Moszkva, 2022. november 6. vasárnap (MB)
Oroszország felülvizsgálja kétoldalú kapcsolatait Magyarországgal, és további hét kelet- és közép-európai országgal a vele szemben tanúsított barátságtalan magatartás miatt – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szombaton.
A moszkvai magyar, osztrák, lengyel, szlovák, cseh, svájci, német és liechtensteini nagykövettel tartott megbeszélésén Vlagyimir Tyitov, az orosz külügyminiszter első helyettese azzal indokolta a nyolc állammal kialakult „együttműködési formák” felülvizsgálásának szükségességét, hogy mindnyájuk a kétoldalú együttműködés befagyasztásáról döntött minden téren.
Az orosz vezető diplomata a nagykövetek értésére adta, hogy a nemzetközi biztonsági rendszer radikális átalakulása közepette fokozottan kívánják érvényesíteni az orosz érdekeket, s az orosz külpolitikai szempontok az eddigieknél sokkal nagyobb súllyal esnek majd latba az együttműködés formáinak megválasztásában.
Az orosz külügyminiszter első helyettesének nagykövetekkel folytatott moszkvai tanácskozásával egyidejűleg Anatolij Antonov, az Orosz Föderáció Egyesült Államokbeli nagykövete közölte: Oroszország kész arra, hogy az Egyesült Államokkal nullára csökkentsen minden megszorító intézkedést. „Ismétlem, minden korlátozásnak véget akarunk vetni. Nemcsak a vízumkorlátozásnak, hanem annak a sok ezer szankciónak is, melyet felsorolni is nehéz volna” – mondta újságíróknak San Franciscóban.
A Békekör tudósítója úgy kommentálta az orosz diplomácia közép-kelet-európai térségnek szánt üzenetét, hogy Moszkva véget vet annak az állapotnak, hogy együttműködési készségére szankciókat kapjon válaszul, és a jövőben attól kívánja függővé tenni együttműködését Magyarországgal és a többi hét állammal, hogy oroszellenes politikát folytatnak-e, vagy felhagynak vele. Választaniuk kell a konfrontáció és az együttműködés között. Tyitov jelezte: ha az együttműködést választják, kölcsönös érdeklődésre számot tartó fejlesztési lehetőségekre nyílik lehetőségük. Ellenkező esetben politikai megfontolás tárgyává válhatnak a még meglévő kereskedelmi kapcsolatok is, pl. a gáz – vetődhet fel.
Érdekes fejleménynek számít a témában, hogy Olaf Scholtz német kancellár változtatott oroszellenes retorikáján, és állítólag közös hangot keres Putyinnal. Erről Erdogan török elnök tájékoztatott az A Haber csatornának adott televíziós interjújában szerdán. Scholtz azóta Kínában járt, Hszi Csin-pingnél kereste az együttműködés lehetőségét az Amerikából Európára kényszerített válságos gazdasági helyzetből, mely a német ipar leépülésével fenyeget.+++
Kiadta: Magyar Békekör
Oroszország olyan közép- és kelet-európai övezet kialakítása felé vett irányt, amely nem ellenséges vele szemben, hanem legalább is semleges. Erre utal az a moszkvai tanácskozás, amelyet külügyminiszterének első helyettese tartott a minap Svájc, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Németország és Liechtenstein moszkvai nagyköveteivel. Tyitov nem kérte, hogy azok, akik a NATO és az EU tagjai, lépjenek ki belőle, nem fenyegetett senkit. Egyszerűen értésükre adta, hogy Oroszország békében akar élni velük, nekik pedig meg kell tanulniuk együtt élni az oroszokkal. Ennek egyetlen útja-módja a radikálisan megváltozott erőviszonyok tudomásul vétele, a kelet-nyugati megbékélés és együttműködés.
A február 24. óta tartó ukrajnai különleges orosz katonai művelet – a jelek szerint – döntő szakaszába jutott: a felőrlő taktika belátható időn belül elérheti célját, hiszen az ukrán haderő oly mértékben demoralizálódik, hogy rövidesen harcképtelenné válhat, hiába a nyugati fegyverek. Ez azt jelenti, hogy a kijevi rezsim napjai is megvannak számlálva. Washington is kezdi belátni, hogy nem csak Ukrajnában nem tud mit kezdeni az orosz katonai fölénnyel, hanem világméretekben sem. Kezd „jótanácsokat” osztogatni Kijevnek. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója múlt héten azt javasolta Zelenszkijnek, hogy ne zárkózzon el a tárgyalástól az oroszokkal. Kérdés, vajon Amerika bábjának marad-e ideje, hogy a „személyes jótanácsnak” eleget tegyen.
Ukrajna várható elvesztése láttán pánikhangulat jelei tapasztalhatóak a NATO-ban és az Európai Unióban. Látják, hogy minden kísérletük kudarcot vallott, és előbb-utóbb nem marad más választásuk, mint kiegyezni. Addig is egy kilencedik szankciócsomaggal próbálkoznak. „Ukrajna elvesztése a NATO vereségével érne fel” – mondta Stoltenberg. Nincs okunk kétségbe vonni igazát.
Azoknak, akik úgy gondolták, hogy Oroszországot katonailag és gazdaságilag térdre kényszeríthetik, sőt feldarabolhatják, felosztva természeti kincseit maguk között, most be kell látniuk, hogy legszebb álmaik rémálommá válnak, mert világuralmuk után hazai hatalmuk is megrendül. Mélyül a gazdasági válság, terebélyesedik a népi elégedetlenség. Az emberek nem akarnak fázni sem Zelenszkij, sem Biden, sem Ursula kedvéért, s az ennivalót sem akarják megvonni gyermekeiktől, hogy finanszírozzák a háborút, s a NATO legyőzze Oroszországot Ukrajnában.
