Elmélyítheti a kormánypárt válságát a brit referendum

Az Európai Unióból való kilépés elmélyítheti a válságot a brit Konzervatív Pártban, és David Cameron lemondása elkerülhetetlenné válhat, ha a britek megszavazzák a kilépést.

Robert Griffiths szerint a június 23-i népszavazás Cameron politikai válságának próbája is lesz egyben. A kormányfő februárban állapodott meg az Európai Unió 27 tagállamával arról, hogy országa bizonyos mentességeket és engedményeket kap a további integráció alól. Magát a referendumot is Cameron kezdeményezte, és Griffiths szerint ez egy hinta-politika megnyilvánulása, amivel a kormányfő megpróbálja egyben tartani a mindinkább széthúzó Konzervatív Pártot.

“Ha csütörtökön a “nem” szavazatok jutnak többségbe, az elmélyíti a válságot a Konzervatív Pártban; a miniszterelnök és a kancellár elkerülhetetlenül le kell mondjon. Ugyanakkor, ha Cameron lemondásával George Osborne venné át a párt vezetését, a Konzervatív Párt saját magát darabolná fel.”

Griffiths a Szputnyik hírügynökségnek adott interjú során azt mondta, a kilépésről döntést követően Cameron egy megosztott pártot vezetne, ami lefolytatná ugyan az Európai Unióból kilépéshez szükséges tárgyalásokat, de a nagy üzleti érdekeltségek részéről fokozódó ellenállás nehezítené a dolgát. “Egy ilyen Konzervatív Párt nem tartana ki 2020-ig, különösen, az alsóházban alig megmaradt többségi aránnyal. Ez a helyzet számos lehetőséget nyit meg a Munkáspárt számára” – mondta.

http://www.hidfo.ru/2016/06/elmelyitheti-a-kormanypart-valsagat-a-brit-referendum/

Angol nacionalizmustól tartanak a skótok

Skócia volt miniszterelnöke, Henry McLeish attól tart, hogy az Egyesült Királyságban maradandóan megerősödött a nacionalizmus, és London történelmi politikai válság felé tart, függetlenül az EU kilépési referendum eredményétől.

“Komoly aggodalmaim vannak azzal kapcsolatban, hogy az angol nacionalizmus és a xenofóbia láthatóan megerősödött. Soha nem aggódtam ennyire a brit politika alakulása miatt. Ez a kampány az eddig látott legkárosabb vitákat hozta be a brit közéletbe, ami egy elhúzódó politikai válság lehetőségét teremtette meg.” – mondta.

McLeish szerint az EU kilépési kampány során a Jack Straw volt belügyminiszter által 16 évvel ezelőtt mondottak valósultak meg. Straw 2000-ben a BBC-nek adott interjú során azt mondta, “az angoloknak fokozott hajlama van az agresszivitásra, az erőszakra, és korábban ezt a természetes hajlamot használták Írország, Wales és Skócia leigázására”.

McLeish tegnap azt mondta, Straw kijelentése máig érvényes, és a kilépési referendum hosszú távon felerősíti a lappangó angol nacionalizmust. “Ez egy új kihívás a politikai vezetők számára: vigyázzatok, mit kívántok, mert vége annak az időszaknak, amikor felelőtlenül lehet beszélni bizonyos ideákról, anélkül, hogy annak hosszú távú következménye lenne.”

Szerdán Skócia volt miniszterelnökei – valamint a jelenlegi kormányfő – kiadtak egy rendkívüli, közös közleményt, amiben felszólították a skótokat, hogy a referendum során szavazzanak az uniós tagság fenntartására.

http://www.hidfo.ru/2016/06/angol-nacionalizmustol-tartanak-a-skotok/

Egy EU-párti politikus meggyilkolása megváltoztathatja a referendum eredményeit

Jo Cox meggyilkolásának ügye az utóbbi napokban szorosan összefonódott az EU-kilépési referendum kérdésével: 26 éve először gyilkoltak meg egy parlamenti politikust az Egyesült Királyságban, ami nagy mértékben megváltoztathatja a referendum eredményeit.

