2015. október 13., kedd

Hát így hazudik az atlantista média

RAKÉTA A PILÓTAFÜLKÉBE – KÉSZ A MALÁJ GÉP SZAKÉRTŐI JELENTÉSE

Ismertették az Ukrajna fölött tavaly júliusban lelőtt maláj gép végleges szakértői jelentését. A Holland Biztonsági Iroda elnöke hivatalosan is megerősíttette, hogy egy Buk típusú föld-levegő rakéta találta el a Malaysia Airlines MH17-es járatát, a pilóták holttestében megtalálták a rakéta egyes darabjait is. A sajtótájékoztatón nem nevezték meg, hogy ki tehető felelőssé a gép lelövéséért, de több jel is arra utal, hogy a szeparatisták találták el a járatot.
Lezárult a MH17-es malájgép katasztrófájának vizsgálata. A nemzetközi nyomozás összehangolásával megbízott Holland Biztonsági Iroda elnöke, Tjibbe Joustra ismertette kedden, délután negyed kettőkor a végleges szakértői jelentést, amelyet Ukrajna, Hollandia, Ausztrália, Malajzia és Belgium együttműködésével állítottak össze.
Joustra a roncsokból rekonstruált gép teste előtt tartotta meg sajtótájékoztatóját. Az elnök megerősítette, hogy egy Buk típusú föld-levegő rakéta találta el a Malaysia Airlines MH17-es járatát tavaly július 17-én, a rakétát 320 négyzetkilométeres körzetből lőtték fel, később pedig a repülőgép roncsai ötven négyzetkilométeres körzetben szóródtak szét. Mint mondta, a nyomozás során kizárták, hogy egy gépben elrejtett bomba robbant volna fel, esetleg két gép ütközött volna össze a levegőben, netán egy meteorit csapódott volna bele a járatba.
A Buk rakéta a gép elejét találta el bal oldalról, a lövedék darabjainak egy része a pilóták testébe fúródott. A pilótafülke hamar leszakadt a gépről, annak maradványait jópár kilométerre a többi roncstól találták meg.
A roncsok rekonstrukciója nehéz feladat volt – mondta Joustra, aki kiemelte, hogy a gép egyes darabjait csupán két héttel ezelőtt találták meg, és valószínűleg még újabbakra is bukkanhatnak. A vizsgálatokat nehezítette, hogy a gép bizonyos darabjai nem érkeztek meg 2014 decemberéig Hollandiába, ez késleltette a pontos rekonstrukciót.
BIZTONSÁGOSNAK HITTÉK A LÉGTERET
Joustra azt mondta, a maláj gép katasztrófája idején már rég le kellett volna zárni a légteret, az ukrán hatóságok azonban ezt elmulasztották, nem mérték fel eléggé a Kelet-Ukrajnában lévő fegyveres konfliktus kockázatát. Bár voltak korlátozások, és bizonyos magasság alatt már nem volt szabad repülni a Donyeck-medence területén, de arra senki sem gondolt, hogy a nagyjából tíz kilométer magasságban repülő utasszállítók is veszélyben vannak – közvetlenül a járat lelövése után még 160 gép repült át a térség felett.
„Senki nem gondolta, hogy a konfliktus fenyegetést jelenthetne a civil légi közlekedésre” – hangsúlyozta az elnök.
A Joustra mögött levetített animáción látható volt, hogy abban a pillanatban, amikor találat érte az MH17-est, három másik gép a kritikus terület felett repült.
A malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járata tavaly július 17-én az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen zuhant le 298 emberrel a fedélzetén. Az utasok kétharmada holland volt, ezért Hollandiát bízták meg a katasztrófa okainak felderítésére indult nyomozás koordinálásával.
Ukrajna és az Egyesült Államok is azt állítja, hogy a szakadárok lőtték le a gépet a Buk rakétával, amelyet Oroszországtól kaptak. Moszkva határozottan visszautasítja ezeket a vádakat, és az ukrán erők számlájára írja a történteket.
A sajtótájékoztatón nem nevezték meg, hogy pontosan ki tehető felelőssé a tragédiáért. A Holland Biztonsági Iroda ugyanis a nemzetközi szabályok szerint csak a tragédia okait vizsgálja, felelősséget nem hivatott megállapítani.
Az biztos azonban, hogy a nyilvánosságra hozott szakértői jelentésben térképek azt bizonyítják, hogy a rakétát egy a kelet-ukrajnai szakadárok ellenőrzése alatt tartott területről lőtték fel.
A de Volkskrant holland lapnak nyilatkozó forrás szerint ráadásul gyaníthatóan orosz katonák segítettek a gép lelövésében. „A Bukot mindenféleképpen Oroszországban fejlesztik és gyártják, és abból lehet kiindulni, hogy a szakadárok maguk nem tudnak használni egy ilyen eszközt” – mutatott rá a forrás. Korábban már egy előzetes jelentés is arról számolt be, hogy a maláj repülőgépet egy Buk rakéta találta el, a gyártó ugyanakkor azt mondta, hogy 1999 óta nem készítenek ilyen típusú rakétákat, az ukrán biztonsági erők fegyverállományában azonban még találni belőlük.
A 298 ember halálát követelő tragédia felelősét egy, a közlekedésbiztonsági tanácséval párhuzamos bűnügyi vizsgálat állapíthatná meg, de egyelőre még az is kérdés, hogy lesz-e ilyen bűnügyi vizsgálat, mivel Oroszország korábban megvétózta azt a holland tervet, hogy egy nemzetközi bíróságot állítsanak fel a cél érdekében.
(Csatlós Hanna)
Jelentések szerint a  HOLLAND “SZAGÉRTŐI” bemutatót a maláj utasszállító lelövéséről, a Valcman-Jacenyjuk latorpáros hátbadöfésként értékeli!
páros
A kijevi bűnbanda ugyanis azzal a követeléssel ostromolta végig a nemzetközi “vizsgálóbizottságot”, hogy az a végső jelentésben kategorikusan állapítsa meg vagy a donbasszi önvédelmis erők, vagy pedig az orosz hadsereg vétkességét.
Ehhez képest a több mint másfél esztendős hollandiai vízgereblyézés végső konklúzióját tragédiaként érték meg Kijevben: a nemzetközi bizottság egy semmitmondó megállapítást tett: “orosz rakétával lőtték le a maláj gépet”! Ami a körülményeket figyelembe véve egészen kézenfekvőnek tűnHET!
Ám a nemzetközi “bizottság” alighanem jó okkal, nem mert megnevezni még feltételesen sem elkövetőt. Pláne nem a donbasszi önvédelmiseket, vagy az orosz hadsereget. A kijevi junta folyamatos pressziója ellenére sem!
Pedig már a hollandiai bemutató előtt Jacenyjuk hiéna bejelentette, hogy CSAKIS AZ OROSZ HADSEREG LEHETETT A TETTES, merthogy “néhány részeg szeparatista ilyesmire nem képes”!
Ehhez képest a bemutató-hiába a megelőlegezett kijevi szagértés-továbbra is nyitva hagyta az elkövető személyét, és ez letargiába süllyesztette Maradék-Ukrajna latorvezérkarát! Cserbenhagyásként, mi több-hátbadöfésként élik meg a holland jelentést. Azt a jelentést, amely amelynek összebarkácsolóit is megdöbbentette a moszkvai bemutató. Mert ugyanis kiderült: “valakik” Oroszországban folyamatosan tudtak a hollandiai barkácsműhelyben zajló vizsgálódásokról, és elképzelésekről. És a jelentés fabrikálása közben folyamatosan készítették a GYAKORLATI BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁST, pontosan követve a közzéteendő jelentésbe foglalt megállapításokat.
Így fordulhatott elő, hogy derült égből villámcsapásként hatott a tegnapi moszkvai bemutató végső következtetése a nemzetközi “vizsgálóbizottságra” is: SEM A DONBASSZI “SZAKADÁROK”, SEM PEDIG AZ OROSZ HADSEREG NEM LŐHETTE LE A GÉPET!
Maradék-Ukrajna bitorlópárosának hangulata ezért letargikus! Merthogy szűkült a lehetséges elkövetői kör! Amiben nincs benne az ő “kedvenc elkövetőik egyike” sem!
Márpedig ez tényleg komoly ok a szomorkodásra! Sőt! Egyenesen aggasztó!
Mert mi lehet még abból, ha “a zoroszok” előállnak megint valamivel?
Abból bizony nagy baj lehet! Kijev és Maradék-Ukrajna hatalombitorlóira nézvést!
Bal-Rad komm: Hát így lehet az igazság CSAK EGYIK FELÉNEK pontos tálalásával, míg az IGAZSÁG MÁSIK FELÉT csak érintőlegesen említve manipulálni a közvéleményt! Mert ugyanis a cikkben szereplő videonak megvan ám a “párja is”! Íme az “orosz verzió”:
De valahogy ennek a videonak a “kirakása” elmaradt! Feledékenységből. (Minden bizonnyal!)
De azért az internet világában a témával kapcsolatban elérhetők más, némiképp objektívebbnek mondható anyagok is. Mint például az “Almaz Antej” kísérletéről készített videofelvétel is.
Egy olyan ábrával kiegészítve, ami eléggé világosan rámutat az atlantista igehirdetők-mondjuk így-csúsztatására.
Summa-summárum: az “Almaz-Antej” mai bemutatója alapján kiderült: a gépet NEM A “SZEPARATISTÁK” lőtték le Sznyezsnojéból (ahogy a “hivatalos holland verzió” azt állítja)!
Az orosz vizsgálat tényszerű megállapítása, hogy a valcmanisták lőtték le a gépet-Zaroscsenszkojéból.
Ha ugyanis Sznyezsnojéból indult volna a “szeparatista” rakéta, (a gép ellenkező oldaláról)-akkor nem a gép elejének bal oldalát és tetejét, bal szárnyát és hajtóművét szórta volna meg! Mint az az általunk mellékelt ábrán is látható.
aab
De már azon sem lepődnénk meg, ha holnapra kiderülne: a “szeparatisták megokosították” a rakétáikat.

