Szókimondó beszédben ostorozta az Orbán kormány politikáját Colleen Bell nagykövet a Corvinus Egyetemen.

A beszéd egyértelművé tette, hogy nem volt alapjuk azoknak a
véleményeknek, amelyek szerint az Egyesült Államok megenyhült André
Goodfriend távozása után, és már nem kritizálja úgy a magyar politikát,
mint az ügyvivő működése idején.
Colleen Bell hosszú és udvarias bevezető után a diplomáciában szokatlan nyíltsággal sorolta azokat a problémákat, amelyek a magyarországi demokráciát veszélyeztetik.
A
nagykövet felhívta a figyelmet az orosz olaj- és gázfüggőségünk káros
hatásaira. Szabad, és diverzifikált, több forrásra épülő
energiapolitika nélkül Oroszország politikai vagy gazdasági túszaivá
válhatunk. A nemzeti energiapiacok integrálásával létrejövő energiaunió
erősíthetné Európa energiabiztonságát.
Fontos az ország befektetői klímájának javítása, a befektetők,
vállalatok ugyanis aggódnak az adózási és szabályozási környezet
stabilitása miatt. Szükséges, hogy a befektetők képesek legyenek előre
kiszámítani a vállalkozásaikat érintő szabályozók és adók hatásait. Bár
az Egyesült Államok az egyik legnagyobb külföldi befektető
Magyarországon, de ilyen környezetben csökkenhetnek a befektetéseik
mértéke.

A nacionalista, intoleráns retorikát a szemétdombra kell hajítani.
Magyarországon rendszerszintű a korrupció, ami súlyos aggodalmakra ad
okot. A korrupció aláássa a tisztességes kormányzást, és ez táptalaja
lehet az erőszakos szélsőségesség erősödésének.
A kormány hozza nyilvánosságra a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás részleteit.
Sérült az alkotmányos fékek és ellensúlyok, a demokratikus intézmények
helyzete. Elindult egy olyan hatalomkoncentráció, amelynek eredménye az
lehet, hogy a Magyarország sorsát nemzedékeken keresztül meghatározó
döntések nagy része homályban marad.
Dermesztő hatásúak azok az intézkedések, amelyekkel a civil társadalom
szabad működését veszélyeztette a kormány. Nem szabad az a társadalom,
ahol a civil társadalom szervezeteit érintő korlátozásokat vezetnek be,
ahol korlátozzák az eltérő véleményt kifejtő hangokat.
Gondok vannak a bíróságok függetlenségével. Az Alaptörvényhez az elmúlt
években fűzött módosítások csökkentették az Alkotmánybíróságok
függetlenségét. A nagykövet kritizálta, hogy az Alkotmánybíróság
bíráinak kijelöléséhez már nincs szükség a politikai pártok
beleegyezésére. Az Alkotmánybíróság tagjait korlátozták abban is, hogy
az Alaptörvény módosításait vizsgálják.

Csökken
a sajtószabadság. “Ez a hanyatlás korlátozza a párbeszédet és a magyar
emberek számára fontos ügyek megvitatását. A Freedom House most már,
egy öt éve tartó hanyatlást követően, a média szabadsága tekintetében
csak részben szabad országként kategorizálja Magyarországot.” Bell
azzal védte ki a várható kormányzati kritikát, hogy rámutatott, nem az
újságírók bebörtönzéséről, megkínzásáról beszél. “A mi meglévő
aggályaink inkább a koncentrált médiatulajdonra és az állami médiának
juttatott hangsúlyos szubvencióra vonatkoznak.” Ezek alapjaiban
torzíthatják el a médiaüzleti viszonyokat azzal, hogy megakadályozzák
új lapok indulását, a kisebb szerkesztőségeket pedig a csőd szélére
hajszolják. “További ellenőrzés valósul meg a nyomtatott és televíziós
médiumok felett azzal a választással, hogy a hirdetéseket bizonyos
entitásokhoz juttatják.”
A
Médiatanács, amelynek a független sajtó érdekében fellépő ombudsmannak
kellene lennie, kizárólag egyetlen pártból érkező kinevezettekkel van
feltöltve.
A választási
törvény átszabása is kritika tárgya volt. Bell kiemelte a választási
körzetek újrarajzolását, vagy a határon túli magyarok szavazásának
kérdését.
