Harcok és ünnep Donbasszban

egnap reggeltől ma reggelig 360 tüzérségi támadás érte a Donyecki Népköztársaság területét Kijev csapatai részéről!-számolt be ma délelőtt az utóbbi 24 óra eseményeiről Eduard Baszurin, a DNR Honvédelmi Minisztériuma szóvivője.

A támadó tüzérségi eszközök a 82 milliméteres aknavetőktől kezdve a rakétagránátokon és tanklövegeken keresztül a 152 milliméteres tarackokig terjedt.

Mindazonáltal intenzív csatározások zajlottak/zajlanak Gorlovka, Zajcevo, Jaszinovataja, Avgyejevka, Zsabicsevo, Veszeloje, Jakovlenka, Szpartak, Oktyrjabszk, Donyeck Volvo-center és Petrovszkij lakókerületeinél, valamint a donyecki repülőtér területén, továbbá Dokucsajevszk és Szahanka térségeiben.

Zsobankában és Zajcevoban egy-egy helyi lakos súlyosan megsebesült a kijevi gránátoktól, míg a DNR erőinek egy katonája elesett.

Ma egyébként a DNR függetlenségi mozgalmának két évvel ezelőtti kibontakozására emlékező ünnepséget tartanak Donyeckben. A központi rendezvényen mintegy harmincezer donyecki jelent meg.

http://www.balrad.com/2016/04/09/harcok-es-unnep-donbasszban/

Kiderült: ezért nem szavazták meg a hollandok a társulási egyezményt

Lettország Újságíró Szövetségének vezetője felszólalt a Hollandiában tartott népszavazás kapcsán: azt mondta, ma az Európai Unióban máshol nem lehetne hasonló szavazást tartani, és biztos benne, hogy ugyanezt a referendumot Lettország kormánya egyszerűen nem venné figyelembe. Elmondása szerint “Brüsszel nehéz helyzetben van, mert Hollandiában nincsenek orosz propagandalapok, melyeket bűnbakká lehetne kikiáltani a közvélemény alakulása miatt”.

Április 6.-án Hollandia lakossága egy 61% feletti “nem” szavazattal zárult referendummal elutasította az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezményt. Juris Paiders, Lettország Újságíró Szövetségének vezetője a Neatkariga Rita Avize hírügynökségnek nyilatkozott a történtek kapcsán, melynek során egyértelműen kijelentette; Lettországban ma lehetetlen lenne megtartani egy hasonló referendumot, és valószínűleg az Európai Unió semelyik más országában nem lehet ma olyan népszavazást kiírni, ami a hatalmi elit céljaival ellentétes eredménnyel zárulhat.

Paiders saját országára vonatkozóan azt mondta, sajnálatos módon a lett nép számára ma nem adottak azok a lehetőségek, melyek Hollandia lakossága számára, és a holland példát mindenféleképpen irányadónak kell tartani.

“Ha egy ilyen nem ügydöntő referendumot Lettországban tartanak meg, biztos vagyok benne, hogy a kormánykoalíció többsége köpne az eredményekre.”

Az újságíró azt mondta, ez az indulat nem alaptalan, hiszen korábban már volt ilyenre példa: “Ez megtörtént már 2003-ban, amikor a lettek 80%-a visszautasította hazánk részvételét az iraki háborúban, miközben a lettországi elit a háborús uszítás élvonalában állt. Végül Lettországot bevonták a háborúba, olyan indokkal, melyet meghamisítottak, – és ennek a régió biztonsága látta kárát.”

Paiders azt mondja, Hollandiában a választóknak még vannak lehetőségei, de Lettországban a politikai elit már lépésről lépése kiiktatta a demokráciát. A demokratikus elvek helyébe a totalitárius tiltások és büntetések elvét léptették, miközben Hollandiában még a nagyobb pártok is egyértelművé tették, hogy tiszteletben fogják tartani a népszavazás eredményeit.

“A holland referendum megmutatja, valójában miért fél a lettországi elit a demokráciától. Amikor a népszavazásokat ellehetetlenítik, a politikai elit gyakorlatilag azt csinál, amit akar. Egyre kevesebbet költenek oktatásra és egészségügyre, egyre több pénzt öntenek a korrupciós gépezetbe. Ez a korrupciós gépezet az Európai Unió föderalizálása felgyorsításának részét képezi, amit az emberek akarata ellenére folytatnak.”