Nagyüzemre váltott a szíriai latorirtás

Szíriában folytatódott-folytatódik a kormánycsapatok offenzívája a legitim damaszkuszi kormány ellen fegyverre harcoló bérgyilkoshordák ellen.
Komoly harcok dúltak Hama tartományban, valamint az azt Idlíb és Latakia tartományok között fekvő Ghab-síkságon is. A szír kormányerők kitakarították estére Kafr-Nabúda déli negyedét, miközben az orosz légierő több mint harminc légicsapást hajtott végre hétfő reggel óta.
A szír hadsereg földi harci műveleteit igen hatékonyan segítik a helikopterek, amelyek kerepelése hallatán a terrorbandák egydei között fölüti fejét a fejetlenség.
A napokban látott videofelvétel (amelyen találat ér egy Mi-8-as helikoptert a terroristák nagy örömére) nyomán került fel az alábbi foto a találatot kapott helikopterről, miután visszatért a bázisra.
heli
A szír kormányhadsereg egyre több helyen és egyre több alkalommal intéz a latorbandák ellen tüzérségi előkészítést, ami után elindítják a tisztogatóhengert.
Becslések szerint a tegnapi nap féregirtó műveletei során legkevesebb kétszázötven ilyen-olyan kormányellenes martalócbandához tartozó banditát likvidáltak.
http://www.balrad.com/2015/10/13/nagyuzemre-valtott-a-sziriai-latorirtas/

Amiről hallgat a kormány: régen átlépte a négymilliót a létminimum alatt élők száma

