Elnéző kazárcionzsidó tűzszünet?

Az Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász között létrejött 12 órás tűzszünet lejárta után, szombat este három aknagránátot lőttek ki Gázából izraeli területre az izraeli hadsereg közlése szerint, amit ezzel a fenti képpel támogattak meg a nyugati médiák felé. Nyílván sajnáltatás céljából, hiszen "most" nem ők kezdték. A hírek először rakétákról szóltak, később az izraeli hadsereg helyesbített. A humanitárius tűzszünet közép-európai idő szerint reggel 7 órakor lépett életbe, majd Izrael szombaton kora este elfogadta, hogy azt 4 órával meghosszabbítsák. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió részletek közlése nélkül azt jelentette, hogy gázai palesztin csoportok szerint a tűzszünet meghosszabbítása "egyoldalú és haszontalan".

Később egy Hamász-illetékes, Számi Abu-Zuhri egy újságíróknak küldött sms-ben azt írta: "Nincs hozzájárulás a tűzszünet további négyórás meghosszabbításához".

Avital Lejbovics, az izraeli hadsereg szóvivője röviddel 19 óra után egy Twitter-bejegyzésben azt írta, hogy rakéták csapódtak be Izraelben. Ezt később egy másik szóvivő helyesbítette, mondván, hogy három aknagránátot lőttek ki Gázából izraeli területre, de azok sem személyi, sem anyagi kárt nem okoztak. Izraeli médiajelentések szerint a hadsereg az incidenst nem tekinti súlyos tűzszünetsértésnek - és még csak úgy árad a szeretet, a megbocsátás is belőlük. Hazugság!!! El ne hidd már!!! Juvál Steinic kabinetminiszter a tűzszünet-hazugság esetleges további meghosszabbításához még hozzáfűzte, hogy arról az izraeli biztonsági kabinet fog dönteni szombaton késő este, a szabbat (zsidó szombat) befejeződése után. Biztosak lehettek benne, hogy ma este mészárolják le a legtöbb palasztint titokban, ami kevésbé fog nyílvánosságot kapni bárhol is - ismerve ezt a zsidó "szeretetet"...

Gölöncsér Miklós

Kórházakat, iskolákat bombáztak a "tűzszünet" alatt

Több mint húsz napja tart a Gázai övezet elleni offenzíva, amely eddig 1031 palesztin áldozatot követelt - vasárnap váratlanul humanitárius tűzszünetet jelentettek be, bár nagyon hamar kiderült, Izrael a tűzszünet alatt is bombázta a Gázai övezetet. A "humanitárius tűzszünet" ideje alatt civil célpontokat támadott a légierő, lakóházak semmisültek meg és egy gyermekkórházat ért légicsapás. A Vörös Félhold segélyszervezet csecsemőhalálokról számolt be és kórházépületek elleni célzott légicsapásokról a meghirdetett tűzszünet során.

A térségben dolgozó segély- és a mentőszervezetek tagjai arra panaszkodtak, hogy alig tudják kiszabadítani az embereket a romok alól, mert akadályoztatva vannak, valamint vasárnap egy izraeli rajtaütés során mentőautót ért találat, egy orvos is életét vesztette. Lebombáztak egy iskolaépületet, amit a segélyszervezetek tagjai átmenetileg a sebesültek ellátására rendeztek be. Az izraeli hadsereg elismeri, hogy az iskolát bombázták, de tagadják, hogy az épületben "bárki megsérült volna".

Ez némileg ellentmond a korábbi jelentésnek, miszerint azért támadják a kórház- és iskola épületeket, mert az "tele van terroristákkal, akik a civileket élő pajzsnak használják". Izrael és a nyugati országok terrorszervezetnek nevezik a Hamaszt, vagyis a Hamasz tagjai terroristák, és abban az esetben, ha a sérültjeiket egy kórházban ápolják, az izraeli haderőnek az is elég indok a kórház lerombolásához, hogy a Hamasz tagjai ott vannak. Hiszen terroristák. A civil célpontok elleni támadásokat követően gyakran hallani, hogy ott terroristák tartózkodtak - de az agresszornak gyakorlatilag mindenki terrorista, aki nem hajlandó békefolyamatnak nevezni a megszállást.

Osztályterem egy gázai iskolában

http://www.hidfo.net/2014/07/28/korhazakat-iskolakat-bombaztak-tuzszunet-alatt

A fedezetlen hitelek még okozhatnak fejfájást

A fedezett devizahitelek ügyének rendezése már most is komplikáltnak ígérkezik, de a követeléskezelők sokkal nagyobb bonyodalmakra számítanak a fedezetlen hitelek esetében. Több is van belőlük és a számítások is nehezebbek.

Eddig is nagy eltérések voltak a különböző előrejelzésekben, hogy mennyibe fog kerülni a bankszektornak a devizahitelek rendezése, a Bankszövetség például a sok változó miatt nem is vállalkozott becslésre, mivel az a részletek ismeretének hiányában biztosan pontatlan lenne. A Magyar Nemzeti Bank először 600-900 milliárd forintos bankrendszert érintő veszteségről beszélt, majd Balog Ádám alelnök lapunknak adott interjújában így pontosított: "inkább kicsit több lehet 700 milliárdnál a várható veszteségek alsó határa, ugyanakkor valamivel kevesebb, mint 900 milliárdról lehet szó."

Az egyes jelzáloghitelek esetében legalább tiszta a helyzet, hiszen megvan a fedezet, ami az elszámolás alapja lesz.

Sokkal problémásabb a fedezet nélküli tartozások kezelése, amiket a júliusban elfogadott jogszabály szintén érint. Fedezet nélküli hitel segítségével tipikusan kisebb összegeket vettek fel a fogyasztók, pár tíz vagy százezer forint határig - ilyenek a személyi kölcsönök vagy a televízió vásárlására felvett áruhitelek.

