Milyen olcsó most ez a drága olaj?

Az elmúlt időszak egyik legforróbb kérdésévé vált az olajár alakulása - hol horribilis árakról vizionálnak az elemzők és a szakértők illetve a tőzsde, hol pedig szinte bukásra ítélve közlik le az adatokat - egy biztos, a manipuláció valami nagy disznóság előkészületében. Ami immár négyéves mélypontja körül mozog. A Brent típusú olaj hordónkénti ára a 80 dolláros szintet közelíti, vagyis elképesztő esésen van túl. A mögöttes okok között a lassuló világgazdaságból adódó visszaeső keresletet szokták a leginkább hangsúlyozni. Az látszik ugyanis, hogy az olajkereslet növekedésében legnagyobb szerepet játszó országok - mint például Kína - szektorális gyengeségekkel küzdenek, és így a növekedési kilátásaik romlanak. A visszaeső világpiaci kereslettel szemben pedig egy stabil - sőt, az amerikai palaolaj miatt gyorsuló ütemben növekvő - kínálat áll, amit eddig még a geopolitikai feszültségek sem voltak képesek érdemben lerontani. A piaci egyensúlyt hozó ár tehát meredeken esésnek indult, amit egyedül az olyan nagy piaci részedéssel bíró szervezetek tudtak volna megállítani mint az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete, ami a világ kitermelésének ~42 százalékát adja). Ők viszont eddig nem fogták vissza a termelésüket, aminek köszönhetően most meg egyre többen vélik úgy(az augusztusi árstatisztikák ellenére, ami az év végére egekbe szököt még), hogy tartósan alacsonyabb olajárra rendezkedhetünk be.

Az olajból származó bevételek visszaesése igen nehéz helyzetbe hozhatja azon országokat, akik államháztartásának bevételi oldalán túlsúlyos az ilyen típusú jövedelem. A mérleg másik oldalán viszont ez megtakarításként jelenik az olajat inputként használó vállalatok esetében, sőt az üzemanyagárakon keresztül a lakosságnál is. A Citigroup becslése szerint, ha a mostani árak tartósak maradnának, azzal napi(!) 1,8 milliárd dolláros megtakarítás keletkezne világszinten nézve. Ráadásul az olajár esésének olyan tovagyűrűző hatásai is lennének más nyersanyagokra, ami miatt éves szinten 1100 milliárd dolláros megtakarítás jöhetne létre. Ha ezek a becslések helyesek, az akár érdemben is javíthat egyes országok vállalatainak és fogyasztóinak a jövedelmi helyzetén, segítve a gazdasági növekedést a világban - állítja Ed Morse, a Citigroup árupiacokért felelős kutatási igazgatója.

A banki szakértő szerint az olajár esése először a földgáz piacán fejti ki a hatását, de később lefelé nyomja majd a réz, az acél és a mezőgazdasági termékek árát is, hiszen azok egytől egyig összefüggésben vannak az olajjal. Ennek a jelei egyébként úgy tűnik, hogy már most is látszanak a piacokon:

Az OPEC viszont nyilvánvaló veszít ezen az átalakuláson: Morse szerint a 80 dollárra eső olajár nagyjából 200 milliárd dollárral csökkenti az eddigi 1000 milliárdos éves bevételét a szervezetnek. Piaci becslések szerint, ha az OPEC 1 százalékpontos termeléskiesést idézne elő a világpiacon, azzal rövidtávon 10 százalékos áremelkedést tudna kiváltani. Csakhogy jelenleg sokan úgy vélik, őket más stratégiai megfontolások vezérlik. Elképzelhető, hogy az az ötletük támadt a jelenlegi piaci struktúrát (és a csökkenő részesedésüket) látva, hogy leteszteljék a tűrőképességét egyes alternatív - főleg észak-amerikai - olajtermelő vállalatoknak - mutatott rá Antoine Halff, az IEA (International Energy Agency) olajipari részlegének vezetője hírügynökségeknek adott nyilatkozatában.

Nagyon bizonytalan, hogy pontosan miként reagál majd a közeljövőben az OPEC, és meddig marad ilyen alacsonyan az olaj ára. Ugyanis egyrészről nem transzparens a döntési folyamatuk, másrészről nem is egységes motivációk vezérlik a tagokat. Amennyiben viszont tartósnak bizonyul a lecsökkent ár, akkor több ország - például az egyébként is szenvedő Oroszország - komoly költségvetési kiigazítás elé néz, miközben más piacokon fellendülhet a fogyasztás (itt most nem a rugalmatlan olajfogyasztásra gondolunk, hanem a vagyonhatáson keresztül előidézett gazdasági fogyasztásra). A Citigroup európai energiakutató intézetének vezetője szerint ugyanis "ez egy jó nagy adag stimulus".

Gölöncsér Miklós összeállítása

Minden billentyűleütést rögzít a belső kémprogram

Nemcsak az átlagembert, de még a szakértőket is meglepte, hogy a Microsoft kedden nem az előzetesen várt Windows 9-et mutatta be, hanem egyenesen a Windows 10-es verziójával rukkolt elő. A szoftvercég szerint annyira sok az újdonság benne, hogy vétek lenne a kilences verziószámot elpazarolni rá. Azt, hogy ez tényleg így van-e, korai megítélni, hiszen még csak a tesztverzió jelent meg belőle, ezt próbálta ki tesztelőnk szerda éjjel. A telepítés nem kihívás, bár a Windows 8-nál sem volt az, a tesztverzió viszont nem tud magyarul, és a Windows 8-as programokat sem emeli át a régi rendszerből, a dokumentumokat és képeket viszont megőrzi abban az esetben, ha a gépen megtalálható egy korábbi Windows.A sebességgel semmi baj, de a Windows 7 és 8, illetve az SSD-meghajtók elterjedése óta ezt már megszoktuk. Az első indításkor nem a nyolcas Windows indítóképernyője fogad, hanem a Windows asztala némileg átpofozott kiadásban. Újra itt a Start menü, nekem ez mindig a monitor jobb oldalára van húzva függőleges pozícióban. Hamar kiderül, hogy a bétában nem lehet átméretezni, csak akkor, ha a tálca vízszintes pozícióban van. Örömmel konstatáltam azt is, hogy a Windows 10 nem örökölte meg a 8-ból a sarokba húzott egérkurzorral előbukkanó menüket sem – ezek többségét a Windows 8-ban külön segédprogrammal tiltottam le, mert idegesítők voltak számomra. Attól, hogy most már bele lehet pakolni az appok csempéit, amelyek aktív információkat is megjeleníthetnek, például a levelezőapp kiírja a téglalapjába, hogy ki írt nekünk üzenetet. Csak függőlegesen lehet állítani a Start menü méretét, így az lehet hosszú és vékony, vagy széles és lapos is. A szélességet a belsejébe mentett csempék száma alapján állítja a Windows. Nem kötelező mindent a Start menübe pakolni, a tálcára továbbra is kitűzhetők a gyakran használt programok, például a böngésző vagy a zenelejátszó programok.

Szokatlan, kémprogramokat idéző módon gyűjthet adatokat felhasználóiról a Windows 10 már kipróbálható verziója.

"Ha megnyit egy fájlt, információkat gyűjthetünk magáról a fájlról, a megnyitására használt programról, valamint a megnyitáshoz szükséges időről is" – figyelmezteti a múlt héten bemutatott Windows 10 technikai előzetesét telepítő felhasználókat a Microsoft. A nagyjából soha, senki által el nem olvasott – az Inquirer által viszont átnézett – felhasználási feltételek között azonban még furcsább kitétel is szerepel. A vállalat kijelenti, a telepítéssel engedélyt adunk neki, hogy figyelje számítógépünk billentyűzetét, az azon beírt szöveget pedig a gépről továbbítsa szervereire.

A fájlok és a billentyűleütések megfigyelése okaként a cég a Windows továbbfejlesztését nevezi meg: az előbbivel a fájlkezelés gyorsaságán, utóbbival pedig a szövegbevitelkor hasznos automatikus kiegészítés funkción szeretnének javítani. Ezzel együtt viszont adatvédelmi szempontból legalábbis szokatlan az információszerzés ilyen módja, főleg annak fényében, hogy a Windows 10 ingyen letölthető próbaverziója a fenti adatok mellett a felhasználót egyértelműen azonosító adatokat is gyűjti: név, e-mail cím, érdeklődési kör, használt eszköz, programok és csatlakozott hálózatok.

