Ellehetetlenítik a hazafias szervezetek önszerveződését

Hétfő délután elérhetetlenné tették az Ultras Liberi Facebook-oldalát, liberális sajtóorgánumok szerint amiatt, mert bevándorló-ellenes posztok kapcsán sokan jelentették az oldalt.

A szervezet saját weboldalán így számol be a történtekről: “Régóta vártuk, mára beteljesedett. Azt hittük szólásszabadság van a legismertebb közösségi oldalon, de sajnos tévedtünk. Ma odaveszett 4 év kemény munka, közel 80000 lájkoló. Az elmúlt héten 2 300 000 embert értek el a bejegyzéseink. Mi volt az ok? Sokat foglalkoztunk a buzikkal és a bevándorlókkal.”

Az Ultras Liberi Facebook-oldala máig a Facebook egyik legnagyobb radikális jobboldali célközönséget lefedő magyar felhasználója volt, így az oldal eltávolítása számos kérdést felvet. Logikus lenne az a magyarázat, miszerint sokan jelentették az oldalt, és a Facebook “bevándorló-ellenes bejegyzések” vagy “uszítás” miatt törölte a felhasználót. Az Ultras Liberi által képviselt irányvonal azonban eddig se követte a politikai korrektséget és a polgári társadalmi rend sokszor képmutató stilisztikai elvárásait, így felmerül a kérdés, hogy amennyiben a felhasználó az ott megjelent tartalmak miatt lett eltávolítva, ez eddig miért nem történt meg. Pontosabban megfogalmazva a kérdést: ha eddig nem távolították el a felhasználót, miért pont most tették meg?

A Facebook eddig sem arról volt ismert, hogy a szólásszabadság híve lenne. Ugyanakkor a vállalat az esetek többségében ragaszkodik saját elveihez. Ennek egy kirívó példája az ukrán konfliktus, ahol a Facebook intenzív cenzúrát folytat az ukrán soviniszta szervezetek felhasználói ellen, miközben a donyecki felkelők oldalait legtöbbször nem törölték pusztán politikai állásfoglalásuk miatt, ameddig ott uszító tartalom nem jelent meg. A Facebook esetében tehát megfigyelhető, hogy radikális jobboldali szervezetek térnyerését akkor sem támogatja, ha azok átmenetileg az euro-atlanti érdekközösség szolgálatában állnak. Azon felül, hogy az Ultras Liberi nem ilyen csoport, irányvonalát tekintve az elmúlt évek során is hasonló tartalmakat jelenített meg, mint az elmúlt hónapokban, tehát a tartalom “túl szélsőségessé válása” nem lehet a cenzúra mögötti motiváció.

Az eset kapcsán azonban emlékeznünk kell egy korábbi történésre, ami egy Budapesten kezdődő felforgatási kísérlet idején történt. 2014-2015 fordulóján a Facebook törölte számos jobboldali szervezet felhasználóját. A történtekről az ATV számolt be elsőként: “Az év végére gyakorlatilag minden nagyobb, magyar szélsőjobbos és neonáci közösséget törölt oldaláról a Facebook.” A történtek azt követően történtek, hogy a liberális sajtóorgánumok karaktergyilkossági kísérletek sorozatát követték el kormánypolitikusok ellen, és intenzív uszítással próbálták felduzzasztani a Soros György féle civil szervezetek tüntetéseit.

Magyarországon azóta is formálódik egy liberális médiamonopólium, aminek első veszélyes megnyilvánulása volt, hogy megpróbálta bevonni a jobboldali szervezeteket a liberális baloldal által megkezdett kormányellenes megmozdulásokba. Ha akkor sikerrel járnak, ma egy olyan kormánya lenne Magyarországnak, ami ahelyett, hogy falat épít a déli határra, tárt karokkal fogadná a napi szinten ezresével érkező afrikai és arab illegális bevándorlókat. Nem mondhatjuk, hogy a kormány fellépése elégséges vagy megfelelő – mert nem az -, de ez egy fokkal vállalhatóbb, mint amit egy baloldali liberális koalíció részéről láthatnánk. Ez az újonnan formálódó médiamonopólium azonban nem járt sikerrel, és a hazafias szervezetek nem vettek részt azokban a kormányellenes megmozdulásokban, melyek a Soros György féle civilek kezdeményezésére, a nekik kedvező időpontban kezdődtek meg.

Tavaly decemberben Budapesten elmaradt az EuroMajdan. Emiatt van némi esély arra, hogy ha nem is most, de heteken-hónapokon belül egy kétszintű határzár lesz azon a határvonalon, ahol akadály nélkül özönlenek be az illegális bevándorlók.

