Megszűnhet a munkanélküliség Békésben, ha még többen elhagyják a megyét

Menekülnek a munkanélküliek és a diákok Békés megyéből. A megyében a lakosságszám csökkenése 1990 óta folyamatos. Az aktivitási és foglalkoztatási arányok az országos és a régiós helyzetnél is kedvezőtlenebbek, a foglalkoztatási arány 2010 óta tartó emelkedése ellenére – tudta meg a hir3.hu.

A statisztikák szerint folyamatosan csökken a munkanélküliség Békés megyében, azonban ebben minimális szerepe van az új munkahelyeknek, sőt az elvándorlás javítja a munkanélküliségi rátát.

A megyében 2014. január 1-jén 355 199 ember élt, csaknem négyezerrel kevesebb az egy évnél korábbinál. 2014-ben tovább csökkent a lakosságszám, ráadásul nagyobb mértékben, mint az előző években. A 2015-ös adatok még nem nyilvánosak, de várhatóan ez a tendencia nem fordult meg, mivel 1990 óta a lakosságszám csökkenése folyamatos és egyre nagyobb mértékű.

A statisztika azonban nem számol azokkal a lakosokkal, akik a rendszer szerint még a megyében vannak bejelentkezve állandó lakcímre, de a megyén kívül vagy külföldön tartózkodnak. A KSH a külföldön munkát vállalókat is hazai munkavállalóként tartja nyilván. Az előzetes adatok szerint az élveszületések és a halálozások száma is emelkedett a megyében az előző időszakhoz képest. A születés és halálozás egyenlegeként kialakult csaknem kétezres szám is bizonyíték arra, hogy nem a halálozások miatt csökken ilyen drasztikusan a népességszám. Hiába nő évről évre a közfoglalkoztatottak száma, a munkanélküliek többsége megélhetés hiányában kényszerül elhagyni a megyét. Ezt bizonyítja az is, hogy a munkanélküliek száma hiába csökkent, annak mértéke az előző évhez képest többnyire megegyezik a megyét elhagyók számával.

Forrás: hir3.hu

Kijev NEM HAJLANDÓ teljesíteni a minszki paktum rá eső részét!

Donbassz különleges jogállásánaK az ukrán Alkotmányba való belefoglalása Kijev számára elfogadhatatlan!-nyilatkozta ma Pavlo Klimkin, Maradék-Ukrajna külügyére.

Márpedig a “Minszk 2.0” megállapodás erről rendelkezik, határidőt is megszabva. Kijev megbízottja pedig az erről szóló dokumentumot Minszkben elfogadta, és alá is írta! Az ún. “Normandiai Négyek” formáció három tagja pedig-Oroszország, Németország és Franciaország (a negyedik az Maradék-Ukrajna) ragaszkodnak a paktum végrehajtásához. Ergo: Donbassz különleges jogállásának a kijevi Alkotmányba való belefoglalásához.

Ennek már meg is kellett volna történnie, ám a kijevi trón húzza-halogatja a parlament elé terjesztést, és most legújabban azt találták ki, hogy népszavazás döntsön ebben a kérdésben.

Igen ám, de HA ESETLEG egy népszavazás megerősítené az alkotmánymódosítást, akkor az úgy elfogadható lenne Kijev számára? Hiszen ma mondta Klimkin, hogy…!

Aki szerint pedig ez az egész alkotmányosdi dolog ez orosz furfang, amivel Maradék-Ukrajnát kívánják destabilizálni! Az oroszok. Akik összeesküdtek Maradék-Ukrajna ellen, és folyamatosan áskálódnak is!


http://www.balrad.com/2016/01/29/kijev-nem-hajlando-teljesiteni-a-minszki-paktum-ra-eso-reszet/

Valakinek halálos álom – másnak éltető nektár

A nyugati elit teljes passzivitásban szemléli a lassan kibontakozó válságot. A régi módszer nem működik már, a tömegekre gyakorolt befolyásuk egyre csökken, az embereknek nem kellenek a halott ideák. Rózsaszín ködben fulladozva, egyre kevésbé érzékelik az őket körülvevő valóságot – de ami őket megbénítja, másoknak táplálékul szolgál: a válsághullámokon ismeretlen, új erők emelkednek fel.

