A Nyugat kell felelősséget vállaljon a kijevi kormány lépéseiért

Andrej Hunko, a német Die Linke párt törvényhozója szerint Kijevnek nem lehet mentsége arra, hogy nem tartja be a minszki egyezmény feltételeit, mert a megállapodás mindkét félre vonatkozik. Ha Oroszország felelős a szakadár erőkért, a nyugati országok felelősek a kijevi kormányért.

A Die Linke politikusa emlékeztetett, hogy a minszki egyezmény az egyetlen békés lehetőség az ukrán válság rendezésére, emiatt nem megengedhető, hogy a kijevi kormány sértse annak feltételeit, és az egyezmény végrehajtását egyedül a másik féltől várják el. A törvényhozó szerint a nyugati országok kell nyomást gyakoroljanak Kijevre annak érdekében, hogy az egyezmény feltételeit maradéktalanul betartsa.

A német politikus Vlagyimir Putyin orosz államfő nyilatkozatát kommentálta, aki kijelentette, hogy Oroszország eleget tett a minszki egyezményre vonatkozó kötelezettségeinek, és azt sürgette, hogy a Nyugat is gyakoroljon nyomást annak érdekében, hogy a kijevi kormány is maradéktalanul betartsa az egyezmény feltételeit. Andrej Hunko azt mondta, a nyugati országok többet kell tegyenek ezen a téren, és rá kell kényszerítsék Kijevet arra, hogy a békés rendezés útjára térjen, ami egyben a német külpolitika felelőssége is.

Hunko azt mondta, Kijevnek nem lehetnek mentségei az egyezmény sértésére, mert ez az egyetlen békés rendezési lehetőség, ezért a másik féltől függetlenül is az egyezmény minden pontját be kell tartaniuk. “Nincsenek mentségek a Minszk II egyezmény nem-teljesítésére. Mindenki meg kell értse, hogy a békéhez és együttműködéshez vezető út megteremtése Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió érdekében áll.”

A minszki egyezmény kereteit 2015. februárjában véglegesítette Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország, és később a kijevi kormány, valamint a Donbassz régió vezetői egyaránt aláírták. A két fél egymást vádolja a feltételek sértéséért. Miközben a minszki egyezmény előírja, hogy Ukrajna területéről minden külföldi fegyveres erőt ki kell vonni, az Amerikai Egyesült Államok kormányközi megállapodás keretein belül több ezer katonát állomásoztat Ukrajnában, és fokozza katonai jelenlétét az Ukrajnával határos NATO-országokban.

http://www.hidfo.ru/2016/04/a-nyugat-kell-felelosseget-vallaljon-a-kijevi-kormany-lepeseiert/

Nagy-Ukrajnához ragaszkodna az új kormányfő

Ukrajna új miniszterelnöke, Vologyimir Grojszman a háború ígéretével kezdte a vezetői poszton. Kijelentette; az ő kormánya soha nem fogja elismerni, hogy a Krím-félsziget és a Donbassz régió már nem tartozik Ukrajnához – majd a hadsereg fejlesztését nevezte elsődleges célkitűzésnek.

“Ukrajna soha nem fogja elismerni a Krím elszakadását és a Donbassz régió függetlenedését” – mondta Ukrajna újonnan beiktatott miniszterelnöke. Az ukrán parlament csütörtökön elfogadta Arszenij Jacenjuk lemondását, és megszavazta Grojszmant a kormányfői posztra. Azt követően Grojszman arról beszélt, hogy az új kormány fokozott figyelmet fog fordítani a Krím-félsziget és az “átmenetileg megszállt” Donbassz régió visszaszerzésére.

Beszédében azt is egyértelművé tette, hogy ebben a műveletben a katonai tényezőt tekinti elsődlegesnek, ennek okán Ukrajna számára prioritás a katonai képességek fejlesztése, ami főként azt jelenti, hogy a nyugati fegyvergyártó cégek termékeit fogják nemzetközi hitelekből felvásárolni. “Védelmi képességeink fokozása az orosz agresszió körülményei mellett elsődleges fontosságú marad a kormány számára. Világos terveink vannak védelmi képességink fokozására, összhangban a NATO-standardokkal.”