Az akkori történéseket amiatt feltétlen össze kell kötni az Ultras Liberi felhasználójával történtekkel, mert miután tavaly decemberben egyértelművé vált, hogy a jobboldalt nem lehet bevonni a liberális felforgatásba, a jobboldali hálózat használhatatlan eszközzé vált a Soros (Schwartz) György féle felforgatók számára. Igen hamar eltávolították több radikális jobboldali szervezet felhasználóját, miután egyértelművé vált, hogy eszköznek használni nem tudják, viszont összességében több százezer fő mozgósítására képes hálózatot jelent a hazafias szervezetek kezében. Akkor törölték többek között a Szent Korona Rádió és a Betyársereg oldalát is, amiből egyértelművé vált, hogy miközben a Facebook egy kiterjedt mozgósítási közeg a liberálisok számára, a hazafias szervezetek önszerveződését a kritikus pillanatban meg fogják akadályozni. Mostanáig az Ultras Liberi oldala egy ilyen felhasználó volt: nem mindenki számára és nem olyan formában felvállalható az a tartalom, ami ott megjelent, de egy keménymag számára igen, és egy 80 ezer felhasználóval bíró oldal a hálózati háborúban kétmillió emberhez is elér, ha az események olyan irányt vesznek. Vagyis,

feltételezhető, hogy az események nemsokára olyan irányt vesznek.

Nem tudni, pontosan, hogy milyet, de vélhetően egy olyan irányt, amiben égető szükség lesz arra, hogy hazafias szervezetek azonnali és gyors önszerveződésre legyenek képesek.

A Facebook ilyen értelemben – mint kommunikációs közeg – nem számba-vehető. Létezik ugyan egy másik online közösségi hálózat, és könnyen lehet, hogy most van az a pillanat, amikor a radikális jobboldali szervezetek a Facebook használata helyett át kellene térjenek a Vkontakte használatára. Ugyan a Vkontakte Magyarországon nem egy tömegesen használt alkalmazás, de azoknak a szervezeteknek, melyek felhasználóit a kritikus időszakban egyébként is kitörölné a Facebook, megfelelő eszköz a szervezésre és egymás gyors elérésére. Ha a Facebook úgy gondolja, hogy szabadon engedi a liberálisok szerveződését, de eközben a politikai jobboldal térnyerését nem engedi, akkor erre egyetlen értelmes válasz van: meg kell törni a Facebook monopóliumát a közösségi média piacon. Ha a hazafias szervezetek tagjai Facebook helyett a VK-ra regisztrálnak, úttörők lesznek ugyan, de idővel a VK Magyarországon is a Facebook vetélytársává válhat. A kérdés, hogy van-e erre elég idő, vagy már napokon belül beüt egy olyan helyzet, amiben a jobboldali hálózatokra nagy szükség lenne. A legnagyobb radikális jobboldali Facebook-felhasználó eltávolítása legalábbis erre utal. Háború esetén az első csapás mindig az ellenség válaszcsapásra alkalmas fegyvereit éri. Magyarországra pedig tavaly decemberben betört a hálózati háború.



http://hidfo.ru/2015/07/ellehetetlenitik-a-hazafias-szervezetek-onszervezodeset/

Orosz bombázók repültek az USA partjainál

Miközben Amerika éppen július 4-e megünneplésével volt elfoglalva, Alaszka és Kalifornia partjainál egy-egy orosz bombázó repülőgép tűnt fel a FoxNews szerint. A gépeket az amerikai légierő bevetésével tartóztatták fel, mondták a hírcsatornának a védelmi minisztérium illetékesei.

Először Alaszka partjainál tűnt fel két Tupolev Tu-95 típusú nagy hatótávolságú stratégiai bombázó, amelyek elvileg nukleáris fegyverek hordozására is képesek. Nem sokkal később szintén két Tu-95-ös tűnt fel a kaliforniai partok közelében is.

Egyik gép sem lépett be az amerikai légtérbe, csupán 12 tengeri mérföldre megközelítették azt. Arról nincsenek hírek, hogy voltak-e fegyverek a repülőkön. Alaszka közelében nem ritka jelenség, hogy orosz stratégiai bombázók tűnnek fel, mióta Putyin néhány évvel ezelőtte felújította ezt a gyakorlatozási formát.

Miközben a négy bombázó épp Amerika felé tartott, Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon kívánt boldog július 4-ét Barack Obama amerikai elnöknek.

Tavaly nagyon hasonló forgatókönyv szerint már tettek ilyen kört az orosz stratégiai bombázók. Akkor a nagyrészt Alaszkához – kisebb részben Oroszországhoz – tartozó Aleut-szigetek közelében két Tu-95-ös mellett egy Il-78-as üzemanyagszállító gép is megjelent. Két másik Tu-95-ös pedig 80 kilométerre közelítette meg Kalifornia partjait. Az előbbi helyszínre F-22-esek, utóbbiakra F-15-ösök érkeztek, megjelenésük után az orosz gépek visszaindultak Oroszország felé.