A Business Insider tavaly októberben leközölt egy értékelést az európai politika alakulásáról, melyben összegezték a politikai elemzők radikális jobboldal megerősödésére vonatkozó megfigyeléseit. Az októberi publikáció abból a szempontból mérföldkőnek tekinthető, hogy már akkor kész tényként kezelte a szélsőjobboldal megerősödésének mint tendenciának várható fokozódását, pedig a Kölnben történtek hatásaival az év vége előtt még nem számolhattak. Az értékelés szerint a migrációs válság – a regnáló hatalmi elit hazugság-buborékának átszakítása előtti állapotában is – törvényszerűen vezet a szélsőjobboldal megerősödéséhez, ami mostanra számos európai országban megfigyelhető. Franciaországban a Nemzeti Front ért el látványos előretörést, Görögországban az Arany Hajnal – ez a történet azonban nem róluk szól, hanem egy nagyobb léptékű folyamatról, ami kész helyzet elé állítja és cselekvésképtelenségbe taszítja a nyugati vezetőket. A közvélemény-kutatások minden európai országban a jobboldali konzervatív erők és szélsőjobboldal előretörését mutatják, miközben a baloldali liberális pártok elkezdenek kiszorulni a politikai palettáról. A Nemzeti Front és az Arany Hajnal előretörése mellett viszonylag kevés figyelmet kaptak a svájci választások, ahol a Svájci Néppárt a bevándorlás elleni kampányra alapozva választási győzelmet ért el. A BBC további jobbra tolódásról beszélt, pedig korábban a nemzetközi sajtó gyakran foglalkozott a párt “nyíltan rasszista” plakátjaival. Ausztriában a szélsőjobboldalhoz sorolt Szabadságpárt megelőzte a legnagyobb baloldali pártot, és ezzel az ország második legerősebb politikai pártjává lépett elő. Októberben, Bécsben a szociáldemokraták még 39%-kal megtartották ugyan a vezetést, de a Szabadságpárt felzárkózott mögéjük és a szavazatok 31%-át kapta. Az osztrák fővárosban a balközép uralma a második világháború óta nem dőlt meg, így a választási eredmény sokkhatásként érte a szélsőjobboldal előretörésétől tartó politológusokat. Későbbi közvélemény-kutatások szilárdan a Szabadságpárt második helyezettségét mérték, de egyes mérések hibahatáron belül már vezető pozíciót mutattak; egy-két hónap leforgása alatt helyenként már 10%-os előnyre tett szert a Szabadságpárt, és vezető erővé lépett elő.

Az újabb, radikálisabb politikai formációk előretörése azonban nem rekedt meg az osztrák és svájci határon, hanem Nyugat-Európában is határozottan kimutatható. Hollandiában a Geert Wilders féle PVV mutatott előretörést, Franciaországban pedig Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front erősödésétől tartottak az elemzők. Olaszországban Matteo Salvini Északi Ligája növekszik robbanásszerűen; a Veneto régióban az Északi Liga politikusa, miután megszerezte a kormányzói pozíciót, azonnal elrendelte a migráns befogadóközpontok bezárását. A mindinkább előtérbe kerülő radikális jobboldal gazdasági elképzelései országonként eltérőek, de abban közös nevezőre hozhatóak, hogy mindegyikük euroszkeptikus, bevándorlás ellenes, és a lakosság egyre fokozódó támogatását élvezi. A pártok világnézete egyaránt megegyező azzal kapcsolatban, hogy a regnáló hatalmi elit és az emberek által megszokott társadalmi intézmények fokozatosan elveszítik a kontroll képességét; gyakran nincsenek tisztában az egyszerű emberek hétköznapi problémáival, elszakadtak a valóságtól, és helyettük ismeretlen, senki által meg nem választott személyek saját gazdasági befolyásukkal visszaélve, saját egyéni elképzeléseik szerint akarnák formálni a társadalmat, miközben a többségi lakosság problémái a legkevésbé sem érdeklik őket. Soros György személye mondhatni archetipikussá vált abban az értelemben, hogy az emberek észlelik a kontroll elvesztésének folyamatát, és az ellenőrzés, befolyásolás, cselekvés feltételezett képességét nagy gazdasági erőforrások felett rendelkező távoli személyekben vélik megnyilvánulni. A projekció során pedig legvadabb rémálmaikban sem gondolnák, hogy az Európában zajló folyamatok felett esetleg senkinek nincs már ellenőrzése, és a szó szoros értelmében vett káosz elszabadulásának vagyunk szemtanúi.

