2017. február 2., csütörtök

Európa biztonságpolitikáját máig meghatározzák a hidegháborús berögződések

Az európai lakosság körében még mindig él az a hidegháborús elgondolás, miszerint Európának szüksége van a NATO-ra saját védelme garantálásához. Egy török politikai elemző szerint azonban Európa ma éppen azokkal a problémákkal folytat kétségbeesett harcot, melyeket a NATO tevékenysége termelt ki az évek során.

Franciaország egyik legnagyobb közvélemény-kutató intézete, az Ifop egy friss felméréséből kiderült, hogy az európai lakosság tekintélyes hányada szerint az Európai Unió nem képes megvédeni magát, és úgy gondolja, hogy a biztonság garantálásához egy külső erőre – az amerikai hadseregre és a NATO-ra – van szükség. Egy török politikai elemző, Barış Doster szerint még mindig él a régi berögződés, mely a hidegháborús szembenállásból eredeztethető: az emberek úgy gondolják, hogy Európa be kell soroljon valamelyik nagyhatalmi tömbhöz, ha meg akarja védeni magát egy másik nagyhatalommal szemben. A szakértő elmondása szerint azonban ez az elgondolás nem feltétlen állja meg a helyét, és az Európai Unió ma éppen azokkal a problémákkal folytat élet-halál harcot, melyeket a NATO sokéves tevékenységével kitermelt.

Doster a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, az Amerikai Egyesült Államok expanzionista politikája arra használta a NATO katonai gépezetét, hogy új területeket hódítson meg, ahol az amerikai rezsimmel szemben barátságos kormányokat próbálnak hatalomra juttatni. Eközben a NATO propagandagépezete elrejtette az expanzionista politika agresszív voltát az európai és az amerikai közvélemény elől – ennek következtében ma az európaiak szembesülnek a migrációs válsággal és a terrorizmussal, de a kontextus és előzmények ismerete nélkül úgy gondolják, hogy ezek a problémák a semmiből kerültek elő. Pedig a gyakorlatban a NATO sokéves tevékenysége alapozta meg a migrációs válságot és a terrorfenyegetést, amikor egész régiók kormányait döntötték meg az amerikai érdekszféra kiterjesztésének részeként.

Doster azt mondta, a hidegháború végével a NATO létezése értelmetlenné vált, emiatt a katonai gépezet érdekeltté vált abban, hogy különféle biztonsági fenyegetéseket állítson elő, amivel megindokolhatja saját létezésének szükségességét. Nyugat-európai és amerikai katonai vezetők sokaságáról van szó, akiknek életpályája a NATO-műveletekhez és külső fenyegetések elleni harchoz kötődik, emiatt nem is tudnának megbirkózni egy olyan helyzettel, ha a nyugati világ külső ellenség nélkül maradna.

A török szakértő szerint a NATO-országokban egy lappangó propaganda volt működésben az elmúlt évtizedek során, ami elhitette az emberekkel, hogy különféle külső fenyegetések miatt meg kell venniük az amerikai fegyvereket, be kell engedniük az amerikai katonákat, és hallgatólagosan támogatniuk kell háborúkat bizonyos országok ellen, amit a média ellenségképnek mutat fel. Emiatt az európai lakosság ma is úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak a NATO védőernyőjére van szüksége egy vélt külső fenyegetéssel szemben. Annak ellenére, hogy európai országok sokasága rendelkezik a legmodernebb haditechnikával, ez a lappangó propaganda azt sugallja, hogy bármi is történjen, az amerikai katonai jelenlét mindig indokolt marad Európában.

http://www.hidfo.ru/2017/02/europa-biztonsagpolitikajat-maig-meghatarozzak-a-hideghaborus-berogzodesek/

Külföldi hackerektől tartanak Hollandiában

Hollandiában a politikusok attól tartanak, hogy a márciusi országgyűlési választások során külföldi hackerek befolyásolhatják a szavazás kimenetelét.

Minden egyes leadott szavazatot kézzel fognak számlálni a márciusi országgyűlési választások során, hogy elkerüljék a külföldi hackerek esetleges, a választási eredmények befolyásolására irányuló kísérleteit – mondta Ronald Plasterk, holland belügyminiszter.

