2025. december 4., csütörtök

Miért nem beszélnek az orvosok a böjtről?

Az autofágia a szervezet természetes tisztítási folyamata, ahol a sejtek lebontják és újrahasznosítják sérült részeiket, hogy egészségesek és hatékonyak maradjanak. Ez a folyamat, amely görögül „önevést” jelent, segít a szervezetnek eltávolítani a sejtszemetet, támogatva a sejtregenerációt és a hosszú élettartamot. Különösen aktív a böjt, a testmozgás és a stressz időszakában, amikor a szervezet a sejtek tartalékait csapolja meg energia és javítás céljából.

Forrás:
https://old.bitchute.com/video/Fpb7q0SxNLWf/

A rombolásra épített új rend

A beszélgetők szerint a nyugati politikai-gazdasági elit – különösen az európai intézményrendszer csúcsszereplői – elszakadtak a valóságtól, és személyiségzavaros, alkalmatlan közép- és felsővezetők kezébe került a döntéshozatal. A megszólalók állítása szerint ez az elit hamis biztonságérzetben él: úgy vélik, hogy technológiai, pénzügyi és intézményi eszközökkel kiszervezhető a kockázat és az erőszak, miközben nincsenek tisztában a valódi konfliktusok következményeivel. 
A narratíva központi eleme, hogy a jelenlegi rend tudatos lerombolása egy „új rend” létrehozását szolgálja. Ennek eszközei a beszélgetés szerint a pénzügyi rendszerek végletekig feszítése, a geopolitikai feszültségek eszkalálása, valamint a politikai és intézményi inkompetencia „felülről” történő beépítése, hogy a felelősség végül ezekre a szereplőkre háruljon. 
A megszólalók úgy érvelnek, hogy ez a folyamat egy késői, válságban lévő rendszer tipikus mintája: a hatalom csúcsán lévők elveszítik a realitásérzéküket, alábecsülik a társadalmi reakciókat, és túlértékelik saját védettségüket. A beszélgetés egészét áthatja az a tétel, hogy az elit nem stabilizálni, hanem „resetelni” próbál – még akkor is, ha ez súlyos társadalmi és geopolitikai károkkal jár.
Forrás: https://youtu.be/w4o0Nygu8pk

Alex Krainer: A szakadék szélén

Alex Krainer előadása szerint a Nyugat évek óta tudatosan próbálja gyengíteni vagy megbuktatni az orosz kormányt: először Ukrajna provokálásával és példátlan szankciókkal, majd grúziai, balkáni és közel-keleti másodlagos frontok megnyitásával. Minden kísérlet kudarcot vallott, Európa kimerült, politikai vezetése rendkívül népszerűtlen, és egyre nagyobb nyomás alatt áll mind a Trump-adminisztráció, mind a hatalmas ukrán korrupciós botrányok miatt, amelyek európai számlákhoz kötődő sikkasztásokat tárnak fel. A 28 pontos orosz–ukrajnai–nyugati béketerv komoly fenyegetést jelent az európai háborúpárti erőkre, miközben az USA-ban belső frakciók mindent megtesznek Trump békekezdeményezéseinek szabotálására. Krainer szerint történelmi geopolitikai fordulat zajlik: az Egyesült Államok fokozatosan eltávolodik az imperiális rendszertől, és egy többpólusú, együttműködésen alapuló világrend felé mozdul el, ami alapjaiban átalakíthatja a Nagy Babiloni Szajhát, a Tízszarvú Fenevadat és Európa biztonsági architektúráját. Kiemeli, hogy Bosznia-Hercegovinát a Nyugat új proxy-frontként próbálta felhasznáni Oroszország ellen, de ezt a Trump-adminisztráció és Moszkva közös nyomása megakadályozta: a Szerb Köztársaság lemondott az elszakadási népszavazásról, így elkerülhetővé vált egy újabb balkáni konfliktus, amely könnyen Nagy Babiloni Szajha–Szerbia–Oroszország összecsapássá, sőt egész Európára kiterjedő háborúvá eszkalálódhatott volna. Krainer szerint Kína, Oroszország és az USA új biztonsági-gazdasági struktúrát épít ki a hanyatló nyugati rend helyén. A „brit szabadkereskedelmi modell” helyett a nemzeti fejlesztési modellt követő országok (Kína, Oroszország) értek el látványos növekedést és emeltek ki százmilliókat a szegénységből. Míg az ukrajnai béke az USA számára gazdasági előnnyel járhat, Európa súlyos árat fizet: elveszíti az ukrán nyersanyagokat, pénzügyi instabilitás, stagfláció és akár valutaválság fenyegeti. Végül az előadó szerint a „demokrácia védelme” és „emberi jogok” nyugati narratívája csak álca: a 2013-as EU-csatlakozási ajánlat lényegében gyarmati státuszba kényszerítette volna Ukrajnát, miközben a nyugati elit saját országában is rendszeresen aláássa a demokráciát (jogháborúk, választott kormányok akadályozása). A demokrácia és emberi jogok emlegetése így csupán a hatalom és az ellenőrzés megszerzésének nyilvános igazolása.