Rengeteg ilyen szerződés van, ráadásul a bankok a nem fizető adósok hiteleit a felmondást követően már jórészt értékesítették követeléskezelő cégeknek – mondta a Napi Gazdaságnak Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke.

A jelzáloghitelekkel kapcsolatos követelések rendszerint a bankoknál maradtak, így az adósokat mentő törvény rendelkezéseinek végrehajtása nem ütközik majd nagyobb technikai akadályokba. Viszont a fedezetlen hiteleknél - mivel ezeket a követeléseket gyakran már be is hajtották az elmúlt években -, nem lehet tudni, hogy mi lesz az adós és a bank közötti új elszámolás alapja, illetve, hogy milyen időkeretre kell majd érvényesíteni az adósmentő jogszabály előírásait. Nagyjából 1,500 fedezetes követelést értékesítenek a bankok évente, ez fedezetlen követelések esetében több százezres nagyságrend.

A követeléskezelők működésében amúgy is komoly nehézségeket okoz a hitelezési moratórium, mivel jelentősen csökkentek a fedezetlen kihelyezések is - ennek következtében, behajtásra is kevesebb ügy érkezett. Felfalusi elmondása szerint nem született recept arra, hogy miként tudják a követeléskezelők pótolni a kieső megbízásokat. Aki teheti, egyéb forrásból, például telekommunikációs vagy közüzemi tartozások megvásárlásával igyekszik pótolni a kiesést. Egyelőre még nem tudok arról, hogy a helyzet leépítéseket eredményezett volna - mondta.

Hozzátette, hogy általános várakozás a követeléskezelési szakmában, hogy a devizahiteles kérdés rendezését követően nyugodtabb és rendezettebb időszak következhet. A szakemberek bíznak abban, hogy jövőre javul a helyzet, különösen a megelőző évek során kialakult, állandósult bizonytalansághoz képest. Sokan ugyanis csak azért nem fizették kisebb hiteleik törlesztőrészleteit sem, mert bíztak abban, hogy jobb pozíciót érhetnek el, valamilyen úton-módon kevesebbet kell majd visszafizetniük annál, mint amiben előzetesen megállapodtak a bankkal.

"A működésünket temérdek törvény érinti részlegesen, de nincs egy konkrét követeléskezelési törvény ami rögzítené az iparág működés feltételeit. Folyamatosan szorgalmazzuk, hogy a kormányzat ezt alkossa meg" – mondta Felfalusi Péter.

Megjegyzés: Nyúlnak a rétestészták... Szaporodnak a kérdőjelek...

Hírfigyelő Szolgálat

Államcsőd kényszerével fenyegeti az USA Argentínát

 Ha semmi sem változik, július végén államcsődöt lesz kénytelen jelenteni Argentína - harangozzák be a dél-amerikai "katasztrófát" nagylelkűen amerikai sajtósok.

Hullnak a szerencsecsillagok ott, ahol felragyog a Nap!

Tizenkét év alatt másodszor csődölhet be Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága, mivel 2002-es 100 milliárd dolláros fizetésképtelensége után hedge fundoknak adott el bóvli kötvényeket, ők pedig most 1,33 milliárdnyi jussukat követelik, plusz a kamatokat.

Sajnos gyerekek ilyen a profitéhség, melyet a jól kifundált tőzsdétekkel lepleztek. Nem volt kötelező az argentín részvények felvásárlása, de mivel extranyereséget reméltetek, hát hoppon maradtatok. erre szokták mifelénk mondani, hogy a fagyi visszanyal. Az USA pénzügyi cápái természetesen bíróságra vitték a dolgot. Több bírósági tárgyalás után Thomas Griesa amerikai kerületi bíró döntött arról, hogy Argentínának július 31-éig fizetnie kell. Ha pedig ennek nem tesznek eleget, csődöt kell jelenteniük, ugyanis Griesa megtiltotta, hogy az ügy rendezéséig az argentinok teljesítsék adósságszolgálatukat. Az ország eközben recesszióval küszködik, csökkennek a tartalékok és szárnyal az infláció – stilusú hírekkel próbálják távol tartani az esetleges tisztességes - Pl. BRICS befektetőket, persze ők fütyülnek az USA média állításaira - nem úgy, mint a Reuters mocsokárádata. Az, hogy otthon mekkora galibát fog okozni pedig nagyrészt attól függ majd, hogy milyen gyorsan tud kimászni a kutyaszorítóból az állam. A lehető legrövidebb időn belüli rendezéshez pedig az kell, hogy meggyőzzék a hitelezőket: készen állnak a fürge tárgyalásokra. Valószínűleg a hozamok emelkednek majd, ami nem tesz jót a befektetési környezetnek, a csőd maga pedig a fizetőeszközre lehet negatív hatással. Az argentin peso eddig 20 százalékot gyengült idén - folyatja a Reuters.

Nyilatkozzák vesreségüket is elismerve: "Az államcsőd a világgazdaságot különösebben nem rázná meg, hiszen Argentína már most is nagyrészt levált a nemzetközi piacokról."

Vajon miért?

"Jelentjük, Argentína talpra fog állni, bármily fájó is ez a világ északi felén!" - reagálva erre az argentín vezetés. Nyílván itt nem az újabb kapzsi USA segítségre gondolnak...

Bíró Dalma

Az oroszellenes front megalakult

1. – Liberálisok és nácik

…”Az európai források arról számolnak be, hogy az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács, amelyet Jaros és Parubij vezet, elküldte követeit Nyugat-Európába, hogy szélsőjobbosokat és neofasisztákat verbuváljanak az orosz ellenes harchoz. A ‘Jobb Szektor’ francia ágát már létrehozták, a tagoknak pedig növelni kell a létszámot….”

A Nyugat által megvalósítani kívánt terv Oroszország megsemmisítését vetíti előre. A cél eléréséhez pedig különböző szélsőséges csoportokat használnak fel, akiket pénzügyileg és fegyverekkel is támogatnak.

