Alex Krainer előadása szerint a Nyugat évek óta tudatosan próbálja gyengíteni vagy megbuktatni az orosz kormányt: először Ukrajna provokálásával és példátlan szankciókkal, majd grúziai, balkáni és közel-keleti másodlagos frontok megnyitásával. Minden kísérlet kudarcot vallott, Európa kimerült, politikai vezetése rendkívül népszerűtlen, és egyre nagyobb nyomás alatt áll mind a Trump-adminisztráció, mind a hatalmas ukrán korrupciós botrányok miatt, amelyek európai számlákhoz kötődő sikkasztásokat tárnak fel. A 28 pontos orosz–ukrajnai–nyugati béketerv komoly fenyegetést jelent az európai háborúpárti erőkre, miközben az USA-ban belső frakciók mindent megtesznek Trump békekezdeményezéseinek szabotálására. Krainer szerint történelmi geopolitikai fordulat zajlik: az Egyesült Államok fokozatosan eltávolodik az imperiális rendszertől, és egy többpólusú, együttműködésen alapuló világrend felé mozdul el, ami alapjaiban átalakíthatja a Nagy Babiloni Szajhát, a Tízszarvú Fenevadat és Európa biztonsági architektúráját. Kiemeli, hogy Bosznia-Hercegovinát a Nyugat új proxy-frontként próbálta felhasznáni Oroszország ellen, de ezt a Trump-adminisztráció és Moszkva közös nyomása megakadályozta: a Szerb Köztársaság lemondott az elszakadási népszavazásról, így elkerülhetővé vált egy újabb balkáni konfliktus, amely könnyen Nagy Babiloni Szajha–Szerbia–Oroszország összecsapássá, sőt egész Európára kiterjedő háborúvá eszkalálódhatott volna. Krainer szerint Kína, Oroszország és az USA új biztonsági-gazdasági struktúrát épít ki a hanyatló nyugati rend helyén. A „brit szabadkereskedelmi modell” helyett a nemzeti fejlesztési modellt követő országok (Kína, Oroszország) értek el látványos növekedést és emeltek ki százmilliókat a szegénységből. Míg az ukrajnai béke az USA számára gazdasági előnnyel járhat, Európa súlyos árat fizet: elveszíti az ukrán nyersanyagokat, pénzügyi instabilitás, stagfláció és akár valutaválság fenyegeti. Végül az előadó szerint a „demokrácia védelme” és „emberi jogok” nyugati narratívája csak álca: a 2013-as EU-csatlakozási ajánlat lényegében gyarmati státuszba kényszerítette volna Ukrajnát, miközben a nyugati elit saját országában is rendszeresen aláássa a demokráciát (jogháborúk, választott kormányok akadályozása). A demokrácia és emberi jogok emlegetése így csupán a hatalom és az ellenőrzés megszerzésének nyilvános igazolása.