Scholtz pekingi látogatása, és oroszellenes retorikájának csitulása arra utal, hogy Nyugat-Európa vezető gazdasági hatalmának kezd elege lenni az amerikai alárendeltségből, s kiutat keres a zsákutcából, melybe népét bele vitte abban a reményben, hogy a nagy szövetségessel karöltve maga alá gyűrheti, akit Hitlernek nem sikerült.
A történelem fintora, hogy a kancellárnak most az az Oroszország segít kikászálódni a gödörből, amelynek Scholtz gödröt ásott. Megmutatják neki, hogy létezik konfrontációtól mentes élet is. Békés együttműködés, egymás iránti tisztelet, egyenjogúság, kölcsönös érdekek, normális együttélés, közös fejlődés. – Ha akarjátok, mi készen állunk rá – üzeni Moszkva. De csak akkor, ha felhagytok végre felsőbbrendűségetek tévhitével, kiveritek a fejetekből, hogy valaha is magatok alá gyűrhettek minket, s úgy bánhattok velünk, mint holmi aljanéppel! Mi nem elpusztítani akarunk titeket, hanem békében akarunk élni veletek. Ha ez így megfelel, csináljuk együtt, ha nem, még rosszabb napok várnak rátok – summázható az orosz érvelés lényege.
Kooperatív világrendet akar az orosz a szembenállás 77 éve tartó állapota helyett. Sokáig hitte, hogy ezt békés úton is elérheti, míg be nem látta, hogy a birodalom magától nem enged, nem mond le hegemón lényegéről, terjeszkedéséről, mások alávetéséről. Hiszen hatalma ebből fakad. Sőt a birodalom még azt is a fejébe vette, hogy Oroszországot is elnyeli. Moszkvának rá kellett döbbennie, hogy ha ezt tovább tűri, nemcsak világmegváltó céljait kockáztatja, hanem Oroszország létét is. A kijevi rezsim donbászi vérengzése, 13 ezer orosz lemészárlása 2014-2022 között a Nyugat cinkos hallgatása közepette, az Ukrajnában üzemeltetett amerikai biológiai fegyver laboratóriumok, a NATO katonai felvonulása az orosz határok mentén, a szűnni nem akaró katonai provokációk és zaklatás, Zelenszkij terve az Oroszországra mérendő előzetes csapásra, Ukrajna kilépése az atomfegyver mentességet deklaráló budapesti memorandumból mind-mind arra utalt, hogy ha nem vigyáznak, újabb honvédő háborúra kényszerülhetnek az újnácikkal szemben.
Ukrajnát az USA a NATO hídfőállásává változtatta Oroszország ellen, az amerikai határoktól 8 ezer kilométerre. A 2021. december 15-én Washington és Brüsszel elé terjesztett orosz biztonsági igény visszautasítása után senkinek sem maradhatott kétsége afelől, hogy Amerika és a NATO nem ért a béke nyelvén, és jobb belátásra csak erő kényszerítheti. Erő igénybevétele nélkül nem lehetett megfékezni egy olyan rendszert, amely az oroszgyűlölettel átitatott liberálisok tapsvihara közepette náci seregekre támaszkodva tartja fenn magát, és hirdeti a „szabad világ” és a keresztény civilizációt védelmét. Erőre volt szükség ahhoz, hogy megfékezzék a demokratikus köntösbe bújt fenevadat, és megfékezzék felbújtóját, a NATO-t is.
Közeledik a döntés pillanata – üzenik Moszkvából. Magyarországnak és a másik hét államnak el kell döntenie, hogy akar-e együttműködni Oroszországgal, vagy foglya marad annak az oroszellenes szövetségnek, amelyet még Trump is idejétmúltnak nevezett.
A moszkvai tanácskozáson résztvevő nyolc ország közül Magyarország Oroszországhoz fűződő viszonya számít a legjobbnak. De az üzenet nekünk is szól. Hiszen hazánk neve is szerepel azon a „feketelistán”, amelyen az Oroszországgal szemben barátságtalanul viselkedő országokat sorolják fel. A nekünk címzett orosz üzenet valahogy így szól: eleget tettünk minden kéréseteknek, hogy ne legyen hiányotok energiából. Legyen szó gázról és Paksról is. De hol itt a viszonzás? Miért kellene jónak lennünk hozzátok agresszornak neveztek minket, és megszavaztok minden szankciót az energia kivételével? Minden kapcsolatot leépítettetek velünk, beleértve a kultúrát, a sportot, az idegenforgalmat. Moszkvában gázért udvaroltok, s közben támogatjátok Kijevet? Ha érdeketek a gazdasági együttműködés Oroszországgal, akkor politikátokat is alakítsátok ennek megfelelően!
Szóval a „Kállay kettős” folytatásának határt szab az orosz érdek: a szankciók felszámolásának, az áruk, szolgáltatások, személyek szabad áramlásának, és a kollektív biztonság megteremtésének célja. Moszkva nekünk, magyaroknak is jelezni kívánta ezen a találkozón, hogy érdemes tudomásul venni az új realitást, és alkalmazkodni hozzá. Beilleszkedni a kialakuló többpólusú világrendbe, melyben a Nyugat egyik lesz a sok közül. Feladták a leckét. A házi feladat alkalmat nyújt az önálló gondolkodásra, a politikai kreativitásra. Arra, hogy egy olyan kis ország, mint a miénk, hogyan élhet jó viszonyban Kelettel és Nyugattal egyaránt. Lehetőségünk nyílik történelmi álmunk valóra váltására: a tömbön kívüli, független, idegen beavatkozástól mentes Magyarország megteremtésére.
Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke
2022. november 7.