Bakta Lóránt

Ügyiratkezelő rendszer egymilliárd forintért

E szerint a kormány egymilliárd forintot csoportosít át a feladatra a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére, a fel nem használt részre visszafizetési kötelezettséget előírva.

A kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy az igazságügyi miniszternek és a belügyminiszternek meg kell tennie a rendszer létrehozásához szükséges jogszabály-előkészítési lépéseket, illetve jelentést kell készíteniük a kiépítés előrehaladásáról, szükség esetén pedig javaslatot kell tenniük a további pénzügyi források biztosítására.

MTI

Putyin belgrádi látogatása sokkolta a nyugatot. Készül a szerb-magyar diplomáciai botrány?

Vlagyimir Putyin orosz államfő Szerbiába látogatott, ahol megtekintette a Belgrád felszabadulásának 70. évfordulójára rendezett katonai parádét, vezető politikusokkal tárgyalt a két ország közti együttműködés fokozásáról, valamint Szerb lapoknak nyilatkozott, ami utólag nézve igencsak felkavarta a kedélyeket Európában.

A Politika lapnak adott interjúban Putyin az ukrán konfliktusról nyilatkozott, amiből hamar kiderült, hogy amennyiben Ukrajna megcsapolja az Európai Unióba irányuló gázvezetékeket, Oroszország az Európába irányuló gázexportot csökkenteni fogja. Putyin az interjúban az ukrán helyzet olyan vonatkozására is rávilágított, amit az európai média a mai napig makacsul tagad és elnéz felette - vagyis, hogy a nyugati országok Ukrajnában a saját országaikban egyébként betiltott neonáci szervezeteket támogatnak. "Sajnos a nürnbergi perben a náci vírus ellen előállított vakcina erejét veszítette egyes európai országokban. Egyértelmű bizonyíték erre a neo-nácizmus nyílt megnyilvánulásai, amelyek általánossá váltak Lettországban és a többi balti országban. Különös aggodalomra ad okot ebben a tekintetben Ukrajna, ahol februárban alkotmányellenes államcsíny ment végbe, amelynek hajtóerejét nacionalisták és más radikális csoportok képezték." Putyin nyilatkozata rávilágított, hogy a nyugati országok előszeretettel alkalmazzák a szélsőjobboldalt saját geopolitikai céljaik elérésére, és ebben a tevékenységükben az sem akadályozza őket, hogy olyan szervezeteket támogatnak, melyeket saját hátországukban egyébként nem tűrnének meg, és tűzzel-vassal üldöznek.

Putyin elnök hangsúlyozta, mennyire fontos ma, hogy a különböző országokban az emberek emlékezzenek arra, hogy milyen szörnyű következményekhez vezethet, ha egyes országok minden áron a geopolitikai célok elérésre törekszenek. "Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő újból".

Putyin belgrádi látogatásának hazai vonatkozása is van. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a nyugati országok eszközként használják a szélsőjobboldalt saját geopolitikai céljaik elérésére. Hazánk pedig útjába esik egy ilyen törekvésnek. Az államfő arról is nyilatkozott a belgrádi sajtónak, hogy Szerbia kiemelt partnere Oroszországnak, és amellett, hogy a Gazprom az európai földgáztározók felvásárlásába kezdett, elkötelezettek a Déli Áramlat megvalósításában is. Egyelőre úgy tűnik, a nyugati országok nem tudják megakadályozni a Déli Áramlat kiépülését, mert a szerb kormány elkötelezett annak megvalósítása mellett, és nyíltan a nyugati érdek ellenében cselekszenek. Azonban, összefüggéseiben tekintve a dolgokat, azt láthatjuk, hogy a nyugati országok nem riadnak vissza a kisebb országok felhasználásától saját céljaik érdekében, ahogy a szélsőjobboldalt is bábként mozgatják a nyugati érdek kiszolgálására, amit gyakran nemzeti köntösbe csomagolnak.

Van a magyar belpolitikában egy olyan történés, ami okkal nem került be a köztudatba, és senki nem foglalkozott vele. A nyugat hasznos-idiótái Magyarországon is tartalékban vannak, és bármelyik pillanatban kézi vezérléssel megmozdulhatnak a nyugati érdek kiszolgálására. Hogyan lehet az, hogy egy szélsőjobboldali figura vezető pozíciót kap a magyar-szerb határon, a baloldali jelöltek pedig gyakorlatilag az ő javára visszavonulnak? Toroczkai László éppen így lett újra Ásotthalom polgármestere. Több baloldali jelölt is visszalépett, így egyenes út volt a győzelemhez. Ha az emberek nem akarják, akkor is egy szélsőjobboldali szervezet vezetőjét teszik a szerb-magyar határra, mert erre politikai akarat van, előre elkészített forgatókönyv van arra vonatkozóan, hogy a szerb-magyar kapcsolatokat hogyan fogják megrontani.

Egy szélsőjobboldali szervezet pedig a szerb-magyar határon igen sok gondot tud okozni. Mi értelme lenne egy ilyen akciónak? Többek közt az, hogy Szerbia állást foglalt a keleti tömb mellett, Magyarország pedig nem, ehelyett a nyugat lába sarkába kapaszkodik. Szerbia nem EU tagállam és nem iktatta be az oroszellenes szankciókat, ehelyett saját nemzeti érdeke mentén politizál és a szerb vállalatok betörnek az orosz piacra. Magyarország ezzel szemben EU tagállam és nyugati érdekszféra, ezért beiktatta az oroszellenes szankciókat, a hazai vállalatok kárára. A két ország közt éles geopolitikai törésvonal van, amin igen hamar súrlódások lesznek. Nem véletlenül, hanem mert ez a nyugati országok érdeke. Még ebben a parlamenti ciklusban számítani lehet egy mesterséges szerb-magyar diplomáciai botrány kirobbantására, amiben jelentős szerep hárulhat a magyar szélsőjobboldalra.

Putyin Belgrádban tett nyilatkozata intő jel, és egyáltalán nem véletlen, hogy most hangzott el; a nyugati országok elsősorban a szélsőjobboldalt tudják felhasználni, mert a szélsőjobboldal az, ami ösztönszinten reagál és indulati alapon cselekszik. A nyugat ügynökei ott vannak a megfelelő pozíciókban, és amint Washingtonnak az lesz a kívánsága, hogy egy magyar-szerb diplomáciai botrány kell a térség stabilitásának felborítására, az alvó ügynökök és hasznos idióták együtt fognak aktivizálódni. Utóbbiak pedig biztosak lesznek abban, hogy valamiféle nemzeti érdek mentén cselekszenek. Ez egy igen reális veszély. A Jobb Szektor esete mutatja, hogy a szélsőjobboldal tetszőlegesen felhasználható rövid távon, mert egyrészt képtelen belátni saját szerepét a geopolitikai folyamatokban, másrészt akár polgármesteri székhez juttatott alvó ügynökök gondoskodnak arról, hogy a megfelelő pillanatban a nyugati érdek szerint alakuljanak a nemzetieskedő botrányok. Ahogy Putyin is mondta: "Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő újból". Még most van szükség arra a vakcinára, mielőtt ki tudják robbantani a botrányt a déli határon. A baloldaltól ilyenfajta reakcióra nem lehet számítani, mert a radikális atlantistáknak érdeke, hogy a szélsőjobboldal tartalékban maradjon a nyugati és keleti érdekszférák határán, azaz a magyar-szerb határon.


http://www.hidfo.net/2014/10/16/putyin-belgradi-latogatasa-sokkolta-nyugatot-keszul-szerb-magyar-diplomaciai-botrany

A kiszivárgott tervezet szerint a Trans-Pacific Partnerség globális Internetcenzúrát hoz

Miközben az Ebola miatt félelem erősödik, a bal kéz sem tétlenkedik…

A Wikileaks október 16-án a Trans-Pacific Partnerség (TPP) szellemi tulajdonjogokra vonatkozó fejezetének második, módosított változatát is kiszivárogtatta.

A Trans-Pacific Partnership (TPP), vagy Trans-Pacific Partnerség a világ eddigi legnagyobb kereskedelmi és gazdasági megállapodása, ami, ha végül aláírják, a világ GDP-jének több mint 40 százalékát magában foglalná. A szellemi tulajdonjogokra vonatkozó fejezet számos területet lefed, a gyógyszeripartól kezdve, a szabadalmak bejegyzésén és a szerzői jogokon keresztül a digitális jogokig. Szakértők szerint a megállapodás komoly hatással lesz az információszabadságra, a polgári szabadságjogokra és az orvosságokhoz való globális hozzáférésre.