Vlagyimir Putyin 2007-ben jelentette be, hogy 15 év kényszerpihenő után Oroszország újra levegőbe emeli stratégiai bombázóit az ország távoli határvidékein – a Jeges-tengernél és a Csendes-óceán térségében. Idén áprilisban pedig arról számolt be Szergej Sojgu védelmi miniszter, hogy Oroszország újra gyártani fogja a Tu-160-as stratégiai bombázókat is, amelyeket – pontasabban a modernizált, Tu-160M2-es változatot.
(index)

Orosz felsőház elnöke: Ukrajna nem veszett el Oroszország számára

Ukrajna nem veszett el Oroszország számára – jelentette ki Valentyina Matvijenko, az orosz parlamenti felsőházának elnöke a Komszomolszkaja Pravdának.

A terjedelmes interjú hétfőn jelent meg az orosz politikai lapban. Az orosz állami méltóságok rangsorában a harmadik legfontosabb tisztséget betöltő politikus – aki korábban Szentpétervár kormányzója és miniszterelnök-helyettes is volt – cáfolta az újságíró feltételezését, hogy a szenátorokat közelgő nyári szabadságuk alatt összehívnák olyan rendkívüli ülésre, mint amilyenre tavaly március elsején sor került. Akkor a Szövetségi Tanács (felsőház) felhatalmazást adott az orosz elnöknek arra, hogy szükség esetén a hadsereget külföldön is bevethesse orosz állampolgárok védelmében. 2014. március 16-án “jelzés nélküli egyenruhás orosz katonák” felügyelete mellett tartottak népszavazást a Krímben a félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról, amelye a voksolók majdnem 100 százaléka igennel szavazott.

A Komszomolszkaja Pravda munkatársa emlékeztette a felsőház elnökét arra a nemrég tett kijelentésére, hogy a szenátoroknak ezentúl rendkívüli tanácskozásokra is készen kell állniuk. “Háborúra, rendkívüli választások bejelentésére vagy arra kell számítani, hogy újabb terület csatlakozik Oroszországhoz, amint ez tavaly történt a Krím esetében?” – kérdezte az újságíró. Valentyina Matvijenko szerint ez tipikusan az az eset, amikor az újságírók “bolhából elefántot csinálnak”, és semmiféle megrázkódtatásra” nem kell készülni. A javaslata arra vonatkozott, hogy a törvényalkotási munkát “tehermentesítsék”, de aztán nem volt szükség rendkívüli ülés megtartására.

Matvijenko cáfolta a Komszomolszkaja Pravdának, hogy az orosz lakosság ellenségesen viszonyulna az ukrán néphez, ugyanakkor szerinte Ukrajnában sikerült oroszellenes hangulatot “kiprovokálni”. “Nyíltan hazudtak az embereknek, kéthetente ijesztgették őket, hogy Oroszország holnap valamelyik megyére rátámad, zombivá változtatták az embereket”- mondta. Úgy vélte, hogy az ukránok jórészt becsapottnak érzik magukat, az ukrán vezetés lépései gazdasági katasztrófához vezettek. Az orosz törvényhozás felsőházának elnöke leszögezte, hogy Oroszország “természetesen nem vesztette el Ukrajnát örökre, mert a közös történelem, a kultúra, a vallás összeköti a két népet”. Szerinte az emberek Ukrajnában még nem fogták fel teljesen, hogy Ukrajnát egy sor állam aprópénzre váltotta a geopolitikai kérdések megoldásában, és szerinte senki sem készül “különösebb pénzt kiguberálni Ukrajnának”.

A nagy befolyással rendelkező orosz politikusnő Ukrajnából származik. Lánykori neve Valentyina Tyutyina, s a Hmelnickij (korábban Kamenec-Podolszkij) megyei Sepetyovkában született. Ennek az említésére közölte, hogy “mi mindannyian a Szovjetunióból valók vagyunk”.

Matvijenko cáfolta, hogy Moszkva becsapta és magára hagyta volna a délkelet-ukrajnai szakadár területeken élőket azzal, hogy csak humanitárius segélyt biztosít számukra és nem támogatja Oroszországhoz csatlakozásukat. Azzal érvelt, hogy a régióban élők kezdetben “semmiféle elszakadást nem követeltek” Ukrajnától, és “Oroszország sem egyetlen szavával, sem egyetlen lépésével nem adott alapot arra, hogy bárki azt gondolja, Ukrajna felbomlását akarta volna”. A Komszomolszkaja Pravda utalt arra is, hogy az orosz Szövetségi Tanács elnöke nemrég szorgalmazta az élelmiszer-behozatali tilalom enyhítését Ciprus, Görögország és Magyarország esetében. Matvijenko közölte, hogy szerinte “kedvezményeket kell adni az olyan baráti országoknak, amelyekkel jók a gazdasági, politikai kapcsolatok, és amelyek nem félve Washington és Brüsszel megrovásától nyíltan beszélnek az oroszellenes szankciók szándékuktól ellentétes hatást kiváltó hatásáról”.
(MTI)

Magyarország történelmének legnagyobb mértékű migrációs nyomásával kell szembenéznünk

A menekültügyi eljárások rövidítéséről döntött hétfőn a parlament. A képviselők az államhatárról szóló törvényt is módosították a tervezett határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.

Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények Pintér Sándor belügyminiszter javasolta módosítását – amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak – 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház.

Az előterjesztést a kormánypártiak és a jobbikosok támogatták, míg a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek nemmel szavaztak, ahogyan egy fideszes képviselő, Kovács Zoltán is nem gombot nyomott.

A tárcavezető indoklása szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer 130 százalékosan túlterhelt, a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését, és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.

Pintér Sándor úgy határozta meg törvénymódosítási javaslata célját, hogy akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni.

A jogszabály változtatásával korlátozzák az ismételt menedékkérők területen maradási jogát, ami azt jelenti, hogy ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjon.

A menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.

A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat.

A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.

Déli határ – Ásotthalom, július 3. – Fotó: Toroczkai László / Fb

A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze pár embert érint évente – olvasható az indítványban.

Módosul a visszatartási idő is: 12 óráról 24 órára emelkedik. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolta.

Ugyancsak az eljárás gyorsítását várja a kormány attól a rendelkezéstől, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészül ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.

A törvénycsomagban szerepel – a szerb-magyar határra tervezett ideiglenes biztonsági határzárral összefüggésben – az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket “sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére” – azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére – jogosítja fel. Ennek megvalósítása érdekében rendelkeznek a határ menti ingatlanok tulajdonosainak kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.

Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.

MTI – SzRTI

Ciprasz az eurocsoport megbeszélésén fog Putyinnak telefonálni

Moszkvától kérhet segítséget Görögország, ha a tárgyalások következő fordulóin nem jut megállapodásra a nyugati hitelezőkkel, és azok továbbra is ragaszkodnak a kölcsön mellé diktált politikai feltételekhez.

A görög Skai hírügynökség információ szerint Alekszisz Ciprasz mára telefonbeszélgetést tervez Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A hívásra ráadásul az eurócsoport megbeszélése közt tartandó szünetben fog sor kerülni. Ez egy újabb nyomásgyakorlás Athén részéről: arra utal, hogy Görögország nincs a nyugati országok feltételeire utalva, és bármikor visszautasíthatja azok ajánlatait, mert elérhetőek alternatív források is, melyek megsegíthetik a görög gazdaságot.

Panagotisz Lafazanisz energiaügyi miniszter kedden bejelentette, hogy az Európai Unió pénzügyi segítségének megtagadása nem jelentené a “világ végét”, vannak ugyanis más források, amihez folyamodhatnak. Lafazanisz a Rosszija-24 TV-csatornának nyilatkozva annak lehetőségéről beszélt, hogy amennyiben eluralkodik a káosz, legelőször Oroszországtól fognak segítséget kérni, mert korábbi megbeszélések alapján biztosak abban, hogy Moszkvától segítséget kapnak.

Az orosz gazdasági segítség nem egy blöff Athén részéről: elsőként január 30-án, Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter jelentette be, Oroszország készen áll arra, hogy pénzügyi segítséget adjon Görögországnak. Sziluanov akkori nyilatkozata szerint Görögország gazdasági offenzíva alá kerülhet, amiért nem támogatta az Oroszország elleni szankciókat, és megtörte a nyugati blokk “politikai fegyelmét”.

Május 18-án Szofia Szakorafa, a Sziriza politikusa kijelentette; azzal hidalnák át a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által Athén számára létrehozott adósságcsapdát, hogy csatlakoznak a BRICS-országok új fejlesztési bankjához, ami lehetővé tenné, hogy további forrásokhoz jussanak, és lassan leépítsék az adósságállományt. Ciprasz június 18-20-án részt vett a Szentpéterváron tartott nemzetközi gazdasági fórumon, ahol megbeszélést folytatott a BRICS vezetőivel az új fejlesztési bankhoz csatlakozásról.

Június 30-án Kosztasz Izikosz védemi miniszter helyettes a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva jelentette ki, hogy Görögország mindig is az európai-eurázsiai kapcsolatok bővítésének oldalán állt, és készen áll a csatlakozásra. Görögország felvételéről a BRICS július 9-10-i csúcstalálkozóján fognak dönteni. A miniszterhelyettes elmondása szerint jelenleg is folyamatban vannak a tárgyalások a tagállamokkal a csatlakozás feltételeiről.


http://hidfo.ru/2015/07/ciprasz-az-eurocsoport-megbeszelesen-fog-putyinnak-telefonalni/

Felfüggesztették az összes közlekedési rendőrt Donyeck megyében

A lépésre az ukrán belügyi szervek reformjának keretében került sor. A tárca vezetője, Arszen Avakov kijelentette, hogy folytatódik a rendőrség "megtisztításának folyamata az emberek nyakán élősködő, korrupt egyenruhásoktól". Most Donyeck megye került sorra, mind a 625 közlekedési rendőrével.

A rendelet alapján a rendőröket alkalmassági vizsgálat alá vetik, amelyet kijevi szakértők végeznek el egyebek mellett hazugságvizsgálót is használva.

