61200 százalékos hozam? Van, ahol ez is lehetséges

Az elmúlt hetekben már többször írtunk már arról, hogy milyen elképesztő ütemben terjedtek el a világban a blockchain alapú technológiák, ami magával vonta a velük kapcsolatos termékek egészen extrém mértékű értéknövekedését is.Ezek közül a Bitcoin, és a kistestvérének nevezett Ethereum került be valószínűleg a leginkább a köztudatba, azonban ma már egy sor újabb kriptopénz létezik, amelyek jellemzően valami speciális problémára igyekeznek megoldást nyújtani. Most ezek közül szemezgettünk.

Nézzük, mi történt az elmúlt egy évben a szuperpénzek piacán

Meglehetősen mozgalmas év áll az elmúlt évek egyik nagy sztorija, a "digitális arany", vagyis a Bitcoin mögött, mely árfolyama, lekörözve az összes fontos devizát, részvényindexet és nyersanyagot, több mint megháromszorozódott csak az elmúlt egy évben. A Bitcoinnal kapcsolatos technológiai cégekbe évről évre sok százmillió dollárt fektetnek, míg az elfogadóhelyek száma egyre gyarapszik, ma már meghaladja a 300 ezret, vehetünk Bitcoinnal Xboxot a Microsofttól, fizethetünk vele a Subway-nél vagy adományozhatjuk a Greenpeace-nek.

Ugyan a kriptopénzek alfája minden bizonnyal a Bitcoin, de nem feltétlenül az omegája. Ma már egy sor újabb kriptopénz létezik, melyek jellemzően a Bitcoin kisebb-nagyobb hibáit igyekeznek kijavítani, vagy valamiben jobbak, többek nála. A korábbiakban már bemutattuk az 5 legnagyobb kapitalizációjú kriptopénzt, azonban most kicsit más megvilágításba helyezve a dolgokat arra voltunk kiváncsiak, hogy amennyiben valaki ezekbe fektetett, mekkora hozamra számíthatott az elmúlt egy évben. Spoiler alert, elképzelhetetlenül hatalmasra. Nézzük a fontosabb számokat:

A kriptopénzekkel foglalkozó coinmarketcap adatai szerint a digitális valuták piaci kapitalizációja 8,2 milliárd dollárról 44 milliárd dollárra (!) emelkedett mindössze egyetlen év leforgása alatt.

Forrás: Coinmarketcap

Mindeközben a Bitcoin piaci részesedése 81 százalékról 56 százalékra csökkent az elmúlt évben.

Forrás: Coinmarketcap

És most nézzük az egyes kriptopénzek teljesítményét. Itt fontos kiemelni, hogy csak azokat vettem be az összehasonlításba, amelyek már relatíve értelmezhető piaci kapitalizációval rendelkeznek, illetve aktívan lehet velük kereskedni.

Ilyet egészen biztosan nem láthatunk a fejlett országok tőzsdéin, de még az extrém árfolyammozgásairól híres hongkongi növekedési részvénypiacon sem. A PIVX, mely a Bitcoinhoz hasonlóan peer-to-peer alapon működik, és azonalli és privát fizetési szolgáltatást kínál értéke 0,0025 dollárcentről 1,53 dollárra emelkedett, tehát a szuperpénz értéke 612-szeresére növekedett az elmúlt egy év során (!). A Bitcoin "mindössze" 349 százalékkal tudott emelkedni az idén, míg a nagyobb kapitalizációval rendelkező kriptodevizák közül négy is 1000 százalék feletti felértékelődést mutatott. Az elmúlt év egyik nagy sztárja a Ripple volt, amely mára már a harmadik legnagyobb kapitalizációjú kriptopénzé nőtte ki magát. A Ripple egyébként egy decentralizált tranzakciós rendszert működtet, melynek lényege, hogy az ehhez csatlakozó bankokat direktben kötik össze az akár nemzetközi átutalások végrehajtásához.

De mi is állhat az elképesztő árfolyammozgások mögött?