A miniszter sajtótájékoztatón közölte, „vannak arra utaló jelek, hogy az oroszok érdeklődhetnek a hollandiai választások eredményei iránt”, ezért Hollandia „vissza kell térjen a régi, bevált toll és papír módszerhez”.

A Deutsche Welle beszámolója alapján Hollandia nem tudja megvédeni magát egy ilyen hackertámadás esetén, ezért márciusban nem lehet majd elektronikus úton szavazni, emellett a szavazatszámlálás is kézzel történik majd.

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos vádakat követően Hillary Clinton követői és támogatottjai Európában is elkezdtek aggódni amiatt, hogy vereséget szenvedhetnek a választásokon. Ők – egy igazán furcsa megközelítést alkalmazva – nem a választók elvárásainak próbálnak jobban megfelelni a siker érdekében; azt gondolják, hogy a választók meg vannak velük elégedve, és egy esetleges vereség csak külföldi beavatkozásnak lenne köszönhető.

Ez az amerikai lap makacsul ragaszkodott Clinton győzelméhez

Oroszország mindvégig következetesen tagadta a hackertámadásra vonatkozó vádakat, hangsúlyozva, hogy az amerikai szenátorok csak az ország belső problémáiról próbálják elterelni a figyelmet egy külső ellenségképpel.

http://www.hidfo.ru/2017/02/kulfoldi-hackerektol-tartanak-hollandiaban/

Kamu az egész

A média propagandával idézi elő és támogatja a legszörnyűbb háborús bűnöket és fedezi az uszítókat. Azokat pedig, akik leleplezéssel veszélyeztetik az ügyködésüket, azokat "összeesküvés-hívőnek" bélyegzik meg, hiteltelenítik el, üldözik el a közéletből, zárják ki a nyilvánosságból.
Forrás: www.kla.tv/9869

"AZ ELKÖVETKEZŐ NAPOK"
A NATO-főtitkár szerint (Szaddám) Oroszország vegyi fegyvert vethet be - német lapértesülés
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjú szerint kijelentette, hogy (Szaddám) Oroszország vegyi fegyvereket vethet be (a kurdisztáni) az ukrajnai inváziót követően, és egy ilyen lépés háborús bűncselekmény lenne.
"Az elmúlt napokban abszurd állításokat hallottunk vegyi és biológiai fegyverek laboratóriumairól" - idézte Stoltenberget a Welt am Sonntag, hozzátéve, hogy (Szaddám) a Kreml hamis ürügyeket talál ki annak igazolására, ami nem igazolható.
"Most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell maradnunk, mert lehetséges, hogy (Szaddám) Oroszország maga is vegyi fegyveres műveleteket tervezhet e hazugságok alapján. Ez háborús bűncselekmény lenne" - idézték Stoltenberget.
Hozzátette, hogy bár (a kurd) az ukrán nép bátran ellenáll az (iraki) orosz inváziónak, az elkövetkező napok valószínűleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak. - Reuters

Visszafordíthatatlan károk – Az amerikai gazdaság menthetetlen

2017 egyik legnépszerűbb témája a fővonalas médiában (és napjainkra jellemzően ez nem csupán az amerikai, hanem a globális médiát jelenti), hogy Donald Trump kormánya egy felemelkedőben lévő globális gazdaságot örökölt elődjétől, amikor a valóságban ennek az ellenkezője igaz.

Trump egy hosszú hanyatlás közepette került hatalomra, amit valószínűleg egy fokozottabb lejtmenet követ majd hamarosan. Ezért gondolták egyesek a választások előtt, beleértve a jelen poszt szerzőjét is, hogy végül a média kiabálása ellenére a verseny Trump győzelmével zárul, amit a nemzetközi pénzügyi elit alakított így, hogy az alaposan előkészített válság berobbanásának idejére kéznél legyenek a megfelelő bűnbakok a konzervatív politikusok személyében.

A helyzeten persze nem segít, hogy Trump folyton a nevetséges Dow index rekordokkal dicsekszik. Tervezni sem lehetne jobb forgatókönyvet…

Amilyen tempóban érkeznek az elnöki rendeletek, félő, hogy az emberek tényleg gazdasági fellendülést látnak majd mindenben.

A helyzet pedig az, hogy bizonyos problémákat nem lehet orvosolni, legalábbis nem felülről.