Annak ellenére, hogy a partnerség létrejötte ilyen komoly változásokat hozhat az egész világra, a 12 ország részvételével indított tárgyalások teljesen titokban folynak. Még a résztvevő országok kormányain belül is csupán keveseknek van hozzáférése a tervezet teljes szövegéhez, a lakosság, akit az új szabályok leginkább érinteni fognak, semmit sem tud róluk.

Bizonyos nagyvállalatok ellenben betekinthettek a szöveg egyes részeibe, amelynek eredményeként hatalmas lobby erőket mozgósítottak, a saját érdekeik szerinti változtatások megvalósításáért. Ezek a változtatások többnyire a fejlődő országok kárára történtek, miközben a közvéleménynek továbbra sincs semmilyen beleszólása a folyamatba.

A Wikileaks sajtónyilatkozat ITT megtekinthető

Miközben a résztvevők a TPP tárgyalások következő, október végén Ausztráliában sorra kerülő fordulójára készülnek, egyre nagyobb nyomás nehezedik a tárgyalófelekre, hogy a megállapodást minél előbb tető alá hozzák. Az aláírás egyik legnagyobb akadályát éppen a szerzői jogok képezik. Elképzelhető, hogy az újonnan kiszivárgott dokumentum is nehezíteni fog a tárgyalók helyzetén.

Bár sokan még az év vége előtt szeretnék, ha a megállapodás hatályba lépne, igazából a TPP tárgyalások befejezésére nincs hivatalosan kitűzött határidő. Ugyanakkor egyre több irányból próbálják sürgetni az aláírást. Legutóbb például Lee Hsien Loong, szingapúri miniszterelnök javasolta, hogy a partnerség aláírását még az idén alá kell írni a „további határozatlan idejű késleltető tényezők elkerülése végett”, ami alatt a 2016-os amerikai választásokat értette.

A kiszivárogtatott fejezet első jogi elemzése ITT elolvasható angol nyelven

A Transzatlanti Partnerség tárgyalásaiban résztvevő országok

Forrás: Openmedia.ca

http://idokjelei.hu/2014/10/a-kiszivargott-tervezet-szerint-a-transzatlanti-partnerseg-globalis-internetcenzurat-hoz/

Gyanúsan eltűnt, semmitmondóan tért vissza a budapesti MSZP elnöke

Több hazai sajtóorgánum is említésre méltónak találta, hogy az MSZP budapesti elnöke, Kunhalmi Ágnes az önkormányzati választások óta semmilyen közszereplést nem vállalt, és az újságírók számára is elérhetetlenné vált. Az MSZP budapesti elnöke gyakorlatilag csak a választás után bejelentette, hogy a párt túlvan a mélyponton, azt követően már nem vállalt nyilvános szereplést. Közel egyhetes kiesés után a Figyelőnek nyilatkozva elmondta, hogy az MSZP-t nem verte szét senki, és várhatóan 2016-ra jobb állapotban lesz. Gyakorlatilag a "tagadni mindent" politikáját alkalmazva "tért vissza" a budapesti elnök, amivel csak alátámasztotta a szocialista párt romjainak széthordásával kapcsolatos találgatásokat.

Korábban a Magyar Nemzet olyan értesülést hozott nyilvánosságra, miszerint az MSZP budapesti elnöke a választásokat követően átigazol a Demokratikus Koalícióhoz. Az erről szóló értesülésekre szintén mindkét fél a "tagadni mindent" politikájával reagált. Tény azonban, hogy a korábbi baloldal képviselőit elsősorban az anyagi érdek köti pártjaikhoz, nem pedig valós ideológiai elköteleződés. Ahogyan az is tény, hogy a Gyurcsány féle Demokratikus Koalíció az egyetlen olyan baloldali-liberális tömörülés, ami dinamikusan fejlődik - éppen a baloldali képviselők könnyű "meggyőzhetőségének" köszönhetően - és ebből kikövetkeztethető, hogy kézzel fogható támogatás van mögötte.

A nyugati országok magyarországi politikai érdekeltségeiben alapvető változás ált be. Az MSZP és a korábbi baloldal már eljátszotta szerepét a mérsékelt nyugatbarát politikával, ami levezényelte az Európai Unióhoz közeledést és a nyugati integrációt. A nyugati országok most az integráció mélyítésében érdekeltek, az Európai Egyesült Államok létrehozásának érdekében van szükségük belpolitikai talapzatra a tagállamokban. Nem véletlen az MSZP és a korábbi baloldal látványos hanyatlása és a DK rendkívül gyors, dinamikus felfejlődése. A nyugati országok érdekei alapjaiban változtak meg, ma már egy radikális atlantista pártra van szükségük Magyarországon. Ez a radikális atlantista párt a Gyurcsány féle Demokratikus Koalíció, ami sorban igazoltatja át a korábbi baloldal meghatározó alakjait.

Aki "benne van az üzletben", pillanatokon belül a DK soraiban találja magát. Elképzelhető, hogy a baloldal egy részének nincs üzleti érzéke - mert az igazán nagy pénzek most a radikális atlantizmusban vannak - de ők a politikai élet perifériájára fognak sodródni. A Magyar Nemzet értesülései alapján Kunhalminak van üzleti érzéke, ám némi lelkiismeret is szorult bele, mert nem hagyta ott korábbi pártját éppen a választások előtt. Mekkora pénzek vannak a radikális atlantizmusban? A közeljövőben megtudhatjuk. Abból lehet majd megállapítani, hogy Gyurcsány saját korábbi pártjának fővárosi alapszervezetét is le tudja-e fejezni. Ha sikerül elhordani az MSZP romjainak maradékát, abból tudható, hogy a radikális atlantizmusban ma akkora pénzek vannak, amit politikusnak igen nehéz visszautasítani.

http://www.hidfo.net/2014/10/16/gyanusan-eltunt-semmitmondoan-tert-vissza-budapesti-mszp-elnoke

Donbasszi harci térkép

http://balrad.wordpress.com/2014/10/16/donbasszi-harci-terkep/

Észak – Donbasszban egy neuralgikus ponton ma reggel komoly csata robbant ki.

A Szcsasztyje és Novoajdar között nagyjából félúton fekvő Bahmutovkánál a Szeverszkij Donyec folyótól északi irányba benyomultak a népköztársaságiak erői. Nyalókakirály 80. különleges légiszállítású ezredét vezényelték nagy sebbel – lobbal a térségbe, hogy segítsenek a szorult helyzetbe került latrokon, ám alig félórányi harcban a népfelkelők mintegy százötven segítő zsoldost hidegre vágtak. (Pedig egy részüknek igen melegük lehetett a hidegrevágás közben. Legalábbis azoknak, akik a leolvasztott tankokban ültek.)

Ezzel a művelettel a Szcsatyjénál állomásozó brigantihordát sikerült a népköztársasági erőknek izolálniuk a valcmanista főerőktől.

Miután pedig a zsoldoshorda bahmutovkai csoportosítását a népfelkelők szétkapták, a bérgyilkosok számára immár lehetelen leküzdeni a rendkívüli terepadottságok – milicia egyveleget.

A Luhanszktól északra lévő így kialakult katlanban elég tekintélyes létszámú zsoldos került igen nehéz helyzetbe. Ezzel együtt pedig a Luhanszki Népköztársaság erőinek kiváló előretörési lehetőséget Kupjanszk irányába. Ráadásul azon a tájékon igen gyér a latorerő is.

Márpedig Kupjanszk bevétele esetén stratégiai fontosságú hidak is a népköztársaságiak kezére fognak kerülni, és megnyílik a Harkov felé való előre nyomulás lehetősége!
http://balrad.wordpress.com/2014/10/16/bemozdult-a-luhanszki-milicia

Ez ám a nem semmi! Útépítés 4,5 milliárdért/km.

Kilométerenként 4,5 milliárd forintért épül egy sokakat bosszantó út Siófokon. Az acélhíd szerkezetét a Közgép építheti.

