Magyarország
arra kényszerül majd, hogy Bulgáriától és Macedóniától kérjen
segítséget, ha Görögország nem hajlandó együttműködést tanúsítani a
migrációs válság kezelésében, és továbbra is ellenőrizetlenül
továbbengedi a migránsokat Európába.
Szijjártó
Péter Bulgáriában tett látogatásán jelentette ezt ki, és egyúttal arra
figyelmeztetett, hogy Görögország alkalmatlannak bizonyul határainak
megvédésére, mivel több százezer regisztrálatlan bevándorlót engedett
tovább Európába. A külügyminiszter nyilatkozata szerint, amennyiben
Ausztria lezárja az ország határait, a migránsok egy része
Magyarországon, vagy Románián keresztül próbál majd tovább jutni
Nyugat-Európába. A Novinite bolgár hírügynökség szerint Szijjártó nem
részletezte, Magyarország pontosan milyen segítséget vár majd
Bulgáriától és Macedóniától. Erre azonban az ENSZ nemrég nyilvánosságra
hozott adataiból, és Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiból lehet
következtetni; a statisztika szerint Görögországba év eleje óta
huszonegyszer annyi bevándorló érkezett, mint a tavalyi év azonos
időszakában. A kormányfő pedig nemrég kijelentette: Görögország északi
határán kell védvonalat építeni a tömeges bevándorlás ellen.
Szijjártó
Péter tegnap a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva egyértelművé tette,
hogy Görögország határai továbbra is tárva nyitva állnak észak-afrikai
és közel-keleti bevándorlók százezrei előtt, és a migránsok
beözönlését Görögország tengeri határainál, egy több tízezer rendőrből
és katonából álló közös európai karhatalmi erővel kellene megállítani. A
külügyminiszter szerint amennyiben Athén továbbra sem hajlik az
együttműködésre, Bulgáriával és Macedóniával kell megállapodni, de az
egyezség megkötéséig – szükség esetén – akár a román határon is
kerítést emel a kormány, hogy megakadályozza az határsértéseket.
2015
február elején Görögország leállította a Xéniosz Zeusz Műveletet,
melynek célja az illegális bevándorlás korlátozása és a bűnözés
visszaszorítása volt Athénban. A kormány akkor elkezdte a migránsok
fogadására kialakított központok bezárását ill. áthelyezését, valamint
korlátozta a parti őrség közreműködését a tengeren túlról érkező
illegális bevándorlók összefogásában, ami további zavarokat idézett elő
a migráció kezelésében. A Sziriza-kormány emellett beszüntette a
bevándorló kinézetű személyek véletlenszerű igazoltatását.
Görögország
tavaly év elején kezdte zsarolási tényezőként használni a
migránsáradatot. Az ország védelmi minisztere, Panosz Kammenosz március
elején bejelentette, hogy amennyiben az Európai Unió nem mutat
hajlandóságot az adósságok egy részének elengedésére, Görögország
felhagy a határok őrizetével, és egyetlen év leforgása alatt több millió
bevándorlóval árasztják el Európát. Év végéig 1,1 millió bevándorló
érkezett Európába. A migráció mint zsarolási tényező később Törökország
külpolitikájában is elkezdett megjelenni: január elején Iveta Grigule,
Lettország Európai Parlamenti képviselője a Baltkom rádiónak adott
interjúja során jelentette ki, hogy Törökország zsarolja az Európai
Uniót, és amennyiben nem kapja meg a “kért” anyagi forrásokat, további
migrációs hullámot indít meg Európa felé. Az Európai Unió 3 milliárd
eurót fizet Törökországnak a migrációs válság kezelésére.
http://www.hidfo.ru/2016/01/engedunk-a-zsarolasnak-vagy-lepunk-a-gorog-hataron/