Lassan ugyan, de nőni kezdett a gyermekvállalási hajlandóság

Egész Európában veszélybe kerülhet a nemzetek fennmaradása, ha nem sikerül összhangot teremteni a “jólét” és a “kedvező demográfiai folyamatok” közt. Az elöregedő társadalom népesedési problémáit nem a közel-keleti és afrikai migránsok befogadása felől kell megközelíteni.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke csütörtökön a Család- és népesedéspolitika a Kelet-közép-európai régióban című konferencián azt mondta, Európában a konzervatív pártok közt is alapvető véleménykülönbség áll fenn, mert egyes politikai pártok máig a migránsok befogadásával próbálnák megoldani a demográfiai problémákat. Ezt a véleménykülönbséget azonban csökkenteni lehetne, ha az európai konzervatív pártok egységes alapállásként fogadnák el azt a megközelítést, hogy nem a bevándorlással, hanem a születésszám növelésével kell elkerülni a demográfiai katasztrófából adódó gondokat.

A politikus elismerte, hogy a kormány eddigi intézkedései a családpolitika terén közel sem elégségesek, és további hathatós intézkedésekkel kell törekedni a demográfiai adatok javítására. Elmondása szerint azonban megkezdődött egy pozitív irányú folyamat, hiszen az elmúlt hat évben a 100 párra vetített születésszám 128-ról 143-ra nőtt. A Nézőpont intézet két idén végzett felmérése szerint pedig

a magyar társadalom gerince, közel kilencven százaléka egyetért azzal, hogy nem a bevándorlással kell megoldani a népesedési problémákat.

A CSOK-ot és más családpolitikai intézkedéseket támogatják, ám kevésnek tartják az emberek.

Kígyózó sorokban, csak jönnek és jönnek

Annak ellenére, hogy a sajtó tavaly figyelt fel a tömeges bevándorlásra, a migráció már két évvel ezelőtt is közel a mostani ütemben zajlott. Az Eurostat adatai szerint 2014-ben 1,9 millió bevándorló érkezett nem-EU országból az Európai Unió területére, és 2015. január elsején már 34,3 millió olyan személy élt az Európai Unióban, aki az EU-28 területén kívül született.

Tavaly szintén közel kétmillió migráns érkezett az EU-ba, ebből csak Németországban mintegy egymillió fő kapott menedékjogot vagy letelepedési jogot.

Kulcs a megfiatalodáshoz

Ezzel párhuzamosan az EU-ból folyamatos az elvándorlás. Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint a kelet-közép-európai országokra a bevándorlás helyett inkább az elvándorlás jellemző, emiatt jelentene komoly veszélyt a kvótarendszer, ami a távozó fiatalok helyett ide is migránsokat hozna. A migránsok elosztása helyett azonban Magyarország a születésszám növelésére kell koncentráljon – mondta.

Továbbra is megoldatlan probléma azonban, hogy az Európai Unió vezetői megosztottak, és még a konzervatív politikusok közt is vita van arról, hogy be kell-e engedni a migránsokat. A baloldal pedig amit képvisel ebből a szempontból, az kész katasztrófa. Görögország eddig nem akadályozta meg a migránsok beözönlését, és Alekszisz Ciprasz alapvetően egy olyan problémának tartja a bevándorlást, amit a “közös európai megoldással”, a migránsok szétosztásával kell kezelni.

Vagyis a görögök hozzáállása teljes mértékben ráfekszik arra a irányzatra, ami az elöregedő társadalmakat fiatal migránsok beengedésével akarja megfiatalítani. Abban tehát nincs ellentmondás, hogy az elöregedéssel kezdeni kell valamit: a gond ott kezdődik, hogy a baloldal nem akarja támogatni az európai családokat – ehelyett nem-európai származású fiatalokkal töltené fel Európát.

Ez azonban további társadalmi feszültségek előidézéséhez vezetne, hiszen a hivatalos statisztikából kiderült már, mi a fiatal közel-keleti és afrikai nők tömegeinek első dolga, miután megkapják a menedékjogot Európában. Az esetenként már eleve 3-5 gyermekkel érkező fiatal anyák nemsokára ismét a szülészetre kerülnek, miközben az európai adófizetők pénzén kell segélyezni az egész családot. Németországban a szövetségi statisztikai hivatal szerint a tavaly érkezett egymillió migránsból közel egymillió migráns él segélyen. Eközben tőlük születik minden ötödik gyermek az országban.

