A Transparency International január végén tette közzé tanulmányát a globális korrupció világáról, és Magyarországról igen lesújtó képet kapunk. Magyarország 48 pontot kapott, ami 3 pontos romlást jelent a tavalyi évhez képest, és az 57. helyen végzett, ami pedig hét helyes visszaesést jelent. Ha csak a januárban napvilágra került korrupciógyanús ügyleteket nézzük, akkor teljesen érthetővé válik, miért is szerepeltünk így a mostani felmérésben.


Kormányunk a 48 ponttal, illetve 57. helyezéssel az elmúlt évek legrosszabb eredményét produkálta, Romániával kerültünk egy szintre a korrupciós listán, de míg a románok javítottak a helyzetükön, mi ellentétes irányba menetelünk. A felmérés szerint jelentős probléma Magyarországon a szabályozási bizonytalanság, a versenyképesség zuhanása, a magas fokú kitettség az uniós forrásoknak, az oligarchák uralma és az apatikus társadalom. A Transparency indexének élmezőnyében egyébként Dánia és Új-Zéland végzett 90-90 ponttal. Ezektől az eredményektől azonban ettől még fényévekre vagyunk.
Martin József Péter, a Transparency magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy a korrupció sok esetben felülről irányított, legalizált. Mint mondta: „A korrupció a rendszer jellemzőjévé vált”.
Képviselőink januárban is bebizonyították, miért is csúsztunk le a Transparency listáján!
Itt van rögtön Mészáros Lőrinc, akinek hirtelen az ölébe pottyant január elején egy médiabirodalom és hozzá egy székház is. A székház az Angol utcában található, korábban Gyárfás tévéje kapott benne helyet, de miután az Úszószövetség elnöke lett, felajánlotta az épületet, potom 1 forintért. Ezzel majdnem egy időben Széles Gábor is szeretett volna megszabadulni a tévéjétől, ezért ő is felajánlotta megvételre Orbán Viktornak. Mészáros Lőrinc pedig egyéb elfoglaltságai mellett még médiatulajdonos is szeretett volna lenni, ezért megszerezte az Echo Tv-t Szélestől, hozzá pedig székháza is lett Gyárfástól, a felújítás pedig a vizes vébé költségvetéséből történik, mert az meg már úgyis meghaladta a 100 milliárd forintot. Végeredményben elmondhatjuk, hogy mindenki nyert, ha az adófizetőket nem számítjuk.
A nemzet gázszerelőjének vagyonnyilatkozatát a HVG ismertette: eszerint Mészáros a múltévben két cégéből 1,6 milliárdos osztalékot vett fel, és nagyon sok szántót, meg egy kultikus motort is vásárolt tavaly a felcsúti polgármester. Nyaralója szerencsére megmaradt, azzal együtt már 34 ingatlana van.
Tanácsadás mesterfokon
Dr. Bajkai István Budapest 7. kerületének fideszes alpolgármestere. Ügyvédi irodája olyan milliárdos közbeszerzést nyert el a Miniszterelnökségtől, amelyben milliárdos közbeszerzésekről adhat tanácsokat a kormánynak. Egészen pontosan 4,99 milliárdért fog átnézni évi 2000-2500 közbeszerzési pályázatot Bajkai és csapata. Bajkai a Bibó-kollégium óta Orbán ismerősi körébe tartozik, a Fidesz egyik alapítója, 2016 óta közbeszerzési tanácsadó, korábban Orbán Ráhel jogi képviselőjeként is tevékenykedett már. Az ő cége, az Ész-Ker Kft. nyerik el sorra a Miniszterelnökségtől a milliárdos megbízásokat. Az Ész-Ker tulajdonosa egyébként pedig az a Kárpáti Péter György, akinek közös cége van Tiborcz Istvánnal. Neveikkel találkozhattunk már uniós vidékfejlesztési pályázatok elnyerésével kapcsolatban és más nagyobb beruházások tanácsadói pozíciójában.
