Az ukrán elnök szerint nem számít az európaiak véleménye

Petro Porosenko szerint Ukrajna és Hollandia közel áll ahhoz, hogy megállapodásra jusson az Európai Unió és Ukrajna közti társulási egyezmény ratifikálásáról.

Az ukrán államfő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy “a ratifikáció tekintetében Hollandia teljes körű támogatását élvezzük. Ismételten megjegyezném, hogy a népszavazás eredménye ajánló jellegű, tehát nem kötelező érvényű a kormányra nézve. A holland miniszterelnök és én megvitattuk a helyzetet, és meggyőződésem, hogy közel vagyunk egy olyan megoldáshoz, ami lehetővé teszi a társulási egyezmény ratifikálásának elvégzését.”

Porosenko szerint a társulási egyezmény minden tekintetben érvényes és Hollandiában a törvénybe iktatás elvégzése nem több puszta formalitásnál.

Az Európai Unió és Ukrajna közti egyezmény politikai és gazdasági társulást hoz létre a szerződő felek közt, amely magában foglalja többek közt a vízummentességet, a titkosszolgálatok közti információ-megosztást, és Ukrajna infrastruktúrájának modernizálását.

A társulási egyezményt 2014. júniusában írták alá, és az Európai Unió összes tagállama törvénybe iktatta. Hollandia azonban utólag – 2016. áprilisában – népszavazást tartott ez ügyben, melynek eredménye, hogy a holland lakosság elsöprő többsége elutasította a társulási egyezményt. A következő héten azonban a holland kormány elutasította az ellenzék társulási egyezmény visszavonására vonatkozó javaslatát, amit azzal indokolt, hogy “több időre van szüksége a probléma átgondolásához”.

http://www.hidfo.ru/2016/06/az-ukran-elnok-szerint-nem-szamit-az-europaiak-velemenye/

Diplomáciai úton próbálják hazaküldeni a megszállókat

Az iraki kormány követet küldött Ankarába, hogy tárgyalásokat folytasson az engedély nélkül érkezett török katonák Irakból való kivonásáról.

Lukman Faily, Irak amerikai nagykövete arról számolt be, hogy a múlt hét folyamán követet küldtek Ankarába, abból a célból, hogy dialógust kezdjenek a török fegyveres erő Irakból történő kivonásáról. A török kormány mindeddig semmilyen felszólításra nem adott pozitív reakciót, fegyveres erői engedély nélkül tartózkodnak Irak területén.

Törökország decemberben küldött 150 katonát és 25 harcjárművet a Ninive kormányzóságba, az iraki kormány engedélye nélkül. Helyi források azonban több ezer török katonáról beszéltek, majd Bagdadban tömeges tüntetések kezdődtek, melyeken követelték a megszálló idegen fegyveres erő kivonulását.

Törökország mindeddig nem mutatott hajlandóságot fegyvereseinek kivonására, és fenntartja azon állítását, miszerint a terroristák elleni harc okán tartózkodnak Irakban török fegyveresek. A nagykövet azonban sokat mondó kijelentést tett: Lukman Faily szerint az Egyesült Államokkal tárgyalásokat folytatnak a török katonák kivonásáról. Ez a kijelentés amiatt sokat mondó, mert már tavaly decemberben tudni lehetett, hogy nem a török kormány, hanem amerikai szenátorok döntöttek a török katonák Irakba küldéséről.

Káin bélyege november 29-én jelentette be, hogy szerinte tízezer amerikai katonát kell küldeni Irakba, de előtte egy százezer fős török-szaúdi-egyiptomi haderő kell bevonuljon az országba. Alig néhány nappal McCain szenátusi felszólalását követően a török hadsereg átlépte az iraki határt. Irak legitim kormánya akkor egyértelművé tette, hogy a NATO-tagállam katonáira megszállóként tekint, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az ügyet.

http://www.hidfo.ru/2016/06/diplomaciai-uton-probaljak-hazakuldeni-a-megszallokat/

Francia politikus: szankciókat kell hozni Ukrajna ellen

Egy francia törvényhozó, Thierry Mariani szerint szankciókat kell hozni Ukrajna ellen, amiért Kijev nem hajtott végre egyet sem azokból a reformokból, melyeket a válságrendezést garantáló minszki egyezmény előírt számára.

Az ukrán kormány és a függetlenségpárti milíciák vezetői 2015. februárjában írtak alá egy egyezményt, ami előírta a teljes tűzszünetet, a fegyverek kivonását a frontvonalról, a teljes körű fogolycserét, Ukrajna alkotmányos reformját – beleértve az ország decentralizálását -, valamint a Donyeck és Luganszk régiók számára különleges státusz megadását. Mariani az Izvesztyija napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott;

“mindeddig az ukrán parlament egyetlen, a Minszk II egyezményben meghatározott reformot sem hajtott végre. Ezért támogatjuk az Oroszország elleni szankciók visszavonását. Logikus módon, két út létezik: az egyik, hogy az oroszellenes szankciókat fel kell oldani. A másik, hogy ugyanezeket a szankciókat Ukrajnára is ki kell vetni. Kijev ugyanis egyelőre nem tartja tiszteletben a válságrendezést garantáló egyezményt, ezért a fő felelősség az ukrán félre hárul.”

Áprilisban a francia parlament alsóháza elfogadott egy határozatot, ami támogatja az Oroszország elleni szankciók eltörlését. A szenátus június 8.-án fog szavazni ugyanerről a határozatról, ami a szenátus európai ügyekért felelős bizottságában osztatlan támogatással bír. Mariani szerint igen valószínű, hogy elfogadják ezt a határozatot, mert a közvélemény ellenzi a szankciókat, azok nyilvánvaló káros hatása miatt, ami a francia gazdaságban is kézzelfoghatóvá vált.

Az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államok politikáját követve hozott szankciókat Oroszország ellen, miután azzal vádolták Moszkvát, hogy beavatkozik az ukrán konfliktusba. Az Egyesült Államok és Oroszország közti kereskedelmi kapcsolatok több mint tíz százalékkal bővültek, miután az európai cégek a szankciók miatt kiszorultak az orosz piacról.

http://www.hidfo.ru/2016/06/francia-politikus-szankciokat-kell-hozni-ukrajna-ellen/