Magyarországon szerencsére a kormány és a jobboldali ellenzék egyaránt elkötelezettnek mutatkozik azirányba, hogy a lakosság korfájának megfiatalítását a születések számának növelésével kell megoldani, nem pedig bevándorlással. Ehhez azonban az elvándorlást is meg kellene állítani, hiszen éppen a gyermekvállalási korban lévő társadalmi réteg költözik legnagyobb létszámban nyugat-európai országokba.

http://www.hidfo.ru/2016/10/lassan-ugyan-de-noni-kezdett-a-gyermekvallalasi-hajlandosag/

Elnökjelölt: Ausztria elutasítja a NATO-tagságot

Kiderült, miért nem ragad a boríték Ausztriában. A jobboldali elnökjelölt szerint Ausztria el kell utasítsa a NATO-tagságot, és nem vehet részt az egységes európai hadsereg létrehozásában sem.

Norbert Hofer, az osztrák Szabadságpárt elnökjelöltje szerint Ausztria fenn kell tartsa katonai semlegességét, és a jövőben sem csatlakozhat a NATO-hoz – emellett ki kell maradnia mindenfajta katonai szövetségből, a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében.

A Szabadságpárt jelöltje exkluzív interjút adott az orosz Szputnyik hírügynökségnek, melyben kifejtette; számára amiatt is fontos az elnökjelöltség, hogy ezzel garantálja országa katonai semlegességének megtartását, és biztosíthassa, hogy Ausztria soha nem csatlakozik a NATO-hoz.

“Az EU számos tagállama része a NATO-nak, de ennek ellenére Ausztria nem NATO-tag, és nekem különösen fontos, hogy Ausztria soha ne is váljon a NATO részévé. Elnökjelöltként gondoskodni fogok arról, hogy országunk katonai semlegességét a jövőben is fenntartsuk.” – mondta.

Hofer ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy Ausztria az egységes európai hadseregnek sem lesz része. Szerinte ehelyett az ország kétszeresére kell növelje katonai kiadásait, mert a békét és biztonságot nem lehet fenntartani az állami költségvetésből elkülönített minimális összegekből.

“A bevándorlással összefüggésben komoly biztonsági problémáink vannak, de Ausztria ennek ellenére még biztonságos országnak számít. Eddig a GDP alig fél százalékát költöttük katonai kiadásokra, ami egy nagyon kis összeg. Ausztriában a szövetségi elnök a fegyveres erők főparancsnoka, és én úgy gondolom, a hadseregünknek további forrásokra van szüksége. A katonai kiadásokat duplájára kell növelni.”

Hofer azt mondta, Ausztria az utóbbi évek során a rendőrség kiadásait is visszafogta, ami óriási hiba volt, hiszen a bevándorlás miatt számos új biztonsági kockázat merült fel.

Májusban az elnökválasztás második fordulójában a Szabadságpárt jelöltjét mindössze 31 ezer szavazattal előzte meg a liberális jelölt. Ezek a szavazatok utólag, levélszavazatok formájában futottak be, emellett a választási folyamatban számos szabálytalanságra derült fény (elcsalták), emiatt az elnökválasztást meg kell ismételni. Erre október másodikán került volna sor, ám az újbóli választást határozatlan időre elhalasztották, egy olyan indokra hivatkozva, miszerint nem ragadnak megfelelően a szavazatok leadása során használt borítékok.


http://www.hidfo.ru/2016/10/elnokjelolt-ausztria-elutasitja-a-nato-tagsagot/

A britek nem szabadulnak meg könnyen az EU-tól

Sigmar Gabriel német alkancellár szerint a brit kilépési referendum ellenére is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság szoros kapcsolatban maradjon az Európai Unióval, és “később újra beléphessen”.

Az alkancellár csütörtökön azt mondta; reméli, hogy a fiatal választók egyszer még újra felvetik ezt a kérdést, és az Egyesült Királyság egyszer újra csatlakozik az Európai Unióhoz. Szerinte a kilépési tárgyalások során olyan javaslatokkal kell előállni, ami közel tartja a brit gazdaságot Európához, így később ez megkönnyítheti az újbóli csatlakozást.

Az alkancellár emellett arra figyelmeztetett, hogy a június 23-i referendum, melynek során a britek többsége a kilépésre szavazott, okkal kelt dühöt az európai vezetők körében, de ennek ellenére nem szabad olyan megállapodásra törekedni, ami a briteknek hátrányos lenne.

“El kell fogadnunk a britek döntését, de nem szabad, hogy ez megakadályozzon minket abban, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy Európához közel tartsuk őket.”

mondta.

A referendumot követően a hazai liberális sajtóban is egyfajta nyugdíjas-ellenes gyűlöletkampányhoz vezetett, hogy a britek körében főként az idősebb választók szavaztak a kilépésre. A statisztika szerint a 24 év alatti választók 70%-a az EU-tagság megtartására szavazott, az idősebb korosztályok azonban nagyobb arányban szavaztak a kilépésre. Sigmar Gabriel szerint ez azt jelenti, hogy “a fiatal generáció tudja, hogy kizárólag egy erős Európában képes hallatni a hangját.”