A nácik, iszlamisták és liberálisok szövetsége az Oroszország-ellenes külső erők eszköze. Arra törekednek, hogy Oroszország harcba szálljon velük az ország határain belül és kívül egyaránt.

A Nyugat kifinomult módon akarja véghez vinni a tervét: a Nyugat-ellenes erők segítségével: iszlamisták (déli vektor: Kaukázus és Közép-Ázsia) és a nácik (nyugati vektor: Ukrajna). A módszer: terrorista háború olcsó tömegerővel: helyi és a szomszédos államokban lévő fegyveresek. Az országban instabil pontok kialakításával meg lehet szervezni a folyamatosan működő fegyveresek forrását. Az életszínvonal csökkenése alacsonyabb költségekhez vezet. Ezzel párhuzamosan pedig folyik a nemzeti és a vallási hisztériakeltés valamint a fegyverrel való ellátás.

A terrorista háború lényege – nem győzni a fegyveres összecsapásokban, hanem létrehozni a káoszt és az instabilitást. Azaz maga a háború menete a fontos, amely lehetővé teszi az ország megsemmisítését.

A háború menetének szakaszai: feszültségkeltés Oroszország stratégiai és nemzeti határain, majd annak területén is és végül a destabilizáció külső és belső tényezőinek összeolvasztása.

Nyugaton hatalmas tempóval folyik a neonáci, lényegében orosz ellenes ideológia újjászületése. Ezzel párhuzamosan Oroszországgal szemben Ukrajnát a nácik és a liberálisok szövetségesévé teszik. A kijevi rezsim összetétele az USA két tervét tükrözi: neoliberálisok, akik a gazdaságot irányítják, és szoros kapcsolatot ápolnak a Nyugattal, valamint a neofasiszták, akik erővel semmisítik meg a tiltakozókat.

A kijevi rezsim már néhány hónapja vesz részt területi zászlóaljnak álcázott katonai „halálosztagok” létrehozásában. Fel vannak készítve, nem utolsó sorban a fasizmus fő ellensége, Oroszország ellen.

Az európai források arról számolnak be, hogy az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács, amelyet Jaros és Parubij vezet, elküldte követeit Nyugat-Európába, hogy szélsőjobbosokat és neofasisztákat verbuváljanak az orosz ellenes harchoz. A ‘Jobb Szektor’ francia ágát már létrehozták, a tagoknak pedig növelni kell a létszámot. Ennek egyik kulcsfigurája Gaston Besson veterán, aki megjárta Horvátországot, Boszniát, Burmát és Laoszt, hogy embereket gyűjtsön az ukrajnai „véres szafari”-hoz.

Figyelemre méltó az az információ is, hogy több száz majdani aktivista nyomul be Lengyelország felől Kalinyingrádba is…

Nyikolaj Malisevszkij – Oroszország Hangja

2. – Iszlamisták és a belső fenyegetések

…”A történelem azt mutatja, hogy Washingtonnak sohasem volt gondja a nácikkal való együttműködéssel, erkölcsi szempontból. Ahogyan ma sem okoz gondot a katonai segítségnyújtás a dzsihádistáknak Szíriában és a neonáciknak Ukrajnában…”

Milyen kockázatok fenyegetik ma Oroszországot és mivel készülnek az orosz állam ellenfelei?

Dél felől az iszlamista projekt jelent fenyegetést, amelynek már kiterjedt hálózata van Oroszországban. Az ukrán radikális neonácik részvétele azzal magyarázható, hogy a meggyőződésük szerint a földjüknek a Don-folyótól az Észak-Kaukázusig kell terjednie. Az ukrán Biztonsági Tanács pedig vélhetően már harci tapasztalattal rendelkező dzsihádistákkal fogja feltölteni a nyugat-európai nácik sorait.

A történelem azt mutatja, hogy Washingtonnak sohasem volt gondja a nácikkal való együttműködéssel, erkölcsi szempontból. Ahogyan ma sem okoz gondot a katonai segítségnyújtás a dzsihádistáknak Szíriában és a neonáciknak Ukrajnában. A krími tatárok több tucat iszlamistája, akik Szíriában harcoltak, aktívan részt vettek a Majdanon és a februári puccson is. Február közepén az Euromajdanon még a szíriai terroristák zászlója is lengett.

Május 13-án az Al-Kaidához közel álló egyik iszlám csoport vezetőjének képviselője felszólította a muszlimokat Ukrajnában, hogy hirdessenek dzsihádot az orosz kormány ellen. Május végén pedig az orosz hírügynökségek 300 ukrán zsoldosról számoltak be, akik március-április környékén visszatértek Szíriából és Donbasszban harcoltak.

Az etno-szeparatisták, dzsihádisták és liberális fasiszták az elmúlt években jelentősen aktivizálódtak Oroszországban is. Alekszander Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetőjének nyilatkozata szerint az orosz titkosszolgálatok csak Szibériában két év alatt a nemzetközi terrorista szervezetek 11 sejtjének a tevékenységét számolták fel. Szibéria a figyelmük középpontjában áll az ipari és a védelmi potenciáljuk tekintetében, valamint a határ menti elhelyezkedése és az illegális migráció magas szintje miatt. Ezen kívül Szibériában az elmúlt években a fiatalokból álló jobboldali radikális bandák számának növekedését figyelték meg, amelyek „a céljaik elérése érdekében terrort és erőszakot vetnek be”.

Február elején a tatár szeparatisták és iszlamisták vezéreit felszólították az orosz ”euromajdan” megszervezésére. A jelszavuk: „Ma Ukrajna, holnap Oroszország!”. A törekvéseik támogatásra lelnek az Egyesült Államok Oroszországbeli diplomáciai struktúráiban, amelyek idén nyáron fokozták az együttműködésüket a Közel-Urál és Baskíria iszlám közösségével.