A hallgatás és botrány furcsa kettőssége tapasztalható Jo Cox brit munkáspárti politikus meggyilkolásának ügye kapcsán. A brit és nyugat-európai sajtó a történtek óta folyamatosan ezzel az üggyel foglalkozik, és a történtek megítélése szorosan összefonódott a referendum előtti kampányok megítélésével. A kelet-európai sajtó eközben háttérbe szorította a politikusnő meggyilkolásának ügyét; ők már a referendum eredményeit várják – láthatóan nem szeretnék hangsúlyozni, hogy a britek csak amiatt szavazzák meg az uniós tagság fenntartását, mert egy EU-párti politikust meggyilkoltak közvetlen a népszavazás előtti napokban.

Gyilkosság fogja egyben tartani az Európai Uniót?

Jo Cox aktívan részt vett az EU-tagság fenntartását népszerűsítő kampányban. Maga is a kampány meghatározó alakja volt, mígnem a nyílt utcán meggyilkolták, és utólag kiderült; halála nagyságrendekkel erősebb kampánytényezővé vált, mint az élete során tartott EU-párti beszédek.

Akár a közvélemény manipulálása volt a gyilkosság célja, akár nem – az határozott tény, hogy a gyilkosság ügye összefonódott a kilépési kampány megítélésével, és több százalékkal az uniós tagság fenntartása irányába módosította a referendum várható eredményeinek alakulását. Június elején több százalékos előnyben volt a kilépést támogató kampány, ami egészen a képviselő meggyilkolásáig tartotta magát. Jo Cox halála óta azonban már 7%-os előnybe jutott az EU-tagság fenntartása.

Eddie Dempsey, a brit Vasutas, Tengerész- és Közlekedési Szakszervezet tagja szerint a képviselő brutális meggyilkolásának oka nem a referendum befolyásolása, de ennek ellenére egyértelmű, hogy a gyilkosság hatással lesz a referendum eredményeire. 1990 óta ez az első alkalom, hogy meggyilkoltak egy brit parlamenti politikust – a nyilvánosságot sokkolta az eset, és a referendum előtti, egyébként is felfokozott helyzet érzelmileg túlfűtötté vált.

“Tisztán látható, hogy mindez hatással lesz a szavazás eredményére. A gyilkosság megváltoztatta a referendummal kapcsolatos viták tematikáját” – mondta.

Dempsey a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a referendum fő kérdése eredetileg a demokrácia helyreállítása volt, ami a brit politika teljes politikai spektruma számára egy megosztó tényező. Egyfelől, létezik egy szilárd EU-párti tábor, amit főként a középosztály és a nemzetközi tőke képviselői alkotnak, beleértve a nagy bankokat és kormánypolitikusokat. Másfelől, jelen van egy határozott EU-ellenes tábor, amibe beletartoznak a munkásosztály tagjai, a legszegényebbek, a munkaerőpiac változásainak kiszolgáltatott emberek.

Dempsey szerint eredetileg egy-kettő kivételével minden szakszervezet ellenezte az uniós tagságot, mert a nemzeti demokrácia megmaradása nem jobb- vagy baloldal kérdése, hanem mindenkinek érdeke. Ez a trend 1988-ban fordult meg, a Munkáspárti jobboldal felemelkedésével, ami immár nyíltan az Európai Unió oldalán állt. A változás után a Jeremy Corbyn által képviselt baloldali spektrum azonban továbbra is ellenezte az EU-tagságot. Dempsey azt mondta, az uniós tagság kérdése pártokon belül is megosztottságot okoz, mert az Európai Unió alap koncepciója lényegét tekintve antidemokratikus, és aláássa a szolgáltatások és ipar köztulajdonban tartásának alapelveit; az EU lehetetlenné teszi, hogy a nemzetgazdaság egyes ágazatait a tagállam közösségi (állami) tulajdonba vegye vissza. Ehelyett kiveszi az adott ország ellenőrzése alól, és idegen érdekeltségek kezébe adja.