A Grojszman által említett területek “visszaszerzése” egyfajta Nagy-Ukrajna fenntartását jelentené, hiszen a Krím-félsziget és a Donbassz régió abszolút többségben orosz lakosságú területek, ahol az ukránok jelentik a kisebbséget. Mindkét említett területen azt követően kezdődtek függetlenségpárti tüntetések, hogy 2014. elején lezajlott a kijevi puccs, és az új atlantista kormány hatályon kívül helyezte a nyelvtörvényt, ami ezekben a régiókban a többségi lakosság anyanyelvének használatát garantálta. A Krím-félsziget népszavazással döntött az Oroszországi Föderációról csatlakozásról, ennek eredményeit azonban a nyugati országok nem ismerik el, mert a NATO haditengerészeti kikötőt akart működtetni a Krím-félsziget területén, és a Krím Oroszországgal újraegyesülése ellehetetlenítette ezeket a terveket.

A NATO Krím-félszigetre vonatkozó terveinek meghiúsulása mellett Ukrajna továbbra is számos üzleti lehetőséget tartogat a nyugati országok számára. Ukrajna fegyveres erői eddig orosz fegyvereket használtak, a NATO-standardra átállás így megközelítőleg azt jelenti, hogy az országnak a semmiből kell nyugati rendszerű, új hadiipart építeni, amit az atlantista kormány a nyugati fegyvergyártó cégektől fog megvásárolni. Mivel az ukrán gazdaság romokban hever, ezekhez az ügyletekhez hiteleket kell felvegyenek, amit a fegyverek megvásárlása után is évtizedekig törleszteni fognak.

http://www.hidfo.ru/2016/04/nagy-ukrajnahoz-ragaszkodna-uj-kormanyfo/

A kijevi Rada ma megszavazta Valcman Nyalókakirály új miniszterelnökét, a februárban kegyvesztett és menesztett Jacenyjuk helyett.

257 “népi képviselő” adta áldását Maradék-Ukrajna új miniszterelnökére. Vologyimir Grojszman a neve a szerencsés úrnak.

Kétség sem merülhet fel a ’78-ban Vinnyicában született Grojszman rátermettségét illetően, hiszen már 16 évesen a vinnyicai piac ura és parancsolója volt a fiú! (Ez az időszak a Szovjetunió utáni szabad maffiavilág aranykora volt szerte az utódállamokban. Akkoriban egy városi piacot uralni komoly és tekintlyes dolog volt. Kalasnyikovokkal meg hasonló kegytárgyakkal kivívott és fenntartott tekintély.)

Hivatalosan a kedves papának-aki a piacon kereskedősködött-volt a segédje.

Ám az öreg Grojszman-a Borisz-politikusi pályára szánta csemetéjét. (Maffiózó vagy politikus?-nem mindegy?)

A tehetséges ifjú pedig tanult-tanult-tanult. Három esztendő alatt le is tudta az amúgy négy éves tanulmányi időt az “Interregionális Academy of Personnel Management” nevű, DIPLOMÁT ADÓ intézményben, annak is a speciális “Jogtudomány” nevű karán. Úgyhogy Nyalókakirály új miniszterelnöke jogi doktorátussal, meg menedzseri képesítéssel is rendelkezik. Meg sok-sok pénzzel, vagyonnal, (mert a bótolás az “tanulmányai ideje alatt is” nagyban zajlott, és igen sikeresen.

A kijevi Majdan után lett a Rada elnöke! Azzá “választották”! Rossz nyelvek szerint ő nem egyéb, mint Valcman “családi projektje”.