A legfrissebb kutatások továbbra is azt mutatják, hogy a magyar lakosság jelentős hányada súlyos anyagi problémákkal néz szembe: milliók nélkülöznek, a szegények aránya pedig nemhogy nem csökkent az elmúlt években, hanem több 100 ezer fővel emelkedett. Ezzel nem szívesen szembesül a kormány, de persze semmi összefüggés nincs ebben és a tényben, hogy a KSH tavaly pénzhiányra hivatkozva nem akarta kiadni a létminimum-adatokat, idén pedig egyszerűen nem is méri őket.
Az egyes magyarországi régiók között óriási különbség van: Az iparosodottabb, fejlettebb, széles körű szolgáltatói szektorral rendelkező régiókban (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Budapest) nemcsak a szegények aránya alacsonyabb, hanem a munkalehetőségek is jóval diverzifikáltabbak, emiatt pedig mind a munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mind a bérek jóval magasabbak. Ezzel szemben a többi régiónak jelentős foglalkoztatási és szegénységi problémával kell szembenéznie, így nem véletlen, hogy az alföldi és észak-magyarországi régiók jobbára mindig megtalálhatóak az Európai Unió legszegényebb régiói között.
szegs
A hazai körülmények között pedig nem könnyű a szegénység adta csapdahelyzetből kikecmeregni: azok akik szegény, tanulatlan családba születtek nehéz helyzetben lesznek, és akár generációkon keresztül megmaradhat ez a kiszolgáltatott, nagyon nehéz helyzet.
Súlyos anyagi problémák Magyarországon
Magyarországon a társadalom jelentős hányada néz szembe súlyos anyagi problémákkal, a szegények száma pedig több mint 4 millió. Az elmúlt 5 évben a helyzet egyáltalán nem javult, hiszen a kormányzati intézkedések inkább nevezhetőek szegény-ellenesnek, mint szolidárisnak: ha a különböző gazdaság és társadalompolitikai lépéseket összegezni szeretnénk, akkor nyugodt szívvel ki lehet jelenti, hogy a kormány inkább a felső 10-20 százalékot támogatta szemben a maradék 80-90 százalékkal. (Az elmúlt 5 év intézkedései közül egyedül a rezsicsökkentést lehet kiemelni, mint olyan kormányzati intézkedést, ami csekély mértékben javította a szegényebb rétegek anyagi helyzetét.)
Hogy mennyire nehéz a helyzet azt jól jellemzi, hogy a kormány próbál minél kevesebbet beszélni a témáról, és hivatalos statisztikából is egyre kevesebb van: idén a KSH például úgy döntött, hogy nem fogják tovább mérni a létminimumot.
Friss kutatások továbbra is alátámasztják, hogy a magyar háztartások jelentős hányada nélkülöz: az ország egészében a háztartások 37 százaléka számít depriváltnak (szegénynek, kevés jószághoz van hozzáférésük az anyagi helyzet miatt), egyötödük pedig súlyosan depriváltnak, azaz a mindennapi megélhetésre sincs fedezet, a családban a gyermekek pedig ki vannak téve az éhezésnek és egyéb szörnyű körülményeknek.
A depriváció pedig egyfajta csapdahelyzetet is teremt a családokban: Magyarországon kevés program és támogatás van arra, hogy a gyermekek ki tudjanak szakadni ebből a környezetből, így legtöbb esetben akár generációkon is átível családon belül ez a kilátástalan helyzet.
stat
Az oktatás szerepe
Az egészségüggyel és oktatással foglalkozó elemzésünkben már kitértünk arra a tényre, hogy a magasabb végzettséggel rendelkező személyek nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a diplomás munkanélküliek aránya pedig elenyésző a középfokú végzettséggel sem rendelkező munkanélküliek arányához képest.
Az MTA-Tárki kutatása is hasonló eredményekre jutott: a diplomások körében nemcsak a munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb, hanem az átlagbérek is jóval magasabbak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező háztartásokban az egy főre jutó jövedelem alig haladja meg a 90 ezer forintot, ezzel szemben a diplomásoknál ez az összeg a 190 ezer forintot is meghaladja, tehát a különbség több mint kétszeres.
Hasonló számokra jutottak, amikor azt vizsgálták, hogy a különböző végzettséggel rendelkező apák gyermekeinek jövedelmi helyzete hogyan alakul: miközben egy diplomás apa gyermeke átlagban 180 ezer forintos jövedelemhez juthat, a 8 osztályos végzettséggel rendelkező apák gyermekeinél ez az átlag alig haladja meg a 100 ezer forintot. Az adatok továbbra is alátámasztják, hogy sokak jövője már születésük pillanatában eldől, mivel a gyenge állami struktúra és a kevés program mellett olyan csapdahelyzetbe kerülnek, hogy nem tudnak hozzáférni a magasabb szintű oktatási rendszerhez.
