Kilométerenként 4,5 milliárd forintért épül egy sokakat bosszantó út Siófokon. Az acélhíd szerkezetét a Közgép építheti.
Hazánk legforgalmasabb vasúti szakasza a Szolnok-Szajol közti két sínpár, amin egy Tisza-híd és számos ártéri műtárgy található. A 6,4 km-es szakaszt 20,6 milliárd forintért építik át úgy, hogy több emelet magas töltések vannak, továbbá a Tiszán, árterén és a Zagyván átívelő acélhidak. Így is 3,2 milliárd forintból jön ki egy kilométer nem úgy, mint a 430 méteres siófoki tehermentesítő út esetében. A kivitelezést 1,95 milliárdért nyerte el a Közgép – ami egyébként az említett vasúti projekten is dolgozik. Ha minden előkészítő munkától eltekintünk, akkor ez 4,5 milliárd forintos egységárat jelent, ami valószínűleg a valaha volt legdrágább magyar útépítés. Az M0-s és M1-es autópályák csomópontjának kétszer három sávosra bővítését, az elkerülő út M7 és M1 közti háromsávos bővítésével, számos új felüljáróval is, 2,7 km úttal jelenleg 6 milliárd forintért végzi a Betonútépítő. Ez azonban hazánk egyik legforgalmasabb útszakasza, így még érhető, miért kell ekkora költségekbe vernie magát az államnak. Felfoghatatlan viszont, hogy milyen nemzetgazdasági érdek fűződik a Balatonkiliti üdülő övezetét néhány perccel az M7-es sztrádához közelebb kapcsoló úthoz.
28 EZER FORINT ÚTDÍJ
A város honlapja szerint az út létrejöttével a városközpont nyári forgalma sokat javulhat, ráadásul az új út kialakításával Siófok déli városrésze és a Kilitiben található bevásárlóközpontok közvetlen összeköttetése is megteremtődne. Ha az új út kényelméért minden erre járónak meg kellene fizetni az út árát, biztosan kerülnének. Egy egyszerű számítással, az út bekerülési értékét 30 évre és az év minden napjára leosztva azt kapjuk, hogy 183 ezer forint a nap díj. A részletes megvalósíthatósági tanulmány szerint az új utat napi 6,5 ezren használnák, ami azt jelenti, hogy 28 ezer forint lenne az útdíj. Mindenesetre a tanulmány készítői levezették, hogy ez egy megtérülő beruházás, az utazási idő, a szén-dioxid kibocsátás és a környezeti terhelés csökkenésének köszönhetően.
Ráadásul ennél a számításnál csak 2 milliárd forint költséget vettünk figyelembe, de a területszerzés, régészettervezés és a mérnöki feladatok konzervatívan becsülve is legalább 200 millió forintot emésztenek fel, és még a fenntartási költségeket is figyelmen kívül hagytuk, ami különösen egy híd esetében évtizedek alatt sok tíz, akár száz millió forintot is kitehetnek. A tanulmányban mindenesetre évi 30 millió forintot terveznek fenntartásra és üzemeletetésre. Csak a megvalósíthatósági tanulmányra és közbeszerzések lefolytatására 87 millió forintot költött uniós forrásból a siófoki önkormányzat.
(figyelo)
Bal-Rad komm: Miért nem tudunk már meglepődni ilyen híreken?
-Mindezzel együtt is: ORSZÁGUNKBAN meglepően sok ilyen méregdrága építkezés zajlik. Ezeknek köszönhetően – ha valahol egy kapavágás megesik – a KSH máris az építőipar szárnyalásáró ad ki diadaljelentést! Egy tegnapi információnk szerint a pesti Andrássy – úton a nyáron leégett palota renoválása közel negyed százalékos iparági Íteljesítménybővüléssel” fog hozzájárulni a “magyar” GDP növekedéséhez!
Tombol ORSZÁGUNKBAN a kormányzati dicsőségkommunikáció! Ami még ennél is nagyobb baj az az, hogy igen sokba kerül.
A Krím – félszigetet a Kercsi – szoros fölött Oroszországgal összekötő TENGERI HÍD nagyjából 10 km. hosszú lesz.
krh
Azon nemcsak közúti járművek, hanem vonatok is fognak közlekedni, közműveknek fog helyet biztosítani. Ezért aztán úgy jó ötszörös szélességű lesz, mint a szóban forgó elkerülő utacska. ÉS EZ HÍD LESZ – nem pedig egy 430 méter hosszú “utca”! Egy minimum 23 – szor hosszabb, ötször szélesebb tengeri híd.
Ez a tengeri híd kerül (átszámolva) kb. 300 milliárd forintba!
Jah! Hogy az nem a mi ORSZÁGUNKBAN épül? Ez igaz. Mi minimum ezer milliárdból hoznánk ki!
NEKÜNK VAN MIBŐL!