Az egyik legaktívabb ezen a területen a jekatyerinburgi amerikai főkonzul, Otto Hans Van Maerssen. Ő és a beosztottjai többször szerepeltek azokban a botrányokban, amelyek az amerikai nagykövetség munkatársainak rendkívüli aktivitásához kötődnek. Az amerikai diplomácia gyakorlatilag igyekszik befolyásolni ezen orosz régió belső helyzetét azáltal, hogy informális kapcsolatot alakítanak ki az etnikai szeparatistákkal, iszlám szélsőségesekkel és a liberális fasisztákkal.

A legnagyobb és legijesztőbb probléma az, hogy ha az Oroszország destabilizálását célzó forgatókönyvet végül sikerül megvalósítaniuk akár csak részben is, akkor az iszlamistákból, nácikból és etnikai szeparatistákból álló ”ötödik oszloppal” való küzdelem nem csak a hadseregre fog hárulni, de a társadalomra és az ország népére is.

Nyikolaj Malisevszkij – Oroszország Hangja

Kijev nagy gondban

Savanyú lett az “első szüret szőleje” Ukrajnának. Aláirták az EU-val a gazdasági megállapodást, az Unió igéretett is tett, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek: IRÁNY AZ EU…! Ennek érdekében az EU csökkenti a vámokat, meg…

Minden nagyon szép, minden nagyo jó VOLT! Csak az üzlet nem működik.
Az EU-által MEGSZABOTT kvótát csak a szörpök esetében tudta Ukrajna kihasználni. Mézkvótáját csak 50 százalékban, a búzáét 12, egyéb gabonafélék és gabonapehely készitményeknek a 14,3 százalékát.
Konzervtermékek szinte emlitésre sem méltó mértékben mentek az Unió piacaira, mig a keményitőknek 0,40 százaléka.

MERT A NYUGAT_EURÓPAIAKAT NEM ÉRDEKLIK AZ UKRÁN TERMÉKEK!

Eleve viszolyogtak az ukrán eredet láttán a nyugati vevők, valamint a minőséget is kifogásolták. RÁADÁSUL FIZETNI IS KELLETT VOLNA A PORTÉKÁKÉRT!

Szóval-most azért komoly gondok kezdenek jelentkezni ukránföldön. Oroszországnak, Belarusznak… és a keleti vámuniónak meg lezárva a határai az ukrán áruk előtt.

Tényleg sokasodnak a Majdan kavarta felhők Ukrajna egén! A donbasszi népirtás meg viszi a pénzt, mint orkán a pelyvát.

Kijev nagy gondban van!
(Forrás: http://rusfact.ru)

Az Interpol körözés tárgya: “Terrorcselekményekre való nyilvános felbujtás.” – A fenti képen középen látható: Így uszított Jaros a Majdanon, 2014. február 21-én. – Fotó: David Mdzinarishvili, Reuters/Contrasto – (B-R)

Kijev, 2014. július 26., szombat (MTI) – “Az Interpol-körözés ellenére Kijev nem adja ki Moszkvának Dmitro Jarost, a Jobboldali Szektor nevű radikális ukrán szervezet vezetőjét, akit terrorcselekményekre való nyilvános felbujtással vádolnak az orosz hatóságok.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Facebook-oldalán közölte, hogy Jarosnak “nincs mitől félnie” – jelentette szombaton a kijevi média.

“Ukrajna nem adja ki saját állampolgárait más országoknak, pláne nem Oroszországnak, amely nem ad ki nekünk ukrán állampolgárokat, Janukovicsot, családocskáját és háromtucat alacsonyabb rangú gazfickót” – írta Herascsenko, utalva arra, hogy Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő az év elején Oroszországba szökött, és Moszkva nem hajlandó őt kiadni Kijevnek.

Herascsenko közölte azt is, hogy jelen pillanatban nem ismert Dmitro Jaros holléte.

Az Interpol honlapján pénteken jelent meg az orosz kérésre kiadott nemzetközi körözés Jaros ellen. Jaros ellen terrorcselekményekre való nyilvános felbujtás, illetve a média segítségével szélsőséges cselekményekre való nyilvános felbujtás a vád.

Jaros szervezetének fegyveresei fontos szerepet játszottak a Janukovicsot megbuktató 2014. eleji kijevi tüntetéseken.”

Jarost körözi az Interpol – Doc.fotó – (B-R)

MTI – Interpol - B-R

Újabb kijevi bolondéria: árokkal a “zoroszok” ellen!

Az ukrán hatóságok megkezdték egy 450 kilométer hosszú árok ásását a Moldovától egyoldalúan elszakadt, részben oroszok lakta Dnyeszter menti Köztársaság határán.

Mint Volodimir Kacsanoveckij, az ukrán határőrség szóvivője szombati sajtóértekezletén az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint elmondta, a munkálatok célja nehéz járművek és csempészáruk Ukrajnába juttatásának megakadályozása.

Az árok 2-3 méter mély, 3 és fél méter széles. A munka napi 24 órában zajlik, hetente 2 és fél kilométert haladnak vele.

Idén márciusban a Dnyeszter menti Köztársaság hatóságai azzal vádolták Ukrajnát, hogy blokád alá vonta a szakadár köztársaságot. Ennek oka az volt, hogy az ukrán határőrök nem engedtek át több száz Dnyeszter menti lakost, akik orosz útlevéllel akartak bejutni Ukrajnába. Az intézkedést azzal indokolták, hogy nem látják biztosítva ukrajnai tartózkodásuk pénzügyi fedezetét.
(ma.hu)

A gazdasági szankciók várható hatásai és okai

Nehéz elképzelni, hogy az amerikai közgazdászok nem hívták volna fel az amerikai kormányzat figyelmét néhány apró részletre a gazdasági szankciókkal kapcsolatban. Úgy általánosságban beszélhetünk, mert az Oroszország elleni gazdasági szankciók gyakorlatilag kihatnak nem csak egész Európára, de az egész világgazdaságra. 