Paiders szerint az uniós tagsággal együtt jár a korrupció, mert a közpénzek ellopásának lehetősége biztosítja a politikai elit hűségét az Európai Unió irányába. Ez a hűbéresi gépezet azonban a periféria-országokban – így Lettországban is – “hisztérikus oroszellenes uszítással” párosul, és “egy ehhez hasonló referendum eredményére újságírók százai állnak készenlétben, hogy a Kreml propagandát hibáztassák mindenért.”

“Ha ugyanez az eredmény Lettországban születik meg (már ha megengednének egyáltalán egy ilyen referendumot), azzal magyaráznák, hogy az alacsony végzettségű emberek tömegeit befolyásolták az orosz propagandacsatornák. Nekik ez a legegyszerűbb megoldás. Ahogy valaki kinyitja a száját, és kritizálja a kormányszinten működő butaságot, azt a személyt azonnal agymosott Putyin-ügynöknek nyilvánítják, és ezzel hosszú évekre szőnyeg alá söprik az általa megfogalmazott problémát.” – írja Paiders, majd azzal folytatja, hogy:

“Hollandiában nincsenek Kreml propagandacsatornák, amit bűnbakká lehetne kikiáltani.”

Paiders azt mondja, a hollandok döntése részben azzal magyarázható, hogy nem egyirányú tájékozódást folytatnak, hanem alternatív külföldi hírforrásokat is rendszeresen figyelemmel kísérnek, emiatt náluk nem általános, hogy azonosulni tudnának a háborús uszítással. Épp ellenkezőleg: Hollandia annak ellenére utasította el a társulási egyezményt, hogy belföldről intenzív propaganda-kampánynak volt kitéve. “Annak érdekében, hogy a társulási egyezményhez támogatást szerezzenek, a holland sajtóorgánumok olyan hírekkel bombázták olvasóikat, amiben emlékeztették őket arra, hogy a malajziai utasszállító gép lelövésének holland áldozatai is voltak, és a gép lelövéséért feltehetően oroszbarát szakadárok felelősek.”

Paiders szerint annak köszönhetően, hogy a hollandok alternatív forrásokból is tájékozódnak, a holland információs térben korábban az a vélemény is elterjedt, miszerint a malajziai gép lelövéséért elsősorban az ukrán hatóságok voltak felelősek, hiszen beengedtek egy civil utasszállító gépet egy olyan területre, ahol a fegyveres harcok során nemrég számos katonai gépet lelőttek – a légitársaság azt az információt kapta, hogy a repülési útvonal biztonságos. Emiatt nem voltak meggyőzőek számukra azok a vélemények, melyek Moszkvát tették felelőssé a holland áldozatokért, következésképp az ukrán csatlakozást sem tartják sürgetőnek.

Az újságíró ennek kapcsán kifejtette, hogy a holland választópolgárok láthatóan jóval felelősségteljesebben gondolkoznak saját országuk jövőjéről, hiszen elsősorban az ukrán társulási egyezmény volt az a tényező, ami miatt a Nyugat és Oroszország közti viszony elmérgesedett. Hollandia lakossága ezáltal a feszültségek enyhítése irányába ható döntést hozott, amivel elkerülhető lenne egy újabb háború. Paiders azonban nem sok jót lát az ukrán uniós csatlakozás folyamatában: elmondása szerint ezekből a folyamatokból elsősorban az oligarchák profitálnak, akik kizárólag amiatt támogatják az Európai Unióhoz csatlakozást, mert ezáltal hozzáférhetővé válnak számukra az uniós források. “Ezekből a pénzekből azonban az ukrán nép semmit nem látna, az oligarchák korrupciós gépezete nyelné el az egészet”.

http://www.hidfo.ru/2016/04/kiderult-ezert-nem-szavaztak-meg-a-hollandok-a-tarsulasi-egyezmenyt/

Ellehetetlenült a Törökországgal kötött migrációs egyezmény végrehajtása

Az Európai Unió meglehetősen érdekes egyezményt próbált működtetni egy külső hatalommal: csak akkor jöhet át egy migráns a külső határokon, ha valaki távozik helyette. Már a kezdetekkor tudható volt, hogy mindez hosszú távon nem fenntartható, – de most végleg felborulhat ez a több szempontból is abszurd megállapodás.

