2025. december 31., szerda
2026 mint fordulópont: geopolitikai feszültségek, AI-sokk és növekvő bizonytalanság
A Black Pigeon Speaks YouTube-csatorna előadója 2026-ot „hinge yearként”, vagyis fordulópontként írja le, amikor több, régóta érlelődő globális trend egyszerre válhat láthatóvá és következményessé. Előrejelzései a geopolitikától a technológián és demográfián át a gazdaságig és a biztonsági kockázatokig terjednek.
A geopolitikában a globális polarizáció további erősödésére számít, különösen az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásának csökkenése miatt. Ez Oroszország mozgásterének bővüléséhez, hibrid konfliktusokhoz, kiberincidensekhez és az európai megosztottság elmélyüléséhez vezethet. Az ukrajnai háború 2026 második felében lezárulhat, de várhatóan Kijev számára kedvezőtlen feltételekkel. Ezzel párhuzamosan erősödhet az európai populizmus és a deglobalizáció, ami széles körben növeli a költségeket.
A technológia területén 2026-ot az AI „fizikai világba” való belépésének évének tartja. Az autonóm robotika és a fejlett mesterséges intelligencia már nemcsak digitális, hanem gyakorlati munkaköröket is fenyegethet, különösen fehérgalléros szakmákban – jogi, pénzügyi, informatikai, tanácsadói és orvosi diagnosztikai területeken. Katonai vonalon a drónok tömeges, akár teljesen autonóm alkalmazása válhat meghatározóvá. Emellett a generatív AI új szintre emelheti a videojátékok virtuális világait.
Demográfiai szempontból az Egyesült Államokban tovább csökken a nem latin fehér lakosság aránya, Európában pedig a nagyvárosokban folytatódik az őshonos népesség arányának visszaesése a migráció és eltérő születési ráták miatt. Az előadó szerint ez Nyugat-Európában súlyos társadalmi kohéziós problémákat okoz, miközben Kelet-Európa – homogénebb társadalmai miatt – stabilabb növekedési pályán maradhat.
Gazdasági téren a geopolitikai bizonytalanság és az inflációs nyomás miatt az arany hosszabb távú emelkedő ciklusba léphet, akár unciánként négyezer-ötszáz dollár fölötti árakkal. A deglobalizáció tovább zavarja az ellátási láncokat.
Társadalmi és kulturális vonalon fokozódó konfliktusokra számít a vállalatokon belül, különösen a DEI-programok visszavágása miatt. Megjelenhetnek és elterjedhetnek az AI által generált „szintetikus influenszerek”, ami tovább mossa el a valós és mesterséges tartalmak közti határt.
Az Egyesült Államokban a 2026-os félidős választásokon az ellenzéki demokraták erősödését valószínűsíti, komoly rendszerszintű megrázkódtatás nélkül, de feszült politikai légkörben. Pozitívabb kilátásként említi a NASA Artemis–2 küldetésének lehetséges indítását, amely újra emberes repülést hozhat a Hold környezetébe.
Végül „wild card” forgatókönyvként növekvő politikai erőszakot, nem állami szereplők által elkövetett drónos vagy terrorcselekményeket, valamint alacsony valószínűségű, de nagy hatású eseményeket – új járványt, súlyos napkitörést vagy természeti katasztrófát – sem zár ki. Összességében 2026-ot nagy kockázatú, rendszerszinten meghatározó évnek látja, amelynek hatásai messze túlmutathatnak önmagán.
2026 mint fordulópont: geopolitikai feszültségek, AI-sokk és növekvő bizonytalanság
A Black Pigeon Speaks YouTube-csatorna előadója 2026-ot „hinge yearként”, vagyis fordulópontként írja le, amikor több, régóta érlelődő globális trend egyszerre válhat láthatóvá és következményessé. Előrejelzései a geopolitikától a technológián és demográfián át a gazdaságig és a biztonsági kockázatokig terjednek.
A geopolitikában a globális polarizáció további erősödésére számít, különösen az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásának csökkenése miatt. Ez Oroszország mozgásterének bővüléséhez, hibrid konfliktusokhoz, kiberincidensekhez és az európai megosztottság elmélyüléséhez vezethet. Az ukrajnai háború 2026 második felében lezárulhat, de várhatóan Kijev számára kedvezőtlen feltételekkel. Ezzel párhuzamosan erősödhet az európai populizmus és a deglobalizáció, ami széles körben növeli a költségeket.