Na meg mától az ukránok miniszterelnöke! Kezdődhet a tűzijáték! Tiszasalamontól-Sztanyica Luganszkáig.

http://www.balrad.com/2016/04/14/folszallt-a-fust-kijevben/

A térképen is látszik, hogy annektálni kell ezt az országot

Mindegy, mit akar a szerbiai lakosság, ha egyszer maga az ország olyan helyen van, hogy ott idegen hatalmak szerint Európai Uniónak kell lennie. Az EU felforgatással, zsarolással, nyomásgyakorlással próbál új tagállamokhoz jutni, a lakosságot pedig hazugságokkal félrevezetik.

Szerbiában tett látogatást Orbán Viktor, ahol találkozott Aleksandar Vucic szerb kormányfővel. A magyar kormányfő Újvidéken tett látogatása alkalmából azt mondta: “Európának szüksége van Szerbiára. Elég ránézni a térképre, és jól látszik, hogy Szerbiának az Európai Unión belül kellene lennie. Magyarország abban érdekelt és azért dolgozik, hogy Szerbia minél hamarabb tagja lehessen az uniónak.”

Bár Orbán Viktor kijelentése üres frázisnak tűnhet, a közelmúlt eseményei alátámasztják: a magyar kormány tényleg azon dolgozik, hogy Szerbia az Európai Unió tagállamává váljon. Többek között emiatt is építhette meg Magyarország a határkerítést, amit Brüsszelből és belföldről egyaránt hangos kritika fogadott, de a belpolitikai szempontból áldásos intézkedésről hamar kiderült, hogy ezáltal a magyar kormány aktívan közreműködik az Európai Unió Szerbia ellen folytatott nyomásgyakorlásában.

Szerbia 2009-ben kezdeményezte az uniós csatlakozást, majd 2012-ben kapott tagjelölti státuszt. A tényleges tárgyalások 2014. januárjában kezdődtek, ám mérföldkő jellegű előrelépés nem történt, mert a szerb vezetőknek nem állt szándékában az uniós csatlakozás. Látványos áttörésre a magyar-szerb határon épült kerítés elkészülte után került sor; szeptember 15.-én Szerbia oroszországi nagykövete, Szlavenko Terzic arról számolt be, hogy újra folyamatban vannak a csatlakozási tárgyalások.

Kapcsolódó: Migrációs nyomással sikerülhet az Európai Unióba kényszeríteni egy újabb országot

Terzic bejelentéséből, és Federica Mogherini egy későbbi nyilatkozatából vált láthatóvá, hogy a magyar határkerítés egy olyan geopolitikai tényező, ami alkalmassá válhat Szerbia EU-csatlakozásának kikényszerítésére. A későbbiekben ezt Donald Tusk Belgrádban tett látogatása is alátámasztotta; az Európai Tanács elnöke a szerb miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztató során egyértelművé tette, hogy Szerbia az Európai Unió segítségével tud könnyebben megbirkózni a migrációs válsággal.

Ez a segítségnyújtás azonban látszólagos, hiszen

az Európai Unió maga állította elő a problémát, aminek enyhítésével közelebb hozza Szerbiát az uniós csatlakozáshoz.

Korábban a szerb hatóságok tömegesen továbbították a migránsokat az Európai Unió irányába, mert a migránsok nem a Balkánra igyekeztek, hanem a gazdagabb uniós országokba. Magyarország mint uniós tagállam azonban felépítette a határkerítést, ami Szerbiába összpontosította a migrációs nyomást, továbbterelve azt egyetlen útvonalra – Horvátország és Szlovénia irányába -, ami könnyedén ellenőrzés alatt tartható és kontrollálható. Ezáltal a magyar kormány fegyvert adott Brüsszel kezébe: az Európai Unió egyetlen határszakasz megnyitásával vagy lezárásával nyomást gyakorolhat Szerbiára, vagy enyhítheti a migrációs nyomást, ha a szerb kormány hajlani kezd az együttműködésre.

