Amerikai szenátorok egy csoportja egy közös levélben azt javasolta a külügyminisztériumnak, hogy az Sz-400 rakétavédelmi rendszer külföldre értékesítése miatt vezessen be újabb szankciókat Oroszországgal szemben.
A tervek szerint az újabb szankciók bevezetésére a Countering America’s Adversaries Through Sanctions Act keretén belül kerülne sor, ha Oroszország eladja az Sz-400 rakétavédelmi rendszert idegen országoknak, különösen egy NATO-tagállamnak.
A pénteken nyilvánosságra hozott levélben az áll, hogy az Sz-400 értékesítése “bármilyen körülmények közt” jelentős tranzakciónak minősül, és a szenátorok követelik, hogy egy ilyen üzletnek előre meghatározott következményei legyenek.
Oroszország többek közt Kínával, Törökországgal, Indiával, Szaúd-Arábiával és Katarral folytat tárgyalásokat az Sz-400 rakétakomplexum értékesítéséről. Az amerikai szenátorok főként amiatt aggódnak, mert immár NATO-tagállam (Törökország) és NATO szövetséges ország (Szaúd-Arábia) is érintett a tárgyalásokban, ahelyett, hogy az amerikai gyártású rakétakomplexumot vennék meg.


http://www.hidfo.ru/2018/03/az-usa-ujabb-szankciokkal-fenyegeti-oroszorszagot/



Német sajtó: el kellene törölni az uniós szankciókat

Rengeteg német vállalat viszonyul negatívan az Európai Unió Oroszország elleni szankcióihoz, és az EU szankciói általánosságban zavarják a német cégeket – áll a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolójában.
Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás során a megkérdezett cégvezetők 57%-a mondta azt, hogy lépésről lépésre vissza kellene vonni a Moszkva elleni szankciókat, miközben 37%-uk a szankciók azonnali és feltétel nélküli visszavonását sürgette. A kutatás során mindössze a válaszadók 5%-a mondta azt, hogy helyénvaló a szankciók fenntartása. A lap szerint
a német cégek abban reménykedtek, hogy Vlagyimir Putyin elnökként újraválasztása után kedvezőbb irányba mozdulnak el az EU és Oroszország közti kapcsolatok.
Egy a FAZ által idézett kormánypárti politikus szerint ráadásul rengeteg német vállalkozás a korábbi bevételeinek akár 30%-át is elveszíthette a szankciók miatt.
A lap emellett hangsúlyozta; gyakran egyáltalán nem jutnak banki hitelhez azok a német vállalatok, melyek orosz cégekkel állnak gazdasági kapcsolatban. Egy decemberben megjelent kutatás szerint Németország csak a 2015-ös év folyamán 17 milliárd dollárt veszített a szankciók miatt.
Az Európai Unió 2014-ben léptetett életbe gazdasági korlátozásokat Oroszországgal szemben, annak okán, hogy az oroszok állítlag beavatkoztak az ukrán konfliktusba. Válaszként Oroszország szintén gazdasági korlátozásokat vezetett be, számos európai ország vonatkozásában behozatali tilalmat vetett ki bizonyos termékcsoportokra.

http://www.hidfo.ru/2018/03/nemet-sajto-el-kellene-torolni-az-unios-szankciokat/