“Az Európai Uniót nemzetközi iparmágnások alapították, ami számukra egy eszköz volt arra, hogy egész Európában meghonosítsák a neoliberális elveken alapuló piacgazdaságot.” – mondta. “Az EU ennek okán természetszerűleg aláássa a nemzeti demokráciákat, hogy ezáltal megszerezze a felvásárlópiacot, és bebiztosítsa, hogy a szolgáltatások és az ipar mindig magánkézben legyen.” Példának okáért, az Európai Unió rákényszeríti az Egyesült Királyságot arra, hogy 2019-ben teljes mértékben privatizálja a tömegközlekedést, amit az ország egyébként állami tulajdonba venne vissza.

Ennek okán a brit kilépési referendum a demokrácia fennmaradásának vagy felszámolásának kérdése volt. Ebbe a helyzetbe robbant be Jo Cox meggyilkolásának ügye. A politikus meggyilkolása után a brit sajtó többé nem a demokráciáról beszél, hanem az utóbbi napokban mindenhol érzelmileg túlfűtött viták zajlottak az uniós tagság ellen törő szélsőségesekről. Ez teljes mértékben megbélyegezte a kilépési kampányt, aminek lényege eredetileg a nemzeti demokrácia helyreállítása volt – mígnem a gyilkosság hatására ez a kérdés háttérbe szorult. A munkáspárti képviselő meggyilkolását követő napokban hét százalékos előnybe jutott az EU-tagság fenntartása. Emiatt akár az uniós tagság fenntartása érdekében tervezett volt a gyilkosság, akár nem, az egyértelmű tény, hogy Jo Cox meggyilkolása jelentős mértékben megváltoztatta a referendum várható eredményeit.

http://www.hidfo.ru/2016/06/egy-eu-parti-politikus-meggyilkolasa-megvaltoztathatja-a-referendum-eredmenyeit/

Az Öböl-államok normalizálják kapcsolataikat Iránnal

Az Öböl-államok egyre inkább nincsenek megelégedve Szaúd-Arábia politikájával. Ehelyett átrendezik külkapcsolataikat, és Iránhoz fordulnak, ami mindig is a térség egyik fő politikai és gazdasági ereje volt.

Az Al-Hayat szaúdi napilap azt írja, Kuvait külügyminiszter-helyettese, Haled Jap-Allah kijelentése szerint az öböl-országok hajlandóságot mutatnak arra, hogy nagyköveteik visszatérjenek Teheránba és folytassák a diplomáciai missziót. Elmondása szerint Kuvait régóta arra a pillanatra vár, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács nagykövetei visszatérjenek Teheránba, de ez a kezdeményezés teljes mértékben Iránon és regionális politikáján múlik.

Shoeib Bahman, iráni politikai elemző szerint a kuvaiti vezető kijelentése többféleképpen értelmezhető: elsősorban azt jelenti, hogy az Öböl Menti Együttműködési Tanács nemzetei érdekeltek abban, hogy stabil diplomáciai kapcsolatokat ápoljanak Iránnal, mert ezáltal saját érdekeiket érvényesítik a régióban. Közülük több országnak közös tengeri határa van Iránnal, és nem szigetelődhetnek el egy szomszédjuktól.

Másodsorban, a tanács tagjai megértik, hogy Irán egy kulcsfontosságú hatalmi tényező – és partner – a régióban, ami kiterjedt gazdasági, politikai, katonai befolyással rendelkezik a Közel-Keleten. Továbbá, a tanács tagjainak területi vitáik vannak Szaúd-Arábiával. Rijád katonai fölény kiépítésére törekszik a régióban, ami fokozott aggodalmakat ébreszt a térségi országokban – ezek az országok most mind Teherán felé fordulnak.

Végső soron pedig, Irán és a Nyugat közt rendeződött az atomprogram kérdése, az európai vállalatok egymással versengve sietnek vissza az iráni piacra. Regionális partnereik követik ezt a példát, és kiterjedt gazdasági kapcsolatokat akarnak kiépíteni Iránnal. Az elemző szerint az atomprogram problémájának rendeződésével a térségi országok megértik, hogy eddig hibás politikát követtek Iránnal szemben, mert ellentétben Szaúd-Arábiával és a nyugati országokkal, Irán nem avatkozik bele más országok belügyeibe. Ennek köszönhetően könnyedén javulhatnak a térségi országok kapcsolatai Teheránnal, aminek politikai szempontból nem állnak útjában jelentős akadályok.