Már a második világháború előtt is olyannyira összefonódtak a világ országai gazdasági téren, hogy egy-egy nagyobb természeti katasztrófa, politikai hatás, komolyabb gazdasági probléma gyorsan begyűrűzött a környező országokba is, és elindította a lavinát. Nemzetiségi szempontból sem követi a valóság az államhatárokat, de gazdasági téren már évtizedek óta nem beszélhetünk államhatárokról.

Az 1929-33-as Nagy Gazdasági Világválságot szokás úgy emlegetni, mint a túltermelésből fakadó világválságot, ahol a termelés nem követte a fogyasztási igényeket, és eladhatatlan készletek halmozódtak fel. Ezt azóta kiterjedt piackutatással, fejlesztésekkel, a vevői igények követésével és még sok minden mással igyekeznek megakadályozni. A problémát viszont alapvetően Európa jelentős részének gazdasági tönkretétele hozta létre. Az első világháború után kifizethetetlen háborús jóvátételek, újrarajzolt államhatárok, porig rombolt gyárak sújtották a vesztes államokat, amelyeknek a terheit a győztes államok még inkább növelni szándékoztak. Európa egyik felét gazdaságilag kivégezték, azután meglepődtek, hogy nincs kinek eladni, hogy a fizetőképes kereslet igen jelentősen lecsökkent.

Ma elég világosan látható, hogy Európának nyersanyagokra van szüksége, Oroszország pedig ennek eladásából szerez jelentős bevételt. De azt is észre kellene venni, hogy ha ez nem így lenne, akkor is kiemelkedő gazdasági partner lenne Oroszország, a világ egyik legerősebb gazdaságával, amely ellen bármilyen bevezetett tényleges szankció hatása tulajdonképpen mindenkit súlyt. Jegyezzük meg, hogy nincsenek államhatárok, tehát ha - és amennyiben az orosz kormány nem államosítana egyetlen külföldi gyárat sem válaszlépésként - ezek a szankciók komolyan vissza tudnák vetni az orosz gazdaságot, ezeknek a hatása is hamar megérződne Európában. Ha a világ országait és kontinenseit medencékként képzeljük el, amelyekben víz van, egymáshoz vezető kis csatornákkal, akkor az orosz területek megfelelőinek elképzelt részekről kimert víz mindenütt csökkenteni fogja a víz szintjét. Összességében mindenkinek kevesebb lesz, és minél inkább törekednek Oroszország tönkretételére, annál nagyobb gazdasági veszteséget fog mindenki szenvedni mindaddig, amíg az országokat összekötő gazdasági kapcsolatok végképp meg nem szűnnek. Ha úgy tönkremenne Oroszország, mint az első világháború után Németország, akkor borítékolhatóan magával rántaná fél Európát. A rendszerváltoztatás idején egyébként ez egyszer már majdnem megtörtént, és hatása máig érződik, az amerikai gazdaságban is.

Miért kényszerül az USA és Európa gazdasági szankciók bevezetésére? Mert nekik is gazdasági problémáik vannak, amelyeket valahogy megpróbálnak feloldani. Ezeknek a gazdasági problémáknak az okai egyértelműen társadalompolitikai jellegűek. A saját politikai-gazdasági hatalmához, de még inkább világnézetéhez foggal-körömmel ragaszkodó nyugati gazdasági elit képtelen a szemléletváltásra és új paradigmák megfogalmazására. A vagyon egyenlőtlen elosztása, az ezzel járó társadalmi feszültségek, a feszültségek kezelésére használt destruktív jellegű szellemi és kulturális irányelvek kiegészülnek egy gyilkos küzdelmet követelő embertelen és általános felfogással, amelyek alapjainál fogva gátolják a társadalmat és a gazdaságot megújítani és átstrukturálni képes erőket. Jelen esetben a hangsúly az átstrukturáláson van, mivel a gazdaság fosszilis energiahordozóktól való függésének megszüntetésére a tudomány már számos alternatívát kínál régóta. Vagyis ha Európának és az USA-nak nem lenne teljességgel alkalmatlan a vezetése, esetleg szélesebb látókörrel rendelkezne, már régen rájöttek volna, hogy jóval kifizetődőbb lenne a háború és a területfoglalás helyett másba fektetni. Tehát a szemléletmódjukból fakadóan problémákat látnak és hoznak létre, és képtelenek elfogadni másfajta irányelveket, amelyek talán kevesebb gazdasági problémát generálnának. Paradox módon éppen a nyugati, azaz az agresszívan támadó fél képtelen az újszerű gondolatok, irányelvek kidolgozására, átvételére, felhasználására. Gazdaságilag, társadalmilag, pénzügyileg, politikailag. Eljárt felettük az idő.