Már amennyire szemtanúnak lehet nevezni olyan politikusokat, akik épp végleg elveszítik realitásérzéküket, és statisztikák, általános megfigyelés mögé menekülve próbálnak úrrá lenni az általuk sem értett állapotokon. A Washington Post egy publicisztikája decemberben rámutatott arra, hogy Európában egy olyan helyzet van kialakulóban, ami a szélsőségeknek és a kalandor természetűeknek egyaránt kedvez. Az emberek a kontroll látszatát akarják visszaadni az általuk ismert társadalmi intézményeknek, ami szükségképpen a szélsőjobboldal előretörését hozza. Svédországban a migránsok jelenléte miatt fokozódó kriminalitás a Svéd Demokratáknak hozott újabb sikereket, akik – a félrevezető név ellenére szintén egy radikális jobboldali formáció – felküzdötték magukat a baloldali pártok elé. A 2014 szeptemberi választásokon még harmadik helyen szerepeltek, 2015 nyara óta a frissebb közvélemény-kutatások második, néha első helyre mérik őket. A Dán Néppárt júniusban második helyen végzett, ezzel maga mögött hagyva egy hagyományos jobboldali-centrista pártot.

Bár Németországban és Spanyolországban nem érnek el ezzel egy kategóriában emlegethető eredményeket radikális jobboldali pártok, Angela Merkel népszerűsége az általa képviselt bevándorláspolitika miatt minimálisra csökkent, és az emberek a migráció kontroll alatt tartását ígérő pártok felé fordulnak. A milliós nagyságrendet öltő bevándorlás okán számos európai politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a német kancellár – és ez kiterjeszthető az általa képviselt politikai irányvonal egészére – elveszítette kapcsolatát a valósággal. Európában trójai falóként működő szervezetek romantikus álmokat dédelgetnek a bevándorlókkal kapcsolatban. Ez a rózsaszín köd mostanra olyan mértékben korlátozza az észlelésüket, hogy nem csak realitásérzéküket, de a kontroll képességének reményét is elveszítették. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap január 5-én – 5 nappal a Kölnben történtek után – arra hívta fel a figyelmet, hogy ez alatt a közel egy hét alatt se a kancellár, se a jogvédő szervezetek nem kommentálták a több száz német nő ellen elkövetett szexuális zaklatást. A sajtókritika hatására Angela Merkel egy napon belül kiadott egy a bűncselekményeket elítélő nyilatkozatot, de az egy hétig tartó kínos csend rámutatott arra, hogy elképzelésük nem volt arról, mit kezdjenek a kialakult helyzettel. A nyugati elit teljes passzivitásban szemléli a lassan kibontakozó válságot. A régi módszer nem működik már, a tömegekre gyakorolt befolyásuk egyre csökken, az embereknek nem kellenek a halott ideák. Rózsaszín ködben fulladozva, egyre kevésbé érzékelik az őket körülvevő valóságot – de ami őket megbénítja, másoknak táplálékul szolgál: a válsághullámokon ismeretlen, új erők emelkednek fel. Az emberek radikalizmust akarnak, mert érzik a kontroll elveszítését. Ezt a folyamatot Magyarországon a kormánypárt képes volt megakasztani, de ennek érdekében nagy mértékben hozzáigazodtak a lakosság mindinkább radikálissá váló elvárásaihoz, és ezáltal is sokkal inkább beszélhetünk az elkerülhetetlen elhalasztásáról, mint megállításáról. A kontroll érzetét átmenetileg visszaadhatják a társadalomnak, de Európa-szerte a megfigyelési programok kiterjesztése – az a tény, hogy mindent látni akarnak – valójában arról árulkodik, hogy az ég világon semmit nem látnak.


http://www.hidfo.ru/2016/01/valakinek-halalos-alom-masnak-elteto-nektar/

Damaszkusz közelében Dzharadzhira városban élethalál harcot vívnak egymással az ISIS és a “Dzshabhat en Nusra” pribékjei. Állítólag öröm nézni ahogy egymást nyírják.

Aleppo-tartományban tegnap késő délutánra megszűnt Ain el-Hanash banditáinak ellenállása. Néhány életben maradt latoregyed kivételével az összes bandita homokba harapott. A környékben El Afesh martalócai készülnek hasonló végre.

Deir ez-Zor Ayaysh, Al-Hasan kerületeiben a légierő csapásai alatt izzadnak vért a terrorbandák. A város melletti légibázistól keletre is hasonló örömökben volt/van részük a banditáknak.

A Darayya-kazán forr és rotyog. Egyre szűkül a kormányerők gyűrűje, és egyre jobban szűköl a gyűrűben rekedt főzetanyag.