Szaúd-Arábia esete azonban nehézkes lesz – mondta. Rijád helyreállíthatja ugyan diplomáciai kapcsolatait Teheránnal, de a lényegi eredményekhez szaúdi részről külpolitikai változások szükségesek. Rijád ugyanis mindeddig aktívan beavatkozott más országok belügyeibe – a kapcsolatok újraindításához elsősorban fel kell hagynia a terrorizmus támogatásával.

Januárban, miután Szaúd-Arábia kivégzett egy síita vallási vezetőt, tüntetők tömegei támadtak a szaúdi nagykövetségre Teheránban. Válaszként Szaúd-Arábia és Bahrein megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal. Az Egyesült Arab Emírségek lefokozta diplomáciai kapcsolatait Iránnal, Katar és Kuvait pedig visszahívta nagyköveteit Teheránból.

http://www.hidfo.ru/2016/06/az-obol-allamok-normalizaljak-kapcsolataikat-irannal/

Újabb ötezer amerikai katona érkezik

Az Amerikai Egyesült Államok varsói nagykövete szerint Washington azt tervezi, hogy további ötezer katonát mozgósít és küld Kelet-Európába, hogy megerősítse a NATO “keleti szárnyát”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt állította, hogy a tagállamok hozzájárultak az amerikai fegyveres erők állandó jelenlétéhez, és a Lettországban, Litvániában, Észtországban és Lengyelországban való állandó állomásoztatáshoz. Paul Jones, az USA lengyelországi nagykövete most az RMF rádiónak nyilatkozva beszélt az amerikaiak újabb bővítési tervéről, és elmondta, hogy egyelőre nem ismert az újonnan érkező csapatok pontos létszáma. Az interjú során Jones kifejtette, hogy erről a NATO júliusi csúcstalálkozóján születhet “döntés”, azt követően pedig januárban vonulhatnak be az amerikai fegyveresek az említett négy országba.

A nagykövet elmondása szerint egyelőre nincsenek pontos információi arról, hogy melyik tagállam hány katonát küld Kelet-Európába, de annyit tudni, hogy az amerikai csapatok és más országok fegyveres erői közösen érkeznek majd, de a misszió irányításáért az Egyesült Államok lesz a felelős. A NATO főtitkárának múlt hét keddi bejelentése szerint az amerikaiak azért jönnek Kelet-Európába, hogy “megvédjék európai szövetségeseiket az orosz agressziótól”.


http://www.hidfo.ru/2016/06/ujabb-otezer-amerikai-katona-erkezik/

Betiltották a tüntetéseket Franciaországban

A francia rendőrség kedden kiadott egy közleményt, miszerint június 23-án biztonsági kockázatok miatt nem lehet megtartani a munkaügyi reform elleni tömegdemonstrációt a fővárosban.

A szakszervezetek Párizs központjában akartak felvonulásos tömegdemonstrációt tartani, de a rendőrség ezt biztonsági okokra hivatkozva nem engedélyezte, és azt akarta, hogy a szakszervezetek helyhez kötött tüntetést tartsanak. Mivel ezt a kérést a szakszervezetek elutasították és alternatív vonulási útvonalakat javasoltak, a hatóságok betiltották a tüntetés megtartását. Az indoklás szerint terrortámadás veszélye miatt

egy felvonulás esetében a rendőrség nem tudja biztosítani a tüntetésen résztvevő személyek biztonságát.

A közleményben az áll, hogy mivel a felvonulást biztosítani nem tudják, a szakszervezetek pedig helyhez kötött tüntetést nem akarnak tartani, emiatt a rendezvény egésze betiltásra kerül.