Azon felül, hogy a magyar kormány nyilvánvalóan Brüsszel céljait (is) szolgálta ki a határzár felállításával, Orbán Viktor egy pozitív karakterként jelenik meg az uniós tagság várományosai számára: ő testesíti meg azt a vezetőt, aki ugyan része az Európai Uniónak, de mer ellent mondani. Ezáltal azt a képet közvetíti Szerbia lakossága számára, hogy az uniós tagság nem feltétlen jár a saját politika feladásával. Ezt a képet erősítette Orbán Szerbiában tett nyilatkozata is, miszerint “Magyarország nem ért egyet azzal, hogy bármilyen politikai kérdést összekapcsoljanak az uniós tagság ügyével”.

Az Európai Unió tehát kettős játszmával próbálja magához édesgetni Szerbiát: nyomást gyakorol, de eközben azt az illúziót kelti, hogy az unión belül is lehetséges ellent mondani Brüsszelnek, és határozottan képviselni a saját elképzeléseket. Miközben a szerbiai kormányt nyilvánvaló maffiamódszerekkel próbálják beterelni az uniós tagság csapdájába, a lakosságot egyszerűen félrevezetik: azzal ámítják az embereket, hogy az uniós tagság hatására nőni fog az életszínvonal, emelkedni fognak a bérek – miközben egyértelmű, hogy az uniós tagság hatására nem fognak emelkedni a bérek, ehelyett a munkaerő elkezd kivándorolni a gazdagabb tagállamokba, az ottani magasabb bérek miatt. A szerb orvosok, mérnökök mind Németországban vagy Angliában végzik majd, és ezt pontosan tudja Aleksandar Vucic, de Orbán Viktor is. A magyar kormányfő szintén ebben a megtévesztésben vesz részt, amikor az uniós tagság hatásaként a magyar lakosság életkörülményeinek javulását vetíti előre.

Pontosan mennyivel javultak a Romániában élő magyarság életkörülményei annak hatására, hogy Románia csatlakozott az Európai Unióhoz? Szerbiában is pont annyira fog.

Az egész folyamatban a legaggasztóbb az az indok, amiért Szerbiának kényszerűen csatlakoznia kell az Európai Unióhoz: “Elég ránézni a térképre, és jól látszik, hogy Szerbiának az Európai Unión belül kellene lennie.”

Nagyhatalmi-geopolitikai érdekek mentén vagy csatlakoznak, vagy jön a zsarolás, nyomásgyakorlás – esetleg a magyar-kártya kijátszása, ami szintén erős ütőkártya a nyugati hatalom kezében. Ha Szerbia esete mellé figyelembe vesszük, hogy az Európai Unió Ukrajna esetében is csak a legitim kormány eltávolítása útján tudta újraindítani a csatlakozási tárgyalásokat, akár ki is jelenthetjük: még szerencse, hogy saját hadserege nincs Európának. A politika semmit nem változott a második világháború óta: Szerbia rossz helyen van a térképen, emiatt annektálni akarják. Eközben mindannyian látják, hogy se Magyarországon, se más, újonnan csatlakozott országban nem javultak az életkörülmények az uniós csatlakozás hatására – ahogy a csatlakozás előtt ígért nyugati béreket sem kaptuk meg, és ma már szó nincs ilyen ígéretekről.


http://www.hidfo.ru/2016/04/a-terkepen-is-latszik-hogy-annektalni-kell-ezt-az-orszagot/

Az EU negyedik legszegényebb országa Magyarország

Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,2 százaléka, körülbelül 41 millió fő élt súlyos anyagi nélkülözésben, köztük 1,878 millió magyar – olvasható az Eurostat csütörtökön közzétett jelentésében.

Ahogy az unió egészében, az elmúlt években Magyarországon is csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma/aránya. Az uniós ráta 2009-ben volt a legmagasabb, amikor megközelítette a 10 százalékot (9,9 százalék), 2013-ban 9,6, 2014-ben 9,0 százalék volt. A súlyos anyagi nélkülözés közepette élők aránya Magyarországon is csökkent, de a ráta az elmúlt években rendre meghaladta az uniós átlag kétszeresét: 2013-ban 27,8, 2014-ben 24,0, 2015-ben 19,4 százalék volt.

