Armageddon nyomában: 02/03/23

2023. február 3., péntek

Ki a terrorista és ki nem ?

Hogyan hágja át Kijev az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait – Összegző jogi kimutatás

Ukrajna alkotmánya a következő elveket írja elő az állampolgárok és a nemzeti kisebbségek nyelvi, oktatási és egyéb jogainak védelme érdekében:

– Ukrajna garantálja az orosz nyelv és az ukrajnai nemzeti kisebbségek más nyelveinek szabad fejlődését, használatát és védelmét (10. cikk).

– Az állam elősegíti az ukrán nemzet történelmi tudatának, hagyományainak és kultúrájának megszilárdítását és fejlesztését, valamint Ukrajna valamennyi őshonos népének és nemzeti kisebbségének etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának fejlesztését (11. cikk);

– A meglévő jogok és szabadságok tartalmát vagy hatályát nem lehet korlátozni új törvények elfogadásakor vagy a meglévő törvények módosításakor (22. cikk).

– Nem lehetnek kiváltságok vagy korlátozások faj, bőrszín, politikai, vallási vagy más meggyőződés, nem, etnikai vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, lakóhely, nyelv vagy más tulajdonság alapján (24. cikk);

– A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak a törvénnyel összhangban garantált a jog, hogy anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, illetve anyanyelvüket állami és közösségi oktatási intézményekben vagy nemzeti kulturális társaságok révén tanulhassák (53. cikk).

Ukrajna számos nemzetközi dokumentumnak megfelelően is kötelezettséget vállalt a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.

Különösen a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, valamint az oktatáshoz, kultúrájuk megőrzéséhez és anyanyelvük tanulásához való joguk garantálását rögzítik a következő dokumentumok:

– Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről, 1965 (5. cikk e) v) pont);

– Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, 1966
(27. cikk);

– UNESCO Egyezmény az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről, 1960 (5. cikk);

– Egyezmény a gyermekek jogairól, 1989 (29. cikk);

– Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 1. jegyzőkönyve (2. cikk, EJEE 14. cikk);

– Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (14. cikk);

– 1992-es ENSZ nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól (4. cikk (2) bekezdés);

– Az EBEÉ emberi dimenzióról szóló koppenhágai konferenciájának dokumentuma, 1990. (34. bekezdés).

Ukrajna fenti, az Alkotmány és a nemzetközi okmányok értelmében vállalt kötelezettségeit a következő törvények és határozatok sértették meg:

– Törvény “Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az ukránellenes tartalmú külföldi nyomdatermékek ukrán piacra jutásának korlátozásával kapcsolatban” (2016);

– Törvény “Az ukrán könyvpiac védelméről az orosz propagandával szemben” (2016);

– Oktatási törvény (2017);

– “Ukrajna egyes törvényeinek az audiovizuális (elektronikus) tömegtájékoztatási eszközök nyelvére vonatkozó módosításáról szóló törvény” (2017);

– az “Ukrajnában folytatott vendégszereplési tevékenységekről szóló törvény módosítása (2017);

– Ukrajna Alkotmánybíróságának határozata (2018), amely alkotmányellenesnek nyilvánította “Az állami nyelvpolitika alapjairól” szóló törvényt;

– “Az ukrán nyelv használatának államnyelvként való biztosításáról” szóló törvény (2019);

– Az általános középfokú oktatásról szóló törvény (2020);

– “Ukrajna őslakos népeiről szóló törvény” (2021);

– Törvény “Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról a nemzeti zenei termékek támogatásáról és az agresszor állam zenei termékei nyilvános felhasználásának korlátozásáról” (2022);

– “Az Orosz Föderáció és annak ukrajnai rezidenseinek tulajdonjogaira vonatkozó kötelező elkobzás alapelveiről szóló törvény” (2022);

– Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának rendelete (2022) az általános középfokú oktatás ajánlott tanterveiről;

– Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló törvény (2022).