Tamási Attila

10 millió dollár robot gyereknevelők kifejlesztésére

A humanoid robotok fejlődése felgyorsult és ma már nem csupán a precíz mozdulatok kivitelezése, hanem a mesterséges intelligencia és az érző robotok kifejlesztése a cél.
Az emberi agy visszafejtéssel történő lemásolása és a számítástechnika robbanásszerű fejlődése óhatatlanul felveti a kérdést, hogy milyen hatással vannak és lehetnek a robotok az emberekre.
Ebből eredően ma már olyan robotokat terveznek, amelyek az emberi kapcsolatokat irányító érzelmeket is képesek manipulálni. Ez is része annak az erőfeszítésnek, ami a robotoktól való viszolygást hivatott csökkenteni, hogy egyre inkább a társadalom hétköznapi tagjaként fogadják el őket. A kutatók több különböző irányból is próbálják megalapozni ezt a kapcsolatot.
Az Egyesült Államok kormánya 10 millió dollárt biztosít olyan robotok kifejlesztésére, amiket gyerekek mellé szánnak személyi oktatónak, hogy ezzel „befolyásolják a gyerekek viselkedését és étkezési szokásait.”
Az „in loco parentis” elve, azaz a nevelőknek a törvény által biztosított jog, hogy „a szülő helyében” járjon el, miután a gyereket reggel átadtuk az iskolának, furcsán új értelmet nyerhet hamarosan. A Yale vezetésével, de több egyetem bevonásával induló projektben, az MIT, a Stanford és a University of Southern California kutatói is részt vesznek és a National Science Foundation finanszírozza, ami viszont az állami BRAIN idegtudományi kezdeményezés égisze alatt működik.
A „Robotok a gyerekekért” projekt célja, hogy robotokat juttasson a családokhoz és az iskolákba, a gyerekek oktatási és testnevelési szükségleteit biztosítandó, egy olyan korban, amikor az Egyesült Államok első asszonya is beleszól, hogy mit egyenek a gyerekek és mit jelent az egészséges táplálkozás.
A Yale sajtóközleménye nem rejti véka alá a tényt, hogy a robotok a társadalomtervezésben fognak segíteni:

„Egy jó személyes oktatóhoz hasonlóan, azt akarjuk, hogy a robotok képesek legyenek a mi elvárásaink szerint alakítani a gyerekek viselkedését,” mondta Brian Scassellati, a Yale számítástechnika professzora, a kutatás egyik vezetője.

„Szeretnénk a robotokat a laboratóriumból az iskolákba, az otthonokba és klinikákra költöztetni. Olyan helyekre, ahol közvetlenül segíthetnek a gyerekeknek napi szinten.”

A 10 millió dolláros állami támogatást élvező kezdeményezés célja, hogy önállóan alkalmazkodó, hosszú távú személyes kapcsolatok kialakítására képes gépeket építsenek az óvodáskorú gyerekek oktatási és terápiás segítésére.

„Az a nagy ötletünk támadt, hogy olyan robotokat építsünk, amik segíthetnek a gyerekeknek,” mondja Scassellate professzor. Öt éven belül olyan robotokat akarunk megépíteni, amelyek képesek elvezetni a gyerekeket hosszú távú oktatási céljaikhoz és tulajdonképpen a gyerekkel együtt növekednek és fejlődnek. Azt akarjuk, hogy a robot felérjen egy személyes oktatóval.”

Scassellate azt is hozzátette, hogy reményei szerint a gyerekek és robotok között egészséges, a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló kapcsolat alakulhat ki.”

A 10 millió dolláros összeg rekordnak számít az állami intézet által biztosított támogatások között.

Gondoskodó robotok?

Már a megfogalmazás is felkavaró. Egyrészt azt állítják, hogy a robotok „csupán” kiegészítik a szülők, oktatók és kezelők munkáját, ugyanakkor az óvodáskorúak célcsoportként történő megjelölése, hogy „hosszú távú kapcsolatokat alakítsanak ki” velük és „saját elvárásaik szerint befolyásolják a gyerekek viselkedését” egyértelműen túlmutat a test nevelésén.

Mintha az állami iskolákban folyó agymosás nem lenne elég, most már a rendszer elvárásai szerint programozott entitást is kirendelnek a gyerekeink mellé, hogy teljes időben kapják a hivatalos nevelést, illetve bármit, amit a programozók a robotokon keresztül küldenek?

Mi sülhet el rosszul?
Forrás: Activist Post, Free Beacon
http://idokjelei.hu/2014/08/10-millio-dollar-robot-gyereknevelok-kifejlesztesere/

Hétmilliárdba kerülhet az önkormányzati választás

Hétmilliárd forint az októberi önkormányzati és nemzetiségi választás tervezett költségvetési előirányzata.

A költségvetésben az egyik legjelentősebb tétel az informatikai költség, például az új választási informatikai szoftver, erre 1,9 milliárd forintot különítettek el.
A szavazólapok nyomtatása és a szavazásnapi kellékek (például urnák, tollak, nemzeti színű szalagok) előállítására 1 milliárd forintot szánnak. A postaköltség - azaz az értesítők postai küldése augusztusban - várhatóan félmilliárd forintot tesz ki.

    Minőségbiztosítási feladatokra, az ajánlóívek szkennelésére, számolására és a nyomtatványok készítésére 200 millió forint van elkülönítve. A választás lebonyolításában részt vevő szervek kiadásaira 3,4 milliárd forint kiadást terveztek az NVI-ben.

    Az önkormányzati és a nemzetiségi választások lebonyolítása a 3176 települési önkormányzat, a 106 országos egyéni választókerületi iroda, a 20 megyei területi választási iroda és a Nemzeti Választási Iroda részvételével zajlik. 

    A 2011-es népszámlálás alapján 2715 településen kell nemzetiségi önkormányzati választást kiírnia a Nemzeti Választási Bizottságnak, legkésőbb július 29-ig.

MTI

Washingtoni vonyitás: Kína csak ne rakétázzon

Az Egyesült Államok szerint Kína műholdak megsemmisítésére kifejlesztett rakétával hajtott végre szerdán kísérletet; Washington felszólította Pekinget, hogy tartózkodjon az ilyen “destabilizáló cselekedetektől”.

Marie Harf külügyi szóvivő pénteken közölte, az amerikai hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy Kína végrehajtott ilyen kísérletet, de a célpont megsemmisítése nem történt meg.

Harf emlékeztetett arra, hogy egy hasonló, 2007-ben történt rakétakísérlet során megsemmisítettek egy kiöregedett műholdat, és a robbantás következtében ezernyi műholddarab szóródott szanaszét az űrben, ma is veszélyt jelentve az Föld körül keringő űreszközökre, köztük a kínaiakra is.

“Felszólítjuk Kínát, hogy tartózkodjon a destabilizáló cselekedetektől, mint amilyen a műholdak elleni rendszerek fejlesztésének folytatása és a velük történő kísérletezés” – mondta a külügyi szóvivő. Hozzátette, hogy hosszú távon ez veszélyezteti az űrbeli tér biztonságát, és Washington többször aggodalmát fejezte ki emiatt.

