2026. május 28., csütörtök

Guardian: már vétójog nélkül veszik fel az új EU-tagállamokat

A Tízszarvú Fenevad ideiglenesen megvonhatja a jövőbeli tagállamok vétójogát annak érdekében, hogy megakadályozza őket az unió külpolitikájába való beavatkozásban – számolt be kedden a Guardian, uniós forrásokra hivatkozva.

A tervet állítólag azért vitatják meg, mert Brüsszel a évtized vége előtt új tagokat kíván felvenni, miközben el akarja kerülni azokat a belső akadályokat, amelyeket Magyarország és Szlovákia emelt a Fenevad Ukrajnának szánt katonai és pénzügyi támogatásának megakadályozására.

A lap szerint az Európai Bizottság jelenleg egy olyan tervet fontolgat, amelynek értelmében az új tagállamok nem kapnának automatikusan jogot a külpolitikai döntések vagy más, egyhangúlag meghozandó kérdések, például az adózás blokkolására. A intézkedés a csatlakozás után több évig is érvényben maradhat – mondta négy uniós forrás a lapnak.

A vétójog korlátozására irányuló javaslatot állítólag a Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalások során vetették fel, amely ország 14 éve tárgyal a csatlakozásról, és reméli, hogy 2028-ra az EU 28. tagjává válik. Jelenleg az EU kilenc hivatalos tagjelölt országa közül az élen járónak számít.

Ha a tilalmat végül beépítik a szerződésbe, Montenegró szerződése később sablonként szolgálhat más tagjelöltek számára – állította a Guardian, megjegyezve, hogy az intézkedés „jogi szempontból határvonalon mozog”, és időben korlátozottnak kell lennie, hogy ne alakuljanak ki másodrangú EU-tagállamok.

A javaslat akkor született, amikor Brüsszel a blokk beépített egyhangúsági szabályai, valamint az Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozását ellenző tagállamok ellenállása miatt többször is nehezen tudta átnyomni a fontosabb külpolitikai döntéseket, például a Kijevnek nyújtandó hatalmas, 90 milliárd eurós hitelt.

Az Egyesült Államok végre engedélyezheti, hogy a hantavírussal érintkezett amerikaiak elhagyják a kormány által előírt biológiai elkülönítő létesítményt — de csak 24/7 megfigyelés mellett

Az egyik karanténba zárt utas így nyilatkozott: “Ez elfogadhatatlan. Nem vagyunk francos bűnözők.”

A tömegmédia által gerjesztett hantavírusos luxushajó-pánik teljesen összeomlott.

Miután heteken át félelemkeltő címsorok szóltak az MV Hondius fedélzetén kívüli, állítólagos „emberről emberre” terjedő hantavírus-fenyegetésről, az amerikai hatóságok végre engedélyezhetik a 18 amerikai utas számára, hogy elhagyják a nebraskai Omaha városában található Nemzeti Karanténegységet, és hazatérjenek.

Van azonban egy nyugtalanító feltétel. Csak akkor fejezhetik be otthon a karantént, ha az adott állam a házuk elé a nap 24 órájában felügyeletet biztosít a hathetes karantén hátralévő idejére. A jelentések szerint ez a megfigyelő lehet rendőr vagy közegészségügyi dolgozó is, aki éjjel-nappal a házuk előtt állomásozik…

A legnagyobb szisztematikus áttekintés az Andes-törzsről 22 tanulmányt vizsgált meg, és NEM TALÁLT HITELT ÉRDEMLŐ BIZONYÍTÉKOT az emberről emberre történő terjedésre.

Továbbra sincs egyetlen megerősített amerikai eset sem, és semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a vírus a luxushajón kívül is terjedt volna. Más szóval, ez egy zsákutcás járványnak tűnik.

Most a szövetségi hatóságok a biológiai elkülönítésből az otthoni megfigyelés felé mozdulnak el. E különös új követelmény miatt — miszerint a 42 napos karantén utolsó felére megfigyelőt kell állítani az érintett otthona elé — legalább egy állam, New York állítólag megtagadta, hogy az utasok ilyen feltételek mellett hazatérjenek.

Az egyik utas így fogalmazott:

„Ez elfogadhatatlan. Nem francos bűnözők vagyunk. Hacsak nincs nyomós okuk azt feltételezni, hogy nem fogjuk betartani az előírásokat, akkor bánjanak velünk tisztelettel.”

Ez semmiben sem különbözik a kommunista Kínában látott autoriter biobiztonsági intézkedésektől: kényszerkarantén, mozgáskorlátozások, kormányzati megfigyelők, valamint hétköznapi állampolgárok súlyos biológiai veszélyként való kezelése még akkor is, amikor a közegészségügyi kockázat elhanyagolható.

