Ernst Wolff szerint a mesterséges intelligencia (MI) és a humanoid robotok radikálisan átalakítják a munkát, és ezzel megölik a jelenlegi pénzrendszert. A pénz ugyanis évezredeken át az emberi munka tükröződése volt: aki többet dolgozott, több pénzt kapott. 
A négy ipari forradalom sorozata fokozatosan aláásta ezt: • Az első (gőzgép) és a második (futószalag) már csökkentette az emberi munka szerepét. • A harmadik (számítógép, internet) egész szakmákat tüntetett el (pl. kiskereskedelem), és állandó krízisbe sodorta a pénzvilágot. A negyedik forradalom – a MI – azonban teljesen eltörli az emberi munka dominanciáját. Hamarosan nemcsak szakmák tűnnek el, hanem humanoid robotok veszik át az emberek helyét szinte minden területen. Ezzel a pénz elveszíti történelmi funkcióját, mint az emberi munka mérője. 
Wolff szerint a pénz már régóta nem csak csereeszköz, hanem hatalmi eszköz is. Akik most a legtöbb pénzt birtokolják (Silicon Valley és Wall Street milliárdosai), pontosan érzik, hogy a hatalmuk csúszik ki a kezükből a technológiai változás miatt. Ezért most privatizálják, központosítják és monopolizálják a pénzt, hogy totális uralmi eszközzé tegyék. 
Ezt szolgálják a stablecoinok (amelyek valójában amerikai államkötvényekbe vannak befektetve) és a digitális központi banki pénzek (CBDC). Az amerikai Genius Act például lehetővé teszi a stablecoinok befagyasztását, blokkolását vagy elkobzását. Így aki stablecoinba fektet, nem szabadságot kap, hanem még erősebben a rendszer függvényévé válik. 
Wolff tanácsa: ne dőljünk be a „pénzügyi szabadság” illúziójának. Kerüljük a programozható, központilag irányítható digitális pénzeket. Ehelyett fizikai, nem programozható értékeket érdemes tartani – elsősorban aranyat és ezüstöt –, amelyekkel szemben az elitek nem tudnak közvetlenül fellépni.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=H-36xvr0Qks