A Hszinhua kínai hírügynökség csütörtökön a pekingi védelmi minisztérium közleményét idézve közölte, hogy Kína sikeres kísérletet hajtott végre egy szárazföldi telepítésű elfogórakétával. A jelentés nem tett említést műholdakról, és emlékeztetett arra, hogy Kína 2010-ben és 2013-ban már hasonló teszteket végzett, repülés közben semmisített meg ballisztikus rakétákat. A beszámoló szerint egyes szakértők úgy vélekednek, hogy a ballisztikus rakéták középső röppályaszakaszon történő elhárításának képessége stratégiai jelentőségét tekintve, az atom- és hidrogénbombák birtoklásával vetekszik.
(MTI)

A népirtás kiváló módszere: a polgárháború!

Valcman Nyalókakirály zsoldoshordája nagyon erőltetné, hogy valamilyen módon a Donyecket védő népfelkelők hátába kerülhessenek.

A legutóbbi erőlködés eredménye: közel háromszáz lator harapott fűbe!

De semmi gond Kijevben! Beindult a mozgósitás gépezete, és a munkanélkülivé váltak seregeiből bőven tudják pótolni a kiirtott kalandorsereget.

A népirtásnak ez is egyik igen hatásos módja.

http://balrad.wordpress.com/2014/07/26/a-nepirtas-kivalo-modszere-a-polgarhaboru/

Tegnap késő délután mindössze egy egy kilométer átmérőjű gyűrűre zárta a csapdát a népi milicia a körbezárt 25; 72; és 79. légiszállitású valcmanista dandárok sakálcsapatai körűl.

Csak az orosz államhatár felől nincsenek miliicisták. Az éjszaka ezt ki is használta 75 észheztért lator, és átsunnyogtak orosz területre, ahol megadták magukat az orosz határőrizeti szerveknek.

Marinovkából egy puskalövés nélkül takarodott ki a bűnbanda. Most, hogy közel a vég, már szinte nyájaskodtak a helyi lakossággal, akik ezt valahogy nem viszonozták. A “Marinovka” határátkelő is a miliciák kezére került.
A harminc kilométerrel távolabb, és egy héttel korábban még magukat diadalmas hóditókként ünnepeltető és kegyetlenkedő horda mintegy kétezer egyede lesi rettegve a rájuk meredező tankok ágyúcsöveit. A tudósitást tevő szerint “dunkerqei-viszonyok” uralkodnak. A milicisták mintha arra várnának, hogy “menjetek már ti nyomorultak Oroszországba”.

Néhány helyi latorparancsnok azonban fél az oroszországi felelősségrevonástól, mert tegnap bizonyithatóan átlövettek legalább 55 alkalommal orosz területre.

A “katlan” – oroszul a “Kотла” -alatt kezdik éleszteni a tüzet

https://balrad.wordpress.com/2014/07/26/melegszik-a-katlan/

Azért senki ne gondolja, hogy minden áldozat nélkül, könnyed ebéd előtti mezei séta során terelgették az önvédelmisek a “katlanba” a valcmanista pribékeket! Kozsevnyjánál “megdolgoztak” a latorhorda összetereléséért. Ára is lett neki-amit megfizettek.

Ebbe a katlanba lett beszoritva a 25; 72; és a 79. dendár zöme, valamint két hirhedett latorzászlóalj, a “Dnyepr” és a “Galicia” maradék állománya.

Egyetlen menekülési irányuk az életben maradásra-Oroszország! Mögöttük a temető várja őket!

Ezzel tisztában vannak a zsoldosok is. Pánikban telefonálgatnak minden felé segitség után-de az nincs!

Elemzők szerint döntő hatással lehet a katlan felmorzsolása az ATO-ra! Ma reggeli jelentések szerint közel ötezer bérgyilkos pánikol a katlanban.

Viszont hétvége van. Holnap hajnalig van idejük a bátrabbaknak Oroszországba menekülni a biztos pusztulás elől.

https://balrad.wordpress.com/2014/07/27/tereles-a-katlanba-donbasszban/

Hullanak a fejek - a déli offenzíva összeomlásának hatásai

Három tábornokot, és több magas rangú tisztet állítanak bíróság elé hazaárulás vádjával Ukrajnában. Az okok között a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője, Nyikolaj Malomuz arra utalt, hogy ezek az emberek valószínűleg pénzt kaptak azért, hogy szabotálják a hadmozdulatokat. Erre bizonyíték nincs, az eljárás dolga lesz kideríteni, hogy a vád helytálló-e, - illetve azt kivizsgálni, hogy ezek a tisztek egyszerűen csak alkalmatlanok voltak-e a feladat kivitelezésére. Azonnal kibújt a szög a zsákból, mikor a hírszerzés vezetője megemlítette - mintegy mellékesként - hogy az emberek felelősöket követelnek négy alakulat, a 79-es, 72-es, 24-es és a 45 ös brigádok komplett elvesztéséért. Ezek teljesen megsemmisültek, illetve a 79-esek maradékai utóvédharcokat vívnak a déli karom bezárult zsákjában.

A 79-esek elhagyott tankja...

Eközben megdöbbentő adatok is napvilágra kerültek, és emiatt szintén valakinek felelnie kell majd az ukrán oldalon. Az elmúlt egy hét alatt 1344 ember halt meg, vagy tűnt el harci körülmények között. Ezzel szemben az előző héten 340 volt ez a szám. A dezertálók száma is jelentősen megnövekedett. Az elmúlt héten 3473 főre nőtt azok száma, akik átálltak, megadták magukat vagy megszöktek a seregből. Ez a szám előtte héten 1847 fő volt.