Összehasonlításképpen: Svédországban a szóban forgó arány 0,7 (2014-es adat), Finnországban 2,2 , a nem EU-tag Norvégiában 1,3 százalék volt: úgy tűnik, a „skandináv jóléti modell” még mindig működik.

Ennek a statisztikának a tükrében Magyarország a 28 EU-tagállam közül a negyedik legszegényebb: a súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek aránya csupán Bulgáriában (34,2 százalék), Romániában (24,6 százalék) és Görögországban (22,2 százalék) volt magasabb 2015-ben. (A dán, a ciprusi, a német, az ír, a luxemburgi és a szlovák 2015-ös adat még hiányzik, de Magyarország „helyezésén” ezek nem változtatnak.) A régiós „versenytársak” mutatói: Csehország 5,2, Szlovákia 9,9 (2014), Lengyelország 8,1 százalék.

Súlyos anyagi nélkülözésben élnek azok, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző:

1. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van;

2. a lakás megfelelő fűtésének hiánya;

3. váratlan kiadások fedezetének hiánya;

4. kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;

5. évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya,

6. anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival;

7. anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel;

8. anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval;

9. anyagi okból nem rendelkezik telefonnal.

(kamaraonline)

Bal-Rad komm: Gondoljunk bele, ha a “régi mércével” mért volna az Eurostat! STABIL DOBOGÓSOK LENNÉNK, és a bulgárok rettegnének, hogy letaszítjuk őket a csúcsról!

Nyomorult, szegény Magyarország népsége! Mit tettek velünk politikai maffiáink az elmúlt 25 esztendőben?

A nép pedig hol ezt, hol azt isteníti! Hóhérait.

De a “Magyar reformok működnek!” “Magyarország jobban teljesít!”

Ezen összetevőknek köszönhetően lettünk a keleti tábor legvidámabb barakkjából az EU hátsó udvarának tyúkólja!

Vallónia nem fogadja el az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt

Belgium Vallon Régiója nem hajlandó törvénybe iktatni az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt, amit Belgium kormánya már elfogadott.

Vallónia miniszterelnöke, Paul Magnette az RBTF hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, ameddig nem kapják meg a szükséges garanciákat, nem fogják ratifikálni az egyezményt, és a külügyminiszternek sem adnak felhatalmazást az aláírására. A Kanadával épített szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) ugyanazon oknál fogva ellenzik, mint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közti egyezményt (TTIP) – a tárgyalási folyamat nem átlátható, az érintett feleknek nem volt beleszólása a végső egyezmény kialakításába, és a megállapodás ellehetetlenítené a kis- és középvállalkozások működését, miközben hatalmat adna a nagy multinacionális vállalatoknak a piaci ellenfelek (és politikai akadályok) felett.

A CETA létrehozásáról 2013-ban állapodtak meg, de a tárgyalási mandátumokkal kapcsolatos információk csak 2015-ben kaptak nyilvánosságot. Az Európai Bizottság azt állítja, hogy a CETA célja a vámkorlátok eltávolítása, a piac bővítése. A bizottság honlapján található előrejelzés szerint a megállapodás “több és jobb üzleti lehetőséget biztosít Kanadában, és munkahelyeket teremt Európában.”

http://www.hidfo.ru/2016/04/vallonia-nem-fogadja-el-az-eu-es-kanada-kozti-szabadkereskedelmi-egyezmenyt/

A transzatlanti integráció eszköze a Panama-botrány?

Sokan megkérdőjelezték már a panamai offshore-kiszivárogtatás “hitelességét” – most egy volt kiszivárogtató azt mondja, szerinte nem hiteles dokumentumokról van szó, hanem az Egyesült Államok próbál ilyen módon leszámolni ellenlábasaival. Euroszkeptikusok, nem-nyugati hatalmak prominens alakjai kerültek célkeresztbe az ügy során, amibe egyetlen amerikai sem bukott bele.