Időnként nem lehet mást tenni, mint hagyni végigfutni a válságot és ez a jelen helyzetre is igaz.

Hiába a párt és vezetőváltás, a kormány az alábbiakban kifejtett okok miatt nem képes enyhíteni a gazdasági feszültséget.

Az állam nem teremt vagyont

Az állam mindig is egy pénznyelő volt és az is marad. Minél nagyobb a kormánygépezet, annál fokozottabb a pénznyelés. Egy ilyen rendszer alkalmatlan arra, hogy megállítson egy stagnáló, inflálódó tendenciát.

Sokan beszélnek arról, hogy a Trump által tervezett infrastruktúra beruházások milyen sok munkahelyet teremtenek majd, ami kísértetiesen hasonlít a Nagy Gazdasági Világválság idejére jellemző kétségbeesett hangulatra, illetve Herbert Hoovernek a gazdaság élénkítésére irányult igyekezetére különféle közmunkaprogramok által. A valóság ugyanakkor azt mutatja, hogy az ilyen próbálkozások nem járnak sikerrel.

Először is Trump elképzelése, hogy infrastruktúra kiadásokkal adjon infúziót a gazdaságnak, nem új. Az Obama kormány és az alatts működő kongresszus az elmúlt évtized legnagyobb költségvetési keretét szavazta meg a közlekedés számára 2015-ben és a mostanihoz hasonló stratégiát próbált megvalósítani. Mondanom sem kell, Obama erőfeszítései Herbert Hooveréhoz hasonló hatást értek el.

Hoover óta Obama volt az első amerikai vezető, akinek az elnöksége alatt a hivatalos éves GDP növekedés 3% alatt volt elnökségének egész ideje alatt, 2016-ban pedig 1,6 százalékra esett.

Bár a Hoover nevéhez fűződő gát monumentális projekt volt, ami kimondhatatlan reménnyel töltötte el az Egyesült Államok polgárait a válság napjaiban, a kezdeményezés szinte semmilyen hatással nem volt a gazdaság hosszú távú alakulására. Ennek oka, hogy az állam nem képes vagyont teremteni. Az állam csupán az állampolgárok által létrehozott vagyon elszívására képes különböző adók formájában, hogy a semmiből létrehozott adósságait kifizesse, vagy más esetben a központi bank nyomdáinak segítségével próbál hamis jólétet nyomtatni magának.

Egyesek szerint Trump inkább azzal próbálkozik majd, hogy az Obama-korszak félresikerült programjaira előirányzott pénzeket átcsoportosítsa, de az összképen sajnos ez sem változtat.

Az átcsoportosított pénzek ettől még továbbra is az állampolgárok adóiból származnak, amiknek sokkal nagyobb haszna lenne, ha visszakerülnének az adófizetőkhöz, minthogy a GDP néhány százalékpontos emelésére pazarolják őket.

Ezen túl a folyamat által létrejövő munkahelyek csupán cseppek lesznek a tengerben a ma már 100 milliót főt meghaladó munkanélküliségben.

Mi a lényeg? Bár az új utak és a déli határra tervezett kerítés egyes konzervatívok számára győzelmet jelentenek, az infrastruktúrára költött pénzek nem adnak választ az alapvető fiskális problémákra.

A kölcsönös függőséget nehéz megtörni

Egy másik kedvelt pénzgenerálási módszer a külföldről beérkező áruk megvámolása. Ez különösen igaz olyan országok termékeire, amelyek igazságtalan előnyökre tettek szert bizonyos nemzetközi egyezmények segítségével. Az Egyesült Államok alapítói is úgy gondolták, hogy az államot inkább az importra kivetett vámokból és az államok közötti kereskedelemből finanszírozzák, az állampolgárok megadóztatása helyett. Ez a módszer ugyanakkor nem következmények nélkül való.

A globális elit sajnos legalább 50 éve ügyködik azon, hogy az egyes nemzetek minél nagyobb mértékben függjenek egymástól. Az Egyesült Államok pedig ennek a kölcsönös függőségnek a középpontjában áll, ráadásul a dollár még mindig a világ tartalékvalutája. Ahhoz, hogy ez a függőség oldódjon, komoly változásokra lenne szükség. Például, ha nagyobb vámokat akarnánk kivetni egyes országok termékeire (például Kínára, ahogy Trump javasolta), akkor cserébe az Egyesült Államoknak fel kellene adnia saját helyzetét is a kölcsönös függőségben, vagyis lemondani a dollár tartalékvaluta státuszáról.

