Németországban háromszorosára nőtt a szalafisták száma

Hivatalos adatok szerint a szalafisták száma háromszorosára nőtt Németországban; több mint 900 extrémista tartózkodik csak a fővárosban, és közülük alig néhányan tényleges menekültek, többségük már belföldön született, sokadik generációs bevándorló.

Berlin a Németországban működő szalafista szubkultúra központjává vált – áll a Tagesspiegel keddi beszámolójában. A német lap a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal adataira hivatkozva azt írja, hogy 2011-hez képest köze háromszorosára nőtt a szalafisták száma; jelenleg mintegy 900 muszlim extrémista él Berlinben, és közülük csak néhányan menekültek.

A hivatal szerint az erőszakos cselekmények elkövetésére készen álló extrémisták száma szintén nőtt. Hat évvel ezelőtt 100 olyan személyt tartottak nyilván, aki már átlendült azon a ponton, hogy adott esetben terrortámadást kövessen el. Az ilyen személyek száma 2017-ben 420-ra nőtt.

A hivatali adatok szerint a Németországban élő szalafisták 90%-a férfi, és 33 év az átlagos életkoruk. A szalafisták fennmaradó hányada fiatal nő, akik amellett, hogy “háziasszony szerepet töltenek be”, ideológiai propagandistaként is tevékenykednek.

A Németországban élő szalafisták többsége mélyen integrálódott a muszlim közösségekbe, a mecsetek és kulturális kötődésű üzletek, áruházak láncolatán keresztül, amit a toborzás helyszíneként is használnak. Ez a probléma Németországban akkor került a közbeszéd középpontjába, amikor Berlinben terrortámadás történt egy karácsonyi vásáron, melynek során egy arab migráns 12 embert gyilkolt meg.

2017-ben a német hatóságok 1200 büntetőeljárást kezdtek meg terrorcselekménnyel vagy annak előkészületével kapcsolatban, ebből több mint 1000 a radikális iszlamizmushoz köthető. 2016-ban az ügyészség “mindössze” 250 ilyen ügyet indított, ebből 200-nak volt köze az iszlámhoz.

http://www.hidfo.ru/2018/01/nemetorszagban-haromszorosara-nott-a-szalafistak-szama/

Svédországban a migránsok háborút vívnak a hatóságok ellen

Kiégett autók Stockholm egy többségében migránsok által lakott negyedében.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök szerint a közrend helyreállítása érdekében szükségessé vált a hadsereg bevetése az ország nagyvárosaiban. Azokról a területekről van szó, ami a multikulturalizmus kísérleti telepe volt, és amit emiatt sokan no-go zónának neveznek.

A hadsereg bevetését javasolta az erőszakos külvárosi zavargások leverése érdekében a Svéd Demokraták vezetője, Jimmie Åkesson. Bár a Svéd Demokratákra rendszerint neonáci pártként hivatkozik a nemzetközi sajtó, meglepő módon a miniszterelnök is támogatólag nyilatkozott a kezdeményezéssel kapcsolatban.

Åkesson a dán példára hivatkozott, ahol a hadsereg a legerőszakosabb külvárosi területeken segíti a rendőrség munkáját a rendfenntartásban. A politikus szerint nem szabad visszariadni a közrend bármilyen áron való helyreállításától, mert a helyzet elkezdett kicsúszni ellenőrzés alól.

“Háború zajlik a svéd társadalom ellen. Háború zajlik a svéd hatóságok ellen, és azok ellen, akik ezt a társadalmat felépítették. Ebben a háborúban vesztésre állunk. Annak küszöbén állunk, hogy a hatóságok kezéből kicsúszik az irányítás” – mondta.

A demokrata képviselő kezdeményezését Svédország miniszterelnöke is támogatta. Stefan Löfven, aki korábban maga is védelmezte a bevándorlást és multikulturalizmust, azt mondta, bizonyos területeken szükségessé vált további hatóságok bevonása a rendőrség támogatására.

“Szükségünk van további hatóságok bevonására a bűnözés elleni harcban” – mondta Löfven az Aftonbladet napilapnak nyilatkozva.

Jerzy Sarnecki, az ország vezető bűnügyi szakértője szerint a hadsereg bevetése a külvárosi területeken nem kevesebbet jelent, mint egy polgárháború kezdetét.

“A katonák legjobb esteben egy külföldi erő ellen vívnak harcot. Ez azonban a saját országunkban élő emberek ellen fog történni. A hadsereg bevonása egyfajta polgárháborús helyzetet jelent, amihez Svédország korábban soha nem jutott közel” – mondta Sarnecki, a Nyheter Idag hírportálnak nyilatkozva.

Svédországban hetekkel ezelőtt a kijárási tilalom lehetősége is felmerült, miután a migránsok által elkövetett számos nemi erőszak miatt a rendőrség nyíltan azt tanácsolta a nőknek, hogy ne menjenek ki az utcára sötétedés után. Nappal szabadon járni, de éjjel az utcára sem kimenni, nehogy megerőszakolják őket a migránsok – itt tart ma a svéd rendőrség és a multikulturalizmus.

Miután a nagyon is külföldi ellenségként viselkedő liberálisok közfelháborodást keltettek Löfven kijelentése kapcsán, a miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben pontosította nyilatkozatát. E szerint a hadsereg nem veheti át a rendőrség feladatait a rendfenntartásban, ehelyett a rendőri erők munkáját fogja segíteni az erőszakos külvárosi régiókban.

http://www.hidfo.ru/2018/01/svedorszagban-a-migransok-haborut-vivnak-a-hatosagok-ellen/