Latakia északi vidékeiről hanyatt-homlok menekülnek a dzsihadisták a biztonságot jelentő török területre.

Sheikh Miskinből az utolsó eleven lator is elvágtázott. A város 28 napos ostrom után teljes mértékben a szír kormányerők ellenőrzése alá került. Közel semmi, jó távol néhány pribék csikorgatja a fogát dühében.

A szír kormányhadsereg közel egy héten keresztül vonta össze erőit a térségbe. Ez alatt az idő alatt viszont az orosz-szír légipáros “pátyolgatta-ápolgatta” a környék latorlétesítményeit és kolóniáit.

Aztán ma kora hajnalban megkezdődött Kinsibba ostroma.

Tegnap Moszkvában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter fogadta szír kollégáját. Fahedom Jassem Al-Fregevel meghányták-vetették a közeljövő tennivalóit.

http://www.balrad.com/2016/01/29/sziria-48/

Egyszerű báb az amerikai elnök?

Az Egyesült Államok katonai beavatkozást kezd Irakban és Szíriában, annak ellenére, hogy az amerikai elnök több alkalommal is bejelentette: nem fog sor kerülni szárazföldi offenzívára, sőt, a korábbi háborúkat is leállítják. Sokaknak feltűnt, hogy nem az elnök mozgatja a szálakat; Obama csak tehetetlen bábként működik, semmiben nem övé az utolsó szó.

Az amerikai védelmi miniszter a napokban tett kijelentése, miszerint több ezer katonát küldenek Irakba és Szíriába, arról árulkodik, hogy az Egyesült Államokban nem az ország vezetője, hanem háttérben munkálkodó erők hozzák a döntéseket. Egy amerikai újságíró, Martin Berger arra hívja fel a figyelmet: Barack Obama korábban számos alkalommal egyértelműen kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog érintetté válni egy újabb háborúban és kiterjedt szárazföldi offenzívában. Kijelentései azonban nem sokat nyomnak a latban, mert Ashton Carter a napokban kész tényként jelentette be, hogy több ezer katonát küldenek Irakba és Szíriába. Martin Berger a New Eastern Outlook hasábjain megjelent publicisztikában kijelenti, hogy ezáltal láthatóvá vált: az amerikai elnök szerepe nem több, mint hogy egyszerű bábként kiszolgálja a háttérben működő erők törekvéseit, miközben az emberek azt gondolják, hogy ő az ország vezetője.

“Ashton Carter kijelentése egyértelműen megmutatja, ki a főnök Washingtonban. A mai Amerikában mindenről a nagy fegyvergyártó cégek döntenek. Ők mozgatják a szálakat, az amerikai elnöknek pedig az engedelmes báb szerepe jut.”

A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok katonai erővel akarja megőrizni az amerikai hegemóniát, és a világ katonai kiadásainak harmadát drága fegyverekre pazarolják, miközben az amerikai lakosság egy része nyomorog – fegyverekre költenek ahelyett, hogy az emberek életkörülményeit javítanák, és agresszióval akarják terjeszteni azt, ami már belföldön sem működik.

Korábban John McCain és Lindsey Graham republikánus szenátorok indítványozták, hogy az Irakban szolgáló amerikai katonák számát háromszorosára kell növelni, miközben ugyanennyi létszámú haderőt kell küldeni Szíriába is.

“Graham Szíria megszállására vonatkozó terveket javasolt, miszerint Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország által beküldött százezres haderőt tízezer amerikai katona támogatna.”

Az újságíró emlékeztet, hogy a közös amerikai-arab inváziót John McCain javasolta, aki jó kapcsolatokat ápol a szaúdi vezetőkkel, és közvetlen profitra tesz szert a nekik eladott fegyverek értékesítéséből. Napokkal azt követően, hogy John McCain előterjesztette ezt a tervezetet, a török csapatok átlépték Szíria határát, ami arra utal, hogy az amerikai fegyvergyártó cégek nem csak a Fehér Házban hoznak döntéseket, hanem a világ számos országában. A török agressziót követően a John McCain által javasolt tervezet alapján kerül sor több ezer amerikai katona Szíriába küldésére is.

Berger ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az újabb amerikai katonai beavatkozás egy szuverén ország területén történik, az adott ország legitim kormányának beleegyezése nélkül, emiatt egy független ország elleni agressziónak minősül, ami az ENSZ alapokmányának 51-es cikkét sérti, mert az egyértelműen tiltja, hogy ilyen akcióra kerüljön sor az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése nélkül.