"Arra számítunk, hogy ily módon sikerül kiszűrni minden korrupt rendőrt, az ukrán állam látens ellenségeit, akiket ezután véglegesen elbocsátunk" - fogalmazott a miniszter. Hozzáfűzte: a tisztességesnek bizonyuló rendőröket visszaveszik, de az új járőrszolgálati vizsgát még le kell tenniük ahhoz, hogy ismét az állomány teljes értékű tagjaiként dolgozhassanak.

A múlt hét végén kétezer, frissen vizsgázott, fiatal járőr tette le az esküt ünnepélyes keretek között a fővárosban. Közülük félezren - négyszázan párosával, kétszáz rendőrautóval, százan pedig gyalogosan - már vasárnapra virradó éjjel szolgálatba léptek Kijevben.

Ukrán sajtójelentések szerint az új, modern egyenruhát viselő járőrök átlagéletkora 25 év. Javarészt olyan fiatalok nyertek felvételt a munkára, akik még sohasem teljesítettek szolgálatot a rendőrség kötelékében.

A nemzeti rendőrségről a múlt héten fogadott el törvényt a parlament. A jogszabály szövege szerint a létrehozott testület a végrehajtói hatalom új központi szerve, amelynek feladata az emberi- és szabadságjogok védelme, a közrend és a társadalom biztonságának szavatolása, valamint a bűnüldözés. A nemzeti rendőrség munkáját a kormány felügyeli és koordinálja a belügyminiszteren keresztül. A testület vezetőjét a kormányfő nevezi ki és váltja le a belügyminiszter javaslata alapján. A nemzeti rendőrség alá tartoznak a járőrök mellett a bűnügyi, a speciális és a különleges megbízatású rendőri egységek.
Hir24

A görög anarchisták gyújtogatnak – ők elfogadnák a hitel feltételeit

Rendőrségi jelentések szerint mintegy 100-150 anarchista kezdett gyújtogatni Görögország fővárosában azt követően, hogy nyilvánosságra jutott a referendum végső eredménye.

Görögország vasárnap népszavazást tartott arról, hogy a kormány elutasítsa-e a nyugati hitelezők feltételeit. A nyugati országok kontrollja alatt álló intézményi hitelezők ugyanis politikai feltételeket szabtak a hitelprogrammal adott pénzért cserébe, és ezzel olyan intézkedések meghozatalára kényszerítették volna a kormányt, ami többségi támogatásának azonnali elvesztéséhez vezetne. Görögországban 2015 januárjában bukott meg egy radikális atlantista kormány, ami a korábbi hitelprogram mellé elfogadta a nyugati hitelezők összes feltételét, hogy végleg működésképtelenné tegye a görög gazdaságot és így a nyugati pénzintézetektől tegye függővé az Európai Unió egy kilépés szélén lévő periféria-országát. A választók a végső eredmények szerint közel 61%-al leszavazták a feltételek elfogadását.

A referendum eredményeinek nyilvánosságra hozatalát követően zavargások kezdődtek Athénban. Rendőrségi jelentések szerint azonban nincs jele annak, hogy a “tüntetők” akciói mögött bármilyen politikai motiváció vagy követelés lenne, sokkal inkább céltalan pusztításról van szó. Athén központjában tüntetők tömegei ünneplik a “nem” szavazatok győzelmét, ettől a rendezvénytől távol, kieső helyen kezdődtek a gyújtogatások.

Görögországban számos anarchista csoport működik, melyek évről évre komoly gondot okoznak a rendfenntartásnak. Ezek a csoportok 2011-ben szintén heteken át húzódó gyújtogatást és céltalan pusztítást produkáltak Athén utcáin. Akkor egy a nyugati hitelezők diktátumát kritikátlanul elfogadó kormány jutott hatalomra, de hajszálon múlott a Sziriza győzelme, és sokan választási csalásról beszéltek. A kormányra nagy nyomás nehezedett a választók részéről azirányba, hogy ne szavazza meg az új hitelprogramot. Az anarchista csoportok fokozott aktivitása figyelmeztetés volt a görög kormány számára, ami akkor – 2011-ben – a közrend megbomlásával fenyegetés hatására elfogadta a második hitelprogramot.


http://hidfo.ru/2015/07/a-gorog-anarchistak-gyujtogatnak/

Görögország kimasírozik az euróövezetből – a katonaság tétlenül nézi?

A tegnapi görög népszavazás felkorbácsolta a kedélyeket, mélyen megosztotta az országot és tovább növelte a politikai feszültséget. Alig 24 órával a múlt pénteki megszorítás-ellenes tüntetés előtt 65 nyugalmazott, magas rangú katonatiszt nyilvánosan ’Igen’ szavazatra szólított fel, szembemenve Ciprasz miniszterelnök kampányával a ’Nem’ mellett. Hogy megértsük a görög tisztek állásfoglalásának jelentőségét, vissza kell mennünk az 1967-es puccsig.