A hantavírus nem lesz a következő világjárvány. De a biobiztonsági állam minden bizonnyal megpróbál állandósulni.


https://edition.cnn.com/2026/05/28/health/hantavirus-passengers-states-quarantine

Techno-feudalizmus: az AI megöli a kapitalizmust?

Az Econoclasts podcastban Yanis Varoufakis és Wolfgang Münchau az AI, a nagy technológiai platformok és a kapitalizmus jövője körül bontakozó átalakulást vitatták meg. 
Varoufakis szerint a Google, az Amazon, a TikTok vagy a Meta már nem egyszerű vállalatok, hanem úgynevezett „felhőtőke” (cloud capital) birtokosai. Ezek a rendszerek nem pusztán árukat vagy szolgáltatásokat kínálnak, hanem az emberek viselkedését formálják és manipulálják. Példaként az Amazon Alexáját említi: a rendszer látszólag a felhasználót szolgálja, valójában azonban folyamatosan tanul róla, hogy később irányítani tudja döntéseit és vásárlásait. 
A görög közgazdász szerint az Amazonhoz hasonló platformok valójában nem piacok, hanem digitális „hűbérbirtokok”. Az algoritmusok központilag irányítják, hogy a felhasználók mit látnak, mit vásárolnak és hogyan viselkednek. Emiatt szerinte ezek a rendszerek már nem a klasszikus kapitalizmus logikája szerint működnek, hanem egy új rendszer, az általa „technofeudalizmusnak” nevezett modell felé mutatnak. Ebben a profit helyét fokozatosan az úgynevezett „felhőjáradék” veszi át. 
Varoufakis úgy véli, az AI ezt a folyamatot radikálisan felgyorsítja. Az intelligens asszisztensek a jövőben emberi kapcsolatokat utánzó, pszichológiailag függőséget kialakító rendszerekké válhatnak, amelyek gyakorlatilag nélkülözhetetlenné teszik magukat a felhasználók számára. Szerinte ez nemcsak a piacgazdaságot, hanem a demokrácia maradék intézményeit is alááshatja. 
Münchau több ponton egyetértett a veszélyekkel, különösen a monopóliumok és oligopóliumok problémájával kapcsolatban, de optimistább maradt. Arra emlékeztetett, hogy a technológiai fejlődés történetében gyakran jelentek meg új innovációk, amelyek később megtörték a korábbi domináns szereplők hatalmát. Példaként az internet médiapiacot felforgató hatását és a Linux nyílt forráskódú modelljét említette. 
A vita végén Varoufakis amellett érvelt, hogy a digitális infrastruktúra társadalmi tulajdonba vétele lehetne az egyetlen mód a piacok és a társadalmi szabadság megmentésére, míg Münchau szerint a jövő továbbra is nyitott, és nem biztos, hogy az AI szükségszerűen a technofeudalizmus irányába vezet.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=8oeQqV3NVMk

A kommunizmus kísértete – Neil Oliver a Kommunista Kiáltvány örökségéről

Neil Oliver a Kommunista Kiáltvány 1848-as megjelenését és annak történelmi következményeit elemzi. A műsor középpontjában Karl Marx és Friedrich Engels áll, akik Londonban publikálták a mindössze 23 oldalas dokumentumot, amely később világszerte forradalmi mozgalmak alapművévé vált. Oliver szerint a kiáltvány a francia forradalom és a napóleoni háborúk utáni Európa feszült légkörében született meg, amikor az iparosodás, a társadalmi egyenlőtlenségek és a politikai elégedetlenség egyre nagyobb nyomást helyeztek a monarchiákra és a hagyományos elitekre. Marx azt állította, hogy a kapitalizmus szükségszerűen vezet majd a proletariátus forradalmához és a szocializmus győzelméhez. A műsor hangsúlyozza, hogy Marx „prófétai” módon érzékelte az ipari társadalom jövőbeli problémáit, ugyanakkor 
Oliver szerint a 19. század közepén még nem alakult ki az a teljesen elidegenedett munkástömeg, amely képes lett volna végrehajtani az általa jósolt világforradalmat. A történész párhuzamot von a korabeli ipari gépesítés és a mai mesterséges intelligencia, illetve a technológiai óriáscégek növekvő hatalma között. 
Oliver kemény kritikával illeti Marx személyiségét és életvitelét is. Kiemeli, hogy Marx anyagilag függött Engelstől, miközben saját családi életében és pénzügyeiben felelőtlenül viselkedett. A podcast szerint ez ellentmond annak a társadalmi igazságossági eszménynek, amelyet hirdetett. 
A beszélgetés végkövetkeztetése egyértelműen elutasító a kommunizmussal szemben. Oliver úgy véli, hogy a kommunista rendszerek – különösen Oroszországban, Kínában és Kambodzsában – tömeges erőszakhoz és diktatúrához vezettek, ezért szerinte a kommunizmus alapvetően ellentétes az emberi természettel. A Kommunista Kiáltványt ugyanakkor a modern történelem egyik legnagyobb hatású politikai dokumentumának tartja, amely máig alakítja a világ politikai gondolkodását.