Természetesen ez a végzettséghez kötött deprivációs indikátorokon is látszik: elsősorban azok a háztartások néznek szembe súlyos anyagi problémákkal, ahol a végzettség alacsonyabbak, és ez az arány fokozatosan javul előrehaladva a létrán: A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező háztartásoknál a deprivációs arány 60 százalék felett van, felsőfokú végzettségnél ez az arány már csak 10 százalék. Bár ezek eléggé nyilvánvaló tények, az adatokból jól látható, hogy hatalmas különbség alakult ki az alapján, hogy ki, milyen végzettséggel és ebből fakadóan milyen jövedelemmel rendelkezik, az olló az elmúlt 4-5 évben csak tovább nyílt. Amennyiben lennének friss statisztikák a hazai Gini-indexről, akkor jól láthatnánk, hogy a jövedelemtranszfernek (például az adóreform, ezen belül is az egykulcsos adó) köszönhetően a társadalmi csoportok közötti jövedelmi különbségek emelkedtek.
Jelentős regionális eltérések
Egy másik súlyos probléma a hazai régiók közötti különbségek. Négy magyarországi régió szinte mindig szerepel az Európai Unió legszegényebb régióit rangsoroló listáin: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. A felsorolt négy régió jelentős lemaradásban van Budapesthez, vagy éppen a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióhoz képest, és nemcsak a fejlettségben, hanem az átlagjövedelmekben is megmutatkozik: miközben Közép-Magyarországon az átlagjövedelem több mint 160 ezer forint (Uniós összehasonlításban ez is gyér adatnak mondható), az észak-alföldi régióban még a 100 ezer forintot sem éri el. Az eltérésnek több oka is van:
– A már említett fejlettségbeli különbség: beágyazottabb, fejlettebb infrastruktúra van Nyugat- és Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet).
– A fejlettebb régiók iparosodottabbak, a szolgáltató szektornak jelentősebb szerepe van, valamint a hálózati szerkezetek is fejlettebbek, ezzel szemben az elmaradott régiók nem tudtak kilépni a tradicionális ipar árnyékából, valamint a mezőgazdaság továbbra is jelentős szereppel bír.
– A fent említett okok miatt a képzett munkaerő nyilvánvalóan a fejlettebb régiókban talál munkát, részben annak köszönhetően is, hogy a magasabb szervezettségi is hálózati szintnek köszönhetően ezekben a régiókban jönnek létre azok a munkahelyek, amelyek felszívják a képzett szakembereket.
A felsorolt három pont miatt az elmaradott régiók közép távon sem számíthatnak sok jóra, hiszen önmagában az infrastruktúra fejlesztése még nem fogja felvirágoztatni a régiókat. Ez már régóta nem elég. Ha például nincs képzett munkaerő, akkor nem lesznek magasabb hozzáadott erőt biztosító álláshelyek, és ez oda-vissza igaz.
Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy a deprivációs arány a szegényebb régiókban a legmagasabb, és az itt élő emberek túlnyomó többsége nem tud ebből a csapdahelyzetből kikecmeregni.
Sokaknak csak a közmunka jut
A szegényebb régiókban az egyik megoldás a közmunka. A közmunka azonban nem képes megoldani a súlyos társadalmi problémákat: egyrészt nem biztosítja a létminimumhoz elegendő jövedelmet, másrészt a közmunka és a versenyszféra között az átjárás elenyésző: gyakorlatilag ugyanúgy egyfajta csapdahelyzetként lehet jellemezni, mint a szegénységet, és összességében a közmunkaprogramot nem lehet másként értékelni, mint egy aktív szociális támogatást, ami felváltotta a korábbi passzív támogatást.
szegs
Ha össze szeretnénk foglalni a magyarországi szegénységgel kapcsolatos tudásunkat, akkor egy nem túl szép kép rajzolódik ki: jelenleg minimum 4 millió magyar él szegénységben, a számuk pedig fokozatosan emelkedik, mivel nincsenek meg azok a gazdaság és társadalompolitikai feltételek, amelyek az ellenkező irányba löknék el a folyamatot. A legfrissebb felmérések adatai is alátámasztják, hogy az oktatásnak például fontos szerepe van abban, hogy az egyes háztartások jövedelmi helyzete hogyan fog alakulni. A hazai oktatásban tapasztalható áldatlan állapotok és pénzkivonás viszont azt eredményezi, hogy a szegénység tovább fog mélyülni, mert egyre kevesebben fognak hozzáférni a minőségi oktatáshoz, és ezek a szegényebb háztartások gyermekei lesznek.
Ha a kormány valóban tenni akar azért, hogy csökkenjen a deprivációs arány Magyarországon, akkor számos helyen jelentős reformokra lenne szükség. Ezek egyike a már többször említett oktatási rendszer. A kormány hallgatása és a téma kerülése viszont inkább azt sugallja, hogy a Fidesz semmit sem akar tenni annak érdekében, hogy ne a 4 millió szegény országa legyünk. Jelen körülmények között pedig csak tovább fognak emelkedni mind a társadalmi különbségek, mind pedig a hazai régiók közötti különbségek.
(tenytar)
Bal-Rad komm: “…A kormány hallgatása és a téma kerülése viszont inkább azt sugallja, hogy a Fidesz semmit sem akar tenni annak érdekében, hogy ne a 4 millió szegény országa legyünk…”
-Nyilvánvaló, hogy ez a probléma NEM CSAK A DÖBRÖGISTA HORDA “ereménye”! Ez rendszerszintű probléma. Legalább 25 esztendő alatt föltorlódott rendszerhiba.
Amitől függetlenül persze-Magyarország jobban teljesít! És ezt nem szabad elhallgatni! Ezt kell hangozatni! Hátha az a négymillió nyomorult is elhiszi.