Franciaországban hónapok óta zajlanak tüntetések és zavargások a munkaügyi reform miatt, ami növelné a napi munkaórák számát, és megkönnyítené az alkalmazottak elbocsátását. A tüntetések és tömeges sztrájkok eredményeként működési zavarok jelentkeztek az ország atomerőműveiben, az olajfinomítókban, a tömegközlekedésben és a kikötők működésében, de a kormány nem hajlandó tiszteletben tartani a munkavállalók jogait, ehelyett a terrorveszélyre hivatkozva a gyülekezési jogot is korlátozza.

http://www.hidfo.ru/2016/06/betiltottak-a-tunteteseket-franciaorszagban/

Oroszország nyilvánosságra hozza az amerikai katonai műholdak adatait

Az amerikai vezetők idáig kínosan ügyeltek arra, hogy az Egyesült Államok megőrizze monopolhelyzetét a Föld körüli pályán működtetett fegyverek terén. Oroszország azonban azt tervezi, hogy nyilvánosságra hozza az amerikai katonai műholdak adatait.

Viktor Silin, az ENSZ Világűrbizottsága orosz delegációjának vezetője az Izvesztyija napilapnak nyilatkozva azt mondta, nyilvánosan elérhetővé fogják tenni az amerikai katonai műholdakról ismert információkat, és ezzel létrehoznak egy ahhoz hasonló nyilvános adatbázist, mint amit az Egyesült Államok maga is működtet. Az új orosz platform az amerikai NORAD több mint 45 ezer nyomon követett objektum adatait tartalmazó katalógusának megfelelője lesz. A nem-katonai felhasználású műholdak és egyéb űrobjektumok mellett azonban az orosz adatbázis tartalmazni fogja azon objektumok adatait is, melyeket az amerikai űrparancsnokság nem hoz nyilvánosságra.

A NORAD katalógusában nem szerepelnek az Egyesült Államok és szövetségeseinek – többek között Franciaország Németország, Izrael és Japán – katonai műholdjai, ellenben az általuk ismert orosz műholdakra vonatkozó adatokat nyilvánosan kezelik. Moszkva most azt tervezi, hogy létrehoz egy nyilvános adatbázist, ami minden ország számára elérhető lesz, és tartalmazni fogja az amerikai katonai műholdakra vonatkozó adatokat, amit így bármely ország saját belátása szerint használhat.

A forrás szerint az ENSZ bizottság ülésén elhangzó orosz terveket Kína is támogatta, az Egyesült Államok pedig ellenezte. Silin azt mondta, az USA mindeddig kínosan ügyelt arra, hogy megtartsa monopolhelyzetét az űrbéli forgalom ellenőrzése terén, amit azzal ért el, hogy az általa használt katonai eszközök adatai ismeretlenek voltak más országok számára. Ezt a monopolhelyzetet fogják az oroszok elvenni az Egyesült Államoktól, ezért az amerikai katonai műholdak adatai a jövőben minden kis ország számára is elérhetőek lesznek.

Az Egyesült Államok tavaly állt elő azzal az elgondolással, miszerint az űrben is elrettentő erővel akar fellépni, ennek részeként pedig Oroszországot és Kínát nevezte meg riválisaiként. 2008-ban az orosz és a kínai kormány közösen tett javaslatot egy új nemzetközi egyezmény megkötésére, ami a világűrben való fegyvertelepítést vonná nemzetközi szabályozás alá, de az amerikai kormány visszautasította annak lehetőségét is, hogy egyáltalán tárgyalásokat kezdjenek egy ilyen egyezményről. Áprilisban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország nem fog fegyvereket telepíteni az űrbe, mert a Föld-körüli pályán elhelyezett atomfegyverek újabb globális fegyverkezési versenyt indíthatnak be. 2015-ben Oroszország az ENSZ Közgyűlése elé terjesztette a világűr demilitarizálására vonatkozó javaslatát, de az Egyesült Államok blokkolta a dokumentum elfogadását.

http://www.hidfo.ru/2016/06/oroszorszag-nyilvanossagra-hozza-az-amerikai-katonai-muholdak-adatait/