A technológia területén 2026-ot az AI „fizikai világba” való belépésének évének tartja. Az autonóm robotika és a fejlett mesterséges intelligencia már nemcsak digitális, hanem gyakorlati munkaköröket is fenyegethet, különösen fehérgalléros szakmákban – jogi, pénzügyi, informatikai, tanácsadói és orvosi diagnosztikai területeken. Katonai vonalon a drónok tömeges, akár teljesen autonóm alkalmazása válhat meghatározóvá. Emellett a generatív AI új szintre emelheti a videojátékok virtuális világait.
Demográfiai szempontból az Egyesült Államokban tovább csökken a nem latin fehér lakosság aránya, Európában pedig a nagyvárosokban folytatódik az őshonos népesség arányának visszaesése a migráció és eltérő születési ráták miatt. Az előadó szerint ez Nyugat-Európában súlyos társadalmi kohéziós problémákat okoz, miközben Kelet-Európa – homogénebb társadalmai miatt – stabilabb növekedési pályán maradhat.
Gazdasági téren a geopolitikai bizonytalanság és az inflációs nyomás miatt az arany hosszabb távú emelkedő ciklusba léphet, akár unciánként négyezer-ötszáz dollár fölötti árakkal. A deglobalizáció tovább zavarja az ellátási láncokat.
Társadalmi és kulturális vonalon fokozódó konfliktusokra számít a vállalatokon belül, különösen a DEI-programok visszavágása miatt. Megjelenhetnek és elterjedhetnek az AI által generált „szintetikus influenszerek”, ami tovább mossa el a valós és mesterséges tartalmak közti határt.
Az Egyesült Államokban a 2026-os félidős választásokon az ellenzéki demokraták erősödését valószínűsíti, komoly rendszerszintű megrázkódtatás nélkül, de feszült politikai légkörben. Pozitívabb kilátásként említi a NASA Artemis–2 küldetésének lehetséges indítását, amely újra emberes repülést hozhat a Hold környezetébe.
Végül „wild card” forgatókönyvként növekvő politikai erőszakot, nem állami szereplők által elkövetett drónos vagy terrorcselekményeket, valamint alacsony valószínűségű, de nagy hatású eseményeket – új járványt, súlyos napkitörést vagy természeti katasztrófát – sem zár ki. Összességében 2026-ot nagy kockázatú, rendszerszinten meghatározó évnek látja, amelynek hatásai messze túlmutathatnak önmagán.
Susan Kokinda: A birodalmi sakkjátszma vége
Susan Kokinda elemzésében azt állítja, hogy Donald Trump új, 2025-ös amerikai nemzetbiztonsági stratégiája alapjaiban fenyegeti az 1945 óta fennálló, brit érdekek által meghatározott geopolitikai rendszert. Értelmezése szerint a brit politikai és stratégiai elit – különösen a londoni House of Lords egyes tagjai – nyíltan azon dolgoznak, hogy az Egyesült Államokban működő politikai, katonai és informális hálózataikon keresztül megakadályozzák e stratégia végrehajtását.
Kokinda szerint Trump Zelenszkijjel és Netanjahuval folytatott tárgyalásait sokan „meghátrálásként” értelmezik, valójában azonban ezek a lépések egy tudatos nagystratégia részei. A cél nem az egyik vagy másik fél feltétlen támogatása, hanem az, hogy az Egyesült Államok lezárja az ukrajnai háborút, elkerülje a NATO további keleti bővítését, és megszüntesse a Közel-Kelet hagyományos „állandó háborús térség” szerepét. Állítása szerint Trump ezzel az országokat nem geopolitikai bábukként, hanem szuverén partnerekként kezeli.
Az előadás központi eleme a brit befolyás bírálata. Kokinda azt állítja, hogy a brit stratégiai gondolkodás tudatosan törekszik az amerikai elnöki ciklusok „túlélésére”, és arra, hogy a Kongresszuson, a médián és a transzatlanti intézményeken keresztül fenntartsa az Egyesült Államok európai katonai elköteleződését. Ennek példájaként említi a brit felsőház vitáit, ahol nyíltan elhangzik: a nemzetbiztonsági stratégiák jönnek-mennek, az igazi mérce az, mit szavaz meg az amerikai törvényhozás.
Gazdasági síkon Kokinda Trump vám- és iparpolitikáját egy „gazdasági forradalomként” írja le, amely szerinte véget vet a szabadkereskedelem és a pénzügyi globalizáció által okozott ipari leépülésnek. A vámokat az amerikai gazdasági szuverenitás visszaszerzésének kulcseszközeként mutatja be, és hangsúlyozza a gyártás, az infrastruktúra és az energetikai innováció – különösen a fúziós energia – stratégiai jelentőségét.