Amiről hallgat a kormány: régen átlépte a négymilliót a létminimum alatt élők száma

A legfrissebb kutatások továbbra is azt mutatják, hogy a magyar lakosság jelentős hányada súlyos anyagi problémákkal néz szembe: milliók nélkülöznek, a szegények aránya pedig nemhogy nem csökkent az elmúlt években, hanem több 100 ezer fővel emelkedett. Ezzel nem szívesen szembesül a kormány, de persze semmi összefüggés nincs ebben és a tényben, hogy a KSH tavaly pénzhiányra hivatkozva nem akarta kiadni a létminimum-adatokat, idén pedig egyszerűen nem is méri őket.
Az egyes magyarországi régiók között óriási különbség van: Az iparosodottabb, fejlettebb, széles körű szolgáltatói szektorral rendelkező régiókban (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Budapest) nemcsak a szegények aránya alacsonyabb, hanem a munkalehetőségek is jóval diverzifikáltabbak, emiatt pedig mind a munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mind a bérek jóval magasabbak. Ezzel szemben a többi régiónak jelentős foglalkoztatási és szegénységi problémával kell szembenéznie, így nem véletlen, hogy az alföldi és észak-magyarországi régiók jobbára mindig megtalálhatóak az Európai Unió legszegényebb régiói között.
szegs
A hazai körülmények között pedig nem könnyű a szegénység adta csapdahelyzetből kikecmeregni: azok akik szegény, tanulatlan családba születtek nehéz helyzetben lesznek, és akár generációkon keresztül megmaradhat ez a kiszolgáltatott, nagyon nehéz helyzet.
Súlyos anyagi problémák Magyarországon
Magyarországon a társadalom jelentős hányada néz szembe súlyos anyagi problémákkal, a szegények száma pedig több mint 4 millió. Az elmúlt 5 évben a helyzet egyáltalán nem javult, hiszen a kormányzati intézkedések inkább nevezhetőek szegény-ellenesnek, mint szolidárisnak: ha a különböző gazdaság és társadalompolitikai lépéseket összegezni szeretnénk, akkor nyugodt szívvel ki lehet jelenti, hogy a kormány inkább a felső 10-20 százalékot támogatta szemben a maradék 80-90 százalékkal. (Az elmúlt 5 év intézkedései közül egyedül a rezsicsökkentést lehet kiemelni, mint olyan kormányzati intézkedést, ami csekély mértékben javította a szegényebb rétegek anyagi helyzetét.)
Hogy mennyire nehéz a helyzet azt jól jellemzi, hogy a kormány próbál minél kevesebbet beszélni a témáról, és hivatalos statisztikából is egyre kevesebb van: idén a KSH például úgy döntött, hogy nem fogják tovább mérni a létminimumot.
Friss kutatások továbbra is alátámasztják, hogy a magyar háztartások jelentős hányada nélkülöz: az ország egészében a háztartások 37 százaléka számít depriváltnak (szegénynek, kevés jószághoz van hozzáférésük az anyagi helyzet miatt), egyötödük pedig súlyosan depriváltnak, azaz a mindennapi megélhetésre sincs fedezet, a családban a gyermekek pedig ki vannak téve az éhezésnek és egyéb szörnyű körülményeknek.
A depriváció pedig egyfajta csapdahelyzetet is teremt a családokban: Magyarországon kevés program és támogatás van arra, hogy a gyermekek ki tudjanak szakadni ebből a környezetből, így legtöbb esetben akár generációkon is átível családon belül ez a kilátástalan helyzet.
stat
Az oktatás szerepe
Az egészségüggyel és oktatással foglalkozó elemzésünkben már kitértünk arra a tényre, hogy a magasabb végzettséggel rendelkező személyek nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a diplomás munkanélküliek aránya pedig elenyésző a középfokú végzettséggel sem rendelkező munkanélküliek arányához képest.
Az MTA-Tárki kutatása is hasonló eredményekre jutott: a diplomások körében nemcsak a munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb, hanem az átlagbérek is jóval magasabbak. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező háztartásokban az egy főre jutó jövedelem alig haladja meg a 90 ezer forintot, ezzel szemben a diplomásoknál ez az összeg a 190 ezer forintot is meghaladja, tehát a különbség több mint kétszeres.
Hasonló számokra jutottak, amikor azt vizsgálták, hogy a különböző végzettséggel rendelkező apák gyermekeinek jövedelmi helyzete hogyan alakul: miközben egy diplomás apa gyermeke átlagban 180 ezer forintos jövedelemhez juthat, a 8 osztályos végzettséggel rendelkező apák gyermekeinél ez az átlag alig haladja meg a 100 ezer forintot. Az adatok továbbra is alátámasztják, hogy sokak jövője már születésük pillanatában eldől, mivel a gyenge állami struktúra és a kevés program mellett olyan csapdahelyzetbe kerülnek, hogy nem tudnak hozzáférni a magasabb szintű oktatási rendszerhez.