Ha egy kalap alá akarjuk venni az összes kriptodevizát, akkor első sorban az alábbi okokra eredeztethető vissza az elmúlt egy év szárnyalása:

• Japánban megugrott a kereslet a Bitocoin iránt, miután a múlt hónapban elfogadták a kriptodevizát, mint hivatalos fizetőeszközt, utat nyitva közel 240 ezer kereskedelmi egység felé, ahol Bitcoinnal fizethetnek a vásárlók a jövőben a japán jen helyett.
• Miután az amerikai amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) márciusban elkaszálta Cameron és Tyler Winklevoss Bitcoin ETF-jét, a hetekben arról érkeztek hírek, hogy a SEC hajlandó felülvizsgálni a döntését, így akár több éves próbálkozás után létrejöhet az első kriptopénz árfolyammozgását lekövető alap is. Ez pedig azért fontos, mert a hatalmas tőkével rendelkező pénzügyi intézményeknek nem voltak adottak a kriptopénz vásárlás jogi és technikai feltételei.
• Oroszországban, ahol a múltban a Bitcoin ellenes harc egyik éllovasaként nemrégiben még azzal fenyegetőztek, hogy a Bitcoinnal kereskedőkre kemény pénz- és börtönbütetések is várhatnak, most enyhülni látszik a helyzet. Oroszország pénzügyminiszter-helyettese, Alexey Moiseev április közepén a Bloombergnek adott nyilatkozatában utalt arra, hogy reményei szerint 2018-ban elfogadják a szuperdevizát, mint hivatalos fizetőeszközt, amitől a pénzmosás visszaszorítását reméli a szakember.
• Az, hogy egyre több ország ismeri el, és szabályozza a kriptodevizákat, mint hivatalos fizetőeszközt vonzóbbá teszi azt azon befektetők számára, akik eddig a magas volatilitás miatt messze elkerülték a kriptopénzt.
• A bankok sokkal gyorsabban kezdik el használni a blockchain technológiát, mit azt korábban hittük: a legnagyobb bankok 15 százaléka már 2017-ben használni fogja a gyakorlatban is.

Azonban az olyan extrém árfolyammozgások mögött, mint amit például a PIVX, a NEM, vagy a Ripple esetében láthattunk általában az egyedi sztorik állnak, mivel ezeket, ahogy már az előbbiekben is említettük, jellemzően valamilyen speciális probléma megoldására hozták létre.

A Ripple árfolyamát például az hajtotta fel, hogy a kezdetekben az Unicredit és az UBS is beállt a köztes elszámolóházak, levelezőbankok és más szereplők elhagyása miatt olcsóbb, gyors nemzetközi átutalásokat lehetővé tévő technolgóia mögé, amin felbozdulva több nagybank is elkezdte igénybe venni a Ripple szolgáltatását. Viszont amennyiben valamilyen oknál fogva a bankok kihátrálnának, akkor szinte bizonyos, hogy a mögöttes kriptopénz is egyik pillanatról a másikra elértéktelenedne. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ezek még mindig kísérleti fázisú eszközök, amik nem működnek tökéletesen, és amelyeknek az ára valamilyen jogi vagy technológiai kockázat aktiválódása esetén bármelyik pillanatban lenullázódhat.

Annak ellenére, hogy felettébb vonzónak tűnhetnek ezek a befektetések rendkívül kockázatosak. Aki esetleg mégis a beszállás mellett dönt, a megtakarításainak csak egy nagyon kis részét helyezze az ilyen típusú eszközökbe, mivel rengeteg utánajárást igényél kideríteni, hogy a jelenleg piacon lévő több száz kriptodeviza közül melyik az, amely normálisan működik, vagy valamikor bármire is használható lesz.

Címlapkép forrása: Shutterstock
http://www.portfolio.hu/vallalatok/61200_szazalekos_hozam_van_ahol_ez_is_lehetseges.249697.html

A WikiLeaks szerint minden igaz, ami Macronról kiszivárgott

A WikiLeaks szerint nem igazak Emmanuel Macron kampánystábjának azon állításai, miszerint a kiszivárogtatók hamis adatokat kevertek a valós dokumentumok közé.

Egyelőre semmilyen hamisítást nem találtak a WikiLeaks szakértői abban az adatállományban, amit ismeretlen személyek péntek éjjel szivárogtattak ki Macron kampánystábjának belső levelezéséből.