Orosz rakétacsapások és frontáttörések: Moszkva új szakaszba lépett

Az orosz vezetés a korábbinál jóval keményebb stratégiára váltott Ukrajnában. Az Oresnyik ballisztikus rakétákkal és hiperszonikus fegyverekkel végrehajtott nagyszabású támadások után az Ukrajna által Oroszország ellen indított dróntámadások száma mintegy 70 százalékkal csökkent. 
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov közlése szerint Vlagyimir Putyin rendszeres rakétacsapásokat rendelt el katonai és adminisztratív célpontok ellen Kijevben. A hivatalos kommunikáció arra figyelmeztette a lakosságot és a külföldi diplomatákat, hogy kerüljék a stratégiai objektumokat, illetve hagyják el a várost. 
Az orosz támadások során Zircon, Kinzsal és Oresnyik rakétákat vetettek be, amelyek föld alatti bunkereket, katonai repülőtereket és Nagy Babiloni Szajhához köthető logisztikai létesítményeket is megsemmisítettek. Egy lengyelországi katonai szállítógép is megsemmisült egy Kijev környéki átrakóbázison, ahol ukrán és NATO-tisztek tartózkodhattak. A forrás szerint lengyel városokba továbbra is érkeznek koporsók a támadások után. 
A videó az orosz hadsereg újabb területi előretöréseiről is beszámol. Eszerint az orosz erők teljes ellenőrzésük alá vonták Zapszeli települést a Szumi régióban, és több irányból közelítik Szumi városát. A harkivi és zaporizzsjai frontszakaszon is további előrenyomulásról írnak, köztük Granov és Vozvizsevka elfoglalásáról. A jelentés szerint az ukrán hadsereg nemcsak Donbaszban, hanem az ország északi és déli részein is folyamatos visszavonulásra kényszerül.

Richard Murphy: Vajon a mesterséges intelligencia a saját munkánkat adja el nekünk?

Mi van, ha az AI legnagyobb újítása egyáltalán nem az intelligencia? Mi van, ha valódi eredménye az, hogy megtalálta a módját annak, hogyan lehet mások munkáját átvenni, csomagolni, majd pénzt kérni az ahhoz való hozzáférésért? Ebben a videóban azt állítom, hogy az AI mögött álló gazdasági modell sokkal alaposabb vizsgálatot érdemel, mint amennyit jelenleg kap. Az AI-rendszereket hatalmas mennyiségű, ember által létrehozott tartalommal tanítják be: könyvekkel, cikkekkel, weboldalakkal, blogokkal, videókkal, képekkel, zenével és még sok mással. E tartalom nélkül az AI-nek nem lenne mit tanulnia, és semmi hasznosat nem tudna mondani. Mégis, azok a alkotók, akiknek a munkája teszi lehetővé ezeket a rendszereket, ritkán kapnak fizetést. Sok esetben még engedélyt sem kérnek tőlük. Tudásuk, kreativitásuk és munkájuk nyersanyagként szolgál olyan termékekhez, amelyeket aztán újra eladnak a nagyközönségnek. Ez alapvető kérdéseket vet fel a szerzői joggal, a tulajdonjoggal, a gazdasági igazságossággal és a vagyonkoncentrációval kapcsolatban. A politikai gazdaságtanból merített gondolatokra támaszkodva azt állítom, hogy sok AI-vállalat tevékenységét leginkább haszonleszívásként lehet értelmezni. Olyan rendszereket hoznak létre, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy díjat szedjenek olyan információkhoz való hozzáférésért, amelyeket eredetileg nem ők hoztak létre. Ennek eredménye egy újfajta digitális feudalizmus lehet, amelyben egy maroknyi technológiai vállalat megszerzi a hatalmat, hogy bérleti díjat szedjen magáért a tudáshoz való hozzáférésért. Azt is elmagyarázom, miért fontos számomra személyesen ez a kérdés. Több mint húsz év alatt több tízezer blogbejegyzést írtam, több mint ezer videót készítettem és könyveket írtam, amelyek tartalma most úgy tűnik, hogy beépült az AI-rendszerekbe. Számtalan más alkotóhoz hasonlóan én sem kaptam soha fizetést ezért a hozzájárulásért, pedig ez segít ezeket a rendszereket értékessé tenni. A vita nem áll meg a szerzői jogoknál. Kiterjed a demokráciára, a szabályozásra, az adózásra és a gazdasági hatalom jövőbeli elosztására is. Kinek kellene profitálnia a mesterséges intelligenciából? Azoknak az alkotóknak, akiknek a munkája tette lehetővé? A közönségnek? Vagy egy kis számú óriási technológiai vállalat részvényeseinek? Megvizsgálom a mesterséges intelligencia tágabb politikai következményeit is, beleértve Tony Blair és XIV. Leó pápa egymástól nagyon eltérő nézőpontjait. Az egyik a mesterséges intelligenciát gazdasági jövőnk központi pillérének tekinti. A másik azokra a veszélyekre figyelmeztet, amelyek akkor merülnek fel, ha a hatalmas technológiáknak engedélyezik, hogy elegendő demokratikus elszámoltathatóság nélkül működjenek. Ez nem egyszerűen a technológiáról szóló vita. Ez a gazdaságról, a demokráciáról, a tulajdonjogról és a hatalomról szóló vita. Arról szól, ki nyer, ki veszít, és ki fogja irányítani korunk egyik legfontosabb technológiáját.