Természetesen ez a végzettséghez kötött deprivációs indikátorokon is látszik: elsősorban azok a háztartások néznek szembe súlyos anyagi problémákkal, ahol a végzettség alacsonyabbak, és ez az arány fokozatosan javul előrehaladva a létrán: A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező háztartásoknál a deprivációs arány 60 százalék felett van, felsőfokú végzettségnél ez az arány már csak 10 százalék. Bár ezek eléggé nyilvánvaló tények, az adatokból jól látható, hogy hatalmas különbség alakult ki az alapján, hogy ki, milyen végzettséggel és ebből fakadóan milyen jövedelemmel rendelkezik, az olló az elmúlt 4-5 évben csak tovább nyílt. Amennyiben lennének friss statisztikák a hazai Gini-indexről, akkor jól láthatnánk, hogy a jövedelemtranszfernek (például az adóreform, ezen belül is az egykulcsos adó) köszönhetően a társadalmi csoportok közötti jövedelmi különbségek emelkedtek.
Jelentős regionális eltérések
Egy másik súlyos probléma a hazai régiók közötti különbségek. Négy magyarországi régió szinte mindig szerepel az Európai Unió legszegényebb régióit rangsoroló listáin: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. A felsorolt négy régió jelentős lemaradásban van Budapesthez, vagy éppen a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióhoz képest, és nemcsak a fejlettségben, hanem az átlagjövedelmekben is megmutatkozik: miközben Közép-Magyarországon az átlagjövedelem több mint 160 ezer forint (Uniós összehasonlításban ez is gyér adatnak mondható), az észak-alföldi régióban még a 100 ezer forintot sem éri el. Az eltérésnek több oka is van:
– A már említett fejlettségbeli különbség: beágyazottabb, fejlettebb infrastruktúra van Nyugat- és Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet).
– A fejlettebb régiók iparosodottabbak, a szolgáltató szektornak jelentősebb szerepe van, valamint a hálózati szerkezetek is fejlettebbek, ezzel szemben az elmaradott régiók nem tudtak kilépni a tradicionális ipar árnyékából, valamint a mezőgazdaság továbbra is jelentős szereppel bír.
– A fent említett okok miatt a képzett munkaerő nyilvánvalóan a fejlettebb régiókban talál munkát, részben annak köszönhetően is, hogy a magasabb szervezettségi is hálózati szintnek köszönhetően ezekben a régiókban jönnek létre azok a munkahelyek, amelyek felszívják a képzett szakembereket.
A felsorolt három pont miatt az elmaradott régiók közép távon sem számíthatnak sok jóra, hiszen önmagában az infrastruktúra fejlesztése még nem fogja felvirágoztatni a régiókat. Ez már régóta nem elég. Ha például nincs képzett munkaerő, akkor nem lesznek magasabb hozzáadott erőt biztosító álláshelyek, és ez oda-vissza igaz.
Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy a deprivációs arány a szegényebb régiókban a legmagasabb, és az itt élő emberek túlnyomó többsége nem tud ebből a csapdahelyzetből kikecmeregni.
Sokaknak csak a közmunka jut
A szegényebb régiókban az egyik megoldás a közmunka. A közmunka azonban nem képes megoldani a súlyos társadalmi problémákat: egyrészt nem biztosítja a létminimumhoz elegendő jövedelmet, másrészt a közmunka és a versenyszféra között az átjárás elenyésző: gyakorlatilag ugyanúgy egyfajta csapdahelyzetként lehet jellemezni, mint a szegénységet, és összességében a közmunkaprogramot nem lehet másként értékelni, mint egy aktív szociális támogatást, ami felváltotta a korábbi passzív támogatást.
szegs
Ha össze szeretnénk foglalni a magyarországi szegénységgel kapcsolatos tudásunkat, akkor egy nem túl szép kép rajzolódik ki: jelenleg minimum 4 millió magyar él szegénységben, a számuk pedig fokozatosan emelkedik, mivel nincsenek meg azok a gazdaság és társadalompolitikai feltételek, amelyek az ellenkező irányba löknék el a folyamatot. A legfrissebb felmérések adatai is alátámasztják, hogy az oktatásnak például fontos szerepe van abban, hogy az egyes háztartások jövedelmi helyzete hogyan fog alakulni. A hazai oktatásban tapasztalható áldatlan állapotok és pénzkivonás viszont azt eredményezi, hogy a szegénység tovább fog mélyülni, mert egyre kevesebben fognak hozzáférni a minőségi oktatáshoz, és ezek a szegényebb háztartások gyermekei lesznek.
Ha a kormány valóban tenni akar azért, hogy csökkenjen a deprivációs arány Magyarországon, akkor számos helyen jelentős reformokra lenne szükség. Ezek egyike a már többször említett oktatási rendszer. A kormány hallgatása és a téma kerülése viszont inkább azt sugallja, hogy a Fidesz semmit sem akar tenni annak érdekében, hogy ne a 4 millió szegény országa legyünk. Jelen körülmények között pedig csak tovább fognak emelkedni mind a társadalmi különbségek, mind pedig a hazai régiók közötti különbségek.
(tenytar)
Bal-Rad komm: “…A kormány hallgatása és a téma kerülése viszont inkább azt sugallja, hogy a Fidesz semmit sem akar tenni annak érdekében, hogy ne a 4 millió szegény országa legyünk…”
-Nyilvánvaló, hogy ez a probléma NEM CSAK A DÖBRÖGISTA HORDA “ereménye”! Ez rendszerszintű probléma. Legalább 25 esztendő alatt föltorlódott rendszerhiba.
Amitől függetlenül persze-Magyarország jobban teljesít! És ezt nem szabad elhallgatni! Ezt kell hangozatni! Hátha az a négymillió nyomorult is elhiszi.

