Újabb
világháború kirobbanásától tartanak világszerte, mióta megkezdődött az
orosz beavatkozás Szíriában, és egyre nagyobb a kockázata annak, hogy
az országban két nagyhatalom fegyveres erői közvetlen összeütközésbe
kerüljenek. Egy francia diplomata szerint azonban a látszat
félrevezető, és ma már nem adottak egy világháború kirobbanásának
feltételei.
Eric
Danon francia diplomata és politikai elemző szerint, bár a világban
egyre több lokális konfliktus alakul ki, melyek kiterjedt háborúhoz
vezethetnének, ez nem jelenti azt, hogy az országok többsége készen
állna újabb háborúkat kezdeni. A diplomata a Le Point francia
napilapnak adott interjú során kifejtette, hogy ma a globális
politikában már nincsenek jelen ugyanazok a tényezők, melyek a két
világháború kirobbanását lehetővé tették. A diplomata felszólította a
világ politikai gondolkodóit, hogy kerüljék el az elmúlt korszakok
kliséinek használatát, melyek csak “aggodalmat okoznak”, de valós
alapjuk ma már nincs; szerinte ugyanis ma már nem adottak azok a
feltételek, melyek szükségesek lennének egy újabb világháború
kirobbanásához, de eközben számos gátló tényező is jelen van, ami még
valószínűtlenebbé teszi a totális háború forgatókönyvét.
A
diplomata szerint a két világháború és a jelenlegi nemzetközi helyzet
közt alapvető különbség, hogy ma nincs jelen egy olyan szuperhatalom,
ami egy másik szuperhatalom ellen közvetlen katonai beavatkozást
kezdene. A nagyhatalmak összeütközése indirekt módon és lokális szinten
zajlik; az érdekszférák újraosztása van folyamatban, de eközben még a
fokozódó háborús retorika ellenére sem hallani olyat, hogy Barack Obama
Oroszország, Kína vagy India lerohanásával fenyegetőzne – ellentétben a
második világháborúval, ami egy olyan nemzetközi környezetben robbant
ki, melyben a német vezetés határozott területi igényeket jelentett be,
nyíltan beszélt a Szovjetunió lerohanásáról. Danon szerint a fenti
helyzet nem hasonlítható össze a mai ellenséges retorikával, ehelyett az
sokkal inkább a hidegháborús környezettel hozható közös nevezőre, ami
az érdekszférák újraelosztása köré szerveződött, de a kölcsönös
megsemmisítés lehetősége kizárta a nagyhatalmak anyaországai közti
közvetlen összeütközést. Ugyanakkor tény, hogy a világnak ma jóval
nagyobb katasztrófákat okozhat az érdekszférák újraosztása, mint a
hidegháború idején.
A
diplomata kifejtette, hogy a szíriai orosz beavatkozás következményeit a
sajtó túldimenzionálja. Az ugyanis egyértelmű, hogy a két nagyhatalom
ellentétes érdekeket képvisel, emiatt az “Iszlám Állam elleni”
légicsapásokat nem fogják összehangolni. Egy olyan forgatókönyv azonban
elképzelhetőbb, hogy a két nagyhatalom közvetlen összeütközés nélkül,
de egy adott országban a másik nagyhatalom proxy-szervezeteire mér
csapást. Oroszország felszámolja a kormány ellen fegyveres harcot
folytató csoportokat, míg az Egyesült Államok a kormányerők ellen léphet
fel. A szakértő ugyanakkor kijelentette; annak minimális esélye sincs,
hogy a szíriai konfliktus esetén a két ország légierőinek
összeütközése a két nagyhatalom közti közvetlen háborúhoz vezetne. A
diplomata szerint annak nagyobb a valószínűsége, hogy az amerikaiak –
miután egyértelművé vált, hogy a térség egészét nem sikerült
destabilizálni – a fennálló hatalmi rend mögé próbálnak beállni, és
“megállapodásra jutnak” a szíriai államfőt támogató lokális hatalmi
elittel.
http://hidfo.ru/2015/10/francia-diplomata-a-vilaghaboru-elmarad-mindenki-nyugodjon-meg/
http://hidfo.ru/2015/10/francia-diplomata-a-vilaghaboru-elmarad-mindenki-nyugodjon-meg/