de bizonyos törésvonal létezik” – mondta.
A köztársasági elnök emellett kifejtette, hogy nem a szankciók okát vitatja, hanem arról próbálja meggyőzni az európai vezetőket, hogy vegyék figyelembe a saját maguknak és országaiknak okozott károkat.
“Nem vitatom a szankciók jogosságát, én a szankciók hatákonyságát vitatom. Éppen a mai napon a német Die Welt publikált egy cikket, amiben az áll, hogy az Európai Unió veszít a szankciókon, miközben Oroszországnak nem okoz jelentős károkat. Mindkét fél csak veszített a gazdasági korlátozásokon.” (ez itt olvasható)
A cseh elnök szerint az Európai Unió el kell törölje az Oroszország elleni szankciókat, s ehelyett közvetlen párbeszédet kell kezdjen, melynek során az emberek érdekét tartja szem előtt.

http://www.hidfo.ru/2017/10/zeman-a-szankciok-fenntartasa-megosztja-europat/