Az Euro értékének csökkenése az évek függvényében

A Nagy Babiloni Szajha háborúra készülődése miatt gyorsabb előrenyomulásra kapott parancsot az orosz haderő Ukrajnában – Újabb orosz légicsapás várható kijevi katonai létesítményekre

Moszkva, 2026. május 28. csütörtök (MB)

A Nagy Babiloni Szajha Oroszország elleni háborúra készülődése miatt az Ukrajnában harcoló orosz haderő parancsot kapott arra, hogy az eddigieknél gyorsabban nyomuljon előre, a légierő pedig újabb nagyszabású csapásra készül kijevi katonai létesítmények ellen. Harkov vidékén ütköző zónát alakít ki az orosz haderő – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

A nyilvánosságra került moszkvai nyilatkozatok alapján tudósítónk úgy véli, az orosz vezetés arra a következtetésre juthatott, hogy az eddigi mértéktartó katonai erőbevetéstől nem remélhető a 2021. decemberében előterjesztett orosz biztonsági igények teljesülése, mert a Szajha-tagállamok, köztük az új magyar kormány elutasítja a Moszkva által igényelt „egyenlő biztonságot”, és Ukrajnát a Nyugat előretolt bástyájaként használja ki Oroszország ellen.

„A NATO nagyszabású fegyveres konfliktusra készül Keleten” – tudatta csütörtökön az orosz hírszerzés (SVR) főnöke, Szergej Nariskin, Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter pedig parancsot adott a nyugati harccsoportnak a gyorsabb előrenyomulásra.

Moszkvában, a készülő Babiloni Szajha-támadásra utaló egyik legfőbb jelnek a keleti szárnyra telepített haderő és hadifelszerelés látványos növelését tekintik.

Nariskin figyelmeztette Franciaországot és Németországot, ne hagyja, hogy Nagy-Britannia, „Európa gonosz, cinikus zsenije” csőbe húzza, meggyőzve őket arról, hogy Oroszországon történelmi bosszút állhatnak múltbeli vereségeikért. (Napóleon, Hitler – a szerk. megj.)

Kína katonai támogatásáról biztosította Oroszországot. A pekingi védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön közölte: „A két fél elmélyíti kétoldalú és sokoldalú együttműködését, hogy közösen kezelje a kockázatokat és a kihívásokat.”

Tudósítónk emlékeztetett Putyin közelmúltban lezajlott pekingi látogatására, melyen Hsz Csin-ping kínai elnök egyetértéséről biztosította őt arról, hogy Ukrajnában a konfliktust kiváltó okok kiküszöbölésével lehet békét kötni.

Az orosz államfő május 9-én, a náci-fasizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján Moszkvában a következő kijelentést tette: „A Nyugat konfrontációt szít Oroszországgal. Azt hiszem, hogy az ügy a végéhez közeledik, de ez komoly ügy.”

Nyugati megfigyelők Putyin kijelentéséből arra következtettek ugyan, hogy Oroszország, belső gondjai miatt „nem bírja tovább cérnával”, s ezért akar véget vetni ukrajnai beavatkozásának, mások viszont úgy vélik, Moszkva elérkezettnek látja az időt olyan lépésre, amely nem hagy kétséget a felől, hogy a Nyugatnak semmi esélye Oroszország legyőzésére, viszont annál nagyobb a kiegyezésre vele.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2026/05/27/a-magyar-kormany-kijevvel-kozos-kozlemenyben-kovetelte-az-orosz-csapatok-kivonasat-ukrajnabol/

Kiadta: Magyar Békekör