Ez nagy valószínűséggel amúgy is meg fog történni, csak az önkéntes lemondás helyett kicsit agresszívabb módon és külső nyomásra. Bár fővonalas hangok szerint ez lehetetlen, mégis megtörténhet, hogy Kína likvidálja jelentős mennyiségű dollár és amerikai kincstárjegy állományát, ami igencsak destruktív hatással lenne az amerikai gazdaságra.

Azt se felejtsük el, hogy a magasabb vámok magasabb árakat jelentenek a polcokon. Az Egyesült Államokban kapható fogyasztási cikkek jelentős hányada importból származik. Magasabb vámok kivetése csak abban az esetben segítene a helyzeten, ha az USA képes lenne megfizethető alternatívát előállítani helyileg. Ugyanakkor a Nagy Gazdasági Világválság idejéhez viszonyítva a helyi ipar gyakorlatilag nem létezik.

A helyi gyártás újjáépítése időigényes

Sokan reményteli izgalommal várják, hogy bizonyos amerikai nagyvállalatok Trump elnökségének első éve alatt hazahozzák kiszervezett gyártóüzemeiket. Ez egy jó dolog lenne, de valószínűleg nem elég és elkésett.

2008-2009-ben a fővonalas közgazdászok üdvözölték a FED pénznyomtatási ámokfutását, arra számítva, hogy a dollár gyengülésével az amerikai termékek ára is csökken, ami az ipar reneszánszát indítja majd el. Ez nem történt meg.

Függetlenül attól, hogy mit tesz Trump 2017-ben, a politika által elérhető eredmények enyhén szólva korlátozottak. A kiszervezett gyártóüzemek vissza hozatalához, ha ez egyáltalán lehetséges, évek kellenének.

A gyárakat rendbe kéne hozni, az ehhez szükséges pénzeknek temérdek kézen átjutni, azonkívül ki kellene képezni az embereket is. Nemcsak a gyártósorokhoz, de a gyárak irányításához is. Egy működőképes üzem fenntartásához szükséges tudás ma már nem létezik egy Egyesült Államokban. 15 dolláros órabért követelő eladókból és felszolgálókból viszont nincs hiány, csak sajnos a két igény köszönőviszonyban sincs egymással.

Eközben a FED intézkedései megerősítették a dollárt, és hiába mondják a fővonalas elemzők, hogy ez csupán átmeneti állapot, az elitnek sokkal jobb, ha állandó a feszültség a FED és Trump között, így az elnök hiába követeli majd a magas kamatok csökkentését. Eközben a világ egyre inkább kockázatos befektetést lát majd a dollárban és nem fog hezitálni, hogy új tartalékvaluta után nézzen.

Jó reggelt SDR és helló világvaluta.

Az IMF által jegyzett SDR tökéletes kapocs lehet a dollár és a világvaluta között.

A megoldást nem az államtól kell várni

Érthető, hogy a konzervatív szavazók megint naggyá akarják tenni Amerikát. Nemes cél. Ugyanakkor fel kéne ismerni a jelenlegi stratégia következetlenségeit és belátni, hogy a helyzet menthetetlen. Ahhoz az Egyesült Államok visszanyerje régi gazdasági nagyságát decentralizált erőfeszítésekre lenne szükség, hogy az ország a helyi erőforrásokra épülve tudja maximalizálni a nyereséget, nem pedig arra várni, hogy az állam majd valahogy a gazdaság manipulálásával elérje ezt. Az egyes országok gazdaságai függősége túl összetett és mélyreható. A globalisták ezen a téren alapos munkát végeztek. Innentől már csupán egyetlen forgatókönyv létezik: hagyni, hogy a rendszer összedőljön és remélni, hogy a megfelelő emberek ott lesznek, hogy jobb alapokon építsék újra.
Sajnos az összeomlás nemcsak sok amerikai számára hozna tragédiát, de a globalisták reményeit is beváltaná. A globalisták úgy gondolják, hogy ők lesznek azok a bizonyos „megfelelő emberek”, akik majd újjáépítik a rendszert és a teljes társadalmi kétségbeesésben könnyen meggyőzhetik a lakosságot, hogy csakis egy még tökéletesebben központosított modell jöhet számításra, így a régi rend hamvaiból felépülhet az Új Világrend.