Hazánk legforgalmasabb vasúti szakasza a Szolnok-Szajol közti két sínpár, amin egy Tisza-híd és számos ártéri műtárgy található. A 6,4 km-es szakaszt 20,6 milliárd forintért építik át úgy, hogy több emelet magas töltések vannak, továbbá a Tiszán, árterén és a Zagyván átívelő acélhidak. Így is 3,2 milliárd forintból jön ki egy kilométer nem úgy, mint a 430 méteres siófoki tehermentesítő út esetében. A kivitelezést 1,95 milliárdért nyerte el a Közgép – ami egyébként az említett vasúti projekten is dolgozik. Ha minden előkészítő munkától eltekintünk, akkor ez 4,5 milliárd forintos egységárat jelent, ami valószínűleg a valaha volt legdrágább magyar útépítés. Az M0-s és M1-es autópályák csomópontjának kétszer három sávosra bővítését, az elkerülő út M7 és M1 közti háromsávos bővítésével, számos új felüljáróval is, 2,7 km úttal jelenleg 6 milliárd forintért végzi a Betonútépítő. Ez azonban hazánk egyik legforgalmasabb útszakasza, így még érhető, miért kell ekkora költségekbe vernie magát az államnak. Felfoghatatlan viszont, hogy milyen nemzetgazdasági érdek fűződik a Balatonkiliti üdülő övezetét néhány perccel az M7-es sztrádához közelebb kapcsoló úthoz.

28 EZER FORINT ÚTDÍJ
A város honlapja szerint az út létrejöttével a városközpont nyári forgalma sokat javulhat, ráadásul az új út kialakításával Siófok déli városrésze és a Kilitiben található bevásárlóközpontok közvetlen összeköttetése is megteremtődne. Ha az új út kényelméért minden erre járónak meg kellene fizetni az út árát, biztosan kerülnének. Egy egyszerű számítással, az út bekerülési értékét 30 évre és az év minden napjára leosztva azt kapjuk, hogy 183 ezer forint a nap díj. A részletes megvalósíthatósági tanulmány szerint az új utat napi 6,5 ezren használnák, ami azt jelenti, hogy 28 ezer forint lenne az útdíj. Mindenesetre a tanulmány készítői levezették, hogy ez egy megtérülő beruházás, az utazási idő, a szén-dioxid kibocsátás és a környezeti terhelés csökkenésének köszönhetően.

Ráadásul ennél a számításnál csak 2 milliárd forint költséget vettünk figyelembe, de a területszerzés, régészettervezés és a mérnöki feladatok konzervatívan becsülve is legalább 200 millió forintot emésztenek fel, és még a fenntartási költségeket is figyelmen kívül hagytuk, ami különösen egy híd esetében évtizedek alatt sok tíz, akár száz millió forintot is kitehetnek. A tanulmányban mindenesetre évi 30 millió forintot terveznek fenntartásra és üzemeletetésre. Csak a megvalósíthatósági tanulmányra és közbeszerzések lefolytatására 87 millió forintot költött uniós forrásból a siófoki önkormányzat.
(figyelo)

Bal-Rad komm: Miért nem tudunk már meglepődni ilyen híreken?

-Mindezzel együtt is: ORSZÁGUNKBAN meglepően sok ilyen méregdrága építkezés zajlik. Ezeknek köszönhetően – ha valahol egy kapavágás megesik – a KSH máris az építőipar szárnyalásáró ad ki diadaljelentést! Egy tegnapi információnk szerint a pesti Andrássy – úton a nyáron leégett palota renoválása közel negyed százalékos iparági Íteljesítménybővüléssel” fog hozzájárulni a “magyar” GDP növekedéséhez!

Tombol ORSZÁGUNKBAN a kormányzati dicsőségkommunikáció! Ami még ennél is nagyobb baj az az, hogy igen sokba kerül.

A Krím – félszigetet a Kercsi – szoros fölött Oroszországgal összekötő TENGERI HÍD nagyjából 10 km. hosszú lesz.

Azon nemcsak közúti járművek, hanem vonatok is fognak közlekedni, közműveknek fog helyet biztosítani. Ezért aztán úgy jó ötszörös szélességű lesz, mint a szóban forgó elkerülő utacska. ÉS EZ HÍD LESZ – nem pedig egy 430 méter hosszú “utca”! Egy minimum 23 – szor hosszabb, ötször szélesebb tengeri híd.

Ez a tengeri híd kerül (átszámolva) kb. 300 milliárd forintba!

Jah! Hogy az nem a mi ORSZÁGUNKBAN épül? Ez igaz. Mi minimum ezer milliárdból hoznánk ki!

NEKÜNK VAN MIBŐL!

A hongkongi rendőrség együttműködést kér a tüntetőktől

Hongkong, október 16. Xinhua/CRI – Csütörtökön két férfit rendbontás és a rendőrök megtámadása miatt őrizetbe vettek, miközben a tömeg ismét a Lung Wo útra vonult, közölte a hongkongi rendőrség.

Három rendőr sérüléseket szenvedett.

Szerda éjfél körül többen a Lung Wo útra rohantak, súlyos közúti fennakadást okozva. Több autós a közlekedés megbénításával vádolta a tüntetőket.

A rendőrség visszaszorította a tüntetőket a járdára, a közlekedés tíz perc elteltével helyreállt.

Néhány tiltakozó vizes flakonokat és útjelző táblákat dobált az úttestre. Egy 38 éves férfit rendbontásért őrizetbe vettek, miután egy általa elrúgott vizes üveg eltalált egy elhaladó autót.

Az őrizetbe vételt a tömeg megpróbálta megakadályozni, a rendőrök többszöri eredménytelen figyelmeztetés után paprikaspray-t alkalmaztak.

Az incidens során egy 24 éves férfit hivatalos személy elleni erőszak miatt őrizetbe vettek. A rendőrség tájékoztatása szerint összesen három rendőr sérült meg.

Napfelkelte után a rendfenntartók többsége visszavonult, és a tüntetők is elhagyták a Lung Wo utat. (SzRTI)

Bal-Rad komm: Csak nem nyugszanak az Amerika által bátorított és pénzelt felforgatók. Csakhogy Hongkong nem Kijev, s nem is a Közel-Kelet. A Kínai Népköztársaság része,- s mint ilyet, meg is fogja védeni. – És most még finomak a nyugat uszítása nyomán randalírozó csőcselékkel.

A kínai külügyminisztérium szóvivője pár nappal ezelőtt felszólította az Egyesült Államokat, hogy “Ne avatkozzon Kína belügyeibe, még Hongkong kapcsán sem!”

“A kínai kormány határozottan ellenzi, hogy bármely külföldi  kormány beleavatkozzék Hongkong ügyeibe” – idézte a szóvivő szavait a Xinhua. Mint mondta, valamennyi, Hongkonggal kapcsolatos kérdés kínai belügy. A szóvivő arra is figyelmeztette Washingtont: ne tegye kockára a kínai-amerikai viszonyt.

Az Egyesült Államok egyre nyíltabban támogatja a hongkongi rendbontásokat, a “demokrácia megteremtésének” ürügyén. – Csakhogy most kifejezetten rossz célpontot választott.

Kína nemcsak a hongkongi lázadást veri le hamarosan, – de megtorló lépéseket fog tenni Amerika irányában is. És ezek fájni fognak. Lévén az Egyesült Államok legnagyobb befektetője; maga Kína.

‘Nem fizetek!’ – Ingerült találkozás egy bankárral

…”Elmondtam, hogy tudjon róla; “Feketelistán vannak a közjegyzők, a bankokat védő ügyvédek és nem utolsó sorban a végrehajtók!… Ahogy ők nem hagytak békén bennünket, ugyanúgy mi sem fogjuk békén hagyni őket! Amíg bele nem zavarodnak…”

Ma meglátogattam a K&H bankot, amikor bementem 1 db ügyfél volt

A biztonsági őr hangosan köszönt, de nem kérdezett semmit tőlem, csak én kérdeztem, hogy “itt van-e a fiókigazgató?”

“Természetesen” – mondta, – “itt, menjek csak nyugodtan”… Hát én mentem nyugodtan. A fiókigazgató már ismert, mivel többször voltam már nála, mikor milyen kérdésem volt.

Először is megkérdeztem; – “Mivel én nem vagyok közgazdász; magyarázza már el nekem, – mi az, hogy forintot forintosítanak?!”

A válasz: “Fogalma sincs róla.”

A következő kérdés: “Milyen devizát kaptunk mi 2005-ben, hiszen én forintot kaptam és már az első perctől becsaptak, csaltak, mert többet számoltak Chf-ben, mint amit én forintban kaptam! Azaz deviza kereskedést folytattak!”

