2026. március 13., péntek
Ernst Wolff: A mesterséges intelligencia korszakával új társadalmi rendszer készül
Ernst Wolff a Simo podcastjában arról beszél, hogy a világ jelenleg egy történelmi léptékű átalakulás küszöbén áll, amelynek középpontjában a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és a globális hatalmi struktúrák átrendeződése áll. Szerinte a politikai botrányok, médiatémák és kiszivárogtatások – például a Jeffrey Epstein-ügy részleteinek adagolása – részben arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet a háttérben zajló, sokkal nagyobb változásokról.
Wolff úgy véli, a technológiai és pénzügyi elit – különösen a nagy technológiai cégek és a Wall Street meghatározó szereplői – egy új társadalmi modellt készít elő. Ebben a rendszerben a mesterséges intelligencia és a digitális infrastruktúra központi szerepet kap, miközben a hagyományos munkahelyek tömegesen megszűnnek. A folyamat szerinte a munkaerőpiac történetének legnagyobb sokkjához vezethet, mivel automatizáció és humanoid robotok milliók állását válthatják ki.
A közgazdász ezt egyfajta „technofeudalizmusnak” nevezi: a jövő társadalmában a hatalom a nagyvállalatok és technológiai vezetők kezében összpontosulhat, miközben a lakosság jelentős része állami vagy technológiai rendszereken keresztül biztosított alapjövedelemtől válhat függővé. A mesterséges intelligencia fejlődése szerinte nemcsak gazdasági, hanem társadalmi következményekkel is jár, például a személyes emberi kapcsolatok gyengülésével és az elszigetelődés erősödésével.
Wolff kritikus a politikai elit működésével szemben is: állítása szerint a politikusok egy része zsarolható vagy külső érdekek által befolyásolt, ezért könnyebben igazodik a globális hatalmi csoportokhoz. Úgy látja, hogy a nyilvánosságot egymásnak ellentmondó narratívákkal és információs zajjal tartják bizonytalanságban, ami megnehezíti a társadalmi ellenállás megszervezését.
A jövőt illetően Wolff komoly társadalmi feszültségekre számít, különösen akkor, ha a tömeges munkanélküliség és a gazdasági átalakulás felgyorsul. Ugyanakkor abban bízik, hogy a válsághelyzetek végül új megoldásokat és társadalmi válaszokat is kiválthatnak.
Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=2udmkFU_ujc
Amerika részben feloldotta az orosz olajra kivetett szankciót – Japán is lépni készül – Brüsszel a mazochizmusban leli örömét
Washington, Tokió, Moszkva, 2026. március 13. péntek (MB)
Az Egyesült Államok csütörtökön részben feloldotta az orosz olaj vásárlására kivetett tilalmat, és lehetővé tette, hogy az orosz olajjal tengeren veszteglő tartályhajók rendeltetési helyükre szállítsák 100 millió hordónyi rakományukat, a megrendelők pedig szankciós következmények nélkül átvehessék. Az engedmény április 11-ig marad érvényben – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken Scott Bessent pénzügyminiszterre hivatkozva.
A szankció enyhítése azonnal jótékony hatást gyakorolt az ázsiai piacokra, és – ha enyhén is – mérsékelte az olaj árát.
„Az Egyesült Államok ezzel elismerte, hogy a globális piac nem lehet stabil orosz olaj nélkül” – reagált rá Kirill Dmitrijev, a befektetésekért és a külfölddel való gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki különleges képviselő, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezetője.
A washingtoni lépést megelőzően Dmitrijev – amerikai kérésre – az Egyesült Államokba utazott, mert Trump megbízottjai gazdasági együttműködésről akartak tárgyalni vele az energiaválsággal összefüggésben.
Eredményes floridai megbeszélésük után Dmitrijev március 11-én kijelentette: Az Egyesült Államokban egyre inkább tudatosul az orosz olaj és gáz szerepe a világgazdaság stabilitásának megteremtésében.
A Hormuzi-szoros lezárása miatt Japán is visszakozni készül az oroszellenes szankcióktól. A szigetország kormányzó pártja, a Liberális Demokrata Párt konferenciáján Muneo Suzuki a kialakult helyzetet elemezve kijelentette: Oroszország a világ legnagyobb energiahatalma. Japán 90 százalébban függ a Közel-Kelettől az olaj- és gázellátás tekintetében, de a szállítás három-négy hétig tart. Vlagyivosztokból viszont egy nap alatt megérkezik. Nem kellene kihasználnunk ezt a földrajzi előnyt?”
A Tízszarvú Fenevad vezetése viszont kitart az orosz energiahordozók elutasításával szemben tanúsított önsanyargató magatartása mellett. Népirtó Bioterrista Ursula von der Leyen szerint „stratégiai baklövés” volna, ha visszatérnének az orosz gáz és olaj behozatalára, Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pedig azzal vádolta meg az USÁ-t, hogy az oroszoknak tett engedékenységével meg akarja osztani a Fenevadat.
Mindeközben az Egyesült Államok és Izrael még 2-3 hétig folytatni akarja a háborút a február 28-án megtámadott Irán ellen – írja az Axios. Hazug Haramia Trump állítólag lelkesen reagált Tel-Aviv ezzel kapcsolatos tervére, bár a hírforrás engedett arra is következtetni, hogy ismerve az amerikai elnök következetlenségét, hirtelen meggondolhatja magát, és abbahagyhatja az agressziót.
Moszkva napi kapcsolatban áll Teheránnal – tudatta Andrej Kelin, londoni orosz nagykövet. „Katonai értelemben véve nem vagyunk szövetségesek ugyan, de stratégiai partnerség köt össze minket” – mondta a CNBC-nek.
A Hormuzi-szoros hajóforgalmának megbénítása miatt kb. 3 ezer kereskedelmi hajó rekedt a térségben – írta a Magyar Békekör tudósítója.+++
Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2026/03/10/amerika-meghatralt-energia-ugyben-trump-felhivta-putyint/
Kiadta: Magyar Békekör