Ez elkerülhetetlennek látszik. Lehet igyekezni, hogy a globalisták ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy ezt elérjék, de nem szabad túl sok reményt fűzni ahhoz, hogy a Trump kormány erre képes lehet, ha egyáltalán ez szándékában áll. A megoldást továbbra sem a Fehérházban kell keresni.

A végső megoldás pedig a világ alapítása óta készen áll, és annak tervezője és építője Isten. (Zsidók 11.10)

Brandon Smith írása alapján

http://idokjelei.hu/2017/02/visszafordithatatlan-karok-az-amerikai-gazdasag-menthetetlen/

Sorozatos légtérsértések a NATO két tagállama közt

A török légierő hat vadászrepülőgépe sértette Görögország légterét a szerdai nap folyamán. A helyi sajtó szerint legkevesebb 138 alkalommal történt légtérsértés egyetlen nap alatt.

Az Etnosz görög napilap beszámolója szerint a török vadászrepülőgépek az Imia és Kalolimnosz szigetek mellett jelentek meg szerda reggel, és számos alkalommal visszatértek a görög légtérbe.

Panosz Kammenosz védelmi miniszter az ANT1 TV-nek nyilatkozva kijelentette; Görögország békét akar a térségi országok közt, és nem keresi a bajt. Úgy tűnik azonban, hogy se a görögök kérése, se a NATO-tagság nem állja útját a két ország közti konfliktusnak. Kammenosz szerint a török légierő provokációkat hajt végre, és Görögország „készen áll megfelelő választ adni” ezekre a provokációkra.

A légtérsértések azt követően történtek, hogy Kammenosz egy megemlékezés részeként helikopterről virágokat dobott le a tengerbe, tisztelegve a két ország közti 1996-os konfliktus áldozatai előtt.

A két NATO-tagállamnak azonban – annak ellenére, hogy egy katonai szövetség tagjai – mindig van megfelelő indoka a konfrontációra. Tavaly januárban Frangulisz Frangosz tábornok, a görög fegyveres erők vezérkarának egykori parancsnoka a Rossziszkaja Gazeta orosz lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Törökországnak területi igényei vannak Görögországgal szemben. A két ország közt visszatérő jelleggel, rendszeresen történnek ehhez hasonló incidensek.

http://www.hidfo.ru/2017/02/sorozatos-legtersertesek-a-nato-ket-tagallama-kozt/

Budapestre érkezik Vlagyimir Putyin

Budapestre érkezik Vlagyimir Putyin orosz államfő, egy évvel azután, hogy Orbán Viktor Moszkvába látogatott és előkészítette a kétoldalú kapcsolatok bővítését.

A Russia Today – kontextusba helyezve az orosz államfő látogatását – azt írja, a két ország jövedelmező üzletek megkötése előtt áll, ami mindkét fél számára kedvező feltételeket teremt egy olyan helyzetben, ahol a két ország vezetői „egyre népszerűtlenebbek Brüsszelben”, az Európai Unió és Oroszország közti feszültség pedig egyre fokozódik, kiegészülve a NATO haderő-összpontosításával az orosz határ mentén.

A RT Szijjártó Péter külügyminiszter szavait idézve azt írja, a mai geopolitikai környezet mindezek ellenére jóval kedvezőbb a 2015-ös feltételeknél a két ország közti kapcsolatok bővítésére. A találkozó során sor kerülhet az Északi Áramlat és Török Áramlat gázprojektek keretén belüli együttműködés megtárgyalására, emellett egy másik kulcsfontosságú kérdés lesz a paksi atomerőmű bővítése, ahol az új blokkok építéséről 2014 januárban született megállapodás. „Budapest jelenleg az Európai Unió bürokratáinak jóváhagyására vár, akik eddig hátráltatták a projekt megvalósítását” – írták.