A választók túlnyomó részének nem volt teljesen világos, hogy mik lennének döntésének következményei az EU- és euró-övezeti tagságra nézve. A gyeplőt a Ciprasz kormány a nép közé dobta, tudva-tudván, hogy egy esetleges megegyezést a hitelezőkkel nem lehetett volna elfogadtatni a parlamenttel.

Előrehozott választást sem akart a kormány, így maradt a nép megkérdezése az ország jövőjéről. A frusztrált átlagember számára pedig túl kevés idő maradt arra, hogy átlássa a teljes képet szavazása előtt. A nép többsége már torkig van a megszorításokkal és nem szíveli a hitelezők ajánlatát sem – ugyanakkor a többség az EU tagja is szeretne maradni.

Mialatt a görög polgár számára nem világos, hogy mit hoz a szavazás másnapja, egy dolog bizonyos: Ciprasz és Varufakisz pókerezése mélyen elmélyítette az árkokat. Nemcsak Athén európai partnereivel, de a görög családokon belül, baráti körökben és a munkahelyeken. Ezek a szakadékok minden valószínűség szerint jóval a szavazás után megmaradnak, árnyékot vetve Görögország jövőjére és a teljes európai projektre is.

Mozgás a katonaság köreiben

Alig 24 órával a múlt pénteki megszorítás-ellenes tüntetés előtt 65 nyugalmazott, magas rangú katonatiszt nyilvánosan ’Igen’ szavazatra szólított föl, szembemenve Ciprasz miniszterelnök kampányával a ’Nem’ mellett. Frangulisz Frangosz tábornok, volt honvédelmi miniszter és a görög vezérkar egykori parancsnoka, „hangos igent követelt vasárnap”. Frangoszt 2011-ben távolította el az akkori miniszterelnök George Papandreu, mert puccs híre kapott szárnyra.

Világosan utalva Cipraszra, Frangosz kijelentette, hogy „azon erkölcsi értékek és elvek, amelyek minket görögöket mindig vezéreltek, nem részei a tárgyalásnak, amelyet egy elképzelések nélküli, történelemből képzetlen politikus hajszol a saját pártérdekeit tartva szem előtt.” A tisztek állásfoglalást is nyilvánosságra hoztak, idézve „esküjüket a Hazához és Zászlóhoz” és nyíltan figyelmeztetve: „Ha az elszigetelődést választjuk, azzal a Hazát és annak jövőjét veszélyeztetjük. Távozásunk Európából gyengébbé tenné országunkat. Elveszítenénk szövetségeseinket, akik mellettünk állnak.”

A múlt hosszú árnyai

Hogy megértsük a görög tisztek állásfoglalásának jelentőségét, vissza kell mennünk az 1967-es puccsig, amelyet George Papadopulosz ezredes vezetett. A katonák egy politikai válság közepette vették át a hatalmat és 1974-ig működtettek egy Washington által támogatott brutális katonai diktatúrát. Ennek során feloszlatták a parlamentet, betiltották a politikai pártokat, teljes tisztogatást hajtottak végre az államszervezetben és a hadseregben valamint cenzúrázták a sajtót. Bár a puccs vértelenül zajlott le, tízezer embert letartóztattak, hatezer “felforgató elemet” pedig koncentrációs táborokba hurcoltak.

A jelenkori görög politikai feszültség tükrében nem véletlen, hogy Panosz Kammenosz védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy a görög fegyveres erők garantálják az ország belső stabilitását.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: NEM EGÉSZEN TIZENKÉT ÓRÁVAL A VÉGEREDMÉNY KÖZLÉSE UTÁN MÁRIS-A MAGYAR FŐSODRATÚBAN IS-ELHANGZIK A KI NEM MONDOTT LATORFENYEGETÉS!

“…„azon erkölcsi értékek és elvek, amelyek minket görögöket mindig vezéreltek, nem részei a tárgyalásnak, amelyet egy elképzelések nélküli, történelemből képzetlen politikus hajszol a saját pártérdekeit tartva szem előtt.” A tisztek állásfoglalást is nyilvánosságra hoztak, idézve „esküjüket a Hazához és Zászlóhoz” és nyíltan figyelmeztetve: „Ha az elszigetelődést választjuk, azzal a Hazát és annak jövőjét veszélyeztetjük. Távozásunk Európából gyengébbé tenné országunkat. Elveszítenénk szövetségeseinket, akik mellettünk állnak…”

?!

Vannak persze más hangok is:

Katonai puccs Görögországban?