Az Európai Unió és Törökország közt érvényben lévő egyezményről gyakorlati vonatkozásaiban hamar bebizonyosodott, hogy nem fenntartható hosszú távon. Mostanra azonban nemzetközi szervezetek sora ellenzi, hogy Brüsszel és Ankara egymás közt döntse el, ki jöhet, és kinek kell távoznia. Az unió elsősorban praktikus szempontok alapján volt érdekelt a megállapodás megkötésében: az illegális bevándorlók így is, úgy is jönnek, megállításuk eddig semelyik tagállamnak nem sikerült (legfeljebb a migrációs útvonal megváltoztatása), és ha már mindenféleképpen jönnek, legalább legyenek jogi keretek arra, hogy egy részüket visszatoloncolhassák. Ugyanakkor, már az egyezmény megkötésekor látható volt: ha az Európai Unió a kitoloncolt illegális migránsokért hajlandó legálisan befogadni ugyanannyi bevándorlót, ezáltal a külső hatalmat érdekeltté teszi abban, hogy minél több illegális bevándorló érkezzen Európába.

Német rendőrségi beszámolókból hamar kiderült: ez az egyezmény nem győzte meg a migránsokat arról, hogy határsértés helyett legálisan lépjék át Európa határait. A Die Welt csütörtökön azt írta, pusztán az időjárási viszonyoknak tudható be, hogy átmenetileg kevesebben érkeznek. Nikosz Kszidakisz, az európai ügyekért felelős görög miniszter elmondása szerint viszont aránytalanul nagy mértékben megnőtt a beadott menedékkérelmek száma, tehát az új egyezmény a bevándorlás további ösztönzőjeként kezdett működni. Görögország az egyezmény életbe léptetése után olyan mennyiségben kapott menedékkérelmeket, amit a hatóságok képtelenek feldolgozni, ennek okán legkevesebb két hétre szüneteltetik a menekültek visszaküldését Törökországba – vagyis az egyezmény végrehajtása ellehetetlenült.

Időközben számos segélyszervezet kivonult a Görögországban üzemeltetett menekülttáborokból, nemzetközi jogvédő szervezetek pedig együttes erővel lépnek fel a Brüsszel-Ankara egyezmény ellen. Az Amnesty International szerint a migránsok áthelyezése “sárba tiporja a legkiszolgáltatottabb emberek jogait”. A Vörös Kereszt szerint az egyezmény erkölcstelen és illegális, mivel az EU által felállított “hotspotok” gyakorlatilag fogdává váltak. Egyúttal azt is kijelentették, hogy “Törökország nem biztonságos a migránsok számára”, ezért nem lenne szabad visszatoloncolni őket és harcolni a beutazásuk ellen.

A jogvédő szervezetek kifogásolják, hogy egyes görög szigeteken működtetett táborokban a hadsereg és a rendőrség ellenőrzi, hogy ki megy be, és ki távozik a táborból. A Leszbosz szigetén működő táborban mintegy 3150 fő tartózkodik, akiket több rétegű kerítéssel elzártak a külvilágtól. Miközben egyik helyen a rendvédelem fokozott jelenlétét kritizálták, a Chios-szigettel kapcsolatban azt írják, hogy a migránsok menedék nélkül alszanak a kikötőben, ahol nem részesülnek elegendő védelemben, és nem férnek hozzá alapvető szolgáltatásokhoz.

http://www.hidfo.ru/2016/04/ellehetetlenult-a-torokorszaggal-kotott-migracios-egyezmeny-vegrehajtasa/

Ukrajnát nem érdekli, mit gondolnak az európaiak

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter valamilyen oknál fogva előre tudja; a Hollandiában tartott referendum semmilyen hatással nem lesz arra, hogy a holland kormány támogatja-e az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezményt.

Klimkin az Inter TV-nek nyilatkozva azt mondta; “egyértelmű garanciák vannak arra, hogy a vízummentességről ettől teljesen függetlenül döntenek. Ha az Európai Bizottság zöld utat ad – és a bizottságban már előkészítették az erre vonatkozó tervezetet -, továbblépünk a vízummentesség felé.”