A britek már áprilisban szavazhatnak az Európai Unió elhagyásáról

Akár fél éven belül is kiírhatják a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságának megszüntetéséről, mert egyre nő az Európai Unióból kilépést támogatók aránya.
Az Ispos MORI legutóbbi közvélemény-kutatásának eredményei szerint a britek abszolút többsége, mintegy 66%-a nem tartja valószínűnek, hogy David Cameron eredményeket tud elérni az uniós vezetőkkel kezdett tárgyalássorozaton. A brit miniszterelnök négy feltételt szabott, aminek teljesülése esetén Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradna; Brüsszel vissza kell adjon minden állami jogkört a tagállam kezébe, és ki kell hagyja Nagy-Britanniát az Európai Unió “szuperállam” létrehozásával kapcsolatos célkitűzéseiből; el kell ismerje, hogy az euró nem elsődleges és egyetlen jövőbéli európai fizetőeszköz, és az eurozóna tagállamai semmilyen döntési jogosultsággal nem rendelkezhetnek a brit gazdaság felett.
A britek kétharmada azonban úgy gondolja, hogy Cameron semmilyen érdemleges megállapodást nem fog tudni kikényszeríteni. Folyamatosan csökken az ország EU-tagságát támogatók aránya, és mostanra a lakosság egyik fele a kilépést, másik fele az uniós tagság fenntartását támogatja. Az 50-50%-os megoszlás azonban néhány hónap leforgása alatt jött létre, a migrációs válság súlyosbodását követően. David Cameron 2017-re tervezte az EU-tagság megszüntetésével kapcsolatos referendum megtartását, de a migrációs válság hatására drasztikusan csökkenni kezdett az uniós tagságot támogatók aránya, és a jelenlegi tendencia alapján valószínűsíthető, hogy 2017-re már a lakosság abszolút többsége támogatni fogja a kilépést.
Arron Banks, a Leave.EU kampány vezetője szerint a kormány már 2016 áprilisára vagy májusára előrehozhatja a referendumot. Egy korábban megtartott szavazáson még van esélye annak, hogy megszavazzák a tagság fenntartását, míg a 2017-es referendum nagyobb valószínűséggel az EU-tagság megszüntetésével végződne.

http://hidfo.ru/2015/10/a-britek-mar-aprilisban-szavazhatnak-az-europai-unio-elhagyasarol/

Kijev nem érti…

A kijevi junta minden orosz légitársaságnak megtiltotta légtere használatát mindaddig, amíg Oroszország fel nem oldja az ukrán légi járatokra vonatkozó ugyanilyen tartalmú tilalmát – jelentette be hétfőn a valcmanista infrastruktúra ügyi minisztérium.
an
A közlemény szerint október 25-től állítják le teljesen Oroszországgal a közvetlen légi forgalmat. A döntést Maradék-Ukrajna állami légiközlekedési szolgálata hozta azért, mert máig nem kapott magyarázatot az orosz légiközlekedési felügyelettől, a Roszaviacijától arra, milyen alapon korlátozza az ukrán légitársaságok belépést az orosz légtérbe.
A minisztérium hozzáfűzte, hogy az ukrán légitársaságokkal szembeni orosz szankciók megszüntetése után – viszonossági alapon – ismét engedélyezik majd a berepülést Maradék-Ukrajna légterébe azoknak az orosz légitársaságoknak, amelyek nem szerepelnek Kijev tiltólistáján.
til
Szeptember 25-én a kijevi junta, a nemzetvédelmi és biztonsági tanács (RNBO) döntését jóváhagyva úgy határozott, hogy október 25-től megtiltja 29 orosz légitársaságnak – köztük az Aeroflotnak és a Transzaerónak, a Rosszijának és a Szibirnek – a berepülést területére, valamint az átrepülést légtere fölött.
Moszkva erre a szeptember 25.-i intézkedésre válaszul jelentett be hasonló berepülési tilalmat a valcmani birodalom légitársaságaival szemben, amit a kijevi junta nem ért!