Nem sokkal az után, hogy ismeretlen személyek Macron köreinek magánlevelezéseit, a kampánystáb belső használatra szánt dokumentumait, pénzügyi adatait nyilvánosságra hozták, a volt pénzügyminiszter kampánystábja közleményt adott ki, miszerint valóban hackertámadás érte őket, de a kiszivárogtatott dokumentumok közé valótlan adatokat kevertek az ismeretlen elkövetők. Azonban a WikiLeaks Twitter-oldalán szombaton megjelent közlés szerint elemezték az adatállomány egy részét, és eddig semmilyen arra utaló jelet nem találtak, hogy a dokumentumokat valaki meghamisította volna.

„Egyelőre nem találtunk hamisítványt a Macron-kiszivárogtatásban, és szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a Macron-stáb nálunk gyorsabban át tudta volna nézni az adatállományt.” – írták.

A kiszivárogtatás célja egyelőre ismeretlen, hiszen kevesebb mint két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt történt, ami szakértők szerint túl késői időpont ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a választás kimenetelét.

Ugyanakkor, akik Hillary Clinton bukásakor orosz hackereket tettek felelőssé a kiszivárogtatásért, péntek éjjel szinte reflexből adták elő ugyanezt a történetet – bár aligha valószerű, hogy néhány óra alatt bárki is érdemi vizsgálatot folytatott volna le annak kapcsán, ki és hogyan szivárogtatta ki a Macronra vonatkozó adatállományt.

Miközben a dokumentumok kiszivárogtatásával az elnökjelölt adóelkerülési gyakorlatára vonatkozó adatok is nyilvánosságra jutottak, támogatóit – hasonlóan a Clinton-botrány lekommunikálásakor – nem a jelölt által elkövetett bűncselekmény foglalkoztatja, hanem az, hogy kitudódott.

Hivatalos: minden igaz volt, amit Clinton kapcsán kiszivárogtattak

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-wikileaks-szerint-minden-igaz-ami-macronrol-kiszivargott/

Vissza a gyökerekhez: a kármentés lehetőségéről szól a francia elnökválasztás

A Marine Le Pen és Emmanuel Macron közti választással a francia választók arról döntenek, hogy a sivatagi népek elárasszák-e Európát, és a franciák hosszú távon együtt kell-e éljenek a tömeges bevándorlással Európába hozott terrorfenyegetéssel.

Marine Le Pen kampánya arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország mint az Európai Unió tagállama már nem tudja saját hatókörben kezelni azokat a problémákat, melyekkel a francia állampolgároknak nap mint nap szembesülniük kell. A határok őrizetlenül hagyása, a közrend megbomlása, a multikulturalizmus nyilvánvaló működésképtelensége voltak azok a tényezők, melyek a Nemzeti Front előretörését hozták, mígnem Marine Le Pen továbbjutott az elnökválasztás második fordulójába, és az elnöki poszt közelébe került. Az úgynevezett szélsőjobboldali jelölt rendkívül egyszerű ígéretek köré építette programját: a törvények mindenkire kell vonatkozzanak, a tömeges bevándorlást meg kell állítani, és az Európai Uniót meg kell fosztani azoktól a jogköröktől, melyek segítségével gyakorlatilag európai mértékű lakosságcserét hajt végre, hiszen többmilliós nem-európai népcsoportokat akar szétosztani a tagállamok közt.

Le Pen egy kiáltványban foglalta össze 144 javaslatát, melynek lényege, hogy öt év alatt helyreállítaná Franciaország nemzeti szuverenitását, visszavezetné az országot a nemzeti valuta használatához, és intézményi reformokon keresztül évente maximum tízezer főre csökkentené a befogadott bevándorlók számát, ami a közrend helyreállítására tett drasztikus lépésekkel párosulna.

Le Pen kampánya a nemzeti szuverenitás helyreállítása köré szerveződött, a francia történelmi hagyaték és kultúra védelmét tűzte zászlajára, miközben vállaltan radikális intézkedésekkel megakadályozná, hogy a Franciaországban megtelepedett nem-európai közösségek államellenes szervezkedést folytassanak. Évente tízezer főben maximálná a megadható menedékjogok számát, ellehetetlenítené az illegális bevándorlók számára az állampolgárság megszerzését, és az állampolgárság meglétéhez kötné a szociális juttatásokhoz, oktatáshoz, egészségügyhöz való ingyenes hozzáférést, amihez a lakosság támogatását egy népszavazással előzetesen kikérné.