2009-ben az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma 780 millió dollár büntetést szabott ki az UBS svájci bankra, miután Bradley Birkenfeld belső információkat hozott nyilvánosságra a bank adóelkerülésben betöltött szerepéről. Birkenfeld most azt mondja, a Panama-üggyel kapcsolatban komoly kételyek merülnek fel, és sokkal valószínűbb, hogy politikai leszámolásnak lehetünk szemtanúi, minthogy valóban válogatatlan adatok jutottak nyilvánosságra. A CNBC-nek adott interjúja során azt is kijelentette; szerinte a CIA áll a Panama-botrány kirobbantása mögött, és az Egyesült Államok ilyen módon próbál leszámolni politikai, gazdasági ellenfeleivel.

“Tagadhatatlan tény, hogy a felmerült nevek kimondottan vagy kimondatlanul mindannyian az Egyesült Államok ellenségei – Oroszország, Kína, Pakisztán, Argentína – és nem látunk egyetlen amerikai nevet sem. Miért nem?”

Birkenfeld a hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, bár ez a kiszivárogtatások történetének legnagyobb botránya, vélhetően titkosszolgálati művelet áll az ügy mögött. “Ha egy országnak rendelkezésre állnak olyan szervezetek mint az NSA és CIA, melyek külföldi kormányok után kémkednek, könnyedén beférkőznek egy ilyen vállalatba.”

A volt kiszivárogtató arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok vélhetően kellő körültekintéssel kerültek megválogatásra, mert semmilyen formában nem ártottak amerikai érdekeltségeknek – egy valódi tömeges kiszivárogtatás esetén egyszerűen nem történhetne meg ilyesmi, akarva-akaratlanul is közé került volna néhány amerikai botrány lehetősége.

A Panama-botrány első áldozata Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök volt, aki alapvetően a transzatlani integráció útjában állt. Tavaly egyértelműen kijelentette, hogy az izlandi gazdaság válságból való gyors felépülése nem történhetett volna meg, ha Izland az Európai Unió tagállama lenne. A szigetország földrajzilag az USA-Oroszország-Európai Unió háromszögében helyezkedik el; a Panama-botrány gyakorlatilag egy nagyhatalmak közti frontországban buktatott miniszterelnököt, így leginkább az ukrajnai puccshoz – Mikola Azarov lemondatásához és Viktor Janukovics elűzéséhez – hasonlítható.

Egy másik ilyen prominens “áldozat” David Cameron brit miniszterelnök, aki lehetővé tette, hogy a lakosság népszavazást tartson az uniós tagságról, miközben a közvélemény-kutatások alapján még nem egyértelműen látható, hogy az emberek a tagság fenntartása vagy a kilépés mellett voksolnak-e. Cameron szintén a transzatlanti integrációt hátráltatta azzal, hogy országa számára számos mentességet kényszerített ki az Európai Unió központosítási törekvéseivel szemben.

http://www.hidfo.ru/2016/04/a-transzatlanti-integracio-eszkoze-a-panama-botrany/

Viszonylagos visszafogottság jellemezte tegnap Szíria szerte a kormányerők harctéri tevékenységét.

Az ok: a négyévente esedékes választások megejtése.

A szír Parlament 250 képviselői mandátumára 11328 személy kandidált tegnap. Hogy milyen eredménnyel? Azt a közeli napokban fogjuk megtudni.

A kormánycsapatok visszafogottság nem ragadt át a latorbandákra. Persze a hadsereget semkell tétlenséggel vádolni, mert visszafogottság ide vagy oda, Damaszkusznál meglehetősen keserves napot szereztek tegnap az egymással is torzsalkodó terrorbandáknak.

A kormányhadsereg 102. brigádja érzékeny csapást mért rájuk tegnap, amikor kiterjesztette felségterületeit a nemrégiben megkaparintott Tall Savannah – Tall Curls autópálya mentén.