http://www.balrad.com/2015/10/13/kijev-nem-erti/

Ezrek tüntettek Drezdában a német menekültpolitika ellen

Ezrek vettek részt hétfő este a németországi Drezdában az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom tüntetésén, amelyen a szónokok élesen bírálták a berlini vezetés menekültpolitikáját.
frau
Az egy hét híján egy éve alakult Pegida tüntetésein megjelentek számáról a rendőrség nem közöl adatokat, de a drezdai műszaki egyetem (TUD) diákjainak egy csoportja videófelvételek elemzése alapján mindig készít létszámbecslést a mozgalom szokásos hétfő esti felvonulásairól.
Szerintük ezúttal 7500-9000 ember lehetett a menekült-, bevándorló- és iszlámellenes Pegida megmozdulásán Szászország tartomány fővárosában.
Műszaki zárat akarnak
A szónokok egyebek között felvetették, hogy Szászország váljon ki Németországból és lépjen ki az Európai Unióból is. Követelték továbbá, hogy építsenek ki műszaki zárat a német határokon.
A Spiegel Online hírportál szerint a mozgalom legismertebb társalapítója, Lutz Bachmann diktátorok csoportjának nevezte a szövetségi kormány tagjait. A férfi ellen a drezdai ügyészség a közelmúltban vádat emelt uszítás miatt.
Képzeletben felakasztották
A demonstráció egyik részvevője egy akasztófát formázó tárggyal jelent meg, rajta két felirattal, amelyek szerint az üzenet címzettje Angela Merkel kancellár és Sigmar Gabriel alkancellár.
A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint a Pegida ellen néhány százan tüntettek Drezdában.
Hétfő este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés is tartott tüntetést. A szászországi nagyvárosban a Legida ellen tiltakozó tüntetést is tartottak az MDR beszámolója szerint.
(MTI)




Szászországban függetlenségi mozgalom indul:
elszakadnának Németországtól és az Európai Uniótól

A szervezők becslése szerint mintegy kilencezren gyűltek össze Drezdában, hétfő este, a Pegida bevándorlás ellen tiltakozó tüntetésére. Németország leállítja a bevándorlást, vagy szembe kell nézzen egy erősödő függetlenségi mozgalommal.
A Pegida (“Patrióta Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen”) 2014 októberében kezdett tüntetéseket szervezni Drezdában – kezdetben néhány száz, majd több ezer fő részvételével. A Dresdner Neueste Nachrichten újság most a hétfő esti megmozdulás kapcsán emlékeztet arra, hogy Tatjana Festerling, a Pegida jelöltje júniusban a helyi választásokon a szavazatok mintegy 10%-át szerezte meg, és a mozgalom támogatottsága a migrációs válság hatására egyre nő. Festerling a hétfő esti tüntetésen felszólította a kormányt, hogy Szászország tegyen lépéseket a Németországtól és az Európai Uniótól elszakadás irányába, mert Berlin bevándorláspolitikája lehetetlenné teszi az ország megvédését. A hétfő esti megmozdulás során egy akasztófát állítottak fel, amire Angela Merkel neve is felkerült.
Angela Merkel támogatottsága fokozatosan csökken, ahogy egyre több bevándorló érkezik Németországba. A hatóságok becslései szerint év végére másfél millió migráns kérhet menedékjogot Németországban, ami a második világháború óta történt legnagyobb népmozgás térségünkben. A tömeges bevándorlás mostanra nem csak a német gazdaságot fenyegeti és a társadalmi feszültségeket fokozza, de az ország területi egységét is megbonthatja. A Pegida képviselőjének tegnap esti bejelentése azt mutatja, hogy Németország-szerte várható a függetlenségi mozgalmak megerősödése, és a bevándorláspárti politika fenntartása szélsőséges esetben az ország széteséséhez is vezethet.
Csütörtökön Horst Seehofer, Bajorország miniszterelnöke bejelentette, hogy amennyiben a szövetségi kormány nem hajlandó fellépni a bevándorlás azonnali leállítása érdekében, Bajorország Németországtól függetlenül fogja lezárni saját határait. Pénteken a bajor kormány már azzal fenyegetett, hogy a szövetségi kormány tagjai alkotmánybíróság előtt kell feleljenek, amiért semmit nem tesznek az észak-afrikai és közel-keleti migránsok határon kívül tartása érdekében. Seehofer nyilatkozata – melyben kijelentette, hogy Berlintől függetlenül, Vlagyimir Putyinnal együttműködve akar hozzájárulni a válság rendezéséhez – azt mutatja, hogy Bajorország nem csak a belpolitika és rendfenntartás, de a külpolitika terén is hajlandó független lépéseket tenni, ha a szövetségi kormány nem állítja le a tömeges bevándorlást. A Pegida képviselőjének bejelentése tehát nem első és nem is utolsó eset; Németország-szerte erősödő függetlenségi törekvések és szeparatista mozgalmak megjelenéséhez vezethet, ha a szövetségi kormány a többségi lakosság ellenállását figyelmen kívül hagyva, erőszakkal akarja eltorzítani az ország kulturális-civilizációs hátterét.

http://hidfo.ru/2015/10/szaszorszagban-fuggetlensegi-mozgalom-indul-elszakadnanak-nemetorszagtol-es-az-europai-uniotol/
Bal-Rad komm: “…Szászország váljon ki Németországból és lépjen ki az Európai Unióból is. Követelték továbbá, hogy építsenek ki műszaki zárat a német határokon…”
-“Keletnémetország”-az egykori NDK-a rendszerváltások “nagy nyertese” kezd ébredezni a német egyesítés rózsaszín álmából. Nem ilyen lovat ígértek nekik 25 esztendővel ezelőtt. Kecskének is gebe-és most még ezt is el akarják tőlük orozni a Nagy Egyesítők!
Bundesmutti törököt/arabot fogott. El is rohan vasárnap Törökországba Erdogan komájához. Már magas hivatalát és MEGBÍZATÁSÁT fenyegeti a migránsözön.