A vég kezdete, ha népszavazás van

A jobboldali jelölt kampányának a nemzeti szuverenitásra hivatkozás okán visszatérő eleme a népszavazás; amellett, hogy kezdeményezné Franciaország EU-tagságának újratárgyalását a tagállamokkal, népszavazást írna ki az uniós tagság fenntartásáról, hogy a francia állampolgárok maguk dönthessenek arról, jelen feltételek mellett is része akarnak-e maradni az Európai Uniónak. Le Pen egyúttal azt is kilátásba helyezte, hogy lemond abban az esetben, ha a franciák többsége az uniós tagság fenntartására szavaz; ezáltal az ő megválasztása nem több, mint egy lehetőség Franciaország számára, hogy újra a nemzeti szuverenitás keretén belül dönthessen a legfontosabb kérdésekben.

Marine Le Pen egyúttal kilátásba helyezte az euró használatának felfüggesztését – elnöksége esetén Franciaország visszatérne a nemzeti valuta használatához, hogy a fizetőeszköz értékének szabályozásával képes legyen kezelni az uniós szinten kezelhetetlen gazdasági problémákat. Az elnökjelölt további népszavazásokat helyezett kilátásba többek közt az alkotmány módosításáról, amivel törvénybe iktatná, hogy a jövőben Franciaország alkotmánya kizárólag népszavazással legyen módosítható, amit akkor lehet kiírni, ha előtte félmillió állampolgár szavazatával támogatja a kezdeményezést.

Le Pen kampányának szerves részét képezte a törvény uralmának helyreállítása „mindenhol és mindenki számára”. A rendőrség megerősítésével újra ellenőrzés alá vonná az úgynevezett no-go zónákat, ahol a nem-európai lakosság többségbe jutása miatt az európai ország törvényeinek betartatása lehetetlenné vált. Az elnökjelölt további tizenötezer rendőrt toborozna, emellett meghirdette a szervezett bűnözői csoportok és etnikai alapon szerveződő bandák teljes lefegyverzését, és egy terrorellenes ügynökség létrehozását, ami az államra leselkedő belső fenyegetések felismeréséért és leküzdéséért lenne felelős. Le Pen a rendfenntartó erők megerősítése mellett meghirdette a börtönrendszer kibővítését több mint negyvenezer újabb cellával, emellett a bűncselekmény elkövetésével megvádolt külföldiek azonnali kiutasításának politikáját.

„Ez az én hazám” – Nem Trump megválasztása óta zaklatják a bevándorlókat

Le Pen biztonságpolitikájának gerincét alkotja a dzsihádizmus és más muszlim extrémista tevékenység elleni harc, beleértve a no-go zónák szervezett bűnözői csoportjai és a dzsihádisták által kezdett kiberhadviselés elleni védekezést is. Az elnökjelölt emellett kijelentette, hogy Franciaország ki kellene lépjen a NATO-ból, hogy a védelmi kiadások elosztásáról ismét a nemzeti kormány dönthessen, és így elsősorban a belföldön jelentkező fenyegetések semlegesítésére lehessen költeni az adófizetők pénzét.

Határvédelem, rendteremtés, bevándorlás elleni harc, a lényeges intézkedések népszavazással megtámogatása – emiatt indult belföldi és külföldi össztűz Marine Le Pen személye ellen. Amennyiben a francia választók ma a Nemzeti Front volt vezetőjére voksolnak, Franciaország újra a nemzeti gyökerek, az európai kultúra irányába fordulhat, megkezdődhet egy megújulási folyamat. A jelenleg esélyes jelöltnek tartott Emmanuel Macron azonban hitet tett a kétsebességű Európa mellett, ami az Európai Egyesült Államok létrehozásának, a nemzetállami keretek felszámolásának lépcsőfoka. Az önmagát Európa-pártinak nevező Macron liberális elvei mentén elárasztaná az Európai Uniót sivatagi népekkel, hogy végül az európai nemzetek a felismerhetetlenségig eltorzuljanak. A francia választók ma elsősorban erről döntenek, még ha nem is egyértelműen így fogalmaztak a jelöltek. A jövő hét kezdetén már látható lesz, milyen irányba mozdul el Európa erről a hosszú évek óta formálódó holtpontról.