A válasz: “Miért nekik nem szabad valutát átváltani, mint banknak?” – (Megjegyzem, hogy ezt devizaalapú kölcsönnek nevezték).

A következő kérdés: “Tudja-e hogy hány öngyilkos és kilakoltatott család van?”

A válasz: “Igen, hallottam róla.”

Elmondtam, hogy tudjon róla; “Feketelistán vannak a közjegyzők, a bankokat védő ügyvédek és nem utolsó sorban a végrehajtók!”

Tájékoztattam arról is; “A végrehajtókat, bankokat nem fogjuk békén hagyni, – biztos tudomásom van már arról; hogy egy fej már leesett (Krejniker) és jönnek a következők!

Hiszen ahogy ők nem hagytak békén bennünket, ugyanúgy mi sem fogjuk békén hagyni őket! Amíg bele nem zavarodnak!”

Ő többször említette a médiát, hogy szerinte az “összekavar mindent”, – de tájékoztattam, hogy én tv-ét nem nézek!

Emlékeztettem rá; “Amikor utoljára itt voltam és kértem elszámolást, – azt mondta, hogy ők a K&H bank saját árfolyamán számolták a törlesztőt.” – Azt is megemlítettem; – “Én, akkor vittem egy kinyomtatott MNB-és árfolyamszámítást, de azt nem vették figyelembe sem!”

A továbbiakban mondtam neki, hogy “én nem fizetek egy fillért sem és nem is fogok!”

A válasz: “Akkor majd másképp fogják megoldani.”

Szintén visszatértem a végrehajtókra és tájékoztattam, hogy; “Tovább nem fogjuk tűrni ezt, mert már így is megszenvedtük! És beadtam bíróságra az ügyet, mint felperes és Hajrá bizonyítsanak, ha tudnak!”

Aztán be is fejeztem azzal, “Nem fizetek semmit, számoljanak el! A pénz hiánya a bank halála.” – Ezzel el is köszöntem.

Tovább fogom folytatni, a többi banknál is! Mindenkinek ajánlom! – Csak és kizárólag magadat tudod megmenteni, s csak akkor, ha menni fogsz utána. A helyedben senki nem intézkedik.

Szikszai Gabriella/Fb

Vidéki taxisok: “ha… elindulunk Budapest felé.”

Óráról órára erősödik a most készülő országos taxisrendelet elleni tiltakozás. Soprontól Békéscsabáig elfogadhatatlannak tartják a személyszállítók a tervezett szigorításokat, amelyek többek szerint rengeteg taxist ellehetetlenítenek. Egy bizonyos körnek viszont nagyon is kedvezhetnek.

– A kormány azt hangoztatja, hogy vállalkozásbarát politikát folytat, ám ha a készülő országos taxisrendeletet úgy fogadják el, ahogy mi ismerjük, vagyis csak hétéves koráig lehetne használni az autót, a sofőrnek pedig ötévente vizsgáznia kellene, akkor az nem segíti, hanem épp ellenkezőleg, hátráltatja, ellehetetleníti a piac szereplőit – jelentette ki az egyik soproni taxiscég vezetője, aki több más társaság vezetőjéhez hasonlóan névtelenséget kérve mondta el véleményét a lapunkban szerdán ismertetett „reformokról.” (Idetartozik, hogy úgy tudjuk, tegnap délelőtt a rendelet egy újabb változata „került ki” a minisztériumból. Forrásaink szerint ez hozzányúlna a használható autók életkorhatárához, azaz változna a hétéves limit. A tervezethez nem sikerült hozzájutnunk, s az ügyre rálátó informátoraink sem közölték, valóban van-e változás e téren, s ha igen, az milyen mértékű.)

– Nem értjük miért csinálják ezt! Mi nem a fővárosban vagyunk, itt nincs olyan forgalom, mint Budapesten. Nálunk rengetegen vannak, akik hétévesnél idősebb kocsikat használnak, nekik szinte reménytelenné válna a helyzetük – mondta egy békéscsabai fuvarozó, aki szerint a taxisok körében hitetlenkedés fogadta a rendelettervezetet. Mint fogalmazott, a békéscsabai sofőrök döntő része számára a hétévesnél fiatalabb autó árának kitermelése megoldhatatlan feladat, így lényegében most kiütnék a piacról azt, aki a közelmúltban 4-5 éves kocsiba fektetett.

Hasonlóan vélekedett a soproni cég első embere is: „A városban rendkívül nyomott tarifával dolgozunk, messze vagyunk a budapesti díjaktól. Ebből egy autó lecseréléséhez szükséges tőkét viszonylag rövid idő alatt kitermelni elképzelhetetlen. Hitelből hitelbe esnénk, és adósságcsapdába kerülnénk. Az sem lenne megoldás, ha emelnénk a tarifát, hiszen úgy jelentősen csökkenne a kereslet a szolgáltatás iránt.”

Egy dunaújvárosi vállalkozás vezetője úgy vélekedett: a reformok a piacon lévő vidéki sofőrök jelentős részét padlóra küldenék. „Ebből csak arra tudok gondolni, hogy ezt az iparágat valaki kinézte magának, és nagyon kell neki. Mi másért tennének ilyet?” – tette föl a kérdést. Mint mondta, abban partnerek lennének, hogy a KRESZ változásai miatt időközönként egy „frissítő tanfolyamot” elvégezzenek a sofőrök, ám az érthetetlen, miért kellene bizonyos időközönként újra vizsgázni. „A kőművesnek, vagy a szobafestőnek sem kell újra és újra vizsgáznia, akkor a taxisoktól miért várják ezt el!?” – fakadt ki. A megkérdezettek úgy vélték, a rendszeres vizsga csak egy új bevételi forrás bevezetése miatt kell a kormánynak.

Felvetésünkre, hogy valóban folynak-e egy demonstráció előkészületei, a megkérdezett fuvarozók egyöntetűen igennel válaszoltak. Mindannyian megjegyezték, ha lesz sztrájk vagy tüntetés, akkor abban részt vesznek ők is. Egyikük visszafogottan, ám indulatokkal telve csak annyit mondott: ha ebből a tervből törvény lesz, akkor az összes helyi taxis nevében mondhatom, elindulunk Budapest felé.

Győrben is elutasítják a tervezett szigorításokat. Kilencvenöt autójával Győr legnagyobb szolgáltatója a Duna Taxi, amelynek vezetője, Udvardi Csilla is indokolatlannak tartja, hogy kollégái ötévenként megújítsák engedélyüket. A kocsik életkorára vonatkozó utasítással sem ért egyet. Mint mondta, igen furcsa volna a hétéves korhatár elrendelése abban az országban, ahol a személyautók átlagéletkora tíz év fölötti. Ráadásul, mondta, nem csupán az autó életkora számít, hanem karbantartása, minősége, állapota is. Egy hétévesnél idősebb autó is lehet teljesen biztonságos és kényelmes. Azt a szigorítást pedig teljesen életszerűtlennek tartja, amely szerint csak ott vehetnének fel fuvart a taxisok, ahol szolgáltatnak.

A győri vasútállomás előtt megkérdezett taxisok az engedély rendszeres megújítását nevetségesnek tartották, a kocsik koráról pedig azt mondták: a hatósági műszaki vizsga garantálja, hogy műszakilag biztonságos autók kerüljenek forgalomba. Azt pedig a piac döntse el, vélekedtek, hogy az utas be akar-e ülni például egy tízéves Mercedesbe, vagy egy fiatalabb autót választ. A fuvarfelvétel szabályozását betarthatatlannak, ezért fölöslegesnek nevezték.

A 147 ezer lelkes Pécsen 298 kockás autó szolgáltat, s a legnagyobb taxiscég a 150 vállalkozót integráló Volán. A társaság vezetője, Kovács József nem látja jónak, hogy hétévesnél idősebb autókkal ne lehessen taxizni, ő inkább azt tartaná helyesnek, ha környezetvédelmi előírásokkal szorítanák rá a taxisokat a minél kevesebb káros anyagot kibocsátó autók használatára. A tervezetben szereplő, ötévenkénti vizsgát Kovács állami pénzlenyúlásnak sejti, ugyanakkor azt nem vitatja, hogy 5-6 évente valamilyen továbbképzés nem ártana a kollégáknak. Azt a szabályt, hogy a taxis egy másik településre fuvart vállalva visszafelé ne vehessen fel utast, életidegennek és nehezen ellenőrizhető, ezért felesleges előírásnak gondolja. A volános vezető véleményét osztották a megkérdezett pécsi taxisok is.