Aleppo tartományban a provincia fővárosától keletre az orosz-szír légipáros mért csapásokat latorfészkekre Al-Bab és Deir Hafer térségekben.

Aleppotól délre a Damaszkusszal szövetséges “Hezbollah”, “Harakat Al-Nudzhaba” és az Iszlám Forradalmi Gárda egységei támadták Tel Al-Ace és Jebel al-Ace ilyen-olyan terrorbandáit. Jobb műszaki felszereltségük ellenére is kudarcot vallottak, és föladták a kísérletet. Meg kell várniuk a kormányhadsereg és a légierő aktív mozdulatait, azaz az offenzívát. Ennek kezdeti időpontjában tegnap-a hírek szerint-meg is történt a megállapodás. Ezt erősíti az, hogy az éjszaka megérkezett a térségbe Qasem Soleimani vezérőrnagy, az iráni Forradalmi Gárda helyi erőinek kijelölt parancsnoka, és Suhail Al-Hassan ezredes, a szíriai hadsereg “Tigris” csoportjának parancsnoka, mint az erőkoncentráció vezénylő parancsnoka.

“Amúgy” Szíria szerte minden a megszokott módon és mederben zajlott tegnap is. Martalóc-martalócot irtott. A kormányerők néha odavertek a marakodóknak.

Mindenki gyakorlatilag a “Szíria Sztálingrádja” kimondatlan nevű akció kezdetét várja. Azaz: az Aleppo elleni offenzívát, amely a TELJES FORDULAT reményét hordozza magában.

http://www.balrad.com/2016/04/14/sziria-110/

Magyar csoport az OLAF-nál?

Jelenleg tizenhat hazai ügyben nyomoz a Csalás Elleni Európai Hivatal

Az európai uniós fejlesztési források szabályszerű felhasználásával kapcsolatban jelenleg 16 különböző magyarországi ügyben nyomozunk – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF).

Az uniós intézményeken belüli korrupciót, súlyos kötelességszegést, valamint az EU-költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgáló szervezet lapunknak kifejtette, hogy valamennyi hazánkat érintő eset az Európai Stratégiai Beruházási Alap, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatási pénzeinek kezelésére összpontosít. Lapunk úgy tudja, az utóbbi években több nyomozó is kimondottan a magyarországi esetek vizsgálatára specializálódott.

Az OLAF ezt nem erősítette meg, azt azonban előrebocsátotta, hogy ha valamely uniós tagállamban az elnyert pályázatok többsége esetében felmerülhet a csalás gyanúja, akkor a 28 országra jutó 169 szakember egy részét átcsoportosíthatják. Ebben a létszámban benne vannak az ügykezelők, a jogi véleményezők és a hírszerzési elemzők is, fejlesztéspolitikai szakértők szerint pedig mindez azt feltételezi, hogy az átlagosnak számító öt-hat OLAF-alkalmazott helyett egyidejűleg 10-15 is hazánkban derítheti fel az uniós támogatásokkal kapcsolatos esetleges visszaéléseket.

Már csak azért sem volna érdemes gyanús beruházások és kétes vidékfejlesztési projektek tekintetében ujjat húzni a Csalás Elleni Európai Hivatallal, mert annak 1999-es megalakulása óta a 3500 lezárt nyomozás 1,1 milliárd eurónyi uniós forrás visszafizetését, illetve 900 évnyi börtönbüntetést eredményezett.