Összegzésében Kokinda azt állítja: Trump politikája nem taktikai alkuk sorozata, hanem egy átfogó kísérlet a háborúk, a brit dominanciájú világrend és az „állandó geopolitikai sakkjátszma” lezárására. Szerinte a londoni elit ezt felismerte, és ezért minden eszközzel igyekszik megakadályozni a folyamatot. Az amerikai közvélemény számára pedig azt üzeni: ha a stratégiai összképet nézik, nem az aktuális politikai zajt, akkor ez a korszak valódi rendszerváltást jelenthet az Egyesült Államok szerepében.
A Nagy Babiloni Szajha nagyobb háborúi a második világháború óta:
1950 – 1953.
Koreai háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Franciaország, Belgium, Görögország, Hollandia, Luxemburg
1955 – 1975.
Vietnámi háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Németország, Spanyolország
1990 – 1991.
Öbölháború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Olaszország
2001 – 2021.
Afganisztáni háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Németország, Olaszország
2003 – 2011.
Iraki háború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália, Lengyelország, Olaszország, Hollandia
2011 – 2018.
Szíriai polgárháború
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország
2014 – 2020.
Líbiai polgárháborúban Kadaffi meggyilkolása az Antikrisztus által 2011. október 22-én
Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország
2014 – 2022.
Donbaszi háború
Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Horvátország, Japán, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Litvánia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Tízszarvú Fenevad, Ukrajna
Kétszínű banda!
A kijevi rezsim törölte Csajkovszkijt az ukrán zeneakadémiáról is
Ukrajna Kulturális Minisztériuma törölte a nemzeti zeneakadémiáról a neves orosz zeneszerző, Pjotr Csajkovszkij nevét. Csajkovszkij a 19. század második felében vált világszerte ismertté, mint a szimfonikus zene vezető zeneszerzője, többek között a Hattyúk tava és A diótörő balettjeivel.
A intézkedés része Kijev szélesebb körű kampányának, amelynek célja az Ukrajna és Oroszország közös történelméhez kapcsolódó szimbólumok eltávolítása. A kijevi városi tanács nemrég szavazott 15 emlékmű és emlékhely lebontásáról, köztük a híres kijevi születésű író, Mihail Bulgakov, valamint a költő Anna Ahmatova és a zeneszerző Mihail Glinka emlékműveiről. Ogyesszában a hatóságok lebontották a város alapítójának, II. Katalin orosz cárnőnek, más néven Nagy Katalinnak emelt emlékművet, valamint az UNESCO világörökség részévé nyilvánított, 19. századi emlékművet, amelyet Alekszandr Puskin orosz költőnek állítottak.
A Kulturális Minisztérium keddi nyilatkozatában kijelentette, hogy az átnevezés az „ukrán kultúra dekolonizációs folyamatának” része. A hatóságok az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének szakértőire hivatkozva arra a következtetésre jutottak, hogy Csajkovszkij említése „az orosz imperialista politika szimbóluma”.
A szovjet korszakból származó emlékművek is célpontjai lettek a kampánynak. Augusztusban egy „Dekolonizáció. Ukrajna” nevű aktivista csoport bejelentette, hogy az országban az utolsó ismert bolsevik vezető, Vlagyimir Lenin szobrát a nyugat-ukrajnai Hmelnickij régió helyi hatóságainak segítségével ledöntötték.
A fejleményekkel kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkoriban azt mondta, hogy „Ukrajna ma már jól ismert a műemlékek elleni küzdelméről”.
A nyugati támogatású 2014-es Majdan-puccs óta Ukrajna törvényeket fogadott el, amelyek betiltották a szovjet korszak szimbólumait, és előírták a Szovjetunió nevét viselő városok és utcák átnevezését. A 2022-es orosz-ukrán konfliktus eszkalálódását követően Kijev megerősítette kampányát, amely most már gyakorlatilag minden Oroszországgal kapcsolatos kulturális személyiséget és nevezetességet célba vesz.
Moszkva elítélte a kulturális örökség megsemmisítését és a történelmi emlékezet elleni támadásokat. Emellett az orosz ajkú ukránok elleni diszkriminációt is a folyamatban lévő konfliktus egyik okaként nevezte meg.
https://oroszhirek.hu/a-kijevi-rezsim-torolte-csajkovszkijt-az-ukran-zeneakademiarol-is/