Az 55 esztendős Ujvári József 30 éve van a pályán, s ő is úgy érzi, hogy az ötévenkénti vizsga csak állami bevétel miatt lenne fontos. Ujvári egy tízéves VW-vel fuvarozik, és állítja, hogy mivel évente kell vizsgára vinnie „a vasat”, értelmetlen lenne a hétévesnél öregebb autókat kiseprűző szabály. Megemlítette, hogy Bécsben 15-20 éves Mercedesekkel gurulnak a taxisok, pedig az osztrákok nagyon vigyáznak a levegő tisztaságára.
(NOL)

Majdan 2.0 - A 70 éve történteken vitatkozva dobálnak Molotov-koktélt Kijevben

Első ránézésre megismétlődni látszanak a februári események Kijevben - Kedden a parlament előtt a radikálisok összecsaptak a rendfenntartással, miután a tüntetők egy csoportja megpróbált betörni az épületbe, ahol éppen a képviselők üléseztek. A házelnök berekesztette az ülést, mivel élesen él még a februári puccs emléke: februárban a Jobb Szektor tagjai behatoltak a parlament épületébe, azt követően kezdtek a kormánypárti politikusok elmenekülni az országból, ami lehetővé tette, hogy az ellenzék a parlamentben relatív többségben maradjon és törvényesítse a puccsot.

A mostani felfordulást a nacionalista Szvoboda párt követői okozzák, akik követelték, hogy a parlament ismerje el a második világháborúban harcoló Ukrán Felkelő Hadsereget a világháború olyan résztvevőjeként, amely Ukrajna függetlenségéért és szabadságáért harcolt. Vagyis Ukrajnában az emlékezetpolitika kiborult az utcára, nem csak a Jobb Szektor követői akarják rehabilitálni a szélsőjobboldalt, hanem különféle szervezetek úgy gondolják, itt az alkalom, a karhatalom meggyengült és most ököllel lehet érvényt szerezni az alternatív történelemmagyarázatoknak. Mivel a parlament nem fogadta el a 70 évvel ezelőtti események újraértékelését célzó törvényjavaslatot, a parlament épületén kívül elszabadult a pokol, és a párt aktivistái rátámadtak a rendfenntartó erőkre.

A rendőrök pedig ugyanabban a helyzetben vannak, mint az EuroMajdan idején; gumibottal próbálják rendre utasítani az esetenként a rendőrök közé lövő, felfegyverzett tüntetőket, mivel nem engedélyezett számukra a lőfegyverhasználat. Az EuroMajdan idején látható Molotov-koktélok és pirotechnikai eszközök szintén előkerültek. Helyenként lövöldözés zajlik a fővárosban, így a felfordulás alaphangulata is az atlantista puccsra emlékeztet. Az Európai Unió akkor "kiengedte a szellemet a palackból", amit azóta nem sikerült visszazárni. Kijevben kétfajta politika van, az egyik a nyugati országok érdekeinek törvénybe iktatása zárt ajtók mögött és öltönyben, a másik odakint az utcákon, ököllel, Molotov-koktéllal és lőfegyverrel. Utóbbira korlátozódik az ukrán politikai erők többségének tevékenysége, mivel mostanra kezdik megérteni, hogy nekik a zárt ajtók mögött öltönyben törvénykezésből nem jut, az az atlantisták előre beépített embereinek kiváltsága.

A helyzetet bonyolítja, hogy később a parlament előtt a Jobb Szektor zászlói alatt megjelent egy körülbelül kétszáz fős, maszkot viselő csoport, amiből valaki Molotov-koktélt dobott a parlament épületére. Ezután szabadultak el végleg az indulatok. A szélsőjobboldal tovább dobálta petárdákkal és egyéb pirotechnikai eszközökkel a parlament főbejáratát, egyesek marokkövekkel kezdték dobálni a parlament ablakait.

Közben a tüntetők azzal fenyegetőztek, hogy forradalmat csinálnak, ha a képviselők nem szavazzák meg a 70 évvel ezelőtt történteket újraértékelő törvényt. A látszólag jelentéktelen, egyáltalán nem aktuális történések újraértékelése körül kialakult vita azért lett kiemelkedően fontos, mert abban az esetben, ha a parlament elkezdi újrafogalmazni az emlékezetpolitikát, azt Bandera követői jelzés értékűnek vehetik, valamint a világ összes többi országa is jelzés értékűnek veheti, mert azzal hivatalosan is megkezdődik a fasizmus rehabilitálása Ukrajnában.

A Belügyminisztérium egyelőre kezelni tudta a helyzetet, 36 személyt vettek őrizetbe, de közben mintegy 18 rendőr is súlyos sérüléseket szenvedett. A dolog érdekes vonatkozása, hogy hivatalosan a Szvoboda párt és a Jobb Szektor is elhatárolódik a történtektől, ami annyit jelent, hogy egyik sem tudja kordában tartani saját aktivistáit, akik fegyverrel a kezükben úgy gondolják, hogy itt az ideje egy új Majdannak, ami éppenséggel nem EuroMajdan lesz, csak simán Majdan, amiből pillanatokon belül lehet szélsőjobboldali diktatúra. Az államfő természetesen az oroszok művének tartja az egészet. Mivel csak idő kérdése, hogy mikor köszöntenek be az első fagyok, és a nyugatbarát kormány a téli fűtést még mindig nem tudta megoldani, heteken belül elszabadulhatnak az indulatok, és a lakosság legitimálni fogja az első kormányellenes szervezetet, ami épp kivonul a parlament elé. Ha történetesen az a Jobb Szektor lesz, akkor Ukrajnában megalakul a XXI. század első fasiszta kormánya, amit az Európai Unió és a NATO teljes mellszélességgel támogat.

http://www.hidfo.net/2014/10/16/majdan-20-70-eve-tortenteken-vitatkozva-dobalnak-molotov-koktelt-kijevben

Az amerikaiak három dolgot akarnak kezelni

Chuck Hagel védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy az amerikai hadseregnek konfrontálódnia kell a terroristákkal és a modern orosz hadsereggel. Ide jutott a helyzet, kész tényként kezelik az Oroszország elleni háborút.

A konfliktus elmérgesedésének az adta az utolsó löketet, hogy februárban atlantista puccs zajlott le Kijevben, röviddel azt követően pedig szabadságharc kezdődött Ukrajna délkeleti régióiban. A puccsal hatalomra jutott kijevi kormány törvényen kívül helyezte az ukránon kívül minden nyelv használatát, és az Egyesült Államokból, Svájcból, más nyugati országokból frissen hazautazott milliárdosokat nevezett ki az orosz többségű megyék kormányzójaként. Az Igor Kolomojszkij és Szergej Taruta féle alakok kormányzóként kinevezése spontán tüntetéseket váltott ki, amit a helyi rendőri erők nem is akadályoztak meg, mert ők sem fogadták el a nyugati milliárdosok kinevezését. A tömeg elfoglalta a kormányépületeket, a bíróságokat, nagyon hamar függetlenítette magát Ukrajna orosz többségű régiója, mivel Kijevben kormány közeli pozíciókat osztogattak az oroszellenes fajgyűlöletre nevelt Jobb Szektor tagjainak. Mindez a nyelvtörvény eltörlésével kiverte a biztosítékot, a délkeleti megyék lakossága nem ismerte el legitim kormányként a puccsal hatalomra jutott kijevi juntát.

A függetlenedő régiók népszavazásokat tartottak a függetlenség demokratikus megalapozásaként, ahol nagyjából az orosz lakosság arányával megegyező arányban, vagyis abszolút többséggel megszavazták az Ukrajnától elszakadást. A Krím-félsziget az Oroszországi Föderációhoz csatlakozott, míg a Luganszki és Donyecki Népi Köztársaság átmenetileg független országnak nyilvánította magát, azzal az elképzeléssel, hogy egy nagyobb államalakulatként, Újoroszországként föderációs államot alapítanak.

Az atlantista hatalomátvétel célja azonban az lett volna, hogy Ukrajna egésze nyugati fennhatóság alá kerüljön, hogy a NATO közvetlen az orosz határ mentén vonhassa össze a csapásmérő erőt. Így a nyugati országok nem ismerték el se a Krím-félszigetet Oroszország részeként, se a Donyecki és Népi Köztársaságot független országként. Oroszország viszont már hivatalos diplomáciai csatornákon is kénytelen volt figyelmeztetéseket megfogalmazni, miszerint a NATO további terjeszkedését az ország területi egységére nézve veszélyként értékeli és annak megfelelően ad reakciókat.