Nyugati sajtóorgánumok annak lehetőségéről beszélnek, hogy Görögországban katonai puccs történhet, ha a kormány nem tudja biztosítani az ország gazdasági stabilitását. Egy esetleges katonai közigazgatás irányvonala azonban egyáltalán nem biztos, hogy a nyugati országok várakozásai szerint alakulna. Sztavrosz Vitalisz dandártábornok, a görög Patrióta Front vezetője július 2-án a nyilvánosság előtt is kifejezésre juttatta mindezt, amikor azt nyilatkozta, hogy: “Donbassz népe az emberiség ellenállásának utolsó védvonala, ami az Új Világrend fasisztáival, a Nyugat barbarizmusával, pszichopatáival, bankáraival és haduraival szemben még tartja magát.”. Ezek egy a politikai életben is részt vevő görög katonai vezető szavai. A honvédelmi minisztérium részéről a nyilatkozat elítélésének hiánya pedig azt mutatja, hogy az állásfoglalás támogatásra lel a vezérkar legalább egy részénél, így Görögország számára egy esetleges katonai puccsot követően sem az lesz a prioritás, hogy törlessze adósságait a nyugati hitelezőknek. A Donyecki Népi Köztársaság külügyminisztere tegnap hivatalosan is köszönetét nyilvánította a görög vezető szavai miatt, mert nyilatkozatával hozzájárult ahhoz, hogy a görög nép valós képet alkothasson a kijevi junta tevékenységéről. (A Hídfő.net anyaga)

-Bárhonnan is nézzük a dolgokat, a népszavazás eredménye a NATO-EU latorszövetség vereségeként értékelendő-attól függetlenül, hogy a görögök anyagi helyzete miként fog alakulni. Görögország helyzete most bizonyos fokig hasonlítható egy adósságcsapdába került MAGYAR CSALÁD helyzetéhez.

A “HITELEZŐ” BÁRMI ÁRON, BÁRMILYEN ESZKÖZ FELHASZNÁLÁSÁVAL-REALIZÁLNI KÍVÁNJA A PROFITJÁT! MÉG SZEMLÉLETESEBBEN: A SAS RAGASZKODIK A PRÉDÁJÁHOZ!

A-akár nagyon közeli-görögországi események mindenképpen komoly megtapasztalásra adnak lehetőséget!

Görögország nemet mondott a nyugati hitelezők diktátumára

A görög választók közel kétharmada visszautasította a nemzetközi hitelezők diktátumát, amivel pénzért cserébe politikai változtatásokat akartak rákényszeríteni Görögországra.

A szavazatok számlálásának több mint 90%-os feldolgozottságánál már egyértelműen látható, hogy Görögország nemet mondott a nyugati hitelezőknek, és az emberek nem hajlandók elfogadni, hogy akik a kormánynak kölcsönt adnak, azok a pénzért cserébe általuk elvárt politikai intézkedések meghozatalát szabják feltételül.

A választók több mint 61%-a mondott nemet a további megszorításokra. Alekszisz Ciprasz, Görögország miniszterelnöke az éjszaka folyamán egy televíziós interjúban kijelentette, hogy másnap már visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, és a lakosság abszolút többségének támogatását élvezve folytatják a hitelezőkkel az egyezkedést. Ciprasz kormánya ezzel jelentősen erősebb tárgyalópozícióhoz jutott, a népszavazás ugyanis kifejezésre juttatta, hogy a kormánynak teljes demokratikus legitimitása van a hitelezők feltételeinek visszautasítására, és a lakosság a következmények tudatában is támogatja azt a függetlenségi harcot, amit Athén a választásokat követően kezdett meg.

A referendum azonban nem csak erősebb tárgyalási pozíciót jelent, hanem a választási eredmények újralegitimálását is. Görögországban a 2015 januárjában tartott országgyűlési választásokon egy olyan kormány bukott meg, ami kritika nélkül elfogadta a nyugati hitelezők által szabott követelményeket, és a hitelezők összes diktátumát szolgalelkűen megvalósította. A referendum eredménye most azt mutatja, hogy a Ciprasz-kormány azóta nem veszítette el a választók bizalmát, és a lakosság abszolút többségének támogatását élvezi a függetlenségi harcban.

Az Európai Unió gyors reakciókat adott a kialakult helyzetre. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerint a görög nép döntést hozott ezzel a referendummal, amit tiszteletben kell tartani. Az Európai Bizottság szintén elfogadja a referendum eredményeit. Annak legitimitását nem is lehetne vitatni, tekintve, hogy a választási eredmények folytatólagosságának tekinthető. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azonban rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze kedd délutánra, ahol az EU vezetői a görög helyzetre adott lehetséges válaszokat vitatják meg.



http://hidfo.ru/2015/07/gorogorszag-nemet-mondott-a-nyugati-hitelezok-diktatumara/

A nemzetközi hitelezőkkel való megállapodást elutasítók tábora győzött a vasárnapi görög népszavazáson a végleges eredmények szerint – közölte hétfőn hajnalban az athéni belügyminisztérium.

Az előzetes eredményekkel gyakorlatilag megegyező hivatalos végeredmény szerint a népszavazáson részt vevők 61,31 százaléka szavazott nemmel a nemzetközi hitelezők által javasolt intézkedéscsomagra, míg az igennel voksolók aránya 38,69 százalék volt.

A részvételi arány 62,49 százalék volt, jóval meghaladta az érvényességhez szükséges 40 százalékot.