Plakátkampány és más milliárdok
Január végén került fel a kormány oldalára a Miniszterelnökség és a kabinetiroda decemberi szerződéskötései. 780 milliós támogatás kiosztása mellett érdekes tétel egy 220 milliós kiadás, amit a szlovákiai magyarok identitástudatának erősítésére küldtek, és a paksi atomerőmű is kapott 1 milliárdnyi támogatást. A kormány szépérzékét bizonyítandó 282 millióért beszereztek öt festményt is, díszítésképp a várban kiépült rezidenciába.
Ha pedig azt hittük, hogy az új évben plakátkampány nélkül maradunk, csalódást kell keltenünk. Szorgos kormányunk már intézkedett egy év végéig tartó keretszerződésről 1,9 milliárd forint értékben, amelynek a Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 2” fantázianevet adták. A feladat első része augusztusig szól 1,1 milliárd forintért, így összesen 3 milliárdot költ a kormány a pénzünkből, hogy ismét bebizonyítsa, Magyarország erősödik, vagy működik, vagy épp jobban teljesít, vagy lehet, hogy megint utálnunk kell valakiket.
plakat.jpg
Elszabadult beruházások
A magyarországi beruházások folyamatában lehet valami műszaki hiba, ugyanis a végére valahogy mindig ötszörösére drágulnak a tervezettnél. Hét gigaberuházást vett sorra a HVG január végén, amelyek esetében teljesen elszállt költségvetéssel találja szembe magát az egyszeri olvasó.
abra_2.jpg
Érdekes összehasonlítani a fenti táblázat alapján, hogy a kezdeti tervek és a végeredmény között mennyit emelkedett a beruházás ára. A Margit-híd és a 4-es metró projektjei már lezárultak, de a másik öt beruházás még mindig mértéktelenül nyeli a közpénzeket, ezek pedig már az Orbán-kormányhoz köthető építkezések.
A drágulás trendjei azonban megváltoztak az újabb projektek esetében. Az egyszeri drágulást felváltották a több, kisebb lépésben emelkedő árak. A vizes vb projektje már kezdetekben teljesen elszállt a költségvetéssel, jelenleg az eredeti tervek 4 és félszeres áránál járunk. Szerencsére erre már csak nyárig költhetnek.
A Liget Projekt elsőre beígért 20 milliárdos költségvetését nem volt nehéz túllépni, míg az esztergomi vasútvonal szintén 20 milliárdos induló költségvetése lassan a 120 milliárdhoz esik közel, de legalább megspórolunk az úttal 5 percet. A Puskás Stadion 40 milliárdos beígért költségvetését sem sikerült hozni, a felújítási munkák már 105 milliárdnál tartanak.
Ezek után jönne a képbe a budapesti olimpia 2024-ben. Ennek tervezett költségvetése 774 milliárd, ami az eddigi beruházások együttes összegének is a sokszorosa, amit még szintén lehet fokozni, ha figyelembe vesszük, hogy a tokiói olimpia szervezői is már a négyszeresénél járnak a tervezett költségvetésüknek. Egy ilyen esemény lebonyolítása pedig beláthatatlan gazdasági következményekkel járna, elég kiindulni a fent ismertetett tényekből, hogy egy kisebb beruházást sem sikerül nem ötszörös áron kivitelezni.
„Nem tudunk olimpiát rendezni súlyos veszteségek nélkül” – érvel Chikán Attila is, aki az első Orbán-kormány idején volt gazdasági miniszter. A professzor szerint ez nem csak a már ismert korrupciós kockázatok miatt sem lehetséges. Megemlíti az elszálló költségvetéseket és azt is, hogy egy ilyen esemény lebonyolítása nem képezné egy szerves fejlődés részét. Illetve addig nem is fejlődhetünk semerre, míg a korrupció a „rendszer működésének mindennapos része”.


TényTár