Nem az első eset

Jó néhány esetben nyomozott már korábban is Magyarországon az OLAF, gyanújuk szerint például idehaza szabálytalanság történt a közbeszerzések ellenőrzésére kapott EU-források hasznosítása során is, vagyis a korrupció elleni küzdelemre kapott pénzt nem jogszerűen használták fel. A Heti Világgazdaság beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 960 millió forint értékben kötött tanácsadói szerződést a 2013 Quality Control konzorciummal, hogy hatékonyabban tudja feltárni a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat; majd később ezt az összeget megtoldotta további 256 millióval. A konzorcium öt tagja a CEU Tender Kft., a Dezső és Társa Kft., a Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda, az Okean Kft. és a Vépterv Kft. volt. A CEU Tender Kft., Nagy és Pál Ügyvédi Iroda párossal később a fejlesztési ügynökség kötött egy hasonló tárgyú, több mint egymilliárd forint értékű szerződést is. Az OLAF mindhárom ügyletet ellenőrizte, és fiktív számlákra, illetve nagy összegű készpénzes kifizetésekre bukkant, a feltárt szabálytalanságok súlyossága miatt végül a teljes támogatási összeg, közel 2,4 milliárd forint visszafizettetését javasolta a jelentésében.

A HVG ismertetése szerint az OLAF-nak az is feltűnt, hogy bár a tanácsadó konzorcium elég népes csapatból állt össze, mégis alvállalkozókra bízták a munkát. Csakhogy a közbeszerzési törvény szerint a teljesítésben 10 százaléknál nagyobb arányban részt vevőket már az ajánlatban meg kell jelölni, ez azonban nem történt meg. Egy bizonyos Drehor Kft.-nek csaknem 166 millió forintot fizettek a közreműködéséért – ez a teljes szerződéses összeg mintegy 17 százaléka –, ráadásul úgy, hogy a társaság maga is bevont egy újabb alvállalkozót, amelynek 66 milliós értékben adott át tanácsadói órákat. A megbízás pikantériája, hogy az építőipari vállalkozásként indult Drehor egyik munkatársa korábban éppen az NFÜ-nél dolgozott vezető beosztásban. Az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt még tavaly nyáron nyomozást rendeltek el, az ügy azóta is nyomozati szakaszban van. A gazdasági hetilap cikke szerint egyébként a súlyos gyanú akkor ébredt az OLAF vizsgálóiban, amikor azt találták, hogy a Drehor készpénzben fizetett a maga alvállalkozójának, mégpedig a vállalkozások számára a törvényben megengedett havi 1,5 millió forintnál nagyobb tételeket.

Több más hazai esetet is vizsgáltak Brüsszelben, volt például olyan magyar pályázó, aki kutyáknak kialakított futópadra kapott több tíz millió forintos támogatást, de bele sem fogott a fejlesztésbe, más olyan, célja szerint vakokat segítő szoftver elkészítésével adós, amely az érintettek szerint eleve felesleges.
(mno)

Bal-Rad komm: Már az Uniónak is föltűnt, hogy a júdáspénz NEM MINDEN JOGOSULTHOZ JUT EL, hanem Döbrögiék elorozzák a javát! A többi jogosult pedig csak szűköl.

Túltolta a biciklit a döbrögista horda e téren is! Az EU-nak már külön csapatot kellett összeverbuválnia a fékentartásukra. Az egyensúly megteremtése érdekében.

Nato olyan mint a pàva. Csak làtszolag veszélyes a farktolazata. Harcban derülki,hogy csak diszlet.

Hétfőn a Balti-tengeren riogatta a szerencsétlen sorsú amerikai rombolót és legénységét az orosz légierő. A Pentagon szerint “szakmaiatlan manővereket végrehajtva, két-fegyvertelen-orosz SzU-24-es harci repülőgép, több alkalommal is támadó manővereket imitálva, nagyon közel repült el a “Donald Cook” felett-mellett!”

Az amerikai hajó fedélzetén egy lengyel helikopter rostokolt, amelynek lett volna dolga, de az “incidens” miatt jobbnak látták ha nem száll fel.

A Pentagon azt is sérelmezte, hogy az esetet végig figyelte egy orosz Ka-27 típusú helikopter is.

A dolog miatt most igencsak durcás az amerikai hadügy! Ez megint bíróságon fog végződni.

http://www.balrad.com/2016/04/14/mar-megint-a-donald-cook/