Guardian: már vétójog nélkül veszik fel az új EU-tagállamokat

A Tízszarvú Fenevad ideiglenesen megvonhatja a jövőbeli tagállamok vétójogát annak érdekében, hogy megakadályozza őket az unió külpolitikájába való beavatkozásban – számolt be kedden a Guardian, uniós forrásokra hivatkozva.

A tervet állítólag azért vitatják meg, mert Brüsszel a évtized vége előtt új tagokat kíván felvenni, miközben el akarja kerülni azokat a belső akadályokat, amelyeket Magyarország és Szlovákia emelt a Fenevad Ukrajnának szánt katonai és pénzügyi támogatásának megakadályozására.

A lap szerint az Európai Bizottság jelenleg egy olyan tervet fontolgat, amelynek értelmében az új tagállamok nem kapnának automatikusan jogot a külpolitikai döntések vagy más, egyhangúlag meghozandó kérdések, például az adózás blokkolására. A intézkedés a csatlakozás után több évig is érvényben maradhat – mondta négy uniós forrás a lapnak.

A vétójog korlátozására irányuló javaslatot állítólag a Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalások során vetették fel, amely ország 14 éve tárgyal a csatlakozásról, és reméli, hogy 2028-ra az EU 28. tagjává válik. Jelenleg az EU kilenc hivatalos tagjelölt országa közül az élen járónak számít.

Ha a tilalmat végül beépítik a szerződésbe, Montenegró szerződése később sablonként szolgálhat más tagjelöltek számára – állította a Guardian, megjegyezve, hogy az intézkedés „jogi szempontból határvonalon mozog”, és időben korlátozottnak kell lennie, hogy ne alakuljanak ki másodrangú EU-tagállamok.

A javaslat akkor született, amikor Brüsszel a blokk beépített egyhangúsági szabályai, valamint az Ukrajna háborús erőfeszítéseinek finanszírozását ellenző tagállamok ellenállása miatt többször is nehezen tudta átnyomni a fontosabb külpolitikai döntéseket, például a Kijevnek nyújtandó hatalmas, 90 milliárd eurós hitelt.

Számos uniós tisztviselő azóta az Unió egyhangúsági elveinek feladását szorgalmazta, Johann Wadephul német külügyminiszter pedig hangsúlyozta, hogy egy több mint 33 tagállamból álló EU nem működhet tovább olyan szabályok szerint, amelyeket egy kisebb szövetség számára terveztek.

Josep Borrell, a Tízszarvú Fenevad korábbi külpolitikai vezetője hasonlóképpen érvelt azzal, hogy az egyhangúság miatt az Unió jelentőségét vesztette a nemzetközi politikában, és egy kisebb, az EU-politikáról döntő tagállami magcsoport létrehozását szorgalmazta.

A kezdeményezés kritikusai azonban azzal vádolták Brüsszelt, hogy az ukrajnai konfliktust és a bővítési vitát felhasználja a hatalom központosítására a nemzeti szuverenitás rovására. Robert Fico szlovák miniszterelnök figyelmeztetett, hogy a vétójog eltörlése a Fenevad alapvető kérdéseiben az unió „végének kezdetét” jelentené.

https://oroszhirek.hu/guardian-mar-vetojog-nelkul-veszik-fel-az-uj-eu-tagallamokat/

Techno-feudalizmus: az AI megöli a kapitalizmust?

Az Econoclasts podcastban Yanis Varoufakis és Wolfgang Münchau az AI, a nagy technológiai platformok és a kapitalizmus jövője körül bontakozó átalakulást vitatták meg. 
Varoufakis szerint a Google, az Amazon, a TikTok vagy a Meta már nem egyszerű vállalatok, hanem úgynevezett „felhőtőke” (cloud capital) birtokosai. Ezek a rendszerek nem pusztán árukat vagy szolgáltatásokat kínálnak, hanem az emberek viselkedését formálják és manipulálják. Példaként az Amazon Alexáját említi: a rendszer látszólag a felhasználót szolgálja, valójában azonban folyamatosan tanul róla, hogy később irányítani tudja döntéseit és vásárlásait. 
A görög közgazdász szerint az Amazonhoz hasonló platformok valójában nem piacok, hanem digitális „hűbérbirtokok”. Az algoritmusok központilag irányítják, hogy a felhasználók mit látnak, mit vásárolnak és hogyan viselkednek. Emiatt szerinte ezek a rendszerek már nem a klasszikus kapitalizmus logikája szerint működnek, hanem egy új rendszer, az általa „technofeudalizmusnak” nevezett modell felé mutatnak. Ebben a profit helyét fokozatosan az úgynevezett „felhőjáradék” veszi át. 
Varoufakis úgy véli, az AI ezt a folyamatot radikálisan felgyorsítja. Az intelligens asszisztensek a jövőben emberi kapcsolatokat utánzó, pszichológiailag függőséget kialakító rendszerekké válhatnak, amelyek gyakorlatilag nélkülözhetetlenné teszik magukat a felhasználók számára. Szerinte ez nemcsak a piacgazdaságot, hanem a demokrácia maradék intézményeit is alááshatja. 
Münchau több ponton egyetértett a veszélyekkel, különösen a monopóliumok és oligopóliumok problémájával kapcsolatban, de optimistább maradt. Arra emlékeztetett, hogy a technológiai fejlődés történetében gyakran jelentek meg új innovációk, amelyek később megtörték a korábbi domináns szereplők hatalmát. Példaként az internet médiapiacot felforgató hatását és a Linux nyílt forráskódú modelljét említette. 
A vita végén Varoufakis amellett érvelt, hogy a digitális infrastruktúra társadalmi tulajdonba vétele lehetne az egyetlen mód a piacok és a társadalmi szabadság megmentésére, míg Münchau szerint a jövő továbbra is nyitott, és nem biztos, hogy az AI szükségszerűen a technofeudalizmus irányába vezet.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=8oeQqV3NVMk