A referendumot követően a hivatalos adatok valóban azt mutatták, hogy főként az idősek szavaztak a kilépésre. Ez azzal magyarázható, hogy egyedül nekik volt összehasonlítási alapjuk ebben a kérdésben. Az Egyesült Királyság 1973-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. A kilépést legnagyobb arányban az a generáció szavazta meg, akik még emlékeznek az EU-csatlakozás előtti időkre, így személyes összehasonlítási alapjuk volt azzal kapcsolatban, milyen volt Nagy-Britannia a belépés előtt, és milyen lett az Európai Unióba belépést követően.


http://www.hidfo.ru/2016/10/a-britek-nem-szabadulnak-meg-konnyen-az-eu-tol/

Szíria sorsáról a szíriai nép kell rendelkezzen

Konstantin Kosacsev, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának vezetője azt mondta, Moszkva nem fog beavatkozni Szíria belügyeibe, és az orosz légierő elhagyja az országot, amint sikerült helyreállítani a békét és stabilitást Szíriában.

Koosacsev azt mondta, “Oroszország kivonul Szíriából, miután sikerült helyreállítani a törvényes rendet és a stabilitást.” Azt követően pedig, ha a szíriai népnek lehetősége van arra, hogy meghatározza, milyen irányba haladjon az ország, “ezt maguk is meg tudják tenni”, nincs szükség arra, hogy egy idegen hatalom döntsön helyettük.

Kosacsev megjegyezte, hogy a nyugati országok és Oroszország közt a szíriai rendezésről kötött megállapodás viszont kudarcot vallott, mert az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok minden áron rezsimváltást akar Szíriában, ahelyett, hogy a terrorizmust számolnák fel az országban.

http://www.hidfo.ru/2016/10/sziria-sorsarol-a-sziriai-nep-kell-rendelkezzen/

Németország: a most érkező bevándorlók szülnek minden ötödik gyermeket

Németországi munkavállalásban reménykednek az alacsony bérek miatt emigráló orvosok? Elkéstek, akár le is tehetik a német nyelvkönyvet. A német kórházakban ugyanis már nem német nyelvtudásra van szükség.

Németország hivatalos állami statisztikája szerint a 2015-ös év folyamán születő gyermekek mintegy 20%-a külföldi anyától született. Ebben a statisztikában csak azok a bevándorlók szerepelnek, akik első generációs migránsok, tehát még külföldi állampolgárként kerülnek a német szülészetekre. Ugyanakkor, nem szerepelnek a statisztikában azok a nem-európai személyek, akik már legalább második generációs bevándorlók, tehát még a szüleik érkeztek afrikai vagy közel-keleti országból, ők viszont már németországi születésű német állampolgárként érkeznek a szülészetre.

Wolfgang Henrich, a berlini Charité kórház szülészeti osztályának igazgatója a Deutsche Welle lapnak nyilatkozva elmondta, hogy

a szülészeten minden ötödik anya olyan újonnan érkező “menekült”, aki egyúttal tolmácsot is igényel, hiszen nem beszél semmilyen európai nyelvet.

Henrich a német lapnak nyilatkozva úgy beszélt erről, mintha ez egy teljesen elfogadható jelenség lenne, és mindössze a “nyelvi akadályokat” kifogásolta, amivel a német orvosoknak az utóbbi években szembesülniük kell. A kórházban ennek megfelelően most arra törekszenek, hogy egyre több olyan asszisztenst alkalmazzanak, akik idegen nyelveken beszélnek, hiszen a szülészeti osztályon az alkalmazottak máshogy már egyre inkább nem tudják ellátni feladataikat.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 2015 folyamán összesen 738 ezer gyermek született Németországban, de ebből mindössze 590 ezer német állampolgár, több mint 148 ezer viszont más állampolgárságú anya gyermekeként született.

A hivatalos statisztika szerint 47 ezer születés esetében az anya “más európai országokból” érkezett, más esetekben azonban az anya újonnan érkezett, nem-európai migráns.

Németország lakossága ma mintegy 82,2 millió fő. A 2015-ös év folyamán 1,14 millió olyan migráns érkezett az országba, aki később ott is maradt. A hivatalos statisztika szerint az újonnan érkező migránsok gyermekei teszik ki a németországi születések húsz százalékát. Arról azonban nincs hivatalos adat, hogy az összes születésből hány olyan gyermek van, aki már német állampolgárok gyermekeként született, de felmenői valamilyen afrikai vagy közel-keleti országból érkeztek.


http://www.hidfo.ru/2016/10/nemetorszag-a-most-erkezo-bevandorlok-szulnek-minden-otodik-gyermeket/