“Amerikai tisztviselők gyakorlatilag úgy döntöttek, hogy keresztülviszik saját háborús terveiket nem csak az amerikai elnökön, de más országok kormányain is, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsára a régi világból visszamaradt relikviaként tekintenek, amit figyelmen kívül lehet hagyni.”

Az újságíró felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ne támogassa az “amerikai hadsereg bábjátékosainak” újabb “katonai kalandját”, mert az nyilvánvalóan újabb országok szétbombázásával végződik majd, ahogy korábban is történt más országokban. Ehelyett egy pártatlan nemzetközi szerv létrehozását javasolja, ami büntetőintézkedéseket alkalmaz a szuverén országok ellen inváziót kezdő nyugati hatalmakkal szemben.


http://www.hidfo.ru/2016/01/egyszeru-bab-az-amerikai-elnok/

Emancipáció, szemben vele pedig az iszlám nőelnyomás

Az emancipáció szélsőségére sorsszerű válasz lenne az iszlám nőelnyomása?

A Németországban élő migránsokkal kapcsolatban - más szemszögből

Kölnben élek és dolgozom, Düsseldorfban csak lakom. Minden nap látom az utcákon, a tereken a bevándorlók tömegét. Bandába verődve mászkálnak, láthatólag semmi gondjuk, egyelőre nyugisak. Tudják, hogy bántódásuk nem eshet, hiszen a Bundesmutti hívta ide őket.

Még az ősszel írtam egy esszét a bevándorlásról. Cikkem óriási felzúdulást keltett elsősorban feminista körökben. Amit akkor leírtam, mára mind beigazolódott.

A bevándorlók elsődleges célja a megtelepedés, a második célpontjuk a nők. Az európai nők. Ezt most elég egyértelműen ki is nyilvánították, szilveszter éjszaka a kölni dóm előtt. Nem akárhol, hanem az európai kereszténység egyik legnagyobb szimbólumánál. A kölni dóm előtt.

Aki ebből (ennek az üzenetéből) nem ért, az hülye.

Ez egy többszörös meggyalázás volt. A kereszténységnek - szembe állítva vele az iszlám férfiközpontú szemléletét - és az európai nőiség szellemének. Mintha üzennének asszonyainknak, lányainknak, hogy mi vár rájuk hamarosan.

Ne legyen senkinek sem illúziója az iszlám terjeszkedésével kapcsolatban. Már most a Nyugat-Európában születő gyermekek majdnem fele muszlim szülőktől származik. Nem kell, csak 20-30 év, és számbeli fölényben lesznek Európában.

A volt cikkem címe a következő volt: Európai nők, nektek annyi!
A cikk elsősorban a német nők, asszonyok számára íródott, de éppúgy igaz lesz ránk magyarokra is.

Bizony annyi!

Boncolgassuk kicsit, hogy mi vezetett ide? Migránsok azért jöttek és még iszonyú mennyiségben jönni is fognak, mert Európában demográfiai "mély hullám" van. Nyugodtan nevezhetjük népesedési katasztrófának is. Egy átlagos német házaspárnak , statisztikai értelemben véve 0,9 gyereke születik. Nálunk sem sokkal jobb a helyzet a párokra jutó statisztikai 1,3 gyermekkel.

Nem véletlen tehát, hogy ebbe a demográfiai résbe próbál most betüremkedni az a sokmilliónyi afrikai és ázsiai migráns.

Drága Européer Hölgyek! "Tetszettek volna több gyereket szülni" - mondaná megboldogult Antall József.

Most itt állunk a katasztrófa szélén és még mindig liberális és feminista értékek mentén politizálunk. Mikor ébrednek fel drága asszonyaink, hogy így nem mehet tovább?

Sokat nem kellene várni. Valami megoldást kellene találni. Ki fogja megvédeni az asszonyainkat a hátukba lihegő migránscsordáktól?

Ha nem sikerül megvédeni őket, akkor durva sors vár az európai asszonyokra.

Ott már nem lesz feminizmus, emancipáció meg önmegvalósítás, meg félredugási lehetőség mert a törvény az egyént és nem a családot védi.

Lesz helyette többnejűség, férfiuralom, 4 - 8 gyerek asszonyonként, burka, csador és iszlám törvénykezés. Félredugásért halálbüntetés.

Drága Européer Hölgyek! Kell ez nektek?

Vagy inkább: kellett ez nektek?

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/politikai-hirek/3746-emancipacio-szemben-vele-pedig-az-iszlam-nelnyomas