Mesterséges Inteligencia által tervezett DNS, nagy nyomású injekciós „fegyverek”, és nulla genotoxicitási vizsgálat a genetikai vakcina-birodalom következő fejezetében

MI által tervezett DNS-vakcina: Dr. McCullough a Munro és mtsai. pEVAC-PS vizsgálatáról

Dr. Peter McCullough Natalie és Clayton Morris vendégeként elemezte a Munro és munkatársai által végzett pEVAC-PS I. fázisú vizsgálatot — egy számítógépes tervezésű, tűmentes DNS-plazmid vakcinát, amely a teljes szarbekovírus-család ellen irányul. A beszélgetés középpontjában az állt, amit a tanulmány nem mond el.

A technológia

A vakcina körkörös DNS-plazmidokat használ, amelyek a tüskefehérje receptor-kötő doménjének egy 200 aminosavas, konzervált régióját kódolják. Ezt a régiót mesterséges intelligencia (a DIOSynVax platform) választotta ki a különböző szarbekovírusokkal szembeni keresztreaktivitás érdekében.

A beadás teljesen mellőzi a tűket: a PharmaJet Tropis eszköz nagy nyomással juttatja a folyadékot a bőrbe. McCullough megjegyezte, hogy ez nem tű, hanem egyfajta „fegyver”, ami felveti a beleegyezés nélküli oltás lehetőségét:

„Ha mögéd lopóznék, és csak elsétálnék melletted, egyszerűen elsüthetném ezt, és máris DNS-plazmidokkal lennél beoltva.”

A hiányzó preklinikai adatok

McCullough fő kritikája szerint embereken történő alkalmazás előtt sem genotoxicitási, sem teratogenitási, sem onkogenitási vizsgálatokat nem végeztek.

A tanulmány azt állítja, hogy a genomintegráció kockázata „rendkívül alacsony”, mivel a plazmidok nem tartalmaznak integráz enzimeket. Ugyanakkor ugyanabban a gondolatmenetben elismeri, hogy az emberi sejtek rendelkeznek olyan belső mechanizmusokkal, amelyek képesek idegen DNS-t beépíteni a genomba.

McCullough így fogalmazott:

„Azt mondják, hogy nincs benne integráz enzim. Tehát nem kell külön integrázt biztosítani. Az emberi sejteknek azonban vannak módszereik arra, hogy a DNS-t beépítsék a genomba.”

A szerzők szerint a kockázat elhanyagolható. McCullough válasza:

„De ezt nem tesztelték. Ez nincs felsorolva. Egyszerűen el kell fogadnunk a szavukat?”

A mellékhatások körüli „trükközés”

A tanulmány szerint nem fordult elő súlyos nemkívánatos esemény. Ahogy azonban a Morris házaspár rámutatott, a mellékhatásokat nem részletező táblázatban mutatják be, csupán összefoglaló kijelentést közölnek.

McCullough szerint ez elfogadhatatlan egy I. fázisú vizsgálat esetében, amelynek elsődleges célja éppen a biztonságosság felmérése.

A tanulmány 121 spontán jelentett nemkívánatos eseményt említ, amelyek közül 23-at vakcina-okozta eseménynek minősítettek, továbbá 12 klinikailag jelentős laboratóriumi eltérést. Ezeket mind 1–2. fokozatú, maguktól rendeződő jelenségként írták le.

A hatékonyság „füstfüggönye”

Bár ez biztonságossági vizsgálat volt, a tanulmány jelentős hangsúlyt fektet az antitestadatokra.

McCullough rámutatott, hogy egy résztvevő a vizsgálat alatt COVID-19 fertőzést kapott, ezért kivonták az elemzésből.

A mérsékelt antitestválaszok — amelyek statisztikailag csak a legmagasabb dóziscsoportban, és csak magával a vakcinakonstrukcióval szemben bizonyultak szignifikánsnak — szerinte nem támasztanak alá érdemi védelmet.

A tanulmány maga is elismeri, hogy az immunogenitás „mérsékelt” volt, és „nem növekedett kiszámítható módon a magasabb dózisokkal”.

A laboratóriumi szivárgás-vakcina hipotézise

McCullough közvetlen kapcsolatot vont Peter Daszak és a Vuhani Virológiai Intézet között:

„Ez inkább egy olyan vakcinának tűnik, amely további laboratóriumi balesetek és kiszivárgások következményeit hivatott kezelni.”

Véleménye szerint a „lehetséges zoonotikus átugrások” ellen tervezett széles spektrumú megközelítés inkább arra utal, hogy a következő laborból kiszabaduló kórokozóra készülnek, semmint a természetes eredetű megjelenésekre.

Mi romolhat el? — Egy fejlesztési ellenőrzőlista

Szisztémás eloszlás

A PharmaJet eszköz a bőrréteget célozza meg, de semmi sem garantálja, hogy a plazmid DNS helyben marad. McCullough szerint bekerülhet a vérkeringésbe, és létfontosságú szervekbe is eljuthat.

Nem teljes enzimatikus lebontás

Az emberi DNáz enzimek a plazmidokat feldarabolhatják anélkül, hogy teljesen megsemmisítenék őket. Egyes részletek működőképesek maradhatnak.

Sejtek tüskefehérje-termelővé válása

A transzfektált sejtek tüskefehérje-gyárakká alakulnak. A tanulmány peptid-mikroarray adatai szerint antitestek képződtek az S309 epitóp ellen, amely egy konzervált régió. McCullough emlékeztetett a 2021-es ausztrál vakcinaprogramra, ahol a tüskefehérje és a HIV közötti hasonlóság miatt egyes alanyok HIV-pozitív eredményt mutattak.

Genomintegráció

Az emberi sejtek rendelkeznek LINE-1 retrotranszpozon mechanizmusokkal és nem-homológ vég-összekapcsolási útvonalakkal, amelyek képesek idegen DNS-t kromoszómákba beilleszteni. Integrációs vizsgálatok hiányában a kockázat ismeretlen, nem pedig alacsony.

Generációk közötti átadás

Ha a csírasejtek felveszik a plazmidokat, a beépült szekvenciák öröklődhetnek az utódokra. Reprodukciós toxikológiai vizsgálat nem történt.

Onkogén átalakulás

A véletlenszerű genomintegráció megzavarhat tumorszuppresszor géneket vagy aktiválhat onkogéneket. Karcinogenitási adat egyáltalán nem áll rendelkezésre.

Immunrendszeri szabályozási zavarok

Az integrált DNS-ből származó tartós tüskefehérje-termelés autoimmun folyamatokat vagy antitestfüggő fertőzésfokozódást válthat ki természetes vírusfertőzés esetén.

A tűmentes beadás kockázatai

A nagy nyomású injekció aeroszolizálhatja a vakcinát, kiszámíthatatlan szöveti eloszlást okozhat, és lehetővé teheti a beleegyezés nélküli beadást.

Sokak számára a genetikai plazmid DNS-oltás egyértelműen „nem opció”. Szomorú módon úgy tűnik, hogy a vakcinafejlesztés világa elvesztette a tájékozódási pontjait, és teljes sebességgel halad előre anélkül, hogy érdemben foglalkozna a biztonságossági aggályokkal.

Forrás:
Peter A. McCullough, MD, MPH
A McCullough Foundation elnöke

https://orvosokatisztanlatasert.hu/az-oltoanyag-ipar-hivatalosan-is-elvesztette-a-jozan-eszet/