A NATO 1999 és 2004 közt terjeszkedett ki egészen az orosz határig, azzal, hogy végül Lengyelország és a balti államok is beléptek a katonai szövetségbe. A NATO tagállamok összes katonai kiadása éves szinten 1 billió dollár (ebből 600 milliárd az Egyesült Államok saját katonai kiadása). Ehhez képest Oroszország éves szinten 68 milliárd dollárnak megfelelő összeget költ a védelmi iparra. Most pedig az amerikai védelmi miniszter olyat talált mondani, hogy "a hadsereggel szemben támasztott követelmények a jövőben csak egyre nőnek, és még összetettebbé válnak. A terroristák beszivárgását kezelni kell, de a revizionista Oroszországot is kezelnünk kell, ami a NATO határán modern és hatékony hadsereggel rendelkezik."

Szeptemberben Barack Obama szintén a terroristákkal egy lapon emlegette a modern Oroszországot, és kijelentette, hogy a világra három veszély leselkedik, az Iszlám Állam, az ebola vírus és az "orosz agresszió". Orosz katonai szakértők számításai szerint a NATO két éven belül nyílt katonai offenzívát kezd Oroszország ellen.

http://www.hidfo.net/2014/10/16/az-amerikaiak-harom-dolgot-akarnak-kezelni

Petíció a V4-ek iskoláiban kiállított végzettségek kölcsönös elismerése érdekében

A visegrádi országok állampolgárai iskolai végzettségének teljes körű elismerésére érdekében petíciót indított el Szilas László. Az Esztergomban élő diplomás férfi ezt megelőzően a V4-ek kormányfőinek címzett nyílt levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés európai szintű problémát feszeget.

Szilas László azután határozta el a nyílt levél megírását, valamint a petíció elindítását, hogy a magyar és szlovák oktatási rendszer különbözősége miatt nem tudta elismertetni a révkomáromi Selye János Egyetemen szerzett pedagógiai kisdoktori címét.
A visegrádi országok iskoláiban kiállított végzettségek kölcsönös elismerése európai szintű problémát feszeget, hiszen a kérdés az Európai Unió egyik legalapvetőbb értékét, a munkaerő szabad áramlását érinti – érvel Szilas László. Véleménye szerint – mint azt a petíció szövegében írja – messze nem érvényesül univerzálisan a tagállamokban szerezhető különféle végzettségek kölcsönös elismerésének elve.
„Miben más egy magyar mérnök tudása, mint egy cseh, lengyel vagy szlováké? Szerintem semmiben, hisz kiváló professzoraink, nemzetiségüktől és állampolgárságuktól függetlenül mindenhol azon fáradoznak, hogy a legjobb tudásukat átadják a felnövekvő nemzedéknek" – fogalmaz.
Mint ahogyan arról a Felvidéki Magyarok című folyóiratunkban beszámoltunk, a petíciót megelőzően a magyar fiatalember a visegrádi négyek kormányfőit és számos közéleti-poliikai szereplőt nyílt levélben szólított meg. Megírtuk azt is, a címzettek közül sokan pozitív fogadtatásban részesítették a kezdeményezést, a támogatók között szerepel mások mellett Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője, Farkas Iván, az MKP alelnöke, Fazekas László a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Helena Mezenská, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmának képviselője és Jozef Jarab professzor, a szlovák Akkreditációs Bizottság alelnöke.
„Egy V4-szintű megegyezés diákjaink és egyetemistáink javára válna, és egyidejűleg jelzésértékű lenne a négy szomszédos ország szoros, baráti együttműködésére is" – vélekedik Szilas László, aki az ügy érdekében az ősszel aláírásgyűjtésbe kezdett peticiok.com oldalon.
Aki tehát – szól a felhívás – a visegrádi országok állami, önkormányzati, egyházi és alapítványok által fenntartott közép és felsőoktatási intézményeikben kiállított bizonyítványok és diplomák nagyon költséges és bonyolult honosítási eljárás nélküli kölcsönös elismerésének ügyével egyetért, az aláírásával ITT>>> csatlakozhat a kezdeményezéshez.

Felvidék.ma

Szlazsánszky Ferenc: Miért fáj a hatalomnak Kishantos?

A 452 hektárnyi biogazdaság ellehetetlenítésére nincs racionális magyarázat. Hacsak nem az, hogy kapcsolatban áll Ángyán József egykor államtitkárral. De miért büntetik Ángyánt?

Hadat üzent a hatalom a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak, másként ugyanis nehezen értelmezhető, hogy a biogazdálkodást folytató intézményt megfosztották földjétől. Kishantos 452 hektár területtel rendelkezett, ennek nagyobb részét az államtól bérelte. Az állam azonban újrapályáztatta a földet, és furcsa mód nem a kishantosiak nyertek. Bár a vesztesek több pert indítottak, melyek még nem zárultak le, az új bérlő a nyáron beszántotta a termést, majd néhány hete permettel és vegyszerrel ment a földre, ezzel tönkretéve a biominősítést.

Ez a hajó elment

Ha a kishantosiak vissza is kapnák földjüket, csak hosszú évek munkájával állíthatnák helyre a terület egészségét.
Kishantos 15 embernek adott megélhetést, emellett népfőiskoláján bárki elsajátíthatja a biogazdálkodást. Különös, hogy miközben országszerte 65 ezer hektár állami földet pályáztatnak, valamiért égető szükség lett a kishantosiak 452 hektárára is.

A gazdaság egyik megálmodója és vezetője, Ács Sándorné azt mondja, azért támadtak rájuk, mert az önfenntartó biogazdaság már a létezésével megkérdőjelezte a nagybirtokrendszer aránytalan támogatását. A K-Monitor és Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár kimutatása szerint az elmúlt négy évben ugyanaz a hat érdekcsoport kapja a legtöbb támogatást.

A legfrissebb sorrend a dobogón: a Nyerges Zsolthoz és Simicska Lajoshoz köthető Mezort-csoport (összesen 8,9 milliárd), a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport (összesen 8,8 milliárd forint), a Leisztinger Tamáshoz köthető Forrás-csoport (összesen 5,8 milliárd forint). (A támogatások összegében a területalapú és a beruházási támogatások is benne vannak.)

A nyertesek

Amint a VS.hu megírta, az első hat érdekcsoport két év alatt összességében 76 százalékkal növelte támogatott területének nagyságát, 38 százalékkal a támogatások összegét. A terület jelentős része az államtól bérelt föld.

Ácsné szerint ráadásul a nagybirtokosok ellehetetlenítik a helyben lakó embereket. A szakember a Kishantosi gazdasághoz közeli Hantos település példáját említette az atv.hu-nak:

"Hantos községben körülbelül ezer ember él. A faluhoz tartozó földeket egy külföldi érdekeltségű cég és egy másik, két család kezében lévő cég műveli. A falu lakói vagy eljárnak a városba dolgozni, vagy élelmiszer segély csomagért állnak sorban az önkormányzatnál.

Karácsonykor a 350 családból 320 jelentkezett tartós élelmiszer segélyre, mert a faluban csak a földek jövedelméből lehetne megélni, de az idegeneknek terem. Ha a földeket elviszik, akkor a faluban nincs megélhetés. Mi tehát azért küzdünk, hogy a földből ne 1-2 ember tudjon meggazdagodni, aki ráadásul nem is itt él, nem itt adózik. Mi azért küzdünk, hogy a föld a helyben lakó embereknek adjon megélhetést."

Kormány a kormányprogram ellen

A "kishantosiak" céljai gyakorlatilag megegyeznek a kormányprogram vonatkozó részével, hiszen utóbbiban is az szerepel, hogy a helyben lakó, fiatal gazdákat kívánják támogatni, földhöz, megélhetéshez juttatni. Ennek fényében még érthetetlenebb, miért akarják szó szerint a földbe döngölni Kishantost.