A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó reformintézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikálisan baloldali Sziriza pártszövetség által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető vasárnapi görögországi népszavazás után a legvalószínűbb forgatókönyv most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja vasárnap éjjel összeállított helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA). A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a likviditás fenntartására. Ezek az eszközök párhuzamos valutává válhatnak, és Athén várhatóan ezeket váltja majd át az új drachmára.

Görögország megtette az első lépést az eurózóna elhagyása felé – vélte vasárnap Alekszej Lihacsov orosz gazdasági miniszterhelyettes arra utalva, hogy a görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a görögök többsége a vasárnap tartott referendumon, amelyen a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról nyilváníthatták ki véleményüket.

“Nem lehet nem érteni, hogy itt az eurózóna elhagyása felé tett első lépésről van szó” – idézte Lihacsovot a TASZSZ orosz hírügynökség. Ugyanakkor a miniszterhelyettes hozzátette, korai lenne azt mondani, hogy Görögország végig is megy majd ezen az úton.

Nyilvánvaló, hogy egy minőségileg új helyzet alakult ki Görögország és az Uerópai Unió-de akár Görögország és a NATO-viszonylatában is. Olyan helyzet, ami tekintve Görögország földrajzi elhelyezkedését és jelenlegi szövetségesi és partneri struktúráját-komoly alkupozicióba juttatta a görögöket és a Cipras vezette kormányt. Kiváltképpen, ha figyelembe vesszük azt a mellékesnek éppen nem nevezhető körülményt, hogy a BRIC-országok közös bankja-hírek szerint-hajlandó belenyúlni a kasszájába, megsegíteni Görögországot.

Ha úgy tetszik, a tegnapi görögországi népszavazáson a görögök “statisztikai” többsége nemet mondott egy pökhendi, önmagát mindenek fölé helyező, aljas szándékú, hódító természetű törekvésre.

Ha úgy tetszik…-akár így is lehet!

De ennek a hódító természetű, aljas szándékű törekvőnek-amely kudarcokhoz eleddig nem szokott hozzá-vannak még eszközei a kelléktárban. Nemtelen, kártékony eszközök. Kétsége senkinek ne legyen-még a görögöknek se-elő fog kerülni még néhány aljas trükk ebből a kelléktárból.

Ugyanakkor Görögország előtt VAN EGY KÍNÁLKOZÓ ALTERNATÍVA!

Cipraszban MEG VOLT A BÁTORSÁG, HOGY LEGALÁBB FÖLTÁRTA EZT AZ ALTERNATÍVÁT!

Ciprasz nem hablatyolt, hogy “az EU-n (és a NATON-n) kívül is van élet!” (Nem úgy, mint “egyesek”!)

A görögök “statisztikai többsége” igent mondott tegnap a NEM-re! Ők NEM AKARNAK egy kifosztott, leigázott, megalázott nép lenni!

A hogyan tovább kérdésre a válasz nem máról-holnapra fog megszületni. Az viszont biztos, hogy izgalmas lesz. Mind az elkövetkező időszak, mind pedig a válasz!

AMI A MI SZÁMUNKRA IS SOK-SOK TANULSÁGGAL FOG JÁRNI!
https://balrad.wordpress.com/2015/07/06/gorogorszag-igen-a-nem-re/

Németországot is magával húzza a görög kilépés

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter korábbi kijelentése szerint a görög válság nem fogja érinteni Németország költségvetését. A szövetségi bank elnöke azonban máshogy látja a helyzetet.

Jens Weidmann szerint, amennyiben Görögország elhagyja az eurózónát, az hatalmas költségvetési hiányhoz vezet Németországban. A Bundesbank elnöke kijelentette, hogy Görögország kilépése nem csak a bank profitját érinti, de az állami költségvetés fog elszenvedni jelentős veszteségeket. A Bundesbank már 14,4 milliárd euró céltartalékot különített el egy újabb euróválság esetére, ennyi azonban nem lesz elég a bankelnök szerint. A Handelsblatt hasábjain megjelent nyilatkozat azt is kilátásba helyezi, hogy Németország egészét súlyos válsághelyzetbe sodorja a görög kilépés. A szövetségi költségvetést sújtó nem várt csapás pedig könnyen olyan intézkedésekre kényszerítheti a kormányt, ami a jelenlegi helyzetben fokozott politikai instabilitáshoz vezet.

Görögország vasárnap tartott népszavazást arról, hogy Alekszisz Ciprasz kormánya elfogadja-e a nemzetközi hitelezők feltételeit. A szavazatok számlálása még zajlik, de az előzetes eredmények szerint több mint 60% mondott nemet a hitelezők diktátumára. A kormányfő szombaton azt nyilatkozta, hogy bármi lesz a szavazás eredménye, továbbra is megállapodásra törekszik a hitelezőkkel. Ennek feltételéül azonban az adósság jelentős részének elengedését szabja, és annak lehetősége is felmerült, hogy 20 év haladékot kérnek a törlesztésre.


http://hidfo.ru/2015/07/nemetorszagot-is-magaval-huzza-a-gorog-kilepes/