http://www.hidfo.ru/2017/05/vissza-a-gyokerekhez-a-karmentes-lehetosegerol-szol-a-francia-elnokvalasztas/

A kelet-európaiak többsége ellenzi a menekültek befogadását

Egy tizenöt kelet-európai országban végzett közvéleménykutatás során kiderült, hogy Kelet-Európában a lakosság túlnyomó többsége ellenzi a szíriai menekültek befogadását. Magyarország a migránsok befogadását leginkább ellenző országok közé tartozik.

A Gallup által publikált közvélemény-kutatásból kiderült, hogy azok a kelet-európai országok támogatják legkevésbé a bevándorlást, ahol a legkevesebb nem-európai bevándorló él. Magyarországon a lakosság 70, Macedóniában 66, Montenegróban 66 százaléka ellenzi a szíriai menekültek befogadását, miközben olyan balkáni országokban, ahol nagy arányban él muszlim lakosság, az emberek nagyobb arányban fogadják el a bevándorlást. Albánia és Koszovó ennek megfelelően inkább támogatta a menekültek befogadását, de ezekben az országokban is csak a lakosság 8 százaléka mondta azt, hogy mindenkit be kell engedni.

Görögországban, ahol jelenleg is több százezer szíriai menekültet szállásolnak el, a lakosság közel fele azt a véleményt képviselte, hogy bizonyos létszámú menekültet be kell engedni, de alaposan meg kellene válogatni, ki léphet át a határon.

A kutatás során kiderült, hogy a migráció megítélésében a vallási háttér is jelentős szerepet játszik. Az önmagát ateistának valló emberek 63%-a ellenzi a migránsok beengedését. Muszlimok esetében ez az arány 36 százalék, a keresztény lakosságnak pedig 54%-a ellenzi a tömeges bevándorlást. A kutatást 2016 április és júliusa közt végezték a kelet-európai országokban, országonként ezer fő megkérdezésével, 3,5-3,8 százalékos hibahatár mellett.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-kelet-europaiak-tobbsege-ellenzi-a-menekultek-befogadasat/

A lengyelek többsége ellenzi a muszlim menekültek befogadását

A lengyel lakosság többsége ellenzi, hogy a kormány muszlim országokból fogadjon be menekülteket, egy kedden nyilvánosságra jutott közvélemény-kutatás eredményei szerint.

A TVP hírügynökség beszámolójában az áll, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint a lengyel lakosság 46%-a élesen ellenzi a muszlim menedékkérők befogadását. A megkérdezettek 27%-a az „inkább nem” választ adta a menedékkérelmek megadására vonatkozó kérdésre, így az eredmények szerint a lengyel társadalom közel háromnegyede inkább a migránsok befogadása ellen foglal állást.

A megkérdezés során mindössze a válaszadók 4%-a mondta azt, hogy egyértelműen befogadná a muszlim menedékkérőket, 19%-uk pedig az „inkább igen” választ adta.

A válaszadók négy százaléka nem nyilvánított véleményt ebben a kérdésben. A felmérést 1004 lengyel állampolgár megkérdezésével végezték reprezentatív mintán, három százalékos hibahatárral.

Az Európai Bizottság először 2015 szeptemberében szólította fel az Európai Unió tagállamait, hogy fogadjanak be összesen 160 ezer migránst az észak-afrikai és közel-keleti országokból, két év leforgása alatt. Az egy országra jutó kvótát a tagállamok mérete, lakosságszáma és gazdasági viszonyai alapján állapították meg.

Márciusban Beata Szydlo lengyel miniszterelnök egyértelművé tette; országa nem fogadja el, hogy ráerőltessék a migránsok elosztását, és egyúttal visszautasította a részvételt a migránsok áthelyezését célzó programban.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-lengyelek-tobbsege-ellenzi-a-muszlim-menekultek-befogadasat/