Klimkin kijelentésében gyakorlatilag azt hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban egy népszavazás semmilyen hatással nincs a döntéshozatalra, mert a döntéseket egy olyan szerv hozza, aminek nem kötelessége a lakosság demokratikus véleménynyilvánításának figyelembe vétele, és ennek a testületnek a leváltásáról sem lehet demokratikus módon dönteni.

A nyilatkozatból kiderült, hogy az ukrán külügyminisztérium azzal számol: a holland kormány döntésére nézve sem jelent majd semmilyen változást, hogy az emberek többsége leszavazta a társulási egyezményt.

Szerdán a Hollandiában tartott népszavazás során 61,1%-os “nem” szavazati aránnyal utasították el, hogy a kormány törvénybe iktassa az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezményt. A referendum végső eredményeinek kihirdetése április 12-re várható – addig akár be is bizonyíthatják, hogy több mint százezer szavazat érvénytelen volt, és ennek köszönhetően érvénytelennek tudnák nyilvánítani a népszavazás eredményét. Amennyiben a referendum érvényessége bebizonyosodik, és a holland kormány ennek ellenére ratifikálja a társulási egyezményt, az egyértelművé tenné, hogy az emberek demokratikus úton már nem tudnak változásokat elérni az Európai Unió – vagy akár saját országuk – politikájában.

Brüsszel ezzel saját maga ássa alá az Európai Unió “egységét”, hiszen a demokrácia nyílt semmibevételével hozzájárul a demokráciát elutasító “szélsőséges” mozgalmak megerősödéséhez.

http://www.hidfo.ru/2016/04/ukrajnat-nem-erdekli-mit-gondolnak-az-europaiak/

Szíria

Aleppo kormányzóságban a kormányhadsereg főparancsnoksága “ünnepélyes hangvételű” nyilatkozatban közölte tegnap, hogy ők mindent megtettek a helyzet békés rendezése érdekében, ám a török maffia által abrakolt martalóchordák nem hajlottak a jó szóra. Ezért aztán magukra vessenek a következményekért!

Ez a nyilatkozat pedig minden valószínűség szerint a terrorbandák nekrológjaként kezelendő. Az szíriai hadsereg fölindultsága pedig érthető azok után, hogy a latrok Aleppo kurdok kezelte városrészeit vegyifegyverekkel bombázták.

Észak-Aleppo tartományban a török tüzérség és az amerikai légierő által támogatott an-Nuszra tovább mészárolja a térségben már megroppant ISIS-sátánhordát. A szír-orosz légipáros pedig alkalmanként az an-Nuszra bűnbandát.

Daraa tartomány délnyugati részén-az ún. “katlanvidéken”-az izraeli-jordán határ térségében, a terrorkalifátus hordáit kiszorították Advan és Saham al-Golan településekről. A tolóerő az ISIS egykori szövetségesei 2014-ig,-mára halálos ellenségei. (Jó arab szokás!) Nyugati, délnyugati irányba tolták őket, az izraeli határra. Meg a jordán határra.

A két jószomszéd pedig tárt karokkal, tankokkal meg egyéb ínyencségekkel várja az érkező dzsihadistákat. Meg előre kiásott gödrökkel.

Menekülési útirány-másik-lehetne még tán az ellenkező. Az an-Nuszra meg egyéb őket üldöző-náluk jottányival sem jellemesebb-banditahordák talán kevésbé halálosak rájuk nézve mint az izraeli vagy a jordán hadsereg, de az őket irtó “tezsvíreken” túl meg a szír kormányhadsereg. Úgyhogy lehet válogatni. Ki-mi likvidálja őket? Három ország talajerő utánpótlását gazdagíthatják. Van tehát választék. Ebből viszont hiányzik az életbenmaradás esélye. Szóval az ISIS-nek gyalázatosak a kilátásai. A szír kormányerők egyelőre továbbra is lábhoz tett fegyverrel nézik, ahogy a pribékhordák pusztítják egymást.

Damaszkusz tartomány déli fertályán viszont a terrorkalifátus lendült támadásba egykori szövetségesei ellen. Az ISIS latrok Arouba település an-Nuszra martalócainak sorait ritkították nagy buzgalommal, és ki is szorították őket a helyiségből.

http://www.balrad.com/2016/04/09/sziria-105/