A RT emellett szembeállítja Orbán nemzetközi megítélésének alakulását a nyugati fősodor véleményével, ami a migránsok beengedését és agresszív oroszellenes politikát vár el az EU tagállamaitól, ezzel „fekete báránnyá” téve a nyugati fősodorral szemben kritikát megfogalmazó magyar kormányfőt. A lap említi, hogy Magyarországot nem lehet az Európai Unió egységének megtörésével vádolni, hiszen végig kitartott az EU Oroszországgal szemben hozott szankciói mellett, ugyanakkor ellenvéleményt fogalmazott meg a szankciók fenntartásával kapcsolatban.

A Russia Today szerint, bár Jean-Claude Juncker diktátornak nevezte Orbánt az EU Keleti Partnerségének 2015-ös csúcstalálkozóján, John McCain amerikai szenátor pedig 2014-ben „neofasiszta diktátor” jelzővel illette a magyar kormányfőt, az Európai Unió mai állapota és a migrációs válság alakulása utólag igazolja Orbán határzárra vonatkozó döntéseit. A lap idézi emellett a kormányfő azon kijelentését, miszerint Magyarország nem engedi meg, hogy egy idegen hatalom bábjai irányítsák az országot – ami utalhat arra, hogy a külföldről pénzelt civil szervezetek kérdése is szóba kerülhet a találkozón.

http://www.hidfo.ru/2017/02/budapestre-erkezik-vlagyimir-putyin/

PUTYINT NEM ÉRDEKELTE A SZABADSÁG TÉRI SZOVJET EMLÉKMŰ

KÖSZÖNJÜK PUTYIN ÚR, A FONTOS ÜZENETET!

A hazai rágcsálók azt hazudják évek óta, hogy az oroszok nem engedik lebontani és eltávolítani a szovjet gúnyemlékművet, ami a Szabadság teret meggyalázza közel 70 éve. Ezt a szemetet 1945-ben nem a szovjetek akarták, hogy ott legyern, hanem a PESTI ZSIDÓK! Ez a színtiszta igazság. Az oroszok BP-en csak egy szovjet emlékműre adtak parancsot, s ez a Szent Gellért hegyen lévő nőalak. De ez is a véletlen műve volt, mert, amikor az orosz csapatok bejöttek Pestre, akkor véletlenül fedezték fel Kisfalduy-Stróbl Zsigmond műtermét és ott elámultak a híres magyar szobrász művei láttán. Ott kérték meg a szobrászt, hogy csinéáljon már egy emléművet nekik. Az egészben az a borzasztó, hogy Kisfaludy-Stróbl elvállalta ezt a megbízást, holott erre nem kötelezték, nem kényszerítették. A szobrász jelleme igen gyenge volt, mert ő korábban az angol királyi családnak is dolgozott és később Rákosinak is az egyik pártszobrásza lett. Sajnos a történelemben sok tehetséges áruló művész volt. Nos, Putyint nem érdekli a Szabadság téri szemét. A hazai gennysajtóban ELHALLGATTÁK, hogy a Szent István parkból eltávolítják a zsidómarxista Lukács György förtelmes kinézetű szobrát, s helyette Szent István kerül oda a parkba.

KÉPEK ORBÁN VIKTOR HIVATALOS FACEBOOK OLDALÁRÓL
A képek igen beszédesek.
1-ső "Zdrasztvujtye!"
2-dik belépés a parlament főbejáratán
3-as Orbán valószínű angolul társalgott
4-es "Látod Vlagyimír! Balra a sötét, rohadó EU felé eltakar mindent a köd"
5-ös útban a tárgyalóba
6-os ettől a képtől az EU-ban hányni tudnának, de be fogja járni a világsajtót, középen egy olyan zászló, amelyen Szent György legyőzi a zsidó kígyót
7-esen látható, hogy igen szűk körű volt a tárgyalás, az orosz külügyéren kívül csak két orosz diplomata volt még
8-as képen jól látható, hogy a közismerten alacsony Orbántól Putyin két-három centiméterrel még kisebb

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/putyint-nem-%C3%A9rdekelte-szabads%C3%A1g-t%C3%A9ri-szovjet-eml%C3%A9km%C5%B1