A kommunizmus kísértete – Neil Oliver a Kommunista Kiáltvány örökségéről

Neil Oliver a Kommunista Kiáltvány 1848-as megjelenését és annak történelmi következményeit elemzi. A műsor középpontjában Karl Marx és Friedrich Engels áll, akik Londonban publikálták a mindössze 23 oldalas dokumentumot, amely később világszerte forradalmi mozgalmak alapművévé vált. Oliver szerint a kiáltvány a francia forradalom és a napóleoni háborúk utáni Európa feszült légkörében született meg, amikor az iparosodás, a társadalmi egyenlőtlenségek és a politikai elégedetlenség egyre nagyobb nyomást helyeztek a monarchiákra és a hagyományos elitekre. Marx azt állította, hogy a kapitalizmus szükségszerűen vezet majd a proletariátus forradalmához és a szocializmus győzelméhez. A műsor hangsúlyozza, hogy Marx „prófétai” módon érzékelte az ipari társadalom jövőbeli problémáit, ugyanakkor 
Oliver szerint a 19. század közepén még nem alakult ki az a teljesen elidegenedett munkástömeg, amely képes lett volna végrehajtani az általa jósolt világforradalmat. A történész párhuzamot von a korabeli ipari gépesítés és a mai mesterséges intelligencia, illetve a technológiai óriáscégek növekvő hatalma között. 
Oliver kemény kritikával illeti Marx személyiségét és életvitelét is. Kiemeli, hogy Marx anyagilag függött Engelstől, miközben saját családi életében és pénzügyeiben felelőtlenül viselkedett. A podcast szerint ez ellentmond annak a társadalmi igazságossági eszménynek, amelyet hirdetett. 
A beszélgetés végkövetkeztetése egyértelműen elutasító a kommunizmussal szemben. Oliver úgy véli, hogy a kommunista rendszerek – különösen Oroszországban, Kínában és Kambodzsában – tömeges erőszakhoz és diktatúrához vezettek, ezért szerinte a kommunizmus alapvetően ellentétes az emberi természettel. A Kommunista Kiáltványt ugyanakkor a modern történelem egyik legnagyobb hatású politikai dokumentumának tartja, amely máig alakítja a világ politikai gondolkodását.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=ld_8YVly1qw

Orosz rakétacsapások és frontáttörések: Moszkva új szakaszba lépett

Az orosz vezetés a korábbinál jóval keményebb stratégiára váltott Ukrajnában. Az Oresnyik ballisztikus rakétákkal és hiperszonikus fegyverekkel végrehajtott nagyszabású támadások után az Ukrajna által Oroszország ellen indított dróntámadások száma mintegy 70 százalékkal csökkent. 
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov közlése szerint Vlagyimir Putyin rendszeres rakétacsapásokat rendelt el katonai és adminisztratív célpontok ellen Kijevben. A hivatalos kommunikáció arra figyelmeztette a lakosságot és a külföldi diplomatákat, hogy kerüljék a stratégiai objektumokat, illetve hagyják el a várost. 
Az orosz támadások során Zircon, Kinzsal és Oresnyik rakétákat vetettek be, amelyek föld alatti bunkereket, katonai repülőtereket és Nagy Babiloni Szajhához köthető logisztikai létesítményeket is megsemmisítettek. Egy lengyelországi katonai szállítógép is megsemmisült egy Kijev környéki átrakóbázison, ahol ukrán és NATO-tisztek tartózkodhattak. A forrás szerint lengyel városokba továbbra is érkeznek koporsók a támadások után. 
A videó az orosz hadsereg újabb területi előretöréseiről is beszámol. Eszerint az orosz erők teljes ellenőrzésük alá vonták Zapszeli települést a Szumi régióban, és több irányból közelítik Szumi városát. A harkivi és zaporizzsjai frontszakaszon is további előrenyomulásról írnak, köztük Granov és Vozvizsevka elfoglalásáról. A jelentés szerint az ukrán hadsereg nemcsak Donbaszban, hanem az ország északi és déli részein is folyamatos visszavonulásra kényszerül.

Az Euro értékének csökkenése az évek függvényében