A megoldás valószínűleg Ángyán József személyében keresendő. Ángyán jó kapcsolatot ápol a biogazdaság vezetőivel, a 2014-es választásra létrehozott mozgalma Ács Sándorné képviselőjelöltségét is támogatta. Ángyán a Magosz szakértőjeként és fideszes országgyűlési képviselőként 2006-tól sokat tett a gazdatársadalom megnyeréséért, a Fidesz mellé állításáért. Ácsné szerint Ángyán tevékenysége számottevően hozzájárult a 2010-es kétharmados győzelemhez is. Ezt az is igazolhatja, hogy Orbán Viktor vidékfejlesztési államtitkárrá nevezte második kormányában.

Csak a bosszú

Ángyán azonban rövidesen, 2012 márciusában már nyílt színen is bírálta a kormányt, mert az a nagybirtokosok támogatásával szerinte megtagadta saját programját. Az atv.hu Magosz-közeli forrása szerint azonban nem emiatt állnak most bosszút Kishantoson.

Azt informátorunk is elismerte, hogy bosszúállásként is felfogható az Ángyán hátországaként értelmezhető Kishantos ellehetetlenítése, mint ahogy erről van szó az Ángyán másik bázisát jelentő gödöllői Környezet és Tájgazdálkodási Intézet ledarálásakor is.

Forrásunk szerint azonban Ángyánt nem a kormánykritikái miatt büntetik pusztán: többet nyom a latban, hogy miután a politikus lemondott államtitkári posztjáról, elkezdett közeledni a Jobbik felé. Úgy tudjuk, a Magosz vezetőségében akkor komoly veszélyként értékelték, hogy a népszerű, szavazathozó képességét 2010-ben már bizonyított Ángyán a szélsőjobbos párt támogatására is képes lesz tömegeket megnyerni. Ezt pedig nem hagyhatta a Jakab István fideszes parlamenti képviselő által vezetett agrárszervezet.

Arról nem beszélt forrásunk, mi módon sikerült megakadályozni, hogy az egykori államtitkár a Jobbiknál kössön ki - de sikerült. Mindez azonban, tette hozzá, nem jelenti azt, hogy a Magoszban egyetértenének a gödöllői intézet és Kishantos ellehetetlenítésével. Forrásunk szerint a hatalom beindította a gépezetet, és mindaddig működésben is marad, amíg le nem állítják.

Arra a kérdésre, hogy a családi gazdálkodókat preferáló Magosz egyébként hol áll a nagybirtokosok kontra helyi gazdák vitában, informátorunk azt mondta: továbbra is a családi gazdaságok pártján, ám a vidékfejlesztésben folyamatos lobbi harc zajlik a nagybirtokosok, a családi gazdálkodások, termelőszövetkezetek, biogazdálkodók, illetve a kormány között, és ebben nem lehet egyértelmű győztest hirdetni. Felvetésünkre, miszerint a nagybirtokosok eléggé nyerő pozícióban vannak, forrásunk azt mondta, éppen a közelmúltban döntött róla a kormány, hogy az 1200 hektár feletti földek támogatását brutálisan megadóztatják.

Kapcsolódó:
Vegyszerrel permezetik a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot
Kishantos: Ügyészségi vizsgálatot kezdeményez a minisztérium
Hamisak a miniszter vádjai! - állítják Kishantoson
Kishantoson vegyszert permezetnek - Dr. Nagy István államtitkár szerint "nem"
Rekviem Kishantosért. Gondolatok a talajról, a talajéletről és az emberről
Glifozát IPA só. Az meg mi? Eszik vagy isszák?
Mind meghalunk? Interju' Ro'zsa Pe'ter biogazda'val
Pilóták, orvosok, tudósok tanúvallomása a chemtrailről
Az "agyvelő evő" oltóanyag - a vakcina célja az állam által előírt "koncentrált nyugalom" állapotának elérése

Mi is van a vakcinákban, mivel is oltják be a megvezetett embereket?

Putyin: Oroszországot nem lehet megzsarolni

Oroszországgal szembeni ellenséges hozzáállással vádolta az Egyesült Államokat az ukrajnai válság körül kialakult feszültséggel kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerb lapnak adott interjúban.

Putyin a Politikának nyilatkozva az mondta, a nukleáris hatalmak között az ukrajnai válság ügyében kialakult feszültség veszélyezteti a globális stabilitást. "Reméljük, hogy partnereink észre fogják venni, milyen vakmerőek az Oroszország zsarolására tett kísérletek, és észre fogják venni a kockázatot, amelyet a fő nukleáris hatalmak közötti feszültség jelent a globális biztonságra nézve" - mondta Putyin.

Vlagyimir Putyin


Az Egyesült Államokat Oroszországgal szembeni ellenséges hozzáállással vádolta Putyin, utalva Barack Obama amerikai elnöknek az ENSZ Biztonsági Tanácsában mondott beszédére, amelyben Obama a világot jelenleg fenyegető egyik fő veszélynek nevezte "Oroszország európai agresszióját". Putyin szerint az Oroszország elleni szankciókat is figyelembe véve "ezt a hozzáállást nehéz másként értelmezni, mint ellenségesként".

Putyin erős hangot megütő nyilatkozata nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy pénteken Milánóban tárgyal más európai vezetők között Petro Porosenko ukrán elnökkel is.

Petro Porosenko


Kijelentette, hogy Oroszországot nem lehet szankciókkal "megzsarolni", s azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről Oroszország ellen bevezetett kényszerítő intézkedések hátráltatják a béke elérését Kelet-Ukrajnában.

"Oroszország a maga részéről kész építő jellegű együttműködést kialakítani az egyenlőség és egymás érdekeinek valódi figyelembe vétele alapján" - mondta az orosz elnök.

A Moszkva és Washington közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta a legsúlyosabb válságukat élik, amióta Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, és - nyugat szerint - támogatja az Oroszország-barát kelet-ukrajnai szakadárokat.

MTI

Kijev ás

Szergej Moszkalenko az ukrán Állami Határvédelmi Szolgálat Keleti Regionális Igazgatósága vezetője szerint az ukrán határőrség nem képes ellenőrizni, és már jószerével jelen sincs az orosz – donbasszi határszakasz mintegy háromszáz kilométer hosszán.

Moszkalenko elmondta, hogy Oroszország Luhanszk – régióval 178,5 km. hosszon, míg a Donyeck – régióval 120 km. hosszon határos, és ezt a szakaszt a két Népköztársaság erői tartják ellenőrzésük alatt.

A regionális igazgató arról is tájékoztatott, hogy vad iramban ássa a kijevi junta a Harkov – Luhanszk – régiók és Oroszország közös határszakaszán az “Ukrán Nagy Fal” első védelmi vonalát. Egy három méter széles, kettő méter mély árkot. Már ki is ásták 42 km. hosszúságban, és minden erejével azon van a kijevi udvar, hogy az év végéig 315 kilométerre tudják növelni az árok hosszát.

(Némiképp árnyalja a jelentés hitelességét, hogy ezelőtt két héttel már bejelentették 80 kilométernyi árok elkészültét.)

http://balrad.wordpress.com/2014/10/16/kijev-as/

Donbassz harcterein tegnap késő délután kissé felforrósodott a hangulat.

Avgyejevka felől négy latortank és két BTR tudott betörni a repülőtér területére. Némi lövöldözés tört ki, amelyben három népfelkelő megsebesült. A behatoló kijevi páncélosokat majd ma a többi roncshoz tologatják. A kinyikkantott bérgyilkosok hulláit pedig viszik a város valamelyik halottasházába. Még nem tudni pontosan, hogy mennyien kerültek le a zsoldlistáról?!

A repülőtéri kisérlettel nagyjából egyidejűleg Avgyejevkából a latortüzérség lőni kezdte Donyeck északnyugati részeit. Három civil megsebesült, és a közművek tovább rongálódtak.

A “Komszomolec Donbassz” bányaüzem területéről, és Petropavlov mellől a latortüzérség ágyúzta a Szaur Mogilon lévő népköztársasági állásokat.

Trehizbenki mellől Nyalókakirály bűnbandája önjáró lövegekből nyitott tüzet Szmelo falura. Egy civil meghalt, három ház porrá vált.

Sztarognatovkai pozícióiból a latortüzérség Bélaja Kamenykát lőtte. Két helyi lakos halt bele, öt pedig megsebesült.

Lopaskinoból a népköztársaságiak tüzérsége a latrok Dolgoje közeli állásait lőtte.

Granyitnojéban egy helyi civil vesztette életét a valcmanista tüzérségi belövésnek “köszönhetően”


http://balrad.wordpress.com/2014/10/16/csatajelenetek-donbasszbol/