A Kla.Tv bizonyítékai a főáramú média hamis hírterjesztésére

1964. augusztus: Tonkin öböl, Észak-Vietnám partjainál. A főáramú média azt a hírt terjeszti, hogy észak-vietnámi motorcsónakok minden ok nélkül többször tüzet nyitottak két amerikai hadihajóra. RAJTLÖVÉS A HÁBORÚHOZ! Az USA megtámadja Vietnámot! „Összeesküvés-elméletesek!” – így bélyegezték meg azokat, akik felfedték, hogy ezt a támadást maga az USA szervezte meg „hamis zászló alatt” végrehajtott hadműveletként. Mára azonban ezt az összeesküvést hivatalosan is elismerték: az akkori védelmi miniszter, Robert McNamara, később bevallotta, hogy valóban az USA támadásáról volt szó hamis zászló alatt! **
1990 október: Egy tizenöt éves lány könnyek között, kamerák előtt kijelenti, hogy egy kuvaiti kórházban látta, ahogy iraki katonák csecsemőket rángatnak ki az inkubátorokból, majd hagyják őket a földön fekve meghalni. Ezt a felvételt aztán a média újra és újra közvetítette, előkészítve a rajtlövést a nagy iraki népirtáshoz! A kislányról aztán kiderült, hogy egy kuvaiti diplomata lányaként igen sok pénzt kaszált be az inkubátoros hazugsággal, amelyre egy Amerikában működő szervezethez A megbízást egy Amerikában működő szervezettől kapta. Soha nem dolgozott a kórházban. Kitalált hazugság volt az egész. Talán volt valamilyen következménye ennek a bűncselekménynek? A média mindezek ellenére továbbra is agitál, és hangosan kiabál mindazok ellen, akik az ilyen összeesküvéseket időben felfedik, „Összeesküvés-elméletesek”! **
2003 február: „Szaddam Huszeinnek tömegpusztító fegyverei vannak!” - harsogta a tömegmédia, így aztán emberek csak bólogatva nézték, ahogy az Egyesült Államok és szövetségesei bemasíroztak Irakba! 600 000 civilt gyilkoltak meg – ez az összes áldozat 90%-a. Az USA mindössze egy háromhetes misszió során 1000 és 2000 tonna közötti mennyiségű uránt használt fel, ami a mai napig számtalan rettenetesen megcsonkított csecsemő születését eredményezte. Bárkit, aki időben rámutatott, hogy ez a háború hazugságra épült, azt most is, mint mindig, összeesküvés-elméletestként hallgattatták el. Az összeesküvést ezúttal is elismerték később – amikor már persze túl késő volt. Az akkori külügyminiszter, Colin Powell később bevallotta, hogy az állítólagos tömegpusztító fegyverek létezésére utaló források nem bizonyultak megbízhatónak. Az 1400 fős Iraq Survey Group nem talált tömegpusztító fegyvereket. Elképesztő példa egy bebizonyosodott összeesküvés-gyakorlatra. **
2011 március: Egy líbiai informátor állítása az ENSZ előtt, miszerint Kadhafi 6000 embert ölt meg, ami végül a NATO líbiai háborújához vezetett. A média ezt szajkózta: Kadhafi véres háborút folytat saját népe ellen” stb. A 6000 halottról szóló állításról kiderült, hogy hazugság. Amikor később megkérdezték az informátort, nem tudott biztos forrásokat megnevezni a 6000 halottra vonatkozóan, csak úgy hallotta valahol… **Koszovó, 1999. március: A NATO országok tömegmédiája szerint itt egy humanitárius katasztrófa zajlott. Koszovói albán civilek szerbek általi mészárlásáról szóltak a hírek, valamint egy koncentrációs táborról is. Ez vezetett a NATO által az akkori Jugoszlávia ellen indított háborúhoz 1999-ben, és ennek folytán valóban egy pusztító erejű humanitárius katasztrófa történt. Ezeket a vádakat már néhány hónappal a Jugoszlávia elleni NATO-bombázások befejezése után nyilvánosan megcáfolták. Többek között az OSZE jelentései arról számoltak be, hogy a háború kezdete előtt nem volt humanitárius katasztrófa Koszóvóban. Koszovói albán szemtanúk szerint nem történtek etnikai tisztogatások és nem voltak foglyok az állítólagos koncentrációs táborokban. ** 1941 december 7. a szégyen napjaként vonult be a történelembe. A hivatalos média jelentések szerint Japán megtámadta az USA csendes-óceáni flottáját Pearl Harborban. 