Eközben északon a hadsereg folytatja a lakosság bombázását Luganszkban és a környező falvakban. Északon a milícia ellenlökéseket hajtott végre, hogy megpróbálja hátrább tolni a hadsereget a várostól. Délen, a Donyeck melletti harcokban a milícia a város nyugati oldalán előretörést hajtott végre, és vagy 30 kilométert nyomult előre, több települést felszabadítva a hadsereg alól, miközben a hadsereg a várost lövi. Ha ez a hadmozdulat meg tud erősödni, akkor egy keleti irányú átkarolással jelentős ukrán erőket tudnak újra bekeríteni Donyeck alatt. A milícia hadmozdulatai arra utalnak, hogy megkezdte a zsákba beszorult alakulatok maradékainak felszámolását is. Itt Grad rakétás egységekkel, tüzérséggel lövik a hadsereg maradékait, akik jelentették, hogy élelmük elfogyott, lőszerük fogyóban. Már az ukrán újságok írják a telefonon hazatelefonáló katonák kéréseit, hogy segítsenek rajtuk, mert az a hír járja, hogy a milícia nem ejt foglyokat. Nem merik megadni magukat, és nincs hova menekülni. A zsák száját már 30 kilométer mélyen lezárta a milícia, így kitörni is lehetetlen. A milícia vezetése szerint egy héten belül befejezik a hadműveletet. Tovább nem tud kitartani élelem nélkül a hadsereg maradéka. Eközben újabb 2 repülőgép lelövését erősítették meg ebben a térségben.

http://www.hidfo.net/2014/07/26/hullanak-fejek-deli-offenziva-osszeomlasanak-hatasai

A bélflóra meglepő eredete

A magzatok nincsenek annyira elszeparálva a külvilágtól, mint korábban gondoltuk. A placenta egyedi bakteriális ökoszisztémának ad otthont, aminek meglepő eredete van.

A placenta bakteriális közösségében fellépő rendellenességek állhatnak egynémely koraszülés hátterében is, írja Clare Wilson a New Scientistben. Másrészt e bakteriális közösség befolyásolásán keresztül is hathat az anya étrendje a gyermek bélbaktériumaira, nemcsak azon a módon, ahogy eddig gondoltuk: epigenetikus mechanizmusok, azaz a gyermek génjeinek be-, illetve kikapcsolása révén. Az epigenetikus hatás és az anyai diétának a placenta bakteriális közösségére gyakorolt hatása együttesen befolyásolják több, a gyermek életében később megjelenő betegség, pl. az autizmus és az elhízás kockázatát, nyilatkozta a New Scientistnek dr. Kjersti Aagaard, a Houston-i Baylor Orvosi Kollégium szülész-nőgyógyász professzora.

Mint Aagaard és munkatársai a Science Translational Medicine-ben megjelent tanulmányukban (The Placenta Harbors a Unique Microbiome) írják, a méhlepény mikrobiomját eddig nem vetették alá alapos kivizsgálásnak, habár nyilvánvaló, hogy az abban élő intracelluláris baktériumok széles körű metabolikus és immunregulációs szereppel bírnak. A tanulmány szerzői populációs kohorsz-vizsgálatukhoz 320 személytől szereztek steril körülmények között placenta-mintát a szülés után, és elvégezték rajtuk a metagenomikus vizsgálatokat az abban élő baktériumok meghatározásához. Az adatokat nemterhes kontroll-személyek különböző testtájain élő baktériumközösségek (száj-, bőr-, orr-, vagina-, bél-mikrobiom) adataihoz hasonlították.

Az eredmények szerint a placenta bakteriális közössége egyedülálló, nem-patogén kommenzális mikrobiótája leginkább a Firmicutes, Tenericutes, Proteobacteria, Bacteroidetes és Fusobacteria törzsbe tartozó baktériumokból áll. Összességében a placenta mikrobiomja leginkább a száj mikrobiomjára hasonlít.

Az anya étrendjében lévő különböző tápanyagok nagyban befolyásolják, hogy milyen baktériumok fognak megtelepedni a placentában, magyarázza dr. Aagaard a New Scientistben. A közelmúltig azt hittük, hogy a csecsemők steril bélrendszerrel születnek, és a szülőcsatornán áthaladva szedik össze azokat a baktériumokat, amelyek később kolonizálják a belüket. Ez az elmélet akkor dőlt meg, amikor megvizsgálták újszülöttek mekóniumát, és kiderült: már a születés utáni első széklet is tartalmaz baktériumokat.

Aagaard és munkatársai vizsgálatai révén most már azt is tudjuk, honnan származnak a csecsemő első bélbaktériumai: az anya szájából.

Az eredmény igen meglepő, nyilatkozta a New Scientistnek dr. James Kinross, a londoni Imperial College sebésze, bélbaktérium-kutató. „Arra számítottunk, hogy a hüvely lesz a csecsemő mikrobiótájának forrása”, tette hozzá.

Most már „csak” azt nem tudjuk, milyen úton jutnak el a baktériumok a plecentába és a placentából a csecsemő belébe. Aagaard szerint az is elképzelhető, hogy az ereken keresztül, illetve az is lehetséges, hogy átjutnak az amnionfolyadékba, és a magzat azt lenyelve jut a baktériumokhoz.

A placenta-vizsgálat azt is feltárta egyébként, egyes baktériumok különböző mennyiségben vannak jelen azoknak a nőknek a méhlepényében, akik a 37. terhességi hét előtt szültek, azaz a koraszülés kapcsolatba hozható a placentális mikrobiom összetételével. Korábbi vizsgálatok egyébként már kimutatták, hogy az ínybetegségek fokozzák a koraszülés kockázatát. Aagard és csapata egy másik vizsgálata (Nature Communications,High-fat maternal diet during pregnancy persistently alters the offspring microbiome in a primate model)pedig azt bizonyította, hogy a terhes állatok étrendje befolyásolja az utódok mikrobiomját.

Dr. Kazai Anita