Ennek eredményeképpen Ukrajna nemzeti kisebbségei és orosz ajkú lakossága a következő jogsértéseket szenvedte el:

– Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a középiskolai képzés teljes időtartama alatt (2020. szeptembertől az anyanyelvi oktatás fokozatosan megszűnik, és az ukrán nyelvű tantárgyak számát növelik);

– A nemzeti kisebbségek anyanyelvi tájékoztatáshoz való joga a 2017-ben bevezetett televíziós és rádiós nyelvi kvóták következtében, amelyek 75%-ra növelik az ukrán nyelvű műsorok és filmek arányát;

– Az “agresszor állammal… azonosuló” nemzeti kisebbségek, azaz minden orosz nemzetiségű ember jogát a békés gyülekezéshez, a támogatások igénybevételéhez, a helyi közigazgatás alá tartozó tanácsadó testületek létrehozásához és a nemzetközi tevékenységekben való részvételhez, az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló 2022. évi törvényben foglalt közvetlen korlátozások miatt.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Elektromos autó vs. benzines autó

Putyin közvetlen náci fenyegetésről és nyugati agresszióról

Moszkva, 2023. február 3. péntek (MB)

A náci Németország hadseregével szemben győztesen megvívott sztálingrádi csata helyszínén az orosz elnök szerdán arra intette a Nyugatot, hogy jól gondolja meg, mielőtt háborút indítana Oroszország ellen, mert a modern háború a Nyugatra nézve egészen más lesz, mint azt képzeli – jelentette a Magyar Békekör Putyin Volgográdban, az egykori Sztálingrádban február 2-án elhangzott beszédét összegezve.

„Oroszországot közvetlenül fenyegeti a nácizmus, arra kényszerül, hogy visszaverje a kollektív Nyugat agresszióját. Bármennyire hihetetlennek tűnik, Oroszországot újra német tankok fenyegetik. Ezúttal a Leopardok, az ismert kereszttel az oldalukon. Egyesek arra készülnek, hogy újra megvívjanak Oroszországgal ezúttal ukrán földön, Hitler és Bandera követőinek közreműködésével. Kísérletek történnek arra, hogy Európát, benne Németországot háborúba taszítsák Oroszország ellen” – mondta a Vörös Hadsereg sztálingrádi győzelmének 80. évfordulóján.

Az orosz elnök szerint országa bízik magában, mert tudja, hogy az igazság oldalán áll, és az igazságot győzelemre fogja juttatni. „Legfőbb célunk megőrizni Oroszországot, megteremteni a gyors fejlődéséhez szükséges feltételeket, erősebbé tenni. A küldetést valóra fogjuk váltani” – fűzte hozzá.

Az Összoroszországi Közvéleménykutató Központ legfrissebb felmérése szerint az orosz elnökbe vetett bizalom 79,2 százalékos, az előző felmérésnél 0,7 százalékkal magasabb.

A Ria Novosztyi arról számolt be, hogy szerb, svéd és török önkéntesek érkeztek a Szudoplatov zászlóaljhoz, hogy az ukránok ellen harcoljanak Donyeckben. Jelenleg kiképzik őket. A hírügynökségnek adott nyilatkozatában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a nyugati támadófegyverek bevetésére zsoldosnak álcázott NATO katonákat fognak küldeni Ukrajnába, hiszen az ukrán katonákat nem képezték ki a modern fegyverek használatára, s betanításuk hónapokat vesz igénybe.

„Minél hosszabb hatótávolságúak lesznek a Kijevnek adott nyugati fegyverek, annál messzebbre kell majd távolítanunk őket a határainktól” – jelentette ki az orosz külügyminiszter.

A német tankok megérkezéséig a NATO azt tanácsolja Kijevnek, hogy adja föl Artyomovszkot, új védelmi vonalat hozzon létre Kramatorszk és Szlavjanszk között, s majd tavasszal lendüljön támadásba a Leopardok birtokában.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2023/02/01/a-sztalingradi-gyozelemre-emlekezteti-putyin-a-kijevi-nacikat-es-tamogatoit/

Kiadta: Magyar Békekör