2403 ember vesztette ott életét. Ezzel felkorbácsolták a kedélyeket és újabb rajtlövést adtak le háborúra. Másnap az USA hadat üzent Japánnak. Később azonban kiderült, hogy az amerikai kormány szándékosan provokálta a támadást, illetve tudott a bekövetkező támadásról, és nem figyelmeztette a flottát Pearl Harborban, hogy jogosnak tüntesse fel az USA háborúba lépését. Mindezt bizonyította az amerikai történész, John Toland. Roosevelt hadügyminisztere, Henry Stimson ugyanezt dokumentálta egy napló-bejegyzésében: Az USA tudatosan provokálja Japánt az első lövésre! A média tehát propagandájával bizonyíthatóan támogatja a legszörnyűbb háborús bűnöket, fedezi a háborúpártiakat, és egyre-másra alaptalan összeesküvés-elméleteket terjeszt, amelyek a legkegyetlenebb háborúkhoz és tömeggyilkosságokhoz vezetnek. Kétes források, gyakran feltételes módban megfogalmazott rágalmak és hazugságok szítják folyamatosan a gyűlöletet, alapot biztosítva a háborúnak és a terrornak. Ezek a bűncselekmények büntetlenül maradnak, ehelyett ártalmatlan emberekre vadásznak, akik rámutatnak ezekre az összeesküvésekre, amiért pedig újra és újra rágalmazzák őket. A hamis képek szintén a konspiratív háborúgerjesztés eszközei, legyen szó akár hamisított, vagy akár egyszerűen csak nem az adott hírhez kpcsolódó képekről - a gyűlölet szítását és az emberek háborúra való ösztönzését szolgálják! ** Ez a kínzást megjelenítő kép Asszad kegyetlenségét volt hivatott bizonyítani 2011-ben. a videó azonban 2007-ből származik, egy iraki táborból. ** Ezek állítólag orosz tankok, melyek 2014 augusztusában gördültek be Ukrajnába. Ez a felvétel 2008-ban készült a Kaukázusban. ** Az állítás szerint ez itt egy helikopter, melyet orosz szeparatisták lőttek le az ukrajnai Szlavianszkban, legalábbis ezt állították a hivatalos médiában 2014 májusában. Ez a felvétel azonban 2013-ban készült Szíriában. Ez a videó tehát már régen fent volt a YouTube-on a média hazugsága előtt. ** Ez itt egy stadion, ahol a német média szerint 10 000 ember tüntet a az úgy nevezett orosz szeparatisták ellen. A független és szabad média, mint a Kla.TV az ilyen helyzetekben rávilágít a teljes képre: Mindössze pár száz ember ül itt… ** Ez állítólag egy élő adás Líbia fővárosából, Tripoliból, a Zöld térről, ahol az éljenző forradalmárok láthatóak a győzelmüket követően. Rendkívül furcsa lehet a figyelmes szemlélő számára, hogy mindannyian indiai zászlót lobogtatnak, és indiai ruhát viselnek…

ettől ls.

Ukrajna népszavazást tarthat a NATO-csatlakozásról

Petro Porosenko ukrán elnök közlése szerint az emberek egyre inkább támogatják a NATO-csatlakozást, ezért nemsokára népszavazást akar kiírni róla.

„Ha az ukránok igennel szavaznak, meg fogok tenni mindent annak érdekében, hogy taggá váljunk az észak-atlanti szövetségben.” – mondta. Porosenko szerint míg évekkel ezelőtt mindössze a lakosság 16%-a támogatta a NATO-csatlakozást, ma ez az arány már 54 százalék.

Porosenko a Berliner Morgenpost német lapnak adott interjú során azt mondta, az ukrán vezetés ma már határozottan céljának tekinti a NATO-csatlakozást.

Ukrajna hivatalosan 2014. decemberében adta fel a semleges státuszt, ekkor a kormány kinyilvánította a NATO-csatlakozásra vonatkozó terveit. A népszavazást 2020-ban tartanák, miután az ország megfelelt a NATO-tagság minden követelményének.

http://www.hidfo.ru/2017/02/ukrajna-nepszavazast-tarthat-